Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-28 / 254. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 28., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Megkezdődött a X. országos békekonferencia A X. országos békekonferencia megnyitó ülése (Telefotó) A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját tegnap, az Építők Rózsa Ferenc székházában a X. országos békekonferencia, csaknem 1200 küldött és meghívott vendég részvételével. A tanácskozáson jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai; Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az Elnöki Tanács több tagja; ott voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, más társadalmi és tömegszervezetek, az egyházak és felekezetek, a kulturális és tudományos élet jeles képviselői. A tanácskozás munkájában részt vesz a Béke-világtanács küldöttsége, Romes Csandra elnök vezetésével. Reggel 9 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megnyitójában megemlékezett az OBT-nek a legutóbbi békekongresszus óta elhunyt tagjairól, majd szólt a X. országos békekonferencia előkészületeiről. azokról a megyei és városi fórumokról, rendezvényekről, amelyek ismét alkalmat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse békeakaratát. • Ezután Barabás Miklós, az OBT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a békemozgalmi munka elmúlt hat esztendejének eredményeit, tapasztalatait összegző írásos beszámolóhoz. Barabás Miklós beszámolója BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Csabacsiidön Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Gál Edit A Szovjetunióban tanultak Ösztöndíjasok baráti találkozója Bevezetőben rámutatott: a magyar békemozgalom ügye elválaszthatatlan nemzeti1 és társadalmi felemelkedésünktől. Ezért is tekintünk bizalommal és várakozással a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára — mondotta —, amely újabb lendületet adhat a mi munkánknak is. Részt kérünk és vállalunk a felkészülésből, közös társadalmi programunk kimunkálásából és megvalósításából. Világunk állapota most, 1984 őszén okkal és joggal kelt aggodalmat — mondotta a továbbiakban. Növekedett a feszültség, fokozódtak a veszélyek, lefékeződött, megtorpant, sőt, sok szempontból, visszájára fordult az enyhülés ígéretes folyamata. A nemzetközi feszültség azonban nem elkerülhetetlen és kivédhetetlen elemi csapás. A feszültség éleződésének alapvető oka és tényezője azoknak a washingtoni és NATO-vezető köröknek a politikája, amelyek kérdésessé akarják tenni a történelmileg kialakult, békét biztosító egyensúlyt, hogy katonai erőfölénnyel kényszerítsék rá elképzeléseiket a világra. Ennek keretében követik egymást a súlyos kihívások, az új amerikai közép-hatótávolságú atomeszközök nyugat-európai elhelyezésétől kezdve az űr végtelen térségeinek tervezett militarizálá- sáig. Ez az alapvető oka annak, hogy az elmúlt évek során lényegesen romlott a két nagyhatalom viszonya, s nem került sor közöttük égyetlen érdemi megállapodásra sem — hangsúlyozta az OBT főtitkára, majd leszögezte : — Az amerikai kihívások elkerülhetetlen válaszintézkedéseket kényszerítenek ki. Így az egyensúly fenntartása azzal jár, hogy a fegyverkezési verseny mind nagyobb iramú lesz, az egyensúly egyre magasabb szinten áll helyre, ami a hétköznapok nyelvén szólva több költséget, több fegyvert, nagyobb megterhelést és fokozott veszélyeket jelent. A józan ész nevében kérdezhetjük: ha egyszer a mérleg serpenyői egy-egy vagy öt-öt kilogrammal is egyensúlyban tarthatók, miért halmoznánk a tonnákat, sőt a megatonnákat? Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet, van kivezető út. Minden felelős kormány elemi kötelessége az egyoldalú előnyökről való lemondás és a katonai erő- egyensúlynak a fenntartása, a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a kölcsönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. Olyan légkört kell teremteni, amelyben a vitás kérdéseket jó szándékú, a megegyezésre őszintén törekvő, az egyenlő biztonságon alapuló, a nemzetközi bizalmat elősegítő tárgyalásokon oldhatják meg. Ehhez megvannak a megfelelő kiindulópontok; a Szovjetunió és a kezdeményezései, valamint többi szocialista ország békemás, a realitásokat figyelembe vevő javaslatok. A magyar békemozgalom erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi békeerők egységének és harcának elősegítésére. A legnagyobb, legszélesebb nemzetközi békemozgalom, a Béke-világtanács tagjai vagyunk; tevékenyen részt veszünk céljainak és programjának alakításában, az együttesen megfogalmazott politikai akciók megvalósításában. Ezután arról szólt, hogy a magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti a nemzeti felszabadulási a és a függetlenség megszilárdításra irányuló törekvések támogatását, s a hozzájárulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. A magyar békemozgalom eredményeit, gondjait számba véve rámutatott: az elmúlt hat. esztendőben gazdagodott a békemozgalmi tevékenység politikai tartalma. szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munkájára irányuló figyelem is. Mindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdeklődésében, de a társadalmi és tömegszervezetek megnövekedett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniakarása. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel kialakított harmonikus együttműködésnek. — Ügy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezettsége megnyilvánul tetteiben, munkájában, magatartásában. Ez a nemzedék azonban másként kérdez, másként vitatkozik és töpreng, mint a megelőző korosztályok. És kérdéseikre válaszolni kell! — hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette, a legutóbbi időszak megmutatta, kik azok, akikkel lehet és szükséges is vitatkozni, és azt is, hogy kik azok az — egyébként elenyésző számú és társadalmi támasz nélküli — emberek, akiknek az ifjúsági békemozgalom csupán álca és ürügy. A mozgalom nem hunyh*at szemet afelett sem, hogy az ifjúság körében is sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó nézet él. Nyílt, őszinte eszmecseréken, okos szóvalr az érzelemre és az értelemre egyaránt hatva kell alakítani gondolkodásmódjukat, segíteni eligazodásukat a korántsem könnyen megválaszolható kérdésekben. Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helytállása az országépitő munkában, a béke, a haladás és a szolidaritás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sikerének alapvető összetevői voltak és maradnak. Az értelmiség, a tudósok, az írók, a művészek képviselői is tevékenyen részt vesznek a békemozgalomban, s hagyományosan jelentős részt vállalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyháziak. Az utóbbi évek eredménye, hogy a békemozgalomba mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a hazánkban élő nemzetiségiek. Mozgalmunk eredményeinek forrása a gyümölcsöző együttműködés a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal, és az új békemozgalmi közösségekkel. Azt kérjük tőlük, hogy az eddig kialakult jó kapcsolatokat ápolva továbbra is kiemelt módon szolgálják és képviseljék a béke ügyét — mondotta az OBT 'főtitkára, s külön kitért a Hazafias Népfronthoz, társadalmunk legátfogóbb politikai tömeg- mozgalmához fűződő kapcsolataikra. A mozgalomban mind nagyobb teret kaptak az egyének és közösségek kezdeményezései, visszaszorulóban vannak a formális elemek — állapította meg a továbbiakban. — Megelégedettségre azonban nics ok, mert a munka tartalmi gazdagítása, az új kezdeményezések bátorítása, a jó tapasztalatok széles körű megismertetése és alkalmazása továbbra is sürgető feladat. Ennek érdekében támogatják például az egyes társadalmi csoportok és foglalkozási ágak képviselőinek — az orvosoknak, a pedagógusoknak és a fizikusoknak — önálló békekezdeményezéseit. Hiszen a sokféleség nem gyengíti az egységet, sőt, az egyik legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy napjaink magyar társadalmában a lehető legszélesebb politikai platform teremthető meg. A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt időszak bebizonyította: jó úton haladunk. Továbbra is felelősségünk és kötelességünk őrizni, továbbfejleszteni és gazdagítani, munkánkba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értékeit. Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bonta(Foly tatás a 3. oldalon) A megyei pártbizottság szervezésében baráti találkozóra hívták össze október 27- én, tegnap délelőtt azokat a Békés megyei szakembereket, művészeket, közéleti személyiségeket, akik ösztöndíjasként a Szovjetunióban szereztek diplomát. Békéscsabán a KISZ megyei bizottságának vezetőképző iskoláján tartották az összejövetelt, melyen Tóth Béláné, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Részt vett és felszólalt a rendezvényen Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, az ifjúsági szervezet képviseletében pedig Lengyel Ilona, a megyei- KlSZ-bizott- ság munkatársa. Az ösztöndíjrendszerről, a Szovjetunióban végzettek elhelyezkedéséről, további életük, pályájuk alakulásáról, a továbbképzés lehetőségeiről, s a kint tanulókkal való kapcsolattartásról Molnár István, az MSZBT ösztöndíjas bizottságának tagja adott tájékoztatót. Amint elmondta, a hallgatók első, hatvanegynéhány tagú csoportja 1948 novemberében utazott el a Szovjetunióba, közülük ma már többen nyugdíjasok. A következő évben, 1949 októberében inSzombaton Budapesten tartotta harmadik közgyűlését a Magyar Kodály Társaság: a Fészek Művészklubban rendezett tanácskozáson a szervezet elmúlt három esztendőben végzett munkáját vitatták meg. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, a társaság elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy a társaság jelentős részt vállalt a Kodály-centenárium rendezvényeinek megünnepléséből, a vidéki zenei központokat — így Kecskemétet, Kodály szülővárosát, Bé- késtarhost, Debrecent Nyirdult egy újabb, 180 tagú csoport — ennek tagjaként utazott tanulni a Szovjetunióba maga az előadó 'is. Az eltelt 36 esztendő alatt mintegy 5 és fél ezren szereitek diplomát a szovjet felsőfokú oktatási intézményekben, ahol napjainkban is tanulnak ösztöndíjas magyar fiatalok, mégpedig olyan szakmákat, amelyek magas szintű elsajátítására itthon nincs mód, s amelyekben csupán néhány felsőfokú végzettségű szakemberre van szüksége az országnak. A Szovjetunióban végzettek, közöttük a Békés megyeiek is az élet legkülönbözőbb területein dolgoznak, s tudásuk, munkájuk alapján többen kerültek vezető beosztásba. Általános tapasztalat egyébként, hogy a végzettek 60—80 százaléka hazatérve közvetlenül a termelésben helyezkedett el. A Szovjetunióban végzettek számára lehetőség van továbbképzésre visszamenni arra az egyetemre, főiskolára, ahol tanultak. Molnár István tájékoztatója után baráti beszélgetéssel folytatódott a program, ki-ki elmondta, hogyan alakult a pályája, eddigi élete, majd szovjetunióbeli emlékeiket, élményeiket idézték fel. egyházát — is sikerült az eseményekbe bevonni, így válhatott a Kodály-év országossá, sőt nemzeti ünneppé. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes felszólalásában hangsúlyozta: a társaság az egyik legjobb társadalmi gazdája lehet a zenei nevelésnek. Kodály örökségének ápolása szüntelenül motiválható gondolatokat és programokat adhat a mindennapok kitartást és türelmet igénylő munkájához. A közgyűlésen ismét Szokolay Sándort választották a társaság elnökévé. II Magyar Kodály Társaság közgyűlése
