Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9., kedd A kct .szovjet katona. Arcukon biztató mosoly, ahogy utolja ra látták őket Rózsák a főtéren születtek, melyekről a fel- szabadulást követő első években még álmodni sem mertek volna az emberek. Nehezen megközelíthető, vil­lany nélküli, poros, sáros fa­lu volt Gádoros. Csak egy járda volt a községben, em­legetik az idősek. Egyetlen­egy járda, amely a község­házát á közjegyző házával kötötte össze. Azóta minden utcának járdája van. Kigyúl- tak a villanyok, befejeződött a közművesítés. Felépült a kultúrház, az áruház, a 8 tantermes iskola, a gyer­mekorvosi rendelő, a napkö­zi otthonos konyha. A lakos­ság több mint 60 százaléka a gádorosi November 7. Ter­melőszövetkezetben dolgozik. Sokan a helyi három ipari szövetkezetben találtak mun­kát. Eljárók is akadnak, mégpedig szép számmal. Sze­rencsére nagyon jó a közle­kedés. Jelenleg a községnek 4929 a lélekszáma. A szociál­politikai kedvezmények ki- szélesítésével Gádoroson is épülnek OTP-lakások. A családi házak nagy része a felszabadulás után létesült, a régieket pedig felújították, korszerűsítették. — A község területe két­harmaddal nagyobb, mint a felszabadulás előtt volt. Épí­tési telek is akad még. Az újonnan kialakított telkek közművesítettek. fl társadalmi összefogás A községben nyolc párt- alapszervezet van, három a termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának hatásköré­ben működik, de a községi pártbizottság irányításával. A pártbizottság munkáját 1966 óta vezeti Szabó Sán­dor. — Egy községben mi a pártbizottság legfontosabb feladata? — Végeredményben min­den, ami a község lakosságát foglalkoztatja. A község 325 párttagján keresztül a párt- bizottság állandó, mindenna­pi kapcsolatban van a la­kossággal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a valóságnak megfelelően mérjük fel a le­hetőségeinket, és ennek meg­felelően határozzuk meg a céljainkat. Csak így tudjuk mozgósítani a lakosságot. A társadalmi összefogásnak nagy múltja van nálunk, így épült az iskola, az áru­ház, a kultúrotthon, de így valósult meg a közművesí­tés, meg a járdásítás is. Eredményesen működik a koordinációs bizottság. A pártbizottság vezetésével tagja a bizottságnak a helyi tanács, a helyi gazdálkodó szervek, de azok a vidéki gazdaságok is, ahol gádoro- siak dolgoznak. A tanácsnak nincs elég pénze ahhoz, hogy fontos községpolitikai célok megvalósuljanak. Ezt a hi­ányt pótolja az összefogás, a társadalmi munka. így léte­sül az öregek napközi ottho­na is, amely még ebben az évben kerül átadásra. — A legutóbbi pártbizott­sági ülésen milyen téma sze­repelt? — A soron következő 5 éves terv községpolitikai cél­kitűzésével foglalkoztunk. Meg szeretnénk valósítani a község vezetékes gázzal való ellátását. Bővíteni kell leg­alább 4 tanteremmel a kö­zelmúltban épített 8, tanter­mes iskolát. Ebben az eset­ben is a megvalósítás legbiz­tosabb forrása az összefogás. A beszélgetés ismét vissza­kanyarodik a múltra. Arra a napra, amikor a Vörös Had­sereg csapatai átvonultak a községen, s kinyílt a sze­gényház ajtaja, ahol a kom­munista sejt tagjait tartot­ták fogva. Jelkép is ez, mér­földkő, ahonnan a község el­indult. é Fotó: Veress Erzsi Rendezett, tiszta utcák, parkok, szép házak jellem­zik Gádorost. Tágas főterén rózsák, zöld bokrok. Itt áll a fölszabadulási emlékmű. Talapzatán a megemlékezés virágait ^helyezték el az ok­tóber 5-én rendezett ünnep­ségen. Az ünneplők között látatlanul ott volt Andrej és Borisz, akik valamikor vi­gyáztak a községre. Ott vol­tak a szívekben, a ki nem mondott szavakban. Eljöttek mind a ketten az ismeretlen messzeségből. Arcukon azzal a biztató mosollyal, ahogy utoljára látták őket, amikor elmentek, hogy életüket ál­dozzák az ország felszabadí­tásáért. Serédi János — A gádorosi kommunista sejt tagjai az orosházi elv­társakkal tartották a kapcso­latot. A háború idején egy részüket internálták, más ré­szüket pedig az úgynevezett „szegényházban” tartották őrizet alatt. A község októ­ber 6-án szabadult fel. Nagy­szénás és Orosháza felől dél­tájban érték el Gádorost a szovjet csapatok. A fölszaba­dulás után a gádorosi kom­munisták rövidesen megala­kították a pártot — idézi a múltat Szabó Sándor, a köz­ségi pártbizottság titkára. Szívükbe záriák őket Kivesz a szekrényből egy vaskos dossziét, abból pedig egy elsárgult, kemény fede­lű füzetet. Ebben vannak fel­jegyezve a pártot alapító gádorosi kommunisták ne­vei. A dossziéban lapul a mozgalom története is, mely­nek gyökerei a messzi múlt­ba nyúlnak. Kialakulásában szerepe volt a nehéz életkö­rülményeknek. A föld nélkü­li mezőgazdasági munkások rá voltak utalva arra, hogy a községtől távol vállaljanak munkát. Különböző helyen dolgoztak mint részesek, hó­naposok vagy kubikosok. A történelem tanúsítja, hogy részt vettek a földmunkások megmozdulásaiban. 1931-ben alakult meg a községben a szociáldemokrata párt. Rövid ideig működött, betiltották, berendezéseit elkobozták. Ez­után jött létre az illegális kommunista sejt. Nagy je­lentősége volt az egész köz­ség életében. A gyopárosi le­bukást követő csendőrterror sem tudta teljesen elnémíta­ni a gádorosi kommunisták hangját. A háború ideje alatt a sejt tagjainak egy részét internálták, a többie­ket a szegényházban tartot­ták őrizetben. A felszabadu­lás után megalakult kommu­nista szervezetnek több mint 100 tagja volt. 1945-ben ha­zajöttek az internáltak is, és új vezetőséget választottak. Ekkor már 180 tagot szám­lált a párt Gádoroson. Az élet beindulásának a motorja volt a párt. —__A Vörös Hadsereg ala­kulatai átvonultak a közsé­gen, s kétszemélyes parancs­nokságot hagytak maguk után. Két fiatal katonát. Andrejt és Boriszt. A köz­ség lakossága szívükbe zárta emléküket. Közreműködtek a közellátás megszervezésében és ügyeltek a közrendre. Még tartott a háború és ezekben a zavaros napokban külön­böző bandák tűntek fel, ga­rázdálkodtak, erőszakoskod­tak, raboltak. A két szovjet katona távoltartotta őket a községtől. Ha verekedés tá­madt, elég volt a nevüket megemlíteni, hogy szólunk Borisznak és Andrejnek, hogy lecsendesedjenek a ke­délyek. Jószívű, kedélyes fia­talember volt mind a kettő. — Meddig tartózkodtak a községben? — 1945 márciusáig. Több­ször kerestük őket a szovjet nagykövetségen és a Fáklya szerkesztőségén keresztül. Sajnos, a teljes nevüket sem tudjuk. Akkoriban készült egv fénykép róluk, melynek hátuljára csak annyit írtak: Andrej és Borisz. Semmi ér­demlegeset sem tudtunk meg róluk, csak a találgatá­sok keringenek, hogy való­színű, életüket vesztették a felszabadítási harcokban. II megtett út A két fiatal katona arra is szakított időt, hogy segít­se a pártmunkát. A pártiro­da a megüresedett fogorvosi lakásban kapott helyet. Ké­sőbb egy másik épületbe költözött, melynek volt egy nagyterme is. Itt tartották a rendezvényeket. 1945. már­cius 15-én jelent meg a föld­osztásról szóló határozat. Másnap Gádoroson a kom­munista párt vezetésével lét­rejött a földosztó bizottság, s 716 nincstelen között 907 katasztrális holdat osztottak ki. Az események gyorsan peregtek, s történelmi válto­zásokat eredményeztek. A '45-ös választásokon Gádoro­son a párt 49,1 százalék sza­vazatot kapott. A két terme­lőszövetkezeti csoport 1948- ban alakult. Az egyik Rajk László nevét viselte. Az elmúlt 40 év alatt tel­jesen átalakult a község ar­culata. Olyan eredmények A község főtere llndrej és Borisz Uj megyei statisztikai évkönyvek . A Statisztikai Kiadó Vál­lalat megkezdte a Megyei Statisztikai Évkönyvek új sorozatának kiadását. Első­ként a Bács-Kiskun és a Komárom megyei kötetek jelentek meg, s az elkövet­kezendő másfél hónapban valamennyi megyéről átfogó képet adó kiadványok lát­nak napvilágot. Az évkönyvek a legfonto­sabb adatokat tartalmazzák az ország megyéinek társa­dalmi-gazdasági életéről, te­lepüléshálózatáról, képet ad­nak: születések, halálozások, lakóhelyváltoztatások ala­kulásáról. A beruházásokról közölt adatok információk­kal szolgálnak arról, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket megyénként hol, milyen ágazatokban hasz­nálják fel, mennyit költe­nek a termelőeszköz-állo­mány bővítésére, mennyi jut az infrastruktúra, valamint az életszínvonal javítását szolgáló intézményhálózat fejlesztésére. A kötetek me­gyénként tájékoztatnak az egyes népgazdasági ágazatok munkaerőhelyzetéről, a mun­kaerőmozgás főbb adatairól, a bérek és keresetek alaku­lásáról, a vállalatok gazdál­kodásának eredményeiről az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban. A kötetek tartalmazzák a lakás- és közműellátottság, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés adatait, s információt adnak a kiske­reskedelmi forgalom és az árak alakulásáról is. Minden megye évkönyvé­nek anyagát országos adatok egészítik ki, megteremtve az összehasonlítás lehetőségét. A sorozat kötetei elsősorban a tanácsi vezetők, a tervező és szervező szakemberek mun­káját segíthetik. Honvédelmi klub Orosházán (Tudósítónktól) Orosházán, az Űj Élet Ter­melőszövetkezet pártvezető­sége a ’közelmúltban napi­rendre tűzte a Darvas Jó­zsef MHSZ honvédelmi klub munkáját, amelyet 1963-ban tizenheten alapítottak. Sza­bó László titkár 1977-ben ke­rült a klub élére, azóta a kiválóan működő klubok kö­zé tartoznak a városban. Minden honvédelmi jellegű versenyen ott vannak, és ál­talában dobogóra kerülnek, így volt ez a legutóbbi HKL- versenyen is, ahol két első helyezést értek el, majd részt vettek a megyei versenyen, ahol Szverléné Bubla Erika első helyezett lett és indul az országos versenyen. Békés megyében elsőként alakítot­ták meg a sárkányrepülő szakosztályt, és most terve­zik a koronglövész-szakosz- tály létrehozását. Évente mintegy 2500-an vesznek részt a lövészetben. Együttműködési szerződés alapján patronálják a 2. számú általános iskola ta­nulóit: lövészetet, honvé­delmi oktatást tartanak. En­gedélyt kapott a klub mo­toros sárkányrepülősök ki­képzésére is. A klubnak 92 állandó és 66 pártoló tagja van. Jó munkájuk elismeré­seként a fegyveres erők nap­ja alkalmából MHSZ Mun­káért arany fokozatot Sza­bó László, bronz fokozatot Kunos Károly, Gombkötő Imréné és Tóth Mihály ka­pott. Tízéves Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben Váradi Attila részesült. A pártvezetőség nevében Kiss Lajos párttitkár kö­szönte meg a klubvezetőség és a tagság eredményes munkáját. KHS-né Szombaton, a rossz időjárás ellenére is szinte teljes létszám­mal vett részt kommunista műszakban a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat kollektívája, A fizikai dolgo­zókon kívül ott voltak az adminisztratív dolgozók, a válla­lat vezetői a Vár utcában, ahol egy épületet bontottak, ugyanis itt épül majd fel a vállalat üdülője, mert a jelenle­git, a Városház utcait a városrendezési terv szerint lebont­ják. A végzett társadalmi munka értéke meghaladta az 50 ezer forintot Fotó: b. o. fl Jogsegély különkiadása ■ ■ ■■■ | r rr I az oroklesrol A közelmúltban látott napvilágot a Jogsegély leg­újabb különkiadása. A 64 oldal terjedelmű összeállí­tás bevezetőjében olvashat­juk, „természetes folyamat az, hogy az ember megöreg­szik, s mire eljut a sír szé­léig, javai megszaporodnak. Amikor egy jómódú ember hal meg, a sajnálkozás első percei után felvetődik a kér­dés, hogy mi lesz a vagyo­nával? ... Egy jogállamban aligha lenne helyénvaló, hogy a hátramaradottak „aki bírja, marja” jelszóval hurcolják szét az elhalt va­gyonát ... Sokszor éppen ez a vagyon biztosítja a hátra­maradott családtagok együtt- maradását, a további éle­tük gazdasági megalapozá­sát.” A kiadvány nemcsak szak- szerűségével tűnik ki, ha­nem szerencsére nemcsak el­kerüli a körülményes, ne­hézkes jogászi nyelvet, ha­nem szép magyar mondatai­val például is szolgálhat. Néhány mondat a kiad­vány tartalmából: Ki is az örökös? Az örökös halála. A törvénynél fogva kieső há­zastárs. Az örökös kiesése. Érdemtelen, kitagadott, ki­zárt örökös. A kitagadás. A kizárás. A lemondás. A tör­vényes örökösök köre stb. A Jogsegély különkiadásá­ban szemléltető családfák mutatják be a bonyolultabb esetekben a törvényes örök­lést. Az öröklésről című fü­zet áttekinthetően, logikusan rendszerezve tárgyalja a tör­vényes öröklés, haszonélve­zet, a végrendelet, a hagya­téki eljárás, illetve az örök­lési illeték témakörét. Az öröklési illetékkel kapcso­latban a kiadvány közli az öröklési illeték kulcsának táblázatát. A hagyatéki el­járás című résznél az olva­só — többek között — meg­tudhatja, miből áll a hagya­ték, mi a biztosítási intéz­kedés, mikor kerülhet sor hagyatékátadásra tárgyalás nélkül, mi a jelentősége az öröklési bizonyítványnak, mi a jelentősége a hagyatéki tárgyalásnak, milyen jellegű hagyatéki határozatok van­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents