Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

1984. október 10., szerda o ■IgHiWfetá Nemzetközi szeminárium a számitógépes adatok védelméről Nagyüzem a földeken Nagykamaráson is megindultak a kukoricakombájnok Fotó: Fazekas László Négynapos nemzetközi sze­minárium kezdődött kedden a számítógéppel kezelt ada­tok védelméről, biztonságá­ról és ellenőrzéséről a Szá­mítástechnikai Alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) buda­pesti székházában. A több mint kétszáz résztvevő — köztük mintegy harminc a szocialista és a fejlődő or­szágokból érkezett szakem­ber —• a biztonságos adatke­zelés korszerű módszereivel ismerkedhet. Hazánkban 1981 óta érvé­nyes a számítógépes adatok — és a hozzájuk kapcsolódó személyiségi jogok — védel­méről szóló rendelet. Ennek célja, hogy a számítógépek és a számítógépes adatkeze­lés terjedésével együtt meg­A Villamos Automatika Fő­vállalkozó és Gyártó Vállalat a villamosberendezéseket gyártó hazai üzemek közül elsőként vállalkozott a CNC-vezérlésű szerszámgépekhez szükséges va­lamennyi elektromos és elekt­ronikai rendszei' együttes szál­lítására. A megbízást pályázat útján nyerték el. A megrendelő a Csepeli Szerszámgépgyár, amely a japán licene alapján készített megmunkálóközpontja­it a jövőben az eddig alkalma­zott Siemens gyártmányú rend­őrizzék a magántitkok és a személyiséggel kapcsolatos jogok sérthetetlenségét. A mostani tanfolyam e prob­léma hazai megoldását, az említett rendelet hatékony végrehajtását kívánja előse­gíteni, amikor a biztonságos adatkezelés legkorszerűbb nemzetközi — ez alkalommal elsősorban egyesült államok­beli — gyakorlati módszere­it ismertetik. A szeminári­um Résztvevői a személyisé­gi jogvédelem kérdései mel­lett tájékoztatást kapnak többek között^ a számítás- technikai szakrevizori mun­ka, a mikro- és személyi szá­mítógépek ellenőrzése, vala- miht a számítógépes bűnö­zés elleni küzdelem leg­újabb tapasztalatairól is. szerek helyett a VILATI be­rendezéseivel kiegészítve kíván­ja szállítani. A VILATI által szállított komplett elektromos és elektro­nikai rendszer ugyanolyan jó minőségű, mint amilyenek a külföldről vásárolt berendezé­sek. Kialakítása is a legkorsze­rűbb, s valamennyi egysége egybeépíthető a megmunkáló- központtal. A Csepeli Szerszám- gépgyárban az első megmun­kálóközpontra már felszerelték a VILATI rendszerét. Nagykamarás Ságvári Tsz _______________________ J avában tart az őszi mun­ka a mezőgazdasági nagy­üzemekben. A gazdaságok igyekeznek kihasználni a jó időt. Nagykamaráson, a Ság­vári Tsz-ben is a munka dandárjában járnak. Urbán András főagronómus kora reggeltől késő estig talpon van. — Ilyenkor nem lehet la­zítani. Minden percet ki kell használni arra, hogy minél előbb fedél alá ke­rüljön a termés. Szövetkeze­tünkben az idén több, mint kétezer hektár kukorica vár betakarításra. Ez 350 'hek­tárral több a korábbi évek­ben megszokottnál. A ta­vasszal kiszántásra került a búza egy része, ezért emel­kedett a kukorica vetésterü­lete. Jól halad a cukorrépa betakarítása A gépkocsival kerülgetjük a tócsákat a dűlőúton. A pa­radicsomtáblán pirosló bo­gyókkal telt konténereket raknak a szállítójárművek­re. — A háztájiban a paradi­csomon kívül még fűszer- paprikát, cirkot termelnek a tagok — jegyzi meg a főag­ronómus. A cukorrépatáblán a kiszedő gép, és két magyar gyártmányú felszedő dolgo­zik. A kiszedett répasorok egymás mellett húzódnak vé­gig a táblán. Találni közöt­tük kisebb és nagyobb répát is. A Ságvári Tsz-ben az idén 360 hektáron termesztik ezt az ipari növényt. Októ­ber elejéig 100 hektárról ta­karították már be a répát. Az aszály miatt a vártnál kisebb a termés, a cukor- tartalom meghaladja a 18 százalékot. Biró István az egyik felszedő géppel dol­gozik. — Ez a harmadik szezo­nom a répában. Szeptember 10-én kezdtük a munkát. Akkoriban a nagy szárazság miatt tört a répa, és sajnos, a gépek is. Jól jött az elmúlt időszak esős időjárása. A nyolcnapos kényszerpihenő után könnyebbé vált a be­takarítás. — Naponta hány órát dol­goznakT Mennyi a teljesít­ményük? — Reggel 7-kor indulunk, és naplementéig, úgy fél 6- ig vagyunk kint a táblán. Ha van elég szállítójármű, és nincs meghibásodás, el­érjük a 250—300 tonnát na­ponta. Papp János traktoros a ré­pát szállítja egy MTZ-vel az átvevőhelyre, Lökösházára. — Mivel teljesítménybér­ben dolgozunk, igyekszünk minél többször fordulni. Itt most elég jó a répa, így ha­mar megtelik a pótkocsi. Sajnos, volt ennél gyengébb terület is. Nagyon félünk a meghibásodástól. Sokszor órákat kell várni. Rossz az alkatrészellátás ezekhez a betakarítógépekhez. Mind­ez kicsit furcsa, mivel itt­hon, Szekszárdon készültek a berendezések. — Hányán szállítják most a répát Lökösházára? — Jelenleg öt MTZ-trak- tor, és három IFA-gépkocsi viszi a termést az átvevő­helyre — int búcsúzóul, és elindul a traktorhoz. Urbán Andrástól útközben még megtudom, hogy nin­csenek megelégedve a betakarítógépek munkájá­val. A talaj- és időjárási vi­szonyoktól függően a termés 10—15 százaléka a földeken marad. Kukoricát vágnak a kombájnok Az éjszaka hullott csapa­dék miatt csak fél 10 után indulnak ki a kombájnok a kukoricatáblára. A nagyka- marásiak korábban sokat küszködtek a belvízzel. Emiatt a mélyebb fekvésű foltokon még most is zöldell a tengeri. — A betakarítással nem várhattunk tovább. Néhány száz hektáron búza követi a kukoricát. Most 34—35 százalék a csövek nedves­ségtartalma. Két szárítónk üzemel. A DSZP-nél a nagy- szénásiak hővisszavezetéses módszerét alkalmazzuk. Mindez 15—18 százalékos energiamegtakarítást jelent. A Bábolna—15-öst is át­alakítottuk. Ennél a megta­karítás számításaink szerint mintegy öt százalék A kukoricatáblán öt Claas kombájn vágja a gabonanö­vényt. A tábla talaja elég hullámos. Kisebb epnelkedők nehezítik a gépet vezetők munkáját. Az egyik Claas kombájn tetején sárgán vil­logni kezd a lámpa, jelezve: megtelt a tartály. Kucsera Imre kiszáll a vezetőfülké­ből, amíg ürít a gép, jut idő a beszélgetésre. Közben mel­lénk ér az IFA, a pótkocsi­ra egyenletesen ömlik az aranysárga tengeri. — Ez a nyolcadik szezo­nom. Kicsit egyenetlen a tábla, mindez fokozott oda­figyelést igényel. Elég inga­dozó a termés. Ha nincs üzemzavar, elérjük a nap' 120—130 tonnás teljesít­ményt. Este, amíg látunk, addig megyünk. A pótkocsis IFA vezetője Kovács László. — Ma ez az első fuvarom. Egy-egy műszakban 6—8 for­dulót tudok megcsinálni. Nem messzire, csak ide a szárítóhhoz viszem a ter­mést. Időközben kiürül a kom­bájn tartálya, a két vezető elindul gépével. Az aszály súlyos károkat okozott a Ságváriban. Ügy tűnik, a tervezett termésátlagot nem tudják elérni kukoricából. Vetik az őszi árpát A betakarítás után néz­zük a vetést. A szépen el­munkált földön jól halad a zöld John Deere a két kap­csolt IH—6200-as vetőgép­pel. A tábla végén egy pót­kocsin az árpával telt zsá­kok fekszenek. Köböl Fe­renc már ötödik éve vesz részt a vetésben. — Szombaton, szeptember 29-én kezdtük a munkát. Naponta 65—70 hektáron juttatjuk a talajba a vetőma­got. Ha az idő engedi, reg­gel 7-től, este ötig, fél 6-ig dolgozunk. Egyik társa, Juhász Ist­ván fiatalember, nemrég szerelt le a katonaságtól. — Ha jól halad a gép, akkor megtaláljuk a számí­tásunkat — jegyzi meg. A tábla végére ér a John Deere. Vezetője, Szabó Lajos kiszáll a fülkéből. — Már húsz éve dolgozom a tsz-ben, és veszek részt a vetési munkákban. A régi, kis teljesítményű gépekhez képest öröm ezzel a korsze­rű IH-géppel dolgozni. Re­mélem, ma sikerül befejez­ni az árpát és aztán jöhet a búza. A 270 hektár őszi árpa után a búza vetése követke­zik Nagykamaráson. Az idén 1400 hektáron kerül a föld­be a kenyérnekvaló magja. Utunk során mindenütt fel­szántott talajokkal találkoz­tunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a száraz időjárást ki­használva, időben sikerült elvégezni az őszi talajmun­kákat. Nagykamaráson csak­úgy, mint megyénk többi gazdaságában, nagyüzem van ezekben a napokban. A föl­deken azért szorgoskodnak, hogy minél előbb, és minél kisebb veszteséggel fedél alá kerüljön a megtermelt ter­més, és a talajba jusson a gabona magja. Verasztó Lajos A magyarbánhcgyesi BARTÜV — baromfikeltető — telephe­lyére folyamatosan érkeznek a jó minőségű tenyésztojások. Az év első felében 18 és fél millió csibét keltettek ki a vál­lalatnál, vezetői remélik, hogy év végére ez a szám megdup­lázódik. Képünk a tojások átvételekor készült Fotó: Fazekas László Komplett elektromos és elektronikai rendszerek „Vevők vagyunk” kiállítás Pécsett „Vevők vagyunk” kiállítás nyílt kedden Pécsett, az Apá­czai Csere János körúti ne­velési központban. A Ter­meltetők Tanácsának keres­kedelmi tagvállalatai olyan — gyakran hiánycikknek számító — vas-műszaki cik­keket és járműalkatrészeket állítanak ki, amelyekre gyártót keresnek. Számíta­nak arra is, hogy korábban importált termékek hazai előállítására szintén akad vállalkozó. A háromnapos kiállítás idején a jelentkező gyártók részletes információt kapnak a helyszínen a keresett vas­műszaki cikkek és jármű- alkatrészek szükséges meny- nyiségéről, áráról. A kiállí­tás után is várják a keres­kedelmi vállalatok a terme­lők jelentkezését, ezért a gyártandó cikkekről kataló­gust adtak ki. A Békéscsabai Konzervgyár tésztagyárrészlcgébcn Braibanti-típusú szálastészta-gyártó vonalakon készítik a száraztésztát. A négy gyártóvonal három műszakban üzemel, napon­ta 50—55 tonna hosszúmetéltet, spagettit és más tésztaféleségeket állítanak elő Fotó: Fazekas László _____________________I____________________________ N ő az exportmegrendelés A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) gyulai gyárának a fenyőfából ké­szülő térelválasztó fala, va­lamint a Gyula Kolóniái el­nevezésű szekrénysora nagy sikert aratott a BNV-n. A megrendelések alapján 1985- ben a két termék várhatóan az össztermelés 30 százalé­kát teszi majd ki. A gyár az idei 10 millió forintos exporttervét — fő­ként szállodai berendezések­kel — megkétszerezi. Ta­valyelőtt a gyulai asztalosok a kuvaiti Charton Szálló berendezését készítették el kifogástalan minőségben. Most tárgyalás folyik egy céggel, hasonló megrende­lésről. A Szovjetunióban egy 600 személyes szállodai be­rendezés elkészítésére vár­ható megbízatás. Egy ameri­kai cég az eddigi 300 háló­szobabútor helyett 400-at rendelt, ami főként ugyan­csak az eddigi jó minőségű munkának köszönhető. A termelékenység növelé­sére a gyár két furnérra­gasztó gépet és néhány kis­gépet szerez be. A munka- körülmények javítására fel­újítja a műhelyek fűtőbe- réndezését. Az exportmunka ösztönzésére továbbra is al­kalmazza a jól bevált mód­szert : minden megkeresett dollár után a dolgozóké egy forint. Ez évente mintegy 2 százalékos béremelésnek megfelelő összeget jelent. A további sikeres munka elősegítésére az idén az ed­digi tíz helyett 15 fiatal el­sőéves szakmunkástanuló képzését kezdték el, három szakmunkás pedig faipari szakközépiskolában tanul to­vább. p_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents