Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

1984. október 24,, szerda Az orosházi Madrigálkórus jubileumi hangversenye A kórus karnagyainak köszöntése Lóránt János képei Gyulán Az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ pótszékekkel „megerősített” színházter­me hétfőn este zsúfolásig megtelt az orosházi Madri­gálkórus 25 éves jubileumi hangversenye alkalmából. Az orosházi Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Petőfi Művelődési Köz­pont által rendezett ünnepi hangverseny résztvevőit, s a jubiláló kórus egykori veze­tőit és tagjait — külön szere­tettel a kórust alapító Szo- kolay Bálint karnagyot —, Körmendi Jánost, az MSZMP orosházi bizottságának tit­kárát, Mihály Andrást, Orosháza város tanácselnö­két, dr. Tóthpál Józsefet, a KÖTA főtitkárát, Szeljak Györgyöt, a KÓTA megyei elnökét és Budai Lászlót, a KISZÖV politikai munkatár­sát Benéné Szerető Hajnalka, a művelődési központ igaz­gatóhelyettese üdvözölte, majd Ambrus Zoltán, a Bé­kés megyei Tanács művelő­désügyi osztályának osztály­vezető-helyettese mondott ünnepi beszédet. ... Huszonöt évvel ezelőt* Orosháza közössége, a régi dalos hagyományokra emlé­kezve, a település előtt álló nagy emberi feladatokra gondolva hozta létre kedves kórusát, a madrigált... Hogy miért? Azért, hogy Orosháza, az orosháziak éle­tét teljesebbé tegyék, hogy hangjuk felerősítse egy kö­zösség akaratát, vélemé­nyét, hogy hozzájáruljanak egy város egyéniségének ki­alakulásához. , A hosszú évek alatt elér* sikerekre utalva Ambrus Zoltán a következőket emel­te ki: „Ahhoz, hogy egy da­loló közösség 25 évet megél­jen — és minden jel szerint még ugyanennyit majd —, ahhoz sokféle feltételnek kell összhangban lennie. Kellenek támogatók, kell egy támogató légkör, olyan egészséges lokálpatrióta szel­lem. mely éltetni és értékel­ni képes ezt a munkát, kel­lenek mecénások, akik a működés feltételeit is bizto­sítani tudják, és kellenek menedzserek, akik segíte­nek megszervezni a kórus életét. Elismerve és nagyra becsülve a korábbi feltéte­lek mögött meghúzódó em­beri igyekezetét, azt kell mondanom, hogy ma kevés kórus működik ilyen jó fel­tételekkel, mint a madrigál.” Végezetül sok sikert kí­vánva a kórusnak, Ambrus Zoltán a művelődési mi­niszter által adományozott kitüntetéseket nyújtott át. Bulla Sándor miniszteri di­cséretben, Németh Katalin Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült, majd Mosoly­gó Miklós karnagy átvette az orosházi Madrigálkórus munkáját elismerő Szocia­lista Kultúráért kitüntetést a kórus nevében. Dr. Tóth­pál József a KÓTA díszok­levelét nyújtotta át, Budai László pedig a KISZÖV ajándékát. Az ünnepi pillanatokat követően az alapításkor el­sőként megtanult J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek című művével kezd­te meg jubileumi műsorát az orosházi Madrigálkórus, amelyet több klasszikus szer­ző művének szépen kidol­gozott megszólaltatása kö­vetett. A jubileumi est meg­ható pillanatai közé tarto­zott, mikor az egykori kó­rustagok is felmentek a színpadra, hogy együtt éne­keljék a kórus számára elő­ször írt Szokolay Sándor- művet, a Miniatűr kantátát. A kórust fiatalos lendülettel Szokolay Bálint vezényelte, zongorán Csonka Barna kí­sért. Ezután — az est üde szín­foltjaként — a madrigálkó­rus 100 tagú gyermekkórusa lépett színpadra, hogy négy világrész dalaiból összeál­lított dalcsokrával köszöntse az elődöket. Az 1-es számú általános iskola kis dalosai­ból nemrég alakult kórus Berger Nándorné vezényle­tével és Lestyán Mihályné zongorakíséretében lelkesen, szívet melengetőén dalolt, megmutatva, hogy a madri­gál utánpótlása biztosított. Színesítésül — három madrigálkórustag —, Riczán- né Muzsik Ibolya hegedűn, Pechan Zoltán csellón és Lestyán Mihályné zongorán Haydn: Magyar rondóját ad­ta elő finom hangzásban. Aztán Mosolygó Miklós karnagy vezényletében újra az ünnepeiteké volt a szín­pad, Klemetti Ave maris Stella és Kodály Zoltán: Ad­venti énekét mély átéléssel, szépen kidolgozva mutatták be. A másodkarnagy, Né­meth Katalin dirigálásában különösen Pacius: A finn dal aratott nagy sikert. A nentershauseni nemzetközi kórusfesztiválra tanult Haydn: Ékesszólás című művének pontos, hangulatos interpretálása megmutatta a kórusban rejlő tehetséget. E művet, majd Kodály: Túrót eszik a cigány és Bartók: Négy szlovák népdalát a kó­rus jelenlegi vezetője, Mo­solygó Miklós vezényelte. Végezetül Szokolay Sándor .Erkel- és Kossuth-díjas ze­neszerző két művét maga vezényelte, a kórus számára húsz esztendeje írt Arany­kaput és a 25 éves jubileum­ra komponált Ne hagyjátok az éneket. Ez utóbbi dal tar­talma, zenéje méltó befeje­zést és hitet adott nemcsak a kórus, de minden zenét, dalt szerető ember számára ezen az esten. Végezetül a szerző jókí­vánságának kíséretében ajándékot nyújtott át a kó­rusnak, majd Gonda Géza, a művelődési ház igazgatója a kórus minden eddigi karna­gyának — Szokolay Bálint­nak, Dinnyés Istvánnak, Sza­bó Györgynének és Mosoly­gó Miklósnak — köszönetét mondott munkájáért. Szo­kolay Sándornak pedig — a kórus fejlődését szép művei­vel elősegítő — segítségnyúj­tásáért. A virágcsokrok át­adásával, a köszönő sza­vakkal véget ért a jubileu­mi műsor, de a madrigál tör­ténete tovább íródik ... A városi tanács az Alföld Hotelben megrendezett ün­nepi vacsorával tette még emlékezetesebbé a 43 tagú kórus számára e szép, ünne­pi napot. B. Sajti Emese Lóránt János hazajött ez­zel a kiállítással, bár nem konkrétan Gyulára, hanem Békés megyébe. A katalógus életrajzi adataiból kiderül, hogy Békésszentandráson született 1938-ban és Szarva­son járt gimnáziumba. A szegedi tanárképző főiskola elvégzése után — egyrészt a véletlen, másrészt a lehető­ségek nyakon ragadása hoz­ta így — földrajzilag teker- vényes utat járt be, Kapos­vár, Salgótarján és Mátraal- más után jelenleg Egerben él, ahol a tanárképző főis­kolán tanít. Bármennyire is távol él szülőhelyétől, vele vagy pusztán nevével is gyakran találkozunk, mert a békési alkotógárda őt hívta meg mesteréül. Szemléletének és pedagógiájának nyomát ér­zékelhetjük is a fiatalabb generáció képein. Hogy ez vagy az a vidék hogyan nyomta rá bélyegét egyéniségére, művészetére, fölösleges kutatnunk. Ugyan­is nem ő alkalmazkodott a helyhez, hanem a hely szel­lemét építette be saját alko­tásaiba. Egy vele készült in­terjúban olvashatjuk arra a kérdésre válaszolva, hogy ér­zi, vagy nem érzi magát nógrádi művésznek: „Tulaj­donképpen nem, mert ez olyan kis ország, hogy ne­vetséges lenne azt mondani, én most ide- vagy oda­való vagyok.” Igaza van, a gondolat kitekintésre sar­kall, ne merüljünk el a pro­vincializmus hamis bűvköré­ben! A földrajzi és — fonto­sabb — szellemi utat így is nyomon követhetjük Lóránt művészetében. Korai képein — melyekből itt nincs — a vásárhelyi iskola hatását konstatálhatjuk. Később Ka­posvárott Rippl-Rónai, Mar­tyn Ferenc, Csokonay inspi­ráló légköre volt a közege, majd Nógrádban a füstös iparváros. De itt sem a munkásélet ábrázolásának idejétmúlt illusztrációs meg­oldásai izgatták, hanem a je­lenségek — mögötti lényeg megragadása. A tartalom te­hát nem a felületi látvány leképzése, hanem a dolgok tudati, érzelmi elemzése. A képek sötét tónusúak, a fi­gurák alig válnak el környe­zetüktől. E müvek borús hangulatú kifejezését nem foghatjuk csak az iparváros hasonló színeire. Ez már Lóránt világlátása, a prob­lémákat látó és azzal küsz­ködő művész érzelmi azono­sulásának kivetülése. Talán oldódik valamelyest tájképakvarelljein, noha ott sem az idillikus, hanem a természeti és emberi erőket, küzdelmeket magába rejtő természet szólal meg. .......Szükségem van a négy f alra — egy zárt helyre —, ahol dolgozni tudok, más­részt meg a nyitottságra, a természetre, ahova ki tudok menni. De végső soron ott is egyedül vagyok meg a mű­teremben is.” Ezért érezhet­jük tájképeinek kozmikus mivoltát. Művei, főleg az olajfest­mények nyomasztóak, de nem pesszimisták. Nem a le­mondás, hanem az emberért való aggódás e művek alap­hangja. Örömmel üdvözöljük Ló­ránt János kiállítását, mely először Békésszentandráson volt látható, innen érkezett a gyulai művelődési köz­pontba, ahol november 3-ig nézhetik meg az érdeklődők, végül Békésen állítják ki a 25 olaj- és 20 akvarell- festményből álló anyagot. A közönség, s az estet megörökítő MTV szegedi stúdiójának munkatársai Fotó: Kovács Erzsébet Ibos Éva Pályázat zeneművek írására A KISZ KB mellett működő Fiatal Művészek Taná­csának zenei szekciója pályázatot hirdet olyan zenemű­vek megírására, amelyeknek célja szintézist teremteni a kortárs zene — komoly és avantgarde zene, rock, dzsessz — különböző műfajai között. A pályázatra olyan színvonalas, összetett zenei formájú kompozíciókat várnak — oratórikus, szimfonikus és ka­mara műfajokban —, amelyek felhasználják, ötvözik a klasszikus, kortárs és rockzenei kifejezési módokat és hangszerelési technikákat. A művekben úgynevezett ze­nén kívüli — látvány-, mozgás- és elektronikai — ele­mek is alkalmazhatók, ám követelmény, hogy a kompo" zíciők alkalmasak legyenek hangversenytermi előadásra. A darabok előadásának időtartama 10—30 perc lehet. A nyertes alkotásokat a fiatal művészek fesztiválján, 1985. június 15—16-án hangversenyen mutatják be a közönségnek. A koncertről felvételt készít a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A legjobb kompozíció szer­zője 15 ezer forintos pályadíjat kap, a II. és a III. helye­zett tíz-, illetve ötezer forintos jutalomban részesül. Az alkotások kazettán vagy partitúra formájában is beküldhetők, de a szakmai zsűri elfogad olyan szinopszist is, amely leírja a kompozíció tartalmi és hangszerelési elképzeléseit. A pályaműveket 1985. január 30-ig kell el­juttatni a KISZ KB kulturális osztályára (Budapest, PL: 72. 1388). Mai műsor KOSSUTH radio 8.20: És nálunk? (ism.) 8.50: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 9.39: Köznapi ügyeink. Jegyzet. 9.49: Balázs Oszkár műveiből gyerekeknek. 10.05: Íróvá avatnak. Veres Péter indulása. 10.40: Mi ez a gyönyörű? (ism.) 10.51: Katonadalok. 11.13: Európa újra csendes... I. rész. 1814. Párizs az el­lenség kezén. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. II. rész. 13.00: Két hegedűverseny. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai Károlyi Gáspár. 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.25: Szimfonikus zene. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Valentyin Katajev: Gyöngyvirág. 20.14: Balettzene operákból. 20.33: Török Erzsébet ritka hang- felvételeiből. IH/1. rész. 21.30: A postás csenget, (riport) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Hófehérke és a hét törpe. Churchill filmzenéje. 22.45: Manipulálható-e a közíz­lés? Töprengés egy kiállí­tás ürügyén. 23.00: A Tátrai-vonósnégyes fel­vételeiből. 0.10: Varga Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Operett- és filmdalokból. 12.30: Nóták. 13.10: Pophullám. 14.00: Uralkodók és komédiá­sok. I. 14.45: Ugyanaz többször. 15.05: Teázás közben, (ism.) 15.58: Sokféle. 17.05: A Hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Ritmus! A Korái együttes felvételeiből. 19.05: Operettrészletek. 20.00: Huey Lewis and the News felvételeiből. 20.50: Ózondús szmogveszély. 21.05: Tomsits Rudolf szerzemé­nyeiből. 21.20: Az élő népdal, (ism.) 21.30: Paris Saint-Germain—Vi­deoton UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés. 22.20: Suppé: A szép Galathea. 23.00: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Dzsesszzene. 9.40: Operába hívogató. Mozart: Figaro házassága. 10.11: Kamarazene. 11.10: Verdi: A kalóz. Opera. 12.00: Szimfonikus zene. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 14.10: Dzsesszhangverseny. 15.12: Részletek a belgrádi nem­zetközi Jeuesses-verseny- ről. III/l. 16.21: Operaáriák. 17.00: Óriások vállán. 17.30: Zenés játékokból. 17.55: A Filharmónia fúvósötös felvételeiből. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. Közben: 20.15: Jökull Jakobson: Éjszakai látogatás. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Operaest. 22.21: Könnyűzene. 22.43: Cseh előadók albuma. X/9. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Üj felvételeinkből. A kecs­keméti Kodály iskola kó­rusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazin. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna, (ism.) 8.20: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. (középiskolásoknak) 8.40: Tematikus összeállítás. 8.55: Kémia. (ált. isk. 7. oszt.) 9.35: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 5—8. oszt.) 9.45: Delta, (ism.) 10.10: Parasztok. Lengyel film­sorozat. XIII/5. (ism.) 11.00: Képújság. 14.50: Iskolatévé. (ism.) 15.25: Élő múzeum. 16.10: Hogyan neveljük meg a papát? Csehszlovák film. (ism.) 17.40: Gazdaságirányítás a Szov­jetunióban. 18.05: Képújság. 18.10: Hosszú az út előttem. Dokumentumfilm. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Diszkóvarázs, (ism.) 20.25: Paris Saint-Germain—Vi­deoton. UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés. 22.20: Szemtől szembe. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Yxilon show. NSZK báb­műsor. 18.30: Élő német népszokások. 19.00: Isaac Stern hegedül. 20.00: Periszkóp. 20.30: öngyilkosok klubja. NDK tv-film. 21.55: Tv-híradó 2. 22.15: Kínai tájak és emberek, (ism.) 23.00: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Magyar nyelvű tv-napló. 16.55: Labdarúgó UEFA Kupa. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Zenei események. SZÍNHÁZ 1984. október 24-én, szerdán 15.00 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA János vitéz-bérlet 19.00 órakor: A NÉMA LEVENTE Móricz-bérlet 1984. október 25-én, csütörtökön 15.00 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYÄVA Kinizsi-bérlet 19.00 órakor: A NÉMA LEVENTE Szentpétery-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: A cárlány és a hét dalia, 6-kor: A gonosz Lady, 8-kor: Filmklub. Békés­csabai Szabadság: de. 10 és 4- kor: A tó szelleme, 6 és 8-kor: Hé, élet! Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Egri csillagok I—II. Gyu­lai Erkel: Királygyilkosság. Gyulai Petőfi: 3 és 5-kor: E. T., 7-kor: Filmklub. Orosházi Béke: A karatézó Cobra. Oros­házi Partizán: fél 4-kor: Négy bandita, tíz áldozat, fél 6-kor: Szamurájok és banditák I—II. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Ha szereted hazádat, 8-kor: Klapka légió.

Next

/
Thumbnails
Contents