Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 21., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM i Népesedéspolitikai intézkedések MHSZ-ülés Szarvason Az Országos Tervhivatal irányításával munkaközösség készíti elő a nemrég közzétett népesedéspolitikai célok elérését segítő jogszabályokat, intézkedéseket. Ezek bevezetése — miként dr. öry Imre, az, Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a bizottság tagja az MTI munkatársának elmondta — a következő évektől várható. Az egyik intézkedés: a korábbinál négy héttel tovább folyósítják a terhességi és gyermekágyi segélyt. Ez a négy hét csak a szülés előtt vehető igénybe, ily módon kívánják általánossá tenni, hogy a kismamák a szülés előtti időszakban otthon maradjanak, fokozottabban óvják egészségüket, rendszeresen megjelenjenek a terhesgondozáson, megfelelően felkészüljenek gyermekük fogadására. Ez ideig sok terhes nő csaknem a szülés időpontjáig dolgozott, veszélyeztette terhességét, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy voltak, akik idő előtt hozták világra gyermeküket. Kedvező változás az is, hogy a szülési segély ösz- szege — amely jelenleg 2500 forint — emelkedik. A másik jelentős intézkedés azt szolgálja, hogy a gyermekgondozási segélyt fokozatosan felváltja az úgynevezett gyermekgondozási díj. A tervek szerint az anyák, amíg otthon gondozzák gyermekeiket, az őket járóbetegként megillető táppénz összegével azonos díjat kapnak gyermekük egyéves koráig. Jelenleg a gyermek gondozását vállaló szülő fizetés nélküli szabadságot, továbbá mintegy ezer forint havi gyermekgondozási segélyt kap. Ez az összeg azonban jóval kevesebb, mint amennyi a havi jövedelme volt. A bevezetendő gondozási díj összege a gyermekek számával arányosan növekszik majd, a kicsik korának emelkedésével azonban csökken. Ebben a juttatásban a továbbiakban is csak a dolgozók részesülhetnek, de gondoskodnak arról, hogy az egyetemi és a főiskolai hallgatók se szenvedjenek anyagi hátrányt azért, mert nincs munkaviszonyuk. Az elképzelések szerint a távolabbi jövőben gyermekgondozási díjban részesülhet minden szülő, akár van munkaviszonya, akár nincs. Kedvezőbbek lesznek a gyermekápolási táppénz folyósításának feltételei is. A szülők gyermekeik 10 éves koráig vehetik igénybe ezt a juttatást, jelenleg 6 év a korhatár. A gyermeknevelés családi költségeihez ugyancsak nagyobb mértékben járul hozzá az állam. Azt tervezik, hogy a három- és a több gyermekesek családi pótlékát már a következő évtől növelik. A terhesgondozás és a szülészeti ellátás rendszerét is tovább javítja az Egészségügyi Minisztérium. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a csecsemőhalálozás az ezredfordulóig a jelenleginek a felére csökkenjen. Az egészség hatékonyabb védelmére, a betegségek, főleg a legtöbb halálozást okozó szív-, és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek korai felismerésére és gyógykezelésére szakmai programokat dolgoztak ki. Ezek megvalósítását már jövőre megkezdik. Nemcsak az egészségügyi, hanem a többi tárca is hozzájárul a népesedéspolitikai célok eléréséhez. A várható rendeletek, intézkedések végrehajtásának feltételeit az anyagi lehetőségek arányában fokozatosan teremtik meg. (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szövetség szarvasi városi vezetőségének tanácsadó testületé a közelmúltban tartotta soros ülését. A testület először Koszti Pálnak, a városi tanács művelődésügyi és sportosztálya vezetőjének jelentését hallgatta meg az általános iskolai hazafias és honvédelmi nevelés helyzetéről. A tájékoztatóból kiderült, hogy az oktafó-nevelő munka személyi feltételeinek javítására honvédelmi munkaközösséget hoztak létA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alatt működő felső- oktatási intézményekben az 1985-ös tavaszi félévben négy helyen kezdődik szaküzemmérnöki képzés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Főiskolai Karán mezőgazdasági energiagazdálkodási ismereteket szerezhetnek az üzemmérnökök; a Keszthelyi Agrártudományi A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum galériájában tegnap megnyílt a második egyedirajz-biennálé. A tárlaton kilencvenhat alkotó száznyolcvanhét lapját állították ki. A bátonytere- nyei kamarazenekar koncertje után Pándi András, a- Művelődési Minisztérium főosztályvezetője mondott megnyitó beszédet. Az ünnepségen tíz díjat osztottak re. A honvédelmi oktatás tárgyi feltételeinek javítására „egy úttörőcsapat —egy honvédelmi klub” elnevezéssel akciót indítottak. A szarvasi terület iskolásainak tizenkét százaléka a tanítási órák után különböző jellegű honvédelmi szakkörökben tevékenykedik. A testület végül a honvédelmi oktatási szakbizottság elmúlt évi kiképzési tervének végrehajtásáról készített jelentést vitatta meg. Egyetemen növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szakon indul oktatás. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán áruforgalmi tagozatot szerveznek; a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szaküzemmérnöki oklevelet szerezhetnek a hallgatók. A jelentkezéseket 1984. december 31-ig kell beküldeni az oktatási intézményekbe. ki. A zsűri döntése alapján a Nógrád megyei tanács nagy díj át Banga Ferenc, a Csohány Kálmán-díjat Lóránt János kapta. A biennáléval egy időben a múzeum kisgalériájában megnyílt az előző biennálé nagydíjasának, Kovács Péternek, valámint az akkor Csohány Kálmán-díjat kapott művésznek, Sulyok Gabriellának a kiállítása. Kovács Pál Mezőgazdasági szaküzemmérnök-képzés Rajzbiennálé Salgótarjánban BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Csorváson Községriporttxnk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Telekosztás Muronyban Muronynak, mint sok kis hazai településnek gondot jelent a népesség megtartása, helyhez kötése. A helybeli, muronyi központtal működő Hidásháti Állami Gazdaságnak pedig a munkaerő „ide kötése” ad feladatot, vagyis a tanács és a gazdaság érdé* kei e ponton egybeesnek. Az érdekegyezőséget megállapodás szentesítette, melynek értelmében a mezőgazdasági nagyüzem mintegy öt hektárnyi területet — díjmentesen ! — átengedett a muronyi tanácsnak telekosztás céljára. Természetesen a felügyeleti szervek jóváhagyásával zajlott le az ügylet, és olyan, nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan földdarabról van szó, amelyet addig se műveltek. Beépítésre azonban annál inkább alkalmas ez a település déli részén elhelyezkedő terület, mely fekvését tekintve szervesen illeszkedik a meglevő lakóházakhoz. Az állami gazdaság jóvoltából mintegy 28, egyenként körülbelül ezer négyzetméteres portát oszthat ki a tanács, „darabját” mindössze 40 ezer forint ellenében. Az új utca a bölcs, magyar utazóra emlékezve a Körösi Csorna Sándor nevet kapta. Eddig — noha a terület közművesítésére csupán jövőre lesz mód — tizenegyen vásároltak a telkekből. A helybeli , tanács bízik abban, hogy az így kiosztásra kerülő házhelyekkel 2-3 évre megold ják a település telekgondjait. —szí— Békekonferencia előtt „Kinek az érdeke?” Ezt a kérdést teszi fel önmagának egy bíró, amikor ismerkedni kezd egy új per anyagával... mert mindig minden valakinek, valakiknek az érdekében történik. Az emberi életnek egyetlen olyan alkotóeleme van, ahol nem ütköznek, nem ütközhetnek érdekek, ami valamennyiünk érdeke: a béke. Ez a szó nyelvünkben négy betűből-hangból áll, ugyanannyiból, mint az élet. Amilyen közel esik egymáshoz hangzásban és írásban a két szó t— oly közeli a jelentésük is. A nyugodt életnek természetes tartalmi velejárója a béke, s a béke adja az ember életlehetőségét. Az Országos Béketanács legutóbbi ülésének — ezen az ülésen ismertették a tanács tagjaival és a sajtó képviselőivel az október 27—28-án rendezendő X. országos békekonferencia tervezett állásfoglalását — első hozzászólója egy, már a pátriárkák korát élő, megnyerő arcú ember volt, a magyar tudomány egyik nagy öregje, Babits Antal professzor. Felszólalását azzal kezdte, hogy olyan ember beszél most hozzánk, aki a sors kegyetlen szeszélye folytán kénytelen volt átélni két világháborút, annak minden borzalmával, s kétszer látta — lényegében harminc éven belül — háború által szétziláltan, porig sújtottan az emberi civilizáció egyik bölcsőjét, az európai kontinenst. Lehet-e embernek nemesebb feladata, mint megőrizni a békét? Ezt kérdezte a tudós. A kérdés, úgymond, költői; elhangzásakor megválaszolhatott, hiszen csak egy lehetséges válasz van: a béke megőrzésénél az embernek nincs, nem lehet nemesebb, fontosabb feladata. A második világégés óta — sajnos — többször láthattuk már fenyegetettnek törékeny békénket. Amint Európában elült a fegyverzaj, a még mindig harcoló Japánt az amerikai haderő — fölöslegesen, mintegy erőfitogtatásként — az emberi történelem mindmáig legpusztítóbb démoni fegyverével sújtotta. Hirosima és Na- gaszaki atombombájával. Tűzfészek maradt Ázsia továbbra is, a hatalmához, befolyásához ragaszkodó imperializmus milliók életét követelő háborút provokált Koreában, Vietnamban. A más népek elnyomására berendezkedett társadalmi forma — ragaszkodván gyarmatokhoz, befolyási övezetekhez — újra meg újra fellobban- totta a háború fáklyáját a Közel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában... és napjainkban ismét a háborúktól legtöbbet szenvedett földrész, Európa békéjét fenyegetik a területén egyre szaporodó nukleáris fegyverek. Néhány hónap, s ünnepelni, emlékezni fog az egész világ, benne természetesen a mi országunk is. Megünnepeljük majd a fasizmus fölött aratott győzelem negyvenedik évfordulóját. Mi, magyarok, megünnepeljük, s örülünk majd annak, hogy viharos történelmünknek e századbeli leghosszabb békekorszakát éljük, olyan békét, amelyben szabadon alkothatunk, amely egész népünk számára teremtette meg a felemelkedés lehetőségét, megnyitva az utat országunk nemzetközi tekintélyének folyamatos gyarapítása előtt. Alkotó munkánk alapfeltételéért, a szabad és tartalmas emberi élet lényegéért, utódaink nyugodt, boldog jövőjéért, a béke megőrzéséért mindent meg kell tennünk. A békének nincs alternatívája — a béke nem helyettesíthető be semmi mással. Hegyes Zoltán Hidraulikát gyártanak KGST-együttműködés keretében a Danuvia nagyatádi gyárában. A termékek szovjet, finn és NSZK exportra kerülnek (MTI-fotó — Fehér József felvétele)
