Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

1984. október 7., vasárnap o cmnSiEi fcHPFfl ** I'^S 1 " ■11 Két igen tehetséges fiatal művész kiállítását nyitotta meg a napokban Békéscsabán, a Képcsarnok Munkácsy Mihály ter­mében Udvaros Béla, a Békés megyei Jókai Színház rendező­je. Doromby Mária textiltervező egyedi tervezésű és kézmű­ves kivitelezésű, harmonikus színvilágú lakástextíliái (függö­nyök, terítékek, párnák) és Tagyi Zoltán formatervező tiszta, tartós, természetes anyagokból a legegyszerűbb szerkezettel készített bútorai és lakberendezési tárgyai méltán arattak nagy sikert már a megnyitó napján Fotó: Veress Erzsi Nemcsak könyvtár 1971-ben adták át —a „100 falu 100 'könyvtár” akció ke­retében az újkígyósi könyv­tárat. A 300 négyzetméteres alapterületű épületben fel­nőtt és ifjúsági kölcsönző­rész, zenei részleg, s folyó­irat-olvasó kapott helyet. A szakirodalmat, illetve a hely­ben olvasható irodalom egy részét a galérián helyezték el. Mintegy hét és fél ezer szép-, ugyanennyi szakiro­dalmi kötet, s ezenkívül több mint négyezer gyermek- és ifjúsági könyv található a könyvtárban, melynek 1482 olvasója van. Könyvigényei­ket két fő- és két részfog­lalkozású könyvtáros elégíti ki. Az épülettel, a berende­zéssel nincs gondjuk, ám ke­vés az állománygyarapításra fordítható összeg: évek óta évi 25 ezer forintért vásárol­hatnak könyvet, s ezért bi­zony egyre kevesebb értékes kötetet kaphatnak. Ezért vi­gyáznak a meglevőkre, s a negyedévenkénti selejtezés­kor csak a valóban megja- víthatatlan, használhatatlan könyvek kerülnek le a pol­cokról. Gyakran ad otthont ren­dezvényeknek a könyvtár, hi­szen erre nagysága, berende­zése módot nyújt. Akár szá­zan is kényelmesen elférnek egy-egy irodalmi esten, író­olvasó találkozón, zenei ren­dezvényen. Mivel az elmúlt évben csak részben műkö­dött a művelődési ház, né­hány szakkör is itt tartotta foglalkozásait. Az újkígyósi gyerekek már óvodás korukban megismer­kedhetnek a könyvtár mun­kájával. Az iskolával együtt­működési szerződést kötöt­tek; ennek keretében rend­szeresen tartanak rendhagyó irodalmi, zenei órákat, úttö­rőrendezvényeket. Gyakran várják a felnőtteket külön­böző témájú TIT-előadások- ra. Az őszi-téli hónapqkban a következő témakörök sze­repelnek: Amit a gyógysze­rekről tudni kell, Családi életre nevelés, Leningrádi úti beszámoló, Környezetvé­delem. Készülnek az őszi megyei könyvhétre, melynek keretében író-olvasó talál­kozót szerveznek. G. K. Néptáncház Csabacstidön Bár a néptáncnak nincs múltja Csabacsüdön, sikeres­nek ígérkezik a művelődési ház kezdeményezése, mely arra irányul, hogy a fiata­lok — elsősorban az iskolás­gyerekek — megismerjék, megszeressék a népi tánco­kat. A napokban tartották a második népitáncházat, me­lyen több mint húszán vet­tek részt. Szarvasi oktató, Csasztvan András tanítja a gyerekeket, hogy majd a leg­tehetségesebbek adják a szarvasi néptáncegyüttes utánpótlását. Jelenleg ez az egyetlen tánctanulási lehető­ség; a társastánc iránt ugyanis 3 év után megszűnt az érdeklődés, s kevesen je­lentkeztek a balettanfolyam- ra is. Űj kezdeményezés még a könyvbarát szakkör, melyet a negyedikes általános isko­lásoknak kíván indítani a művelődési házzal közös épületben működő könyvtár. Azokat a gyerekeket szeret­nék közösséggé szervezni, akik egyébként is rendszeres könyvolvasók. Irányítani kí­vánják irodalmi ízlésüket, s mód nyílik majd az olvasot­tak megbeszélésére is. A felnőtteknek az idén ter­vezik először kézikötő és kozmetikai tanfolyam indí­tását; az előzetes felmérés alapján úgy tűnik, hogy ezekre mutatkozik leginkább igény. A kézifnunkázásnak egyébként van hagyománya a községben. Évek óta mű­ködik a díszítőművész szak­kör, tagjainak legsikerül­tebb alkotásai most láthatók a kultúrház előcsarnokában. G. K. Egyedi rendezés után Eredmények a gyulai Lenin Tsz-ben Megjelent a Békéscsaba A város felszabadulásának 40. évfordulóját köszönti a városi tanács tájékoztatója: a Békéscsaba. Dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára „Sorsfordulónk ünnepén” címmel emlékezik a felszabadulásra, az azóta megtett négy évtizedes fej­lődésre. A folyóirat bemu­tatja a Békéscsaba városért idei kitüntetettjeit. Olvasha­tunk többek között a telepü­lésfejlesztés eredményeiről és gondjairól, valamint az ipari szövetkezetek termelé­séről. Az oktatási és közmű­velődési intézmények negy­venéves fejlődését bemutató írás mellett részletek olvas­hatók Machalek István: „Bé­késcsaba sporttörténete” cí­mű munkájából. Az évfordulós arcképcsar­nokban azok köszönnek visz- sza az olvasóra, akik az el­múlt négy évtized során kü­lönböző munkaterületeken azért dolgoztak, hogy még szebb legyen a megyeszék­hely. Vöröskeresztes értekezlet a hűtöházban A napokban tanácskozott a Vöröskereszt városi vezetősége Békéscsabán, a hűtöházban ki­helyezett értekezleten. Fodor Sándor városi titkár és Szeker- czés József, a véradóállomás szervezője tájékoztatták a ve­zetőséget a véradómozgalom ta­pasztalatairól Békéscsabán és a városkörnyékhez tartozó telepü­léseken. A számszerű eredmé­nyek összefüggései mutatják, hogy a véradó aktívák segítő­készsége fokozódott. Nemcsak mennyiségileg tudták a gyógyí­táshoz szükséges vért előterem­teni, hanem egyre többen vesz­nek részt a plazmaferezises vér­adásokon. A megyei véradóállo­máson így leadott vérmennyiség mintegy 50 százalékát Békéscsa­ba és környéke véradói bizto­sítják. A megyeszékhely ipari üzemei, nagyvállalatai, Üjkígyós nagyközség véradói a legkriti­kusabb időszakokban, így nyá­ron is, megfelelő mennyiségű vért adnak. A véradók munkáját dicséri, hogy ebben az esztendőben már 541-en vehettek át elismerést véradásért. Kiemelkedően támo­gatja ezt a tevékenységet a Kner Nyomda, a megyei gyógy­szertári központ, a 8-as Volán kollektívája és az újkígyósiak. A véradással kapcsolatos teen­dőkről sokan mondták el véle­ményüket a vezetőségi ülésen, majd meghallgatták Ádász Ist­vánná, a hűtőház meo-vezetőjé- nek beszámolóját a gyár mun­kájáról. j, B. Zs. A gyulai Lenin Tsz éve­kig veszteségesen gazdálko­dott. öt évvei ezelőtt, 1979- ben egyedi pénzügyi rende­zéssel állították talpra, mi­vel több mint hat és fél millió forint mérleg- és több mint ötmillió alaphiánya volt a közösnek. Ezt követő­en új összetételű vezetés lá­tott munkához. A külön tá­mogatást a közös gazdaság 1980 és 1983 között kapta. Mindez alapja volt az ered­ményesebb gazdálkodásnak, még úgy is, hogy 1980—81- ben az árvíz miatt a téesz 1200 hektáros területét nép- gazdasági érdekből igénybe vették. A Lenin Tsz-ben csapadé­kos időjárás esetén állan­dósult a bel- és árvízve­szély. Ezért döntöttek úgy, hogy a termelés biztonsá­gának fokozásához meg kell valósítani a komplex me­liorációt. A négyezer hek­táros közös gazdaság terü­letének felén, 2 ezer hektá­ron, történt meg a teljes melioráció. Ennek hatékony­ságát viszont az utóbbi két esztendő aszályos időjárása miatt ma még korai lenne megítélni. Egy biztos, az egyedi rendezés óta minden évben szerény nyereséggel zárt a téesz. Vízválasztó az idei év Püspöki György, a tsz el­nöke, aki korábban főköny­velőként dolgozott, így érté­keli az ellelt időszak válto­zásait. — Nagy próbatétel szá­munkra ez az év. Az idén már .nem részesülünk a ki­emelt állami támogatásból, a magunk erejére kell tá­maszkodnunk. A növényter­mesztésben előrelépésről be­szélhetünk. Kialakult egy megfelelő termelési szerke­zet, és elég jó eredmények születtek. Például az idén hektáronként több mint egy tonnával termeltünk több búzát, mint a korábbi két esztendőben. Persze messze vagyunk még a megyei át­lagtól. Néhány táblán sike­rült elérni az öt és fél, hat tonnát is, ugyanakkor vol­tak olyan területek, ahol csak három tonna termett, önkritikusan el kell mon­danom: mindez azt mutatja, nagyobb odafigyeléssel, jobb munkává) még jelentős tar­talékok szabadíthatok fel az ágazatban. Az őszi árpa is a várt hozam felett adott. Kukoricából tartósan sike­rült elérni a hat tonna fe­letti eredményt hektáron­ként. Napraforgóból és cu­korrépából is reméljük, si­kerül teljesíteni a tervet. Nagy területen termesztünk lucernát, amelyet az állatok és a lucernapelletáló üze­münk hasznosít. A GMV- vel ötéves szerződést kötöt­tünk a lucernapellet eladá­sára. A Debreceni Agrártu­dományi Egyetem elkészítet­te a középtávú fejlesztési tervünket. Erre az évre rész­letes tervet is kidolgoztak a debreceni egyetem szakem­berei. Ügy tűnik, számítá­saink beválnak. Jövőre meg­célozzuk búzából a hektá­ronkénti öt, kukoricából a hét tonnát. Jelenleg már ki­juttattuk azt az alapműtrá­gyát, amely megalapozhatja a jövő évi termést. Ezt a korábbi években nem tud­tuk megvalósítani. Sertéshizlalás — háztájiban — Az állattenyésztésben is javuló eredményekről adha­tok számot. Tejtermelésben a korábbi évek 3 ezer 200 literes szintjével szemben az idén várhatóan megkö­zelíthetjük a tehenenkénti ötezer litert. A bikahizlalás­ban — amelynek romlott a közgazdasági pozíciója — mérsékelt csökkentéssel szá­molunk jövőre. A sertés- ágazatban befejeződött a te­lep rekonstrukciója. A sza­porulatot a háztájiba adjuk ki hizlalásra. Báli János főkönyvelő még hozzáteszi: — Sajnos az első két esz­tendőben az árvíz miatt nem tudtuk kellően kihasz­nálni az állami támogatást. Ennek ellenére a legjobb eredményt mégis akkor ér­tük el. 1982-ben belvíz súj­totta területünk nagy ré­szét. Ez is akadályozta a még nagyobb jövedelem el­érését. Az idén a mintegy 45 milliós melirációs beru­házásból kétmillió forint növeli a költségeket, ami szintén nehezíti a munkán­kat. Az, hogy sikerült tal­pon maradni, a különböző megyei és városi szervek­kel kialakított jó munka­kapcsolatnak is köszönhető. űz úton végig kell menni Eke Sándor, a megyei tsz- szövetség titkárhelyettese jól ismeri a Lenin Tsz gaz­dálkodását. — Részt vettem az egyedi rendezést megelőző helyszí­ni tájékozódásban. Akkori­ban igencsak áldatlan álla­potok uralkodtak. A gyako­ri bel- és árvíztől leromlott talajok, szervezetlenség volt a jellemző a tsz-re. Az egye­di rendezéskor új elnök és szakvezetők kerültek a szö­vetkezetbe. Megkezdődött a meliorációs program. Az új elnök, aki korábban fő­könyvelő volt, igyekezett el­terjeszteni a közgazdasági szemléletet. Jobban odafi­gyeltek a költségekre, vál­toztattak a vetésszerkezeten. Kölcsönösen meglátogat­tuk egymást, és ahol tud­tunk, segítettünk a gyulai­aknak. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a korábban tartósan veszteséges szövet­kezet elindult az eredmé­nyes gazdálkodás útján. Ter­mészetesen ezek még csak az első lépések voltak. Mi­előbb meg kell találni az első számú szakmai irányí­tót, hiszen csak így várha­tó további fejlődés. ErSsíteni a cselekvési egységet Mihucza József, a gyulai városi pártbizottság titkára így értékeli a Lenin Tsz- ben végbement változásokat: — Mi úgy ítéljük meg. hogy az egyedi rendezést követően az új vezetés irá­nyításával jó úton halad a Lenin Tsz szekere. Az egye­di rendezés óta minden év­ben jövedelmező gazdálko­dásról adhattak számot a tagságnak. Gondot jelent, hogy szakmai téren nincs első számú vezető. Erősíteni kell a tagság és a vezetés közös cselekvési egységét. A munkafegyelem megszilárdí­tása révén tartalékok sza­badíthatok fel. Következe­tes, tervszerű irányítói te­vékenységre van szükség, s akkor, úgy vélem, tartósan jövedelmező lesz a gazdál­kodás. A gyulai Lenin Tsz az egyedi rendezés óta "eltelt öt évben elmozdult a holtpont­ról. Az út, amelyen tovább kell menniük, egyáltalán nem könnyű. Az eredmé­nyek értékelésénél — ame­lyek számszerűleg' szeré­nyek — nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a mai sokkal nehezebb köz- gazdasági feltételek mellett tudtak talpon maradni. Nincs elégedettség a szövet­kezetben. Jól tudják, hogy a következő években a gazdál­kodásban egyelőre még nem számíthatnak jelentős köny- nyítésre. így aztán a jövő­ben is csak úgy, mint eddig, elsősorban önmaguk tudásá­ra, erejére támaszkodhat­nak. Verasztó Lajos Csorvás belterületén a lakossági gázellátáshoz fektetik le a vezetékeket Fotó: Fazekas László Készülődés 9 téli tárolásra t A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja sze­rint a kiskerttulajdonosok­nak most kell felkészülniük a gyümölcs és a zöldség téli tárolására. Ehhez elsőrendű tennivaló a tárolóhelyek, az edények, a ládák fertőtlení­tése, a leggyakoribb tároló- hely, a pince alapos kitaka­rítása s a tároláshoz szüksé­ges homok felfrissítése. A megbúvó kórokozók elpusz­títására a falakat, a ládákat érdemes mésszel, klórmész- szel vagy rézgálic oldattal lepermetezni. A légtér fer­tőtlenítésére elegendő néhány kénszalag elégetése. Betárolni csak a teljesen ép gyümölcsöt és zöldséget érdemes. Ezért válogassuk ki a termésből a beteg, meg­sértett, fertőzött darabokat. A tárolás idején gyakran szellőztessünk, s ha nagyon száraz a levegő, néha locsol­junk szét a padozaton egy kis vizet. A télen ajánlatos időnként átválogatni a tá­rolt termést. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. OKTÓBER 5-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 854 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 102 Trabant Lim. Bp.) 26 338 Trabant Lim. (Debrecen) 16 532 Trabant Lim. (Győr) 25 952 Trabant Combi (Bp.) 8 408 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 208 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de Lux (Bp.) 18 152 Wartburg de Lux (Győr) 10 670 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 884 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 31 669 Lada 1200 (Debrecen) 19 899 Lada 1200 (Qyőr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 170 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 (—) 4 699 Dacia (Bp.) 22 256 Dacia (Debrecen) 12 972 Zasztava (Bp.) 6 224

Next

/
Thumbnails
Contents