Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 9., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Október 9-re, mára összehivták az MSZMP Központi Bi­zottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állás­foglalás-tervezetet. valamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelen­tést. (MTI) Veteránok találkozója az MKP helyi csoportja megalakulásának 40. évfordulóján Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Hagyomány már, hogy minden évben találkozót szerveznek a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitün­tetett párttagoknak Békés­csabán. Ezúttal a Trefort ut­cai Építők Művelődési Házá­ba hétfőn délelőttre hívta meg az MSZMP békéscsabai városi bizottsága azt a 27 veteránt, akik tevékenysé­gükkel hozzájárultak a vá­ros, a szocialista haza fejlő­déséhez, felvirágzásához, Bé­késcsabán az első pártszer­vezet megalakulásához. A tegnapi találkozó ünnepélyes keretét az a tény adta, hogy 40 évvel ezelőtt ezen a na- pon alakult meg Békéscsa­bán a kommunista párt he­lyi szervezete. Szemenyei Sándor, a városi pártbizott­ság titkára ünnepi beszédé­ben a 40 évvel ezelőtti tör­ténelmi napokra emlékezett. — A szemtanúknak nem kell mondani, mit jelentett látni, átérezni az internál­tak, a dohánybeváltótól Dachau poklába 'küldött em­berek harcának kilátástalan- ságot tükröző üzenetében is felsejlő reményt, és 1944. ok­tóber 6-án, a reggeli órák­ban a Fényes-Lencsési úton bevonuló Vörös Hadsereg előőrsei már bizton jelezték: a rettegés, a félelem sötét felhői mögül ismét áttörhet a fény, elkezdődhet a varos, az ország igazi feltámadása. Már október 7-én hajnalban a volt politikai internáltak, és néhány, a munkásmozga­lomból jól ismert ember megkezdte Békéscsabán po­litikai tevékenységét. Har­mincötén gyűltek össze a Trefort utcai munkásotthon­ban, hogy megvitassák, az illegalitásból kilépve hogyan meneteljenek tovább. Más­napra, október 8-án délután két órára nagygyűlést hív­tak össze a munkásotthon­ban. Jellemző a Viharsarok fővárosának háború utáni el­ső nagy fellélegzésére, hogy ezen a nagygyűlésen — a történészek tanúsága sze­rint — 1164 ember vett részt! A nagygyűlés napi­rendi pontjai a következők voltak: 1. Üdvözlet a fölsza­badító Vörös Hadseregnek. 2. Az MKP helyi csoportjának megalakulása. 3. Vezetőség­választás és megemlékezés a békéscsabai internáltakról. A gyűlés által megválasztott és elfogadott vezetőség irányí­tásával a Magyar Kommu­nista Párt békéscsabai helyi csoportja 1944. október 8-án megkezdte a munkát. Mindez negyven évvel ez­előtt történt. A veterán ösz- szejövetel résztvevőinek nagy része tanúi voltak ennék a jelentős eseménynek, de a város lakossága csak elbe­szélésből, olvasmányokból is­meri ezt a dicső múltat — mondotta Szemenyei Sán­dor, majd az újjáépítés, az új világ indulásának nehéz­ségeit ecsetelte, és eredmé­nyeinket méltatta. — Az ötvenes évek elején kezdő­dött az ipar fejlesztése. 1960-ig csaknem 30 fonto­sabb létesítmény, 1968-ig to­vábbi 64 üzem, vállalat, in­tézmény építése, illetve re­konstrukciója készült el. Már .1965-ben 12 ezer 500-an dol­goztak a város iparában, négy mezőgazdasági terme­lőszövetkezetében pedig 3 ezer 615 tag tevékenykedett. A fejlődést az aktív keresők aránya mutatja napjainkban. Ezek szerint a dolgozók 38 százaléka az iparban, 6,7 százaléka az építőiparban, 8,3 százaléka a mezőgazda­ságban munkálkodik. A la­kások helyreállítása, újjáépí­tése sürgető feladatként je­lentkezett már az első évek­ben. 1960-ban 50 ezer, ma már 70 ezer a város lakói­nak száma, és csaknem 25 év alatt 23 ezer új lakás épült. Jelentős a fejlődés a közműhálózatban, az egész­ségügyi ellátásban, a közok­tatásban is. Jelen eredmé­nyeink számbavételekor azonban soha sem szabad el­feledkeznünk arról, hogy honnan indultunk, és hogy jelenünk eredményei azokon az elvtársakon is múlottak, aki'k 40 évvel ezelőtt, és az­óta folyamatosan, kötelessé­güknek érezték a szebb, bol­dogabb emberi élet megte­remtését, fejlesztését. A veterántalálkozó részt­vevői ezt követően megko­szorúzták az MKP első he­lyi csoportjának megalaku­lását hirdető. emléktáblát a Trefort utcai művelődési ott­hon falán. A koszorúzás után Sasala János, a békés­csabai Városi Tanács elnöke ismertette a résztvevők előtt a város fejlesztési, politikai célkitűzéseit, majd a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben Goron Mihály tsz-elnök kalauzolásával üzemlátoga­táson vettek részt a veterá­nok. Utána kötetlen beszél­getés alakult ki a tsz-veze- tők és a találkozó résztvevői között. V. D. Október 8-án, tegnap Bé­késcsabán, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának székházában ülést tartott a megyei képviselőcsoport. El­sőként Varga Zsigmond, a megyei képviselőcsoport ve­zetője adott tájékoztatást az országgyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok Is az állandó bizottságok ve­zetőinek a közelmúltban megtartott tanácskozásáról. Ezt követően az országgyűlés előtt szereplő témákat ismer­tette. Az október 18-án kezdődő őszi ülésszak egyik napi­rendje várhatóan a tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­ség tilalmáról szóló törvény- javaslat megvitatása lesz. E témával kapcsolatban a cso­portülésen több képviselő mondta el véleményét. Né­met Ferenc a végrehajtás és ellenőrzés fontosságáról, a vállalati összefonódások meg- * szüntetéséről beszélt, Mészá­ros István a jogszabályi héza­gok kiküszöbölésére hívta fel a figyelmet, Sebesi Lászlóné a tisztességtelen haszon ellen emelt szót, Zahorecz József az ár és haszon kapcsolatá­ról, a gazdálkodás feltételei­nek javításáról beszélt. Va­lamennyien egyetértettek a törvényjavaslattal, s mint A megyénkben tartózkodó Penza városi delegáció tagjai tegnap Békéscsabán a Hír­adótechnikai Vállalat békés­csabai gyáregységét keresték fel. Márton József gyáregy­ségvezető adott átfogó is­mertetést az 500 fős üzem munkájáról. A Híradótech­nikai Vállalat termékeinek csaknem 50 százalékát a Szovjetunióba szállítják. Ezt követően munkásgyű­lésen találkoztak a szovjet vendégek a gyár dolgozó kol­lektívájával. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lipták Mihályné párt­titkár köszöntötte a vendé­geket, megemlékezett me­gyénk és Békéscsaba felsza­badulásának 40. évfordulójá­ról, majd az azóta megtett út jelentősebb állomásait vá­zolta. Mint mondotta, a gyáregység kollektívája a Varga Zsigmond hangsúlyoz­ta, a megvalósítás kellő ha­tározottságot igényel. Ugyancsak az őszi ülés­szak napirendjén szerepel a tanácstörvény végrehajtása. E témához is több hozzászóló volt. Németh Ferenc a köz- igazgatás korszerűsítése kap­csán a járások megszünteté­sének példás előkészítését, az átszervezés gyors lebonyolí­tását dicsérte, Bóka Mihály­né a községekben szerzett ta­pasztalatokról, a még javí­tásra váró tennivalókról be­szélt, Gyulavári Pál az ön­állóság szerepét hangsúlyoz­ta, Szegfű István, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárhelyettese a nép­front és a tanácsok jó együttműködését emelte ki, amelyet a megyei tanács el­nöke is megerősített. A csoportülésen — mely­nek munkájában részt vett Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára — be­fejezésül Szigeti . Gábor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője adott tájékozta­tót a megyei párt-végrehaj­tóbizottság azon üléséről, amelyen a képviselőcsoport munkáját értékelték, és ösz- szességében elismerően szól­tak tevékenységéről. S. F. felszabadulási és kongresz- szusi munkaversenyben je­lentős vállalásokat tett. A munkásgyűlésen felszó­lalt Viktor Ivanovics Jerzu- nov, a penzai városi pártbi­zottság első titkára. Átadta a szovjet testvérváros dől- * gozóinak üdvözletét a csa- • baiaknak, majd ezt követő- í en a másfél évtizedes test­vérkapcsolatról szólt. A to­vábbiakban bemutatta Pen- zát, ahol jelenleg több mint 500 ezren élnek, s dolgoznak a XI. ötéves terv céljainak megvalósításán. Ezt követő­en átadott a gyáregység kol­lektívájának egy Lenint áb­rázoló képet. Az ünnepi munkásgyűlés az Interna- cionáléval ért véget. A mun­kásgyűlés után a penzai vá­rosi pártküldöttség tagjai megtekintették a gyáregy­ségben folyó munkát. v. 1. Viktor Ivanovics Jerzunov, a penzai városi pártbizottság első titkára felszólalását tartja Fotó: Fazekas László 5 Munkásgyűlés Békéscsabán Lovász Matild ünnepi beszédét tartja Fotó: Veress Erzsi Új óvodaépület Gyulán Már szeptember 1-én bir­tokukba vehették a gyerekek Gyulán azt az új, négy cso­portnak helyet adó óvoda­épületet, mely a Mágocsi úti — már régóta zsúfolt — óvodát hivatott tehermente­síteni. Az új, korszerű épü­let ünnepélyes átadására tegnap került sor. A Himnusz elhangzása után az óvodások adtak rö­vid műsort, majd Marsi Gyuláné, a városi tanács mű­velődési osztályának vezető­je köszöntötte a megjelente­ket, közöttük a megyénkben tartózkodó Penza megyei szovjet küldöttség tagjait. Ezután Lovász Matild, a me­gyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. „Az óvodák fejlesztéséljen, az óvodahálózat bővítésében nagy utat tettünk meg. A ’70-es évek elején az óvodás korú gyerekeknek csupán 70,6 százaléka járt óvodába Békés megyében” — említet­te többek között. Majd így folytatta: „A fejlődést jelzi az új, korszerű óvodák szá­mának ugrásszerű növeke­dése, a meglevők folyamatos felújítása, bővítése, korsze­rűsítése, a tárgyi feltételek javulása, s mára megyénk­ben az óéodásztatási .arány eléri a 98 százalékot.” Vége­zetül az építésben, kivitele­zésben részt vevőknek fejez­te ki elismerését Lovász Ma­tild. Ezt követően Rinhardt Ferencné vezető óvónő mon­dott köszönetét mindazon szerveknek, vállalatoknak és személyeknek, akik munká­jú nyomán szebb, korszerűbb körülmények között nevelhe­tik a rájuk bízott gyereke­ket, majd a legtöbb társadal­mi munkát teljesítő kollektí­váknak emléklapot adott át dr. Marsi Gyulánéval közö­sen. Az ünnepség résztvevői ez­után az új épület folyosóin berendezett városi óvodatör­téneti kiállítást tekintették meg. fl népi ellenőrök és a népfrontbizottságok együttműködése A népfrontmozgalom he­lyi vezető testületéi és a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ságok együttműködésének tapasztalatait összegezték hétfőn, a Hazafias Népfront székházában megtartott ta­nácskozásukon a megyei nép­frontbizottságok titkárai, és a megyei népi ellenőrzési bizottságok elnökei. A ta­nácskozáson részt vett Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára és Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A Hazafias Népfront és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint területi szerveik együttműködésé­ről szólva S. Hegedűs László, a HNF OT titkára elmondta, hogy a két szervezet között már korábban is szoros volt a munkakapcsolat, a közös vizsgálódások azonban csak néhány területet fogtak át. Az együttműködés hat évvel ezelőtt kapott új lendületet, amikor a HNF és a KNEB vezetői megállapodásban rög­zítették a közös tennivalókat. Időközben kialakultak a megfelelő munkaformák, s ennek köszönhetően számos olyan ellenőrzés, vizsgálat fejeződhetett be, amelyek révén — a hibák feltárásá­val, hasznosítható javasla­tok megfogalmazásával — hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a közhangulat javításához. A népfrontmozgalom el­sősorban abban tud segíteni a népi ellenőröknek, hogy közvetlenül értesülve a la­kosságot leginkább foglalkoz­tató kérdésekről, szorgal­mazza ezek beiktatását a közös feladattervekbe. A népfront aktivistái — lehe­tőségeikhez mérten — be­kapcsolódnak a vizsgálódás­ba, és a későbbiekben fó­rumokat teremtenek a ta­pasztalatok széles körű is­mertetésére. Ezek az eszme­cserék mindig számos ér­deklődőt vonzanak, mert a témák találkoznak a közvé­lemény igényeivel. Szálkái Tóth István, a KNEB elnökhelyettese a kö­zös munka legfőbb eredmé­nyét abban látta, hogy a Hazafias Népfront aktivis­táinak közreműködésével szélesedett a népi ellenőrzés társadalmi bázisa. Emellett az sem közömbös — han­goztatta, hogy több kérdés­ben szinte nélkülözhetetlen­nek bizonyult a népfront munkatársainak helyi isme­rete. Az utóbbi évek közös vizsgálatai kiemelték azt a felmérést, amelyben arról tájékozódtak, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek mi­lyen szerepet töltenek be a falusi népesség élet- és mun­kakörülményeinek alakulá­sában. Megemlítette továbbá azt az elemzést, amelyben azt tárták fel, hogy mely té­nyezők nehezítik meg az ál­lampolgároknak a munka­időn kívüli ügyintézést. A továbbiakban leszögezte: a népfrontfórumok tevé­kenysége számukra azért is fontos, mert ezek révén tá­jékoztathatják a lakosságot, hogy mi történt a vizsgála­tok után, mennyiben sikerült kiküszöbölni a felvetett hiá­nyosságokat. A tanácskozás Pozsgay Imre zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents