Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSŰG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 27., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM békés Megyei Fáklyás felvonulás, békenagygyíílés a Parlament előtt Nem csupán a politikai da­losok éneke vonzotta a bu­dapestiek — javarészt fia­talok — tízezreit pénteken, a kora délutáni órákban a Bajcsy-Zsilinszky útra és az Élmunkás térre. Azért jöt­tek, hogy eleget téve az Or­szágos Béketanács és a KISZ budapesti bizottsága invitá­lásának, jelenlétükkel is nyomatékot adjanak a béke ügyében érzett felelősségük­nek, elkötelezettségüknek. A városra leszálló sötét­ben tíz- és tízezer fáklya fé­nye világította be a környé­ket, majd az emberáradat megindult a Kossuth Lajos tér felé, a X. országos béke- konferenciát köszöntő politi­kai demonstráció színhelyé­re. A csaknem százezer részt­vevőt — közöttük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, Fejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és Szépvölgyi Zoltánt, a Fő­városi Tanács elnökét — Lengyel Sándor, a KISZ bu­dapesti bizottságának titkára üdvözölte. Külön köszöntöt­te Romes Csandrát, »a Béke­világtanács elnökét, aki a szombaton kezdődő békekon­ferenciára érkezett hazánk­ba. A gyűlésen Varga Miklós előadásában felcsendült a Vén Európa című dal, a deb­receni politikai dalfesztivál díjnyertes alkotása. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára lépett a mikrofonhoz. — Meggyőződésem, hogy konferenciánkon olyan prog­ramot fogadunk majd el, amely mindannyiunk számá­ra lehetőséget teremt a béke ügyének előmozdítására — hangoztatta. Kiemelte: mun­kája során a magyar béke­mozgalom egyesíteni kívánja a fiatalok dinamizmusát az idősebb nemzedékek tapasz­talatával. Ezután neves művészek szórakoztatták a békemeg­mozdulás csaknem százezres közönségét. Végül a jelenle­vők hatalmas kórusa csen­dült fel: a Himnusz elének - lésével fejeződött be a nagy­gyűlés. Budapestre érkezett az a békestaféta, amely bejárta hazánk mind a tizenkilenc megyéjét. A staféta utolsó befutóit a Gel- lért téren ünnepélyesen fogadták (Telefotó) Tanácskozás az energiagazdálkodásról ©yomaendrődön, a Lenin Tsz-ben tartotta meg teg­nap, pénteken soron követ­kező ülését a megyei tsz- szövetség termelésfejlesztési bizottsága. Blaskovits Péter a termelőszövetkezetek szer­ződéses és áruforgalmi kap­csolatairól adott rövid átte­kintést. Megállapította: Bé­kés megyében a tsz-ek ke­resték a. több csatornás érté­kesítési lehetőségeket. Ennek köszönhető, hogy az önálló monopolhelyzetben levő vál­lalatok egyre inkább egyen­lő partnerként kezelik a szö­vetkezeteket. ©ondot okoz még ma is, hogy a sertés- és baromfiértékesítésben, illet­ve a vetőmagtermesztésben a nagyvállalatok merevsége mi. att nem mindenütt sikerült kialakítani a megfelelő kap­csolatot. Kocsor László a termelő- szövetkezetek energiagazdál­kodásáról beszélt. Elmondot­ta, az elmúlt évben tovább csökkent az energiafelhasz­nálás. Az energiafogyasztás mintegy 7 és fél százalékkal, az energiaköltség 3 százalék­kal csökkent a korábbi év­hez képest. A folyékony energiahordozók közül leg­nagyobb mértékben, mintegy 30 százalékkal a tüzelőolaj­felhasználás volt kevesebb, mint 1982-ben. Az elmúlt öt év alatt legjobban a föld­gázfelhasználás emelkedett. Várhatóan az év végére a földgázzal rendelkező tsz-ek száma meghaladja a har­mincat. A melléktermékek tüzelési célú hasznosítása csak kí­sérleti szakaszban van. ösz- szefoglalva megállapítható, hogy megyénkben az ener­giatakarékossági kormány- program a helyi adottságok­hoz igazodva megvalósult. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni azt, hogy az utóbbi két év száraz idő­járása kedvezett az energia­felhasználás csökkenésének. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet Francois Mitter- rand-nak, a Francia Köztár­saság elnökének meghívásá­ra október 15—16-án Fran­ciaországban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Ta­nács a tájékoztatót egyetér­téssel tudomásul vette. A ta­lálkozó jelentőségét nagyra értékelve megállapította, hogy a látogatás és a tárgya­lások — a feszült nemzetkö­zi helyzetben — jól szolgál­ták a helsinki záróokmány szellemének érvényesülését, segítették a magyar és a francia nép közötti megér­tést, valamint a jó politikai, kulturális és gazdasági kap­csolatok további erősödését, szélesítését. • Losonczi Pál tájékoztatást adott dr. Rudolf Kirchschlä- gerrel, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökével ok­tóber 2-án Sopronban, illetve Eisenstadtban- folytatott megbeszéléseiről. Az Elnöki Tanács a tájékoztatóvá™ egyetértett, s megállapította, hogy hazánk és Ausztria kö­zött a kapcsolatok folyama­tosan fejlődnek. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése kereté­ben több jogszabályt alko­tott az Elnöki Tanács. Módo­sította az állami vállalatok­ról szóló 1977. évi VI. tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetésével összefüg­gésben az Elnöki Tanács mó­dosította a Munka Törvény- könyvének az igazgató és a vezetésben részt vevő kollek­tívák együttműködésére vo­natkozó rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács módosí­totta az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Módosította az Elnöki Ta­nács a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a büntető- eljárás egyes szabályait, va­lamint a büntetések és in­tézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Határozott az Elnöki Ta­nács a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, va­lamint személyi kérdésekben felmentésekről és kinevezés­ről döntött, majd a továb­biakban bírákat mentett fel és választott. ★ Az Elnöki Tanács Rabi Bé­la és Juhász Ádám ipari mi­nisztériumi államtitkárokat — érdemeik elismerése mel­lett — e tisztségükből 1984. október 31. napjával felmen­tette. Az Elnöki Tanács Hor­váth Ferencet 1984. novem­ber 1. napjával ipari minisz­tériumi államtitkárrá kine­vezte. Új tanácsházat adtak át Mezökovácsházán Új tanácsházat adtak át október 26-án, tegnap dél­után Mezökovácsházán. A DÉLÉP mint fővállalkozó, az ISZKV, a mezőkovácshá­zi költségvetési üzem, a MEGYEVILL és a távközlé­si üzem alvállalkozóként építette húszmillió forintos költséggel az új létesítményt, amelyet Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke adott át (képünkön). Beszédében elmondta, hogy „a település saját, mintegy hétezer főnyi lakossága mellett a vonzás- körzetébe tartozó tizennyolc község ötvenháromezer . fős lakosságának is a funkciójá­nak megfelelő ellátást, szol­gáltatást kell nyújtani, köz­vetíteni kell irányukba a központi akaratot. Ennek a nagy feladatnak a megoldá­sához kedvező kereteket biz­tosít az új tanácsháza, de a munka tartalmi, módszerbeli megújítását az itt dolgozó embereknek kell elvégezni­ük.” A városi jogú nagyközség új tanácsi épületét Fekete Lajos tanácselnök vette át. Fotó: Veress Erzsi Sajtótájékoztató a politikai könyvnapokról Huszonharmadik alkalom­mal rendezik meg az idén novemberben a politikai könyvnapokat. A könyvün­nep ezúttal egybeesik a Kos­suth Kiadó megalakulásának 40. évfordulójával, és ez idő­ben tanácskoznak Budapes­ten a szocialista országok politikai könyvkiadóinak igazgatói — jelentették be tegnap a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége székhá­zában rendezett sajtótájé­koztatón. Nonn György, a Kossuth Kiadó igazgatója elmondta, hogy a politikai könyvna­pokra 24 könyvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Az alkalomra megjelenő kötetek listáján található Lo- sonczi Pál Erősödő népi­nemzeti egység, békés egy­más mellett élés című köte­te, amely válogatást ad az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének az elmúlt 25 év­ben elhangzott beszédeiből, megjelent írásaiból. Az országos békekonferenciára tegnap délelőtt 37 tagú Bé­kés megyei küldöttség utazott a fővárosba. A küldötteket Bé­késcsabán a Körös Szálló előtt Varga Sándor, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja köszöntötte. Kérte, hogy tolmácsolják megyénk lakosságának békevágyát a konfe­rencián Fotó: Veress Erzsi Megyei pártaktívaiilés Tegnap, pénteken délután Békéscsabán az oktatási igazgatóságon a megyei párt- bizottság tagjainak, társa­dalmi pártmunkásoknak a részvételével aktívaülést tar­tottak. Lovász Matild, a pártbi­zottság megyei titkára a XIII. kongresszus előkészí­tésével kapcsolatos alapszer­vezeti és pártbizottsági te­endőket ismertette a megje­lenteknek és a konkrét fel­adatok megoldásának előse­gítésére közreműködésüket kérte. Az alapszervezeti, beszámo­ló taggyűlésekre, amelyek­nek a XII. kongresszus óta végzett munka értékelése lesz a feladata, novembertől, a vezetőségválasztó taggyű­lésekre pedig januártól ke­rül sor a pártszervezetekben. Bérek és bérfejlesztés Ülésezett az SZMT elnöksége Hogyan alakul napjaink­ban megyénkben az ipari dolgozók jövedelme, külö­nösképpen a nehéz fizikai munkát végzőké? Ezzel a kérdéssel foglalkozott első­ként október 26-i, tegnap délelőtti ülésén a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A helyzet elemzé­séhez 44 vállalattól, üzemtől szereztek információkat, amelyek alapján így megkö­zelítően teljes a kép, hiszen az állami szektorban foglal­koztatott 42 ezer dolgozó bér- és jövedelmi helyzeté­ről tájékozódott az SZMT, s ez a létszám lényegében a szocialista szektorban dolgo­zók 72 százalékát jelenti me­gyénkben. Melyek tehát a vizsgálat főbb megállapításai ? Az adatok, információk szerint az ipari termelésből való ré­szesedés alapján az ipar ágazati szerkezetében a kö­vetkező sorrend alakult ki: nehézipar, itt a foglalkozta­tottak átlagbére 4 ezer 667 forint, élelmiszeripar, 4 ezer 419 forint, majd a könnyű­ipar 3861 forintos átlagbér­rel. A megye iparát soktele­pes vállalati szervezeti rend­szer jellemzi. A központjuk­tól egyes gyárak, gyáregy­ségek, telepek erősen, mások kevésbé függnek, s ez a függőségi viszony nagymér­tékben befolyásolja munká­juk hatékonyságát. Jellemző továbbá ezekre a gazdálko­dó egységekre, hogy terme­lőberendezéseik nagyon el­használtak, különösen a könnyűipari ágazatban. A korszerű eszközök hiánya gátat szab az önállósodási folyamatnak, a hatékonyabb gazdálkodásnak, s a meglevő teljesítmény- és bérszintkü­lönbségek csökkentésének is. A gyáregységi termelés eredményessége és a bérfej­lesztés mértéke között nincs közvetlen összefüggés, a bér- színvonalban általában a vi­déki egységek maradtak le. Az utóbbi időben azonban kedvező fordulat állt be e téren, néhány vállalat, így a gyulai harisnyagyár, a Csepel Autógyár a központi­val azonos vagy magasabb bérfejlesztési lehetőséget biztosított a vidék javára. Az iparban foglalkoztatot­tak havi átlagbére 4381 fo­rint, az építőiparban 4613 forint — a növekedés az 1980-as összeghez képest 18,5, illetve 20,6 százalék. A termelőegységek, illetve a vállalatok egységesen ren­delkeznek középtávú bérpo­litikai irányelvekkel. A nehéz fizikai munka könnyítésére a munkahe­lyek sok műszaki, szervezé­si intézkedést tettek és tesz­nek, főképpen az anyagmoz­gatásban. Ám például a PATEX gyáraiban még ma is nehéz körülmények között dolgoznak a szövők, fonók, nagy a zaj, rossz a klíma. Változás csupán az anyag- mozgatásban történt, ahol kisgépeket állítottak be. Több munkahelyen csak ko­moly beruházásokkal lehet­ne mérsékelni a nehéz fizi­kai munkát. Ami a vállalati szakszer­vezeti szervek tevékenységét illeti, az állásfoglalásokban azokat a vállalati törekvé­seket támogatták, amelyek a teljesítményekkel arányosak, valamint a feszültségeket feloldó bérfejlesztésre, bér­felhasználásra irányultak. A napirendnek megfele­lően ezután — a Pedagógu­sok Szakszervezete, az egészségügyi dolgozók, vala­mint a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bi­zottságainak előterjesztésé­ben a munkahelyi demokrá­cia egyes kérdéseiről szóló Minisztertanács—SZOT ha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatait vitatta meg az elnökség. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents