Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

1984. október 24., szerda „II dalárdának £fi nincs jó karnagya’ WHWWWHWHWV1 Életmód és egészség A gádorosi November 7. Tsz-ben a nyár derekán adták át a 8,6 millió lorintos költséggel épült üzemi konyhát. Ezek­ben a napokban mintegy 260 személyre főznek Fotó: Szekeres András Gombatermesztési szimpozion A Népakarat október 19-i számában nemcsak Oroshá­zán, hanem a megye más településein is olvashatták Keresztes Mihály cikkét: „Most újra és véglegesen ke­rül napirendre a földkérdés évszázados nagy pőre, és tel­jes bizonyossággal állíthat­juk, hogy Dózsa unokái ezt a port maradéktalanul meg­nyerik. A magyar földmun­kásság és törpebirtokosság megkapja azt a darab föl­det, amelyen szorgalmas munkájával, hozzáértéssel emberi életet tud maga és családja részére biztosítani.” Csak hát nem volt könnyű a helyzet. Kötegyán képvise­lőtestületének október 20-i ülésén egyebeken kívül ezt vetette papírra a jegyző- könyvvezető: „A kény ér je­gyesek, ellátatlanok, és azok, akiknek terményét a közsé­günket ért fosztogatások al­kalmával elvitték, maguk és családtagjaik részére a szük­séges fejadagot megkapják a Futáránál... Minthogy a faluban pénz alig található, s nem is lehet semmiből pénzt csinálni, a kenyérmag- UL pedig szükség van, az elöljáróság elrendeli, hogy aki készpénzzel nem tud fi­zetni, a megkapott búza- mennyiségről kötelezvényt ír alá, s később megtéríti.” Semmi sem mutatja job­ban a gondok súlyosságát, mint az, hogy a harcok vé­gére a megyében a földek 17 százaléka maradt gazda nél­kül, Gyulán és Békéscsabán összesen majdnem 5000, a békési, a,, gyomai, a gyulai, a szarvasi, az orosházi és a szeghalmi járásban pedig több mint 100 000 katasztrá- lis hold! Nagyon szomorú képet mutatott az állatállo­mány: hiányzott a lovak 60, a szarvasmarhák 63, a ser­tések 58, a juhok 84 száza­léka. Némelyik községben még ennél is kevesebb ma­radt meg. Kondoroson i háború elvitt 1136 lovat (82 százalék), 1501 szarvasmar­hát (76 százalék), 4460 ser­tést (84 százalék) és 901 ju­hot (89 százalék). Az emlí­tett járásokban összesen 446 traktor maradt meg, s közü­lük is csak 354 volt üzem­képes (pontosabban: ennyi dolgozhatott volna, ha akad üzemanyag). Volt persze, amiből kevesebb is sok lett volna: Békéscsabán egyebe­ken kívül 2000 páncéltörő gránátot, 34 000 puskatöl­tényt, 250 kézigránátot és 700 repeszgránátot találtak meg, és tettek ártalmatlanná a tűzszerészek. Nem elhanyagolható mér­tékben segítette az élet meg­indulását az, hogy megye- szerte terjesztették az orosz katonai parancsnokság ren­deletét: „A normális élet és rend fenntartása érdeké­ben: ... 2. Minden kereske­delmi és iparvállalat tulaj­donosa folytassa tevékeny­ségét. Az áruk és élelmisze­rek árai olyanok maradnak, amilyenek voltak a szovjet csapatok bevonulásáig. A szeszes italok árusítása a további intézkedésig tilos! 3. A helyi hatóságok és a polgári lakosság minden esz­közzel segítse elő az iskolák, kórházak, orvosi segélyhe­lyek és egyéb kulturális köz- intézmények és vállalatok szabályszerű működésének biztosítását... 6. Minden raktár és raktárhelyiség, amely német és magyar ka­tonai hatóságok tulajdonában volt, az összes benne talál­ható javakkal együtt a szov­jet parancsnokság rendelke­zése alá kerül. 7. Az utcai közelekdést 5 órától 21 órá­ig engedélyezem. 8. Éjjel kö­telező az elsötétítés.” A kommunista pártszerve­zetek roppant aktívan vetet­ték bele magukat a munká­ba. Szobek András, a békés­csabai szervezet titkára ezt írta a felsőbb pártszervnelr az októberi napokról: „Meg­alakítottuk a párt propagan- dabizottságát, amely a gyű­lések, előadások előkészíté­sével foglalkozik; a szakmai szervezeteket irányító szer­vező bizottságot; a munkás­zenekart. amely szépen mű­ködik; a munkásdalárdát, amely megfelelő karnagy hiányában még gyenge... A munkaügyi osztály teljesen a kezünkben van, a munkára való beosztás elvtársaink irányítása mellett történik. Ezen a téren azon vagyunk, hogy a múlt rezsim emberei minél nagyobb számban ve­gyenek részt a fizikai mun­kában.” Az orosházi pártszervezet­ben ezt tartották fontosnak megjegyezni: a párt ren­des tagjai közé azokat ve­szik és vették fel, „akik nyíltan kiálltak akkor, ami­kor szociáldemokratának lenni nagy dolog volt, akik akkor harcoltak a mozgalo­mért, amikor azért börtön és internálótábor járt — egé­szén bizonyos, hogy (ők) most a kommunista pártnak is harcos és dolgos tagjai lesznek; ilyen emberekből tevődik össze nálunk a párt, és az az arány, hogy sokkal több a volt szociáldemokra­ta, mint az illegalitásból jött kommunista”. A Békés megye 1944— 1945-ben című tanulmánykö­tet összefoglalása szerint októberben 27 településen alakult kommunista párt- szervezet: 1-én Eleken, 8- án Békéscsabán, Nagyszéná­son és Végegyházán, 9-én Gyulaváriban, 10-én Kever- mesen, Mezőberényben, Me- zőmegyeren és Sarkadon, 11- én Gyomán, 12-én Gádoro­son és Szarvason, 14-én Do­bozon és Orosházán, 15-én Endrődön, Gyulán és Nagy- bánhegyesen, 18-án Vésztőn, 20-án Medgyesegyházán, 24- én Mezőhegyesen és Mezőko- vácsházán, 25-én Reformá- tuskovácsházán, 27-én Nagy­kamaráson, 28-án Puszta- földváron, 29-én Csorváson és Kunágotán, s valamikor a hónap folyamán Almáska­maráson (a szociáldemokra­ta párt októberben csak Bé­késen, a kisgazdapárt pe­dig csak Békésszentandrá- son alakított szervezetet). Néhol túlzások is akadtak. Gyomán október 10-én meg­alakult, és egy teljes hóna­pig vezette a község ügyeit a kommunistákból álló „di­rektórium” (más pártok még nem léteztek a község­ben.) A megyei közigazgatá­si főnök hamarosan megke­reste a helyi elöljáróságot: „Figyelmeztetendők a párt megbízottai arra, hogy a kommunista Oroszország ki­küldöttjei, valamint a vár­megyében levő községi párt­elnökök egybehangzólag azon az állásponton vannak, hogy a kommunista párt semmi­vel sem élvezhet több jogot, mint bármilyen más de­mokratikus párt, és csak azokkal együttesen szerepel­het tanácsadó, véleményező, segítő és részben ellenőrző szerv gyanánt a községi elöljáróság mellett." Ugyanennek a vélekedés­nek egy másik megfogalma­zása — szintén a közigazga­tási főnök aláírásával: „Hi­telt érdemlő és irányadónak tekinthető forrásokból... értesültem, hogy Szovjet- Oroszországnak, illetőleg a kommunista pártnak a hi­vatalos programja is kizárja jelenleg Magyarországon a kommunista rendszernek, a proletárdiktatúrának beho­zatalát, s a Szovjet-Unió és a kommunista párt kifejezett hivatalos programja: sza­bad, független és demokrati­kus Magyarország megte­remtése. Nem kevesebb, de nem is több!” Daniss Győző A szabadon termő gomba­fajok már az ókorban is íz­letes, különleges fogásként szerepeltek az ember táplál­kozásában. Japánban és Kí­nában mintegy 2000 éve ter­mesztik az úgynevezett síi­táké gombát, amelyet orvos­ságként is használnak. A gombák mesterséges ter­mesztése Európában jóval később terjedt el, az első adatok a XVII. századból valók. A csiperketermesztés ős­hazája Franciaország. A csi­perke — feltehetően — a trágyakazlakon, a meleg­ágyakban való gyakori meg­jelenésének köszönheti fel­fedezését, a mesterséges ter­mesztés megkezdését. A kez­deti, jelentősebb méretű csi­perketermesztés a Párizs környéki kőbányákban folyt. A XIX. század közepén ju­tott el a gombatermesztés Angliába, ahol először a sza­badban, majd üvegházak­ban folytatták. Később — speciálisan erre a célra — termesztőházakat építettek. A csiperketermesztés az 1900- as évek elején Európában is meghonosodott. Hazánkban a gombater­mesztést először meleg­ágyakban, földbe vájt kuny­hókban végezték'. Hamaro­san a Budapest környéki kő­bányák tárnáit foglalták el a gombatermesztők: 1900­ban már körülbelül 20 ezer négyzetméteren termesztet­tek gombát. Igazán nagy len­dületet a magyar gombacsí­ra megjelenésekor vett a ha­zai termesztés, mert a csíra minősége felvette a ver­senyt a franciával, és csak­hamar világhírre tett szert. A felszabadulás előtt ha­zánkban három gombacsíra- készítő laboratórium műkö­dött, ékkor mintegy 200 ezer négyzetméteren végeztek ter­mesztést, aminek 600 ezer kilogramm gomba volt az eredménye. A hazai módszer nagyjából a klasszikus fran­cia gombatermesztést követ­te. Táptalajként kizárólag zabbal és szénával etetett, szalmával almozott lovak „Pulsatron F—20A” fantá­zianevű, magnetoterápiás ké­szülék forgalmazására ka­pott engedélyt a Váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­ra. A készülék olyan ala­csony frekvenciájú, ritmiku­san váltakozó mágneses me­zőt hoz létre, amely jó ha­tásfokkal használható láb­szárfekély, érelzáródás, érel­meszesedés, teniszkönyök, tö­rés, csontritkulás, ízületi bán- talom kezelésére. A készü­lék által létrehozott mágne­ses erővonalak behatolnak a sejtekbe, aztán kettős hatást fejtenek ki. Egyrészt előse­gítik a sejtekben és szöve­tekben az ásványi anyagok trágyáját használták, ame­lyet 28 napig komposztáltak. Minden munkát kézi erővel végeztek. A termésidő álta­lában 3 hónapig tartott, a termésátlag 3-4 kilogramm volt négyzetméterenként. Az államosítást követően 1954-ben indult fejlődésnek a hazai gombatermesztés. 1964-ben több szintes, hőke­zelésre alkalmas sziklapincé­ben próbálkoztak a modern termesztéssel, de ez a kísér­let megbukott. Három év­vel később — 1967-ben — a csepeli Duna Termelőszövet­kezet építette fel az első kor­szerű termesztőüzemet, amely beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. A szövet­kezet — az Állami Gomba­termelési Vállalat átvételé­vel — egyesítette a szakmai és anyagi erőket, s biztosí­totta a gombatermesztés fej­lődését. Az elért eredmények alapján a MÉM 1975-ben a gombatermesztési rendszer gesztorságával bízta meg a csepeli közös gazdaságot. A termelés rendszerszerű megszervezése eleinte nehe­zen ment, mert kezdetben a partnergazdaságok nem tud­tak hőkezelt, becsírázott komposzthoz jutni. Ám ahogy ezt az akadályt elhá­rították a gesztor gazdaság szakemberei, a hazai gom­batermesztés nagy lendüle­tet vett. Számos szocialista ország szakemberei nálunk tanulták meg a gombater­mesztés fortélyait. Ezeknek a sikereknek az elismerését jelenti, hogy október 23—25 között hazánkban rendezik a nemzetközi gombatermeszté­si szimpoziont. Kétségtelen, a gombafo­gyasztásban még nem tarto­zunk az elsők közé. A ha­zai 40 dekagrammal szem­ben az NSZK-ban például 2,5 kilogrammot esznek meg a sok fehérjét és vitamint tartalmazó gombákból. Re­mélhető azonban, hogy e mostani tanácskozás a fo­gyasztás növelését is előse­gíti majd. ioncseréjét, másrészt a sej­tek és a szövetek oxigén­hasznosítását javítják. A készülék kezelése rend­kívül egyszerű, ezért nem­csak kórházakban és rende­lőintézetekben, hanem üzem­orvosi rendelőkben is hasz­nálható. A váci gyár új ké­szülékeinek első darabjait a helybeli Forte gyár üzemor­vosi rendelőjében, a város­gazdálkodási vállalatnál, va­lamint a Szőnyi Tibor Kór­házban használják. Ebben az évben még további húsz ké­szülékre van már megrende­lés, s fel vannak készülve a jövőben nagyobb mennyisé­gek gyártására is. Az egészségnevelés: szere­pe az alapellátásban, az életmódból adódó kockázati tényezők. Erről tárgyal a XIII. országos egészségne­velési tudományos konferen­cia október 24—26. között. A konferencia a két témát együttesen tárgyalja. A té­mák idősizerűségét egyrészt az adta, hogy az Egészség- ügyi Világszervezet 1978. alma-atai deklarációjában az egészségügyi gondozás elsőd­leges szerepét hirdette meg. Ez a program a fejlett or­szágok egészségügyében — a civilizációs ártalmak és az életmódból adódó kockázati tényezők megszaporodása miatt — fontos feladat. Ha­zai egészségügyi ellátásunk problémáinak megoldásában kulcskérdés: mennyire tud­juk az egészségügy' szerke­zetében az alapellátást min­den tekintetben olyan szint­re hozni, hogy feladatának meg tudjon felelni? Szüksé­ges azonban, hogy a gazda­sági-politikai tényezők, a társadalom csoportjainak sízerepét és feladatát is vilá­gosan megfogalmazzuk. A konferencia fővédnöke az egészségügyi miniszter, védnökei a belkereskedelmi, a művelődési, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium miniszterhelyet­tesei, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára, és a MÄV Egészségügyi Szolgálat igaz­gatója. Korreferátumokat nemcsak az egészségügyi alapellátás egy-egy szakmai képviselője tart, hanem az együttműködő gazdasági, szolgáltató és társadalmi szervek küldöttei is. Ezek a szervek a konferencia ideje alatt kiállításon is bemutat­ják az egészségneveléshez fűződő kapcsolatokat. A konferencia fő tárgya­lási formája — a munka- csoportok keretében — a vi­ta. öt egészségügyi alapellá­tási ágazatnak megfelelően: A Békés megyei cigány­ügyi koordinációs bizottság, a Békés megyei Művelődési Központ és a békési városi művelődési központ pályáza­tot hirdet „A cigányság be­illeszkedése, életmódja szű- kebb környezetemben” cím­mel. A pályázatra bárki je­lentkezhet, akinek munka­helyi, lakóhelyi, családi, sze­Szombaton és vasárnap a csepeli sportcsarnokban ren­dezték meg az országos fér­fi-, nőifodrász-, valamint koz­metikus-bajnokságot a Ma­gyar Fodrász, Kozmetikus Egyesület szervezésében. A kétnapos viadalon minden megye, valamint a főváros szövetkezeti, kisiparos és állami fodrászata képvisel­tette magát. Az országos baj­nokságot megelőzően már tavasszal megkezdődött a versenyzők válogatása, fel­készítése. Szeptemberben Nyíregyházán az Avas Ku­pán öt megye teljes csapat­tal — közöttük Békés is — képviseltette magát az egyé­ni és csapatversenyen. Ezen a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet versenyzői ta­roltak : mind egyéniben, mind csapatban elsők lettek. Szombaton mind a női, mind a férfifodrászok és kozmetikusok is versenyre keltek. A programban sze­repelt divatfrizura, vala­mint ünnepi és nappali fri­zura fésülése és a nappali kozmetikai kikészítés. Va­sárnap a divatfrizura fésülé­se és a farsangi frizura, kozmetikában a színházi sminkkészítés volt a fel­adat. A verseny legnehezebb része a fotó alapján készí­tendő frizura volt — sorsolt modellen. Ez alkalommal mérték össze felkészültsé­güket a mesterfodrászok is, vagyis azok, akik a korábbi években valamilyen számban magyar bajnokságot nyertek. A nagyon színvonalas, jól szervezett verseny zsűrijét is a megyék adták, Békés ' megyéből kozmetikában Csi­körzeti egészségügyi szolgá­lati, üzemegészségügyi szol­gálati, fogászati és gyógy­szerészeti munkacsoportok tevékenykednek az adott szakma, valamint az egész­ségnevelés egy-egy képvise­lőjének vezetésével. Egy- egy munkacsoportban húsZ- huszonöt ember — orvosok, egészségügyi szakdolgozók, művelődési szakemberek, társadalmi szervezetekben, tömegkommunikációban, gaz­dasági, szolgáltató szervek­ben dolgozók — vesznek részt. A munkacsoportok felada­ta, hogy a megadott fő té­mákban (dohányzás, kor­szerű táplálkozás, túlzott gyógyszerfogyasztás, fizikai aktivitás) saját szakmai te­rületük egészségnevelési problémáit vitassák meg. Továbbá ennek alapján olyan reális konkrét állásfoglalá­sokat, javaslatokat, ajánlá­sokat dolgozzanak ki, ame­lyeket a konferencia záróülé­sén a plénum elé terjessze­nek, megjelölve, hogy a ja­vaslatokat, mely egészség- ügyi, politikai, gazdasági, szolgáltató, vagy társadalmi szerv, intézmény részére tartják szükségesnek továb­bítani. A konferencia témáját az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája olyan jelen­tősnek tartja, hogy az orszá­gos konferenciával egyidejű­leg nemzetközi szemináriu­mot szervez Budapesten. A szeminárium szervezésére a magyar Egészségügyi Mi­nisztériumot kérte fel. A bevezető referátum megtar­tására a magyar Országos Egészségnevelési Intézetet je­lölte ki, a magyar egészség- nevelés egészségügyi ellá­tásban betöltött szerepének bemutatásával. Dr. Bágyoni Attila, az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója mélyes tapasztalata alapján mondanivalója van ebben a témakörben. A pályamunká­kat 1985. március 30-ig kér­jük beküldeni a Megyei Mű­velődési Központ (Békéscsa­ba, Luther u. 6.) címére. A legjobb pályázókat 5000 fo* rint (I. díj), 3000 forint (II. díj), 2000 forint (III. díj) ér­tékben jutalmazzák. esély. Andrásné szakoktató, fodrászatban pedig Varga Gyula és Krizsán Tamás szakoktatók voltak zsűrita­gok. A kétnapos verseny soha ilyen jó eredménnyel nem zárult, mint a hét végén. Mind a három számban Bé­kés megye csapata 3., vagyis bronzérmes lett. Férfifodrá­szatban kiemelkedett Cseh István (Orosháza), aki a fo­tó alapján készített frizurá­jával országos bajnokságot nyert, s a három szám alap­ján összesítésben a hatodik lett. Kozmetikában Priskin- né Fekete Adrienn (Békés­csaba) nappali és színházi kikészítésével 4. és 5. helye­zést ért el, összetettben ne­gyedik lett. Női fodrászat­ban Gunda Katalin (Békés­csaba) ünnepifrizura-készí- tésével tizedik, a farsangi- frizura-készítésével pedig hatodik, összetettben a hato­dik lett. Az ország minden részéből mintegy 50 versenyző adott randevút egymásnak, s a Békés megyeiek valamennyi számban az első 12 helyen végeztek. S' íme a csapat tagjai, férfifodrászok: Ka­csányi Éva. Nagy Kálmán (mindkettő békéscsabai) és Cseh István (Orosháza). Női fodrászok: Molnár Pálné, Kundolf Edit és Gunda Ka­talin (valamennyi békéscsa­bai). Kozmetika: Fodorné Pataki Eszter, Priskinné Fe­kete Adrienn (mindkettő Békéscsaba) és Németh Bea (Orosháza). A legközelebbi jelentősebb verseny 1985 tavaszán Szolnokon, az Al­föld Kupa lesz. —sz— Cseh János Gyógyítás alacsony frekvencián Pályázati felhívás Békés megyei siker a fővárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents