Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

1984. október 20., szombat o Békés megyei nap a szolnoki kereskedelmi főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelem fejlődését vizsgálva rámutatott, hogy a felszabaduláskor óriási hátránnyal indultunk. Az el­ső siker 1958-ban következett be, amikor létrejött a sza­kosított üzlethálózat. Az 1960- as évek elején pedig megva­lósították az önkiszolgáló rendszert. Elterjedtek az ABC-áruházak, amelyekből jelenleg 54 üzemel, 27 ezer négyzetméter alapterületen. Szólt a forgalomról, a ke­reseti lehetőségekről, az ide­genforgalomról. Beszédének további részében foglalkozott a fiatalok helyzetével. El­mondotta többek között, hogy a kereskedelmi ágaza­tok mindegyikében a lét­szám 40—45 százaléka 35 éven aluli. A tapasztalatok szerint a bérek kialakítása­kor figyelembe veszik a fia­talok képességeit, munkabí­rását. A diplomás pályakez­dők fizetése 3600—5600 fo­rint között változik. Sajnos, megyénkben kevés a felső­fokú képzettséggel rendelke­ző szakember, arányuk a kereskedelemben mindössze 1—1,5 százalék. Végül a VI. ötéves terv még előttünk ál­ló feladatairól, illetve a kö­vetkező tervidőszak legfon­tosabb teendőiről, beruházá­sairól beszélt, majd levetí­tették Békés megye gazda­sági életéről, idegenforgal­máról szóló filmet. Az iskola butikjában divatos holmikat kínáltak a Békés megyei gyártók jóvoltából • Az egész napos program részeként a vállalatok, a szövetkezetek vezetői talál­koztak a Békés megyei hall­gatókkal és kispályás labda­rúgásra is sor került. Dél­után az Univerzál Kereske­delmi Vállalat ruhakollek­cióit mutatták be főiskolás lányok és fiúk. Megnyílt a Kék háromszög szakmai klub üzlete, ahol kedvezményes áron lehetett kapni különbö­ző divatos holmikat. Nagy sikere volt a Békés megyei termékbemutatónak és -kós­tolónak, amelyet az Ínyenc­klub tagjai szerveztek. A jól sikerült rendezvény a sörkert megnyitásával és diszkóval zárult. (seres) Kispályás labdarúgásban a békéscsabai ÁFÉSZ csapata 2-2- es döntetlent ért el a főiskolai tanárokból álló együttes ellen Fotó: Fazekas László A nők helyzetéről Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac A foglalkoztatáspolitika és a munkaerőpiac volt a té­mája a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság megyei szervezete tegnapi, péntek délelőtti rendezvé­nyének, melyet Békéscsabán, a KISZÖV székházában tar­tottak. Először Lengyel István, a Békés megyei Pedagógiai In­tézet munkatársa tartott elő­adást a munkáltatók pálya- választást előkészítő és ori­entáló tevékenységéről, majd Budai Gyula, a munkaerő­szolgálati iroda igazgatója beszélt a munkaerő-kereslet, -kínálat megyei alakulásáról. Tartalmas beszámolójuk után dr. Koncz Katalin kan­didátus, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem docense tartott rendkívül érdekes előadást a nők munkaerőpiaci helyze­téről, történeti és nemzetkö­zi szempontból egyaránt át­tekintve annak alakulását. Sajnos az ankétra meghívott szakemberek egy része — eléggé el nem ítélhető mó­don — az előadás megkezdé­se előtt eltávozott, akik vi­szont maradtak, örömmel nyugtázták, hogy értékesebb célra nemigen fordíthatták volna idejüket. Dr. Koncz Katalin elő­adásáról egyébként lapunk későbbi számában részlete­sen beszámolunk. —SZÍ— Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. OKTÓBER 18-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 983 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 102 Trabant Lim. (Bp.) 27 180 Trabant lim. (Debrecen) 16 636 Trabant Lim. (Győr) 26 029 Trabant Combi (Bp.) 8 573 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 528 Wartburg Lim. (Győr) 4 766 Wartburg de Luxe (Bp.) 19 094 Wartburg de Luxe (Győr) 10 670 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 4 001 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 31 669 Lada 1200 (Debrecen) 19 899 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) i2 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat i26 P (Bp.) 20 170 Polski Fiat 126 (Győr) 7 013 Polski Fiat 1500 4 699 Dacia (Bp.) 22 256 Dacia (Debrecen) 13 195 Zasztava (Bp.) 6 413 Felszabadulási vetélkedő az Orosházi Üveggyárban Orosháza tegnap, ma, hol­nap címmel az Orosházi Üveggyárban október 17-én sikeres vetélkedőt rendezett a Gutenberg és a Váci Mi­hály Szocialista Brigád. A versenyen részt vevő 14 — 3 fős — csapat Orosháza 1944 előtti és mai életéről, valamint a város felszaba­dulásával kapcsolatos ese­ményekről bizonyította tájé­kozottságát. Az első helyet a Dózsa György, a másodi­kat a Kállai Éva, a harma­dikat pedig az Ifjú Gárda Szocialista Brigád szerezte meg. A szervezők a legjobban szereplő csapatnak 600 fo­rintos könyvutalványt nyúj­tottak át, míg a második, harmadik, negyedik és az utolsó helyen végzett csa­patnak tárgyjutalmat. A felszabadulás 40. évfor­dulója alkalmából a gyár személyzeti és oktatási fő­osztálya felszabadulási aka­démiát is szervez a szocia­lista brigádok, valamint a gazdasági és tömegszerveze­ti tisztségviselők számára. A négy részből álló sorozat­ban a hallgatóság először Orosháza és Békés megye felszabadulásának történeté­vel ismerkedhet meg, majd a Tiszántúl, Budapest és a Dunántúl felszabadító har­caival. A gyár főkapujánál ötletesen elkészített tábla se­gít e harcok nyomon kíséré­sében. Az irodaépületben pe­dig a gyár múltját és jele­nét képekkel, szöveggel il­lusztrált kiállításon tekint­hetik meg az érdeklődők. (bse) Információ-felelősök értekezlete Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottságának szék­házában tegnap délelőtt ren­dezték meg a megyei köz­vetlen információs bázisok felelőseinek értekezletét. A tanácskozáson részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbi­zottság titkára és Nagy Ti­bor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. A megjelenteket — akik a meglevő csatornákon' rend­szeresen nyújtanak közvet­len információkat a megyei bizottságnak a helyi alap­szervezetek, bizottságok munkájáról, gondjairól, a munkahelyek dolgozóinak hangulatáról — Soós Tibor, a megyei pártbizottság mun­katársa tájékoztatta a ta­vasszal sorra kerülő XIII. pártkongresszus előkészítésé­nek feladatairól. Értékelést is adott az első félévben be­érkezett információs jelen­tések tartalmáról..'A megje­lentek vitában fejtették ki véleményüket több módszer­tani kérdésben is. (ni) Egészségügyi hét Szeghalmon A Vöröskereszt városi vezetősége és a városi ci­gányügyi koordinációs bi­zottság október 19-től 26-ig egészségügyi hetet rendez Szeghalmon cigány lakosok­nak. A hétnapos program kere­tében a részvevők előadáso­kat hallgathatnak az egész­ségügy, az egészségvédelem, a higiénia témaköréből. A rendezők külön gondot for­dítottak az üzemi dolgozók egészségügyi, egészségneve­lési problémáira, valamint a terhes és kisgyermekes anyák egészségügyi felvilá­gosítására. Az egészségügyi hét megnyitóját tegnap, ok­tóber 19-én este rendezték Szeghalmon, az újtelepi is­kolában. Ugyanitt lesz ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor a tej és tejtermékek sze­repe az egészséges táplálko­zásban témájú előadás. A Sárréti Tejüzem tej- és tej­termék-bemutatót is rendez, kóstolóval. Hétfőn, október 22-én az egészséges életmód, a tisztálkodás, helyes fog­ápolás és öltözködés lesz a téma délelőtt 10 órától a ki­segítő iskolában. Kedden 18 órától orvosi előadást ren­deznek az újtelepi iskolá­ban az egészséges életmód­ról, a káros szenvedélyek egészségügyi következmé­nyeiről. Családtervezés, ter­hes anyák .védelme a címe az előadásnak, amelyet az érdeklődők délután fél 2-től hallgathatnak meg szerdán a harisnyagyárban. Csütörtö­kön délelőtt 10 órától a Ki­nizsi úti óvodában lesz az óvodás korú gyermekek szü­leinek fóruma. Az utolsó na­pon, pénteken délután 2 órá­tól a Herbáriánál a család- tervezésről, a terhes anyák védelméről lesz szó. Ugyan­ezen a napon az újtelepi is­kolában este fél 7-kor talál­kozhatnak az egészségügyi hét részvevői a város veze­tőivel, meghallgathatják a tisztasági mozgalom értéke­lését, a cigánytanulók ki mit tud vetélkedőjét. Azok, akik a legtöbb rendezvényen részt vettek, az ismeretek mellé ezen az estén ajándékcsoma­got is nyerhetnek. A Vörös- kereszt városi vezetőségének titkára, Giricz Lajos értéke­li és zárja az egészségügyi hét rendezvénysorozatát. B. Zs. Az elmúlt év decemberétől működik már Gyulán a József Attila tüdőkórház épületében egy 40 ágyas alkohológiai rész­leg. A tüdőkórház régi orvosi szolgálati lakásaiból több mint 10 millió forintos ráforditással új, 35 ágyas alkohológiai rész­leget alakítottak ki. Képünkön az alkohológia nővérei szépí­tik az október 19-i, pénteki átadás előtt az új osztályt Fotó: Kovács Erzsébet Tisztességgel gazdálkodni G ondban lennénk, ha meg kellene határozni a tisz­tességes gazdálkodás fogalmát. Kódexszerűen kö­rülírni nem is lehet, mint ah'ogyan az ellenkezőjét sem. Ennek ellenére mégis mindannyian tudjuk, mi az a tisztességtelen gazdasági tevékenység, amelynek tilal­máról szó volt az országgyűlés mostani ülésszakán, s amelyről törvényt fogadtak el. Mondhatná valaki, szép kis ország vagyunk, hogy leg­magasabb törvényhozó testületünknek kell foglalkozni azzal, aminek egyáltalán fel sem kellene merülnie. Csak­hogy túlzott leegyszerűsítése ez a dolgoknak és koránt­sem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy feladata­ink eredményes végrehajtásához szükség van a gazda­sági élet törvényes rendjének további megszilárdításá­hoz. Eddig miért nem tettük — kérdezhetné a kétkető? Nos, eddig is tettük, hiszen az állami irányításnak a gazdasági építőmunkában is egyik legfontosabb eszköze a jog. Ez akkor töltheti be hivatását, ha megfelel a gazdasági fejlődés követelményeinek. S hogy erre nem a mostani törvény alkotásakor jöttek rá először, azt bizo­nyítja számos korábbi, a gazdasági élet törvényes rend­jének erősítését célzó rendelkezés és ezek végrehajtásá­nak ellenőrzése. Így például foglalkozott a Miniszterta­nács a szerződéses rendszer funkcionálásával, a felelőssé­gi rendszer érvényesülésével, és a népgazdaságban folyó jogi munkával. Nem előzmény nélküli tehát a mostani törvény, hanem újabb, s tegyük hozzá, nagy jelentőségű állomása a gazdasági élet rendjének biztosításában. Ter­mészetesen indokolta a törvény létrehozását, hogy bár alapvetően érvényesülnek a gazdaságpolitikai, a jogpo­litikai és a törvényességi követelmények, mégis gyakorta találkozhatunk ezekkel ellentétes gazdálkodási szemlé­lettel és cselekvéssel is. Jól példázza ezt az egyik fel­szólaló, aki elmondta, miként tehet szert több mint fél­milliós tisztességtelen jövedelemre az a borsodi üzem, amely eladta, visszavette, majd megint eladta termékét. A parlamenti tanácskozás szünetében képviselőkkel, ismerősökkel beszélgetve egyöntetű volt a megállapítás, hogy az utóbbi évek legjobb, legátfogóbb gazdasági tör­vényéről van szó. Miért? Mindenekelőtt azért, mert haté­kony fellépésre nyílik lehetőség a tisztességtelen gazda­sági tevékenység valamennyi formájával szemben. To­vábbá figyelembe veszi a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében tapasztalható új tendenciákat. Világosan meghatározza azokat a szabályokat, amelyekhez a piaco­kon fellépőknek tartaniuk kell magukat. Nem lehet meg­engedni — fogalmazott expozéjában dr. Markója Imre igazságügy-miniszter —, hogy a tisztességtelen módszere­ket alkalmazók előnyösebb helyzetbe kerüljenek a kor­rekt magatartást tanúsítókkal szemben. A fejlődés köve­telménye az is, hogy a versenyjognak ki kell terjednie a fogyasztók érdekeinek védelmére is. A szabályozásnak tehát csak egyik oldala a gazdasági verseny kereteinek megállapítása, a másik a fogyasztók érdekeinek védelme. Ez utóbbinál érdemes egy kicsit elidőzni. A törvény a lakossági fogyasztókon kívül ide érti a gazdasági tevé­kenységet folytató, termelési célból fogyasztó jogi sze­mélyt, illetve magánszemélyt is, ha az vevő, megrendelő vagy felhasználó. Szem előtt tartja, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő — ahogyan az előterjesz­tés fogalmazott — „hagyományos” magatartások, mint például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen ár­képzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs magatartások ellen is hatékonyan fel tudjon lépni. Példa erre: a szállítók vagy a kereskedők a terve­zett áremelést megelőzően mesterséges hiánykeltés cél­jából egyes árucikkeket kivonnak a forgalomból vagy azokat visszatartják. Nyilvánvaló a szándék -.magasabb ár előidézése, illetve jogtalan jövedelemszerzés. Hasonló az árukapcsolás, amely ellen hovatovább több évtizede küz­dünk. A törvény most ezekre a magatartásokra is hatá­rozott tilalmat mond ki, és szankciót helyez kilátásba. A megyei képviselőcsoport ülésén is szóba került egy érdekes kérdés, nevezetesen, a vállalatok részéről jogta­lan előnyök oda-vissza alapon történő szerzése, az erőfö­lénnyel való visszaélés. Ez utóbbi mostanában napiren­den szereplő kérdés. Nehezíti a helyzetet, hogy az erőfö­lény fogalmát nehéz meghatározni, és a bizonyítási le­hetőségek is igen korlátozottak. Minden bizonnyal itt lesz a jogalkotás hézagpótlásának nem könnyű feladata. Űj fogalmat is alkot a törvény, nevezetesen a tisztesség­telen haszonnal szemben a tisztességtelen ár fogalmát, amely átfogóbb kategória. S most arról, ami mindenkiben felvetődött, milyen jogkövetkezmények, szankciók várnak a tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatókra? A szankciórendszer kialakításánál elsődleges volt, hogy széles jogkört bizto­sítsanak a bíróságok részére, s így azok a jogsértés jelle­géhez igazodó jogi szankciókat is alkalmazhassanak. Kö­telezhessék például a jogsértőt magatartásának abbaha­gyására, elrendelhessék a sérelmes helyzet megszünteté­sét, vagy akár a jogsértéssel előállított áruk megsemmi­sítését. Az illetékes szervek a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezde­ményezhetnek a fogyasztók jogainak érvényesítéséért. Ha a jogszabály rendelkezésének megszegői jelentős anyagi előnyre tesznek szert vagy a fogyasztóknak, a verseny­társaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben is gaz­dasági bírságot lehet kiszabni. A piacokon gyakorta ta­pasztalt tisztességtelen tevékenység megszüntetésére na­gyobb jogkört biztosítanak a piacfelügyeletet gyakorló szervek részére. Végül még egy: a törvény a szankció- rendszer keretében kimondja, hogy aki rendelkezéseit megszegi, az a kilátásba helyezett jogkövetkezményen túl a Polgári Törvénykönyvben, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott felelősséggel tartozik. T évedés lenne persze azt hinni, hogy a törvény egy csapásra mindent megold, hogy holnaptól nem csapnak be a piacon, nem vesznek elő árut a pult alól, nem él vissza erejével a kiváltságos helyzetben levő. A törvény akkor töltheti be rendeltetését, ha végrehaj­tásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s ha rendelkezéseinek valamennyi érdekelt következetesen érvényt szerez. Nem önmagában hozza tehát létre az egészséges, kiegyensúlyozott piaci viszonyokat, a gazdasá­gi versenyt, csupán elősegíti annak helyes irányú kibon­takozását. És ez nem is kevés. Seleszt Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents