Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 24., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Napirenden a személyzeti munka és az egészségügyi helyzet Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — október 23-án, tegnap ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és Csollák Gábor, a Tanácsi ( Hivatal főosztályvezetője. A napirendek a következők voltak: — beszámoló a megyei tanács vb személyzeti és oktatási munkájáról, különös tekintettel a községi, nagyközségi apparátus képzésének, erkölcsi és anyagi megbecsülésének alakulására. — a megye településeinek egészségügyi helyzete, különös tekintettel a körzeti orvosi hálózat tevékenységére — bejelentések, köztük a tanácsi kisvállalatok tevékenységének tapasztalatai. A személyzeti és oktatási osztály szerteágazó tevékenysége' arra irányul —állapította meg a beszámoló —, hogy illetékességi területén a párt és a kormány káderpolitikai tervei, célkitűzései megvalósuljanak. Kiemelt feladata a káderek kiválasztása, minősítése, képzése és továbbképzése. Ez utóbbi eredményét tükrözi, hogy a megye tanácsszerveiben összesen 450 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozik. Így arányuk eléri a 35 százalékot. Ugyancsak ide tartozik a helyi tanácsok, különös tekintettel a nagyközségi és községi ügyintézők képzése, továbbképzése, amelyet az Oktatási Továbbképző Intézet biztosít. Az elmúlt években csaknem 300-an vettek részt a különböző tanfolyamokon. Kiemelt feladata volt az osztálynak a helyi igazgatás korszerűsítésében, a járási hivatalok megszüntetésében való eredményes közreműködés. Mint a vitában elhangzott, része volt abban, hogy a volt járási dolgozók személyi kérdései megnyugtatóan rendeződtek. Ugyancsak szó esett a vélemény- cserében az egyetemekkel, főiskolákkal való kapcsolat további erősítéséről, amely a szakember-utánpótlás bázisa, s elismeréssel szóltak arról a szerepről, amelyet az osztály a közigazgatás átszervezése során vállalt. Hangsúlyt kapott, hogy a személyzeti munkában tovább szükséges bővíteni a demokratizmust, szélesebb körben kérni véleményt egy-egy káderkérdésben. Ugyancsak felvetődött a vb-titkárok nagy fluktuációja, amelynek megszüntetése a következő időszak egyik feladata. A végrehajtó bizottság a beszámolót a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. A megye településének egészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés számszerű adatokkal vázolta az állapotot. Békés megyében a dolgozó orvosok száma tavaly 772 volt, 10 ezer lakosra csaknem 18 orvosi állás jut (országosan 26,5). Ugyancsak tavalyi adat, hogy 178 körzeti orvosi állás 3,4 százaléka betöltetlen. Városokban dolgozik a körzeti orvosok . 30, a községekben 70 százaléka. Egy körzeti orvosra 2410 lakos jutott, ez az országos átlagnál alacsonyabb. Megyénkben a körzeti orvosi rendelőkben az elmúlt évben több mint 1,6 millióan jelentek meg (ebbe benne vannak a csupán receptet íratok is). A központi orvosi ügyeletet, amely a városokban 10—12 éve működik, az utóbbi években a községekre is folyamatosan kiterjesztették. Jelenleg megyénkben 11 telephelyen,' 49 településen működik központi orvosi ügyelet, amely 280 ezer embert lát el. A jelentés szerint az elmúlt két és fél év alatt a működő központi ügyeletekkel kapcsolatban panasz nem érkezett. Ami a korszerűsítéseket illeti, a VI. ötéves tervben 28 településen 33 épület, 122 munkahely felújítása, rekonstrukciója történt meg. Szólt az előterjesztés a gyermekkörzeti ellátásról, melyből kiderül, hogy 39 gyermekkörzet van, abból 4 állás üres. Egy gyermekkör- zeti orvosra 1500 gyermek jut. A fogorvosi ellátásról szólva a jelentés úgy fogalmaz, hogy az ellátottság az elmúlt évek alatt jelentősen fejlődött. Jelenleg 106 fogorvosi állás van, ebből városokban és községekben 4 —4 üres. Néhány adat az üzemegészségügyről: megyénkben 13 főfoglalkozású és 83 részfoglalkozású üzemorvos 133 üzemet lát el, mintegy 80 ezer dolgozó részére nyújtva gyógyító-megelőző ellátást. A vitában több vélemény hangzott el az iskolaorvosi ellátás és a sportorvosi munka gondjairól, a betöltetlen üzem- és gyermekorvosi állásokról, amelyek oka esetenként nem a jelentkezés hiánya, hanem a bürokratikus szemlélet. Ellentétben a jelentésben foglaltakkal, a vitában elhangzottak szerint — a kétségtelen javulás ellenére — még ma is sok a panasz az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. A végrehajtó bizottság az eredmények elismerése mellett megállapította, hogy az anyag csupán az ellátásról, a szervezetről adott 'képet, elsősorban mennyiségi megközelítésben, s kevésbé a megye egészségügyi helyzetének minőségéről, s nem tartalmazza sem a lakosság, sem a társadalmi szervek véleményét. A határozatokban felhívta a figyelmet az alapellátás tárgyi feltételeinek további javítására, a gyermekkörzeti orvosi, valamint az iskola- és üzemorvosi hálózat kiterjesztésére, fejlesztésére, az iskolafogászat javítására, a községi alapellátás szakmai egységének erősítésére. A testület a jelentést az előbbi észrevételekkel és a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentésekkel zárult. S. F. November 2-án tartják küldöttközgyűlésüket a megye fogyasztási szövetkezetei Mezöberényben A MÉSZÖV elnöksége október 23-án, tegnap tartotta meg soron következő ülését Békéscsabán. Napirendjén: 1. A Tótkomlós és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet helyzetének és tevékenységének értékelése, 2. A nőpolitikái munka helyzete és feladatai a megye fogyasztási szövetkezeteiben, 3. Tájékoztató az ÁFÉSZ-ek belső mechanizmusa korszerűsítésének, szervezeti és önelszámolási rendszerének továbbfejlesztésére tett intézkedésekről, valamint 4. A küldöttközgyűlési beszámolók jóváhagyása szerepelt. A tanácskozást Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke vezette, s azon részt vett és hozzászólt az elnökségi tagokon kívül dr. Csizmadia Gyula, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. Jelen volt az ülésen Nagy Jánosné, az országos elnökség tagja és Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A napirendi pontokhoz tartozó írásbeli előterjesztések alapján élénk vita alakult ki a tárgyalt témákban. A tótkomlósi takarékszövetkezet tevékenységének vizsgálatánál megállapították a hozzászólók, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben is a legtöbb tevékenységi körben elfogadható eredményeket mondhat magáénak a takarékszövetkezet. Emellett azonban a jelentésben felsorolt adatokból is kitűnik, hogy munkájukban sok még a javítanivaló. Szépen hangzik az időarányos másfél millió forintnyi nyereség, de ezzel a megye tíz •takarékszövetkezete között is csak a kilencedik helyen vannak, és elmaradnak az országos, valamint a megyei átlagtól a hatékonyság javításában is. Ez a szövetkezet korábban megyei első volt, megvan minden lehetősége, hogy ismét az legyen — állapította meg az elnökségi ülés, miután konkrét javaslatokat tett a különféle tevékenységi kör munkájának fejlesztési módszerére. A nőpolitikái munka helyzetéről dr. Lengyel László titkárságvezető állította ösz- sze a jelentést a nőbizottságok tevékenysége alapján. A téma jelentőségét mutatja, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei tagjainak 39 százaléka nő (1 százalékkal magasabb az országos átlagnál), az 1980 óta 1330-al emelkedett taglétszámnak pedig a nyolcvan százaléka nő. A nőtagok tevékeny részesei a szövetkezeti élet formálásának, vásárlásaik, egyéb ügyintézéseik során közvetlenül kötődnek a szövetkezethez, s ezáltal jobban érzik és jelzik (!) is észrevételeiket, problémáikat, de méltatják az eredményeket is. Noha az 1980. évi választások óta a választott testületekben javult a nők aránya, még több helyen elmaradás mutatkozik ebben. Viszonylag alacsony a fiatalabb korosztály bevonása is ezekbe a testületekbe. A felszólalók, többek között Gracáné Szűcs Teréz, a KPVDSZ képviselője elmondotta, hogy például az új kereskedelmi formákban dolgozó nőkre is jobban oda kell figyelni, mert sok esetben ők hátrányos helyzetben vannak, a létszámcsökkenések megnövelik a rájuk háruló terheket. Gond — s ez áll a hagyományos boltokra is —, hogy a szombati nyitva tartások miatt nem tudja senki sem biztosan, hogy melyik napra esik a heti pihenőnapok kivétele, emiatt tervezni sem tudják szabad idejüket. Ez áll a szabadságolásokra is. Sok esetben az ebédidőre esnek az áruátvételek, ez rövidíti a törvényes pihenő-, illetve ebédidőket. A mostanában szóban forgó vasárnapi nyitva tartással pedig a szak- szervezet nem ért egyet — mondotta végezetül. Dr. Csizmadia Gyula azt hangsúlyozta, hogy a nőbizottságok az egész tagságra jobban kiterjedően lássák el teendőiket. Az elnökségi ülés a további feladatokról szólva utalt arra, hogy 1985 az általános tisztújítás éve lesz, melyet fel kell használni a nőbizottságok munkájának továbbfejlesztésére, a nők létszámarányos képviseletének erősítésére a különböző testületi szervekben. A többi napirendi pont tájékoztató jellegű volt, közülük kiemelendő a küldöttgyűlési beszámolók jóváhagyása. A fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlésüket november 2-án tartják Mezöberényben. Bejelentések, indítványok után Tanai Ferenc zárszavával ért véget az elnökségi ülés. V. D. Elindult a békestaféta „Békés megye köszönti a X. békekonferenciát”. „A világbéke megőrzése érdekében kérjük a tanácskozások folytatását” — Ilyen és hasonló üzenetekkel ellátott szalagokat kötöttek a Hazafias Népfront, valamint Gyula, Békés és Békéscsaba fiataljainak képviselői arra a stafétabotra, amelyet a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottsága október 23-án, tegnap reggel 8 órakor indított Békéscsabáról a felszabadulási emlékmű elől. Itt Knáll György,' az Országos Béketanács tagja mondott rövid beszédet, majd a szalagok felkötése után a motoros staféta útnak indult, hogy Csorváson és Orosházán áthaladva, Nagymágo- cson átadja a botot a szomszédos megye képviselőinek. Űtközben Csorváson, a fel- szabadulási emlékműnél, Orosházán pedig a Táncsics Gimnázium előtt fogadták a békestafétát. A három motoros középiskolás fiatalt fehér személygépkocsi kísérte, a tetőre szerelt táblán gyűjtve a békeüzeneteket, aláírásokat. A stafétát a megyehatárig kísérte Soós Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa, Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese és Molnár László, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. A 19 megye békestafétái az október 27—28-i X. országos békekonferenciát köszöntik majd Budapesten. A konferenciához kapcsolódó rendezvény lesz október 26—27-én a fővárosban az ifjúsági békecentrum, amelyre október 26-án valamennyi megyéből ifjúsági delegáció érkezik. E nap délutánján minden megye rövid kulturális programot ad, és egy-egy standon bemutatja, mit tett az elmúlt időszakban a békemozgalomban. Megyénket mintegy 130 fiatal képviseli e% békecentrumon. A résztvevők október 26-án reggel 3 autóbusszal indulnak a fővárosba. T. I. Fotó: Gál Edit Köpeczi Béla sajtótájékoztatója Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap a Parlamentben a közművelődés időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elsősorban a közelmúltban megrendezett közművelődési tanácskozás tapasztalatainak tükrében elemezte a közművelődés általános helyzetét, aktuális feladatait és a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket. Többek között megállapította: a közművelődés állapotának megítélése és vizsgálata napjainkban különböző nézőpontokból végezhető el, attól függően, hogy annak milyen szektorát, rétegét és célját emeljük ki. Különböző abból a szempontból is, hogy miként látjuk a demokrácia követelményeinek érvényesülését. Hangsúlyozta, hogy a megítélés sokfélesége természetes és szükségszerű, de minden kulturális politika számára hasznos és elengedhetetlen a vélemények olyan ütköztetése, amelyből kialakulhat az objektív kép. Ha ezt nem tesszük, akkor sem feladatokat, sem programot nem tudunk adni. Köpeczi Béla kiemelte, hogy ma a fő kérdés: volt-e haladás az utóbbi tíz évben a közművelődésben, vagy pedig stagnálás és visszaesés jellemzi az eltelt időszakot. Határozottan leszögezte, hogy a tények azt mutatják: előreléptünk. Ezt bizonyítja többek között az iskolai végzettség alakulása is, hiszen jelenleg már az érintett korosztályok 95—96 százaléka elvégzi az általános iskolát részt vevők aránya — a és a középfokú képzésben szakmunkásképzéssel együtt — 78—80 százalék. Márpedig az iskolai végzettség meghatározó a személyiség egészének kulturális érdeklődésében. Nem véletlen, hogy az új oktatásfejlesztési program ebből a tényből indul ki. A közművelődés és a közoktatás összetartozó kategóriák, s ebből a tényből természetszerűleg kell következnie az együttműködés szélesebb, és megalapozottabb követelményének. Az iskolai végzettség emelkedésének egyébként statisztikailag is igazolható követelményei vannak a könyv- vásárlások vagy a múzeum- látogatások számának emelkedésében, illetve a rádió- és tévéműsorok nézettségi mutatóinak alakulásában — hangoztatta. A mennyiségi adatok tendenciákat is mutatnak, s utalnak egyes minőségi és tartalmi problémákra. Kétségtelen ugyanis, hogy néhány művelődési ágazatban visszaesés tapasztalható: csökken a mozilátogatók száma, stagnál a színházba és koncertre járók köre. Azonban még a fejlődő területeken is felmerül a minőség problémája, tehát: milyen témák felé fordul a közönség, befogadja-e a nagy kulturális értékeket, vagy olyan produktumokat választ, amelyek kizárólag a szórakoztatást szolgálják. A szórakoztatás iránti igény önmagában még nem elítélendő — szögezte le a miniszter. Az igazi gond másutt van: e művek is gondolatokat, bizonyos életmintákat közvetítenek. De milyen legyen a szórakoztatási kultúra? Kétségtelen, hogy az elmúlt tíz évben a szabadidő-felhasználás szokásai sokat változtak, bár igaz az is, hogy e változás mértékét néha eltúlozzák. A könyvkiadásban például kétségkívül jelen van a lektűr vagy a bestseller, ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy (Folytatás a 3. oldalon)
