Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
1984. október 19., péntek Nemzetiségi báziskönyvtárak Ha megyénk minden lakosa hirtelen anyanyelvén (vagy nagyanyanyelvén) kezdene beszélni, a bábeli hangzavarból öt nyelv szavait bogarászhatnánk ki: a magyar mellett hallanánk szlovákot, németet, szerbet, románt. Ez a kép azonban aligha válhatna valóra: hiszen a fiatalok többsége nem, vagy alig beszéli nemzetiségi nyelvét. „Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” — tartja a mondás, s többszörösen érvényes ez az igazság akkor, ha az anyanyelvre vonatkozik: hiszen a beszéd nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem egyfajta kulturális örökség őrzője is. Aki beszél egy nyelvet, az érdeklődik az adott nép — főképp, ha saját nemzetiségéről van szó — múltja, szokásai,' egyszóval kultúrája, s benne művészete, irodalma iránt is. Megyénk nemzetiségi irodalmának gyűjtőhelyei a könyvtárak. Sok kistelepülés könyvtárában őriznek gyermek és felnőtt nemzetiségi anyagot, s két városi könyvtárunk kapott országos feladatot. Békéscsabán szlovák, Gyulán pedig román báziskönyvtár működik. Sajátos eszközeikkel segíteniük kell a lakosság anyanyelvi kultúrájának ápolását, s meg kell szervezniük a nemzetiségi települések jobb könyvtári ellátását. Gyula A Mogyoróssy Könyvtár 1972-ben kapta román báziskönyvtári feladatát. Hatóköre Békés megyében 7, Csong- rád megyében 1, s Hajdú- Biharban 8 településre terjed ki. Az utóbbi években javult e települések könyvtári ellátottsága. Több könyvtárat felújítottak megyénkben ia, s korszerűsítették a berendezéseket. A Művelődési Minisztérium által biztosított összegből rendszeresen gyarapítják anyanyelvi állományukat. A báziskönyvtár hamarosan új helyre költözik, ahol megfelelő körülmények között helyezhetik el 5800 kötetet kitevő román nyelvű állományukat. (A községi könyvtárakban ennek mintegy kétszerese található meg.) Gondot jelent az utánpótlás: a Könyvértékesítő Vállalat Nemzetiségi Könyvesboltjában ugyanis alig található román irodalom. A báziskönyvtárban két szakképzett, nyelvet tudó könyvtáros látja el a helyi és a területi módszertani feladatokat. A községi alkalmazottak többsége szerény román nyelvtudással rendelkezik: az utánpótlás érdekében indítottak a gyulai román gimnáziumban egy éve könyvtári fakultációt, melyre most 22-en járnak. A gyulai nemzetiségi fiók- könyvtár 2 éve alkalmas helyen, a román iskolában működik integrációban az oktatási intézménnyel. Az együttműködésnek kézzelfogható haszna van: kétszeresére nőtt az olvasói létszám (az elmúlt évben 320 volt a román anyanyelvű olvasó), s többszörösére a kölcsönzött kötetszám. A nemzetiségi oktatás és az anyanyelvi irodalom iránti érdeklődés kölcsönhatása a községekben még inkább kimutatható:, elsősorban ott keresnek román nyelvű könyveket, ahol nyelvoktatás folyik. Mit olvas a nemzetiségi lakosság? Anyanyelvén elsősorban rö- videbb lélegzetű regényeket, elbeszéléseket, ifjúsági irodalmat, s keresettek a hazai, román nyelvű kiadványok. A gyulai könyvtár — elsősorban a gyermekolvasók megnyerésére — különböző akciókat indít. Évek óta népszerű az ,,Ai carte, ai parte” olvasómozgalom: a benevezetteknek évente legalább 4 román nyelven írt könyvet kell elolvasniuk, feldolgozniuk. A mozgalomban háromszázan is részt vesznek, közülük a legjobbak kétévenként országos döntőn mérik össze nyelvtudásukat, irodalomismeretüket. A Di- mitrie Cantemir szép olvasási és kiejtési versenyt évente rendezik meg, mindig más község könyvtárában. A felső tagozatosok anyanyelvi versenyének az idén Körösszegapáti ad helyet. Mindkét olvasómozgalom nyerteseit meghívják a gyulai olvasótáborba, melyben az idén 36 tanulót láttak vendégül. A nemzetiségi fiókkönyvtárban négy éve működik a román klub. Előadásokat, rendezvényeket, kötetlen összejöveteleket tartanak itt, az előadási és a társalgási nyelv is román. Jó kapcsolatot építettek ki a budapesti Foaia Noastra-klubbal, ám a vidéki nemzetiségi kiscsoportokkal kevésbé- sikeres az együttműködés. Békéscsaba A megyeszékhely könyvtárának bázismunkája nem függetleníthető a nehéz körülményektől. A költözések. a raktározási gondok ezt a munkát is megnehezítették. Csak 1982 óta folyhat érdemi munka a báziskönyvtárban, s ekkor helyezték el, vették nyilvántartásba a szlovák állományt is. Egy évvel ezelőtt leltározták a központi állományt, s a 12 megyei tagkönyvtár könyvanyagát. A mintegy 20 ezer- kötetes központi állományból 1982 és 1984 között 3 ezer 400 kötetet küldtek a városi, illetve községi könyvtáraknak. Felmérték, milyen mértékben vannak ellátva iskolai könyvekkel és kötelező irodalommal, s lehetőség szerint kiegészítették állományukat. Segítik a nemzetiségi katalógus építését is. Ez évben kaptak központi támogatásból a bázisállomány fejlesztésére 50 ezer forintot; az ezen vásárolt könyvek egy része a napokban érkezett meg. Költség- vetésen kívüli forrásokból (az Országos Széchenyi Könyvtár cserekapcsolatai révén, illetve a Matica Slo- venskától érkező ajándék szállítmányokból) is gyarapodik a nemzetiségi irodalmi anyag. A szlovák iskolákkal, klubokkal való kapcsolatot, a rendezvényeket, akciókat is befolyásolják a kényszerű körülmények. Remélhetőleg fordulópontot jelent majd az új megyei könyvtár átadása. Évek óta igen nagy gondot jelent, hogy nincs szakképzett, szlovákul tudó könyvtáros, aki kézben tartaná a bázismunkát. A tárgyi és személyi feltételek hiányosságaival magyarázható, hogy tömegkapcsolataikat nem építették ki a kívánt mértékben. A könyvi szolgáltatásokon túl nemigen tud segítséget nyújtani a könyvtár sem a tagkönyvtáraknak, sem az iskoláknak. Nagyobb hangsúlyt kapott eddig a belső könyvtári munka (az állománygyarapítás, megőrzés, nyilvántartás, leltározás). Ha változnak a feltételek, lehetőség nyílik a továbblépésre. Az új könyvtárban megfelelő helyet kap majd a szlovák anyag (melyben nemcsak könyvek, de hanglemezek is találhatók), s szervezhetnek kiegészítő programokat, szorosabb együttműködésben a nemzetiségi iskolákkal, illetve a szlovák klubokkal, művészeti csoportokkal. Gubucz Katalin VII. országos gyermekkönyvhét Hetedik alkalommal rendezik meg az országos gyermekkönyvhetet december 2. és 8. között. A Móra Kiadónál már formálódnak a téli könyves akció programjai, tervei. Az idei gyermekkönyvhét immár hagyományosan kapcsolódik a téli könyvvásárhoz. Változatlan jelszava is: Olvassatok mindennap! A rendezők célja ez évben is, hogy újabb rétegeket nyerjenek meg az olvasás ügyének, a fiatalok mind szélesebb táborával megismertessék a könyvek adta, semmi mással nem pótolható élményeket. Az ünnepi megnyitót december 3-án Budapesten az Almássy téri szabadidő-központban rendezik. A gyermekkönyvhétre a Móra Kiadó 19 újdonságot jelentet meg 650 ezer példányban. Miről ír a Kritika októberi száma? Az októberi szám kiemelkedő közleménye Az MSZMP művelődéspolitikájának időszerű kérdései című dokumentum, amely átfogó elemzést nyújt a hazai művészeti élet problémáiról. Jelentős újdonsága, hogy a hagyományos művészeti ágakon túl a periférikus ágazatokra is kitekint, és szembenéz az úgynevezett szórakoztató művészetek tömegfajainak kérdéseivel is. A művészet eredményeivel szembeállítja a dokumentum a művészeti közéletben tapasztalható gondokat, és ezekkel összefüggésben határozott intézkedéseket javasol. A Viták rovatból bizonyára széles körű érdeklődésre számíthat az Egy reformtankönyv reformja elé című tanulmány, amelynek alcíme: A tudományos szocializmus védelmében. A szerző, Pándi Lajos felvázolja a reformtankönyv történetét, majd rátér a tankönyv szakmai elemzésére és tudományos-módszertani értékelésére. Végül megfogalmazza a perspektívát, illetve a perspektíva hiányát, hiszen, amint írja „a (remélhetőleg) mélyponton elkövetett eddig legrosszabb tankönyvünket tűzön-vízen át ■ életben tartottuk. És diadalútjának még nincs vége. A korszerűsítés prolongálva — visszavonás helyett.” Reflexiók egy tankönyvbírálathoz címmel Domokos Anna írja meg véleményét a tankönyvről és a vitacikkről. Ugyancsak a közoktatással függ össze az Értékek és iskolák című cikk (Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor írása), amely figyelemremél- tóan mutatja be az iskola- épületek jelenlegi helyzetét. Az irodalomoktatás egyik fontos módszertani kérdése a témája a Vita a verstanról című összeállításnak, amelyben Szuromi Lajos. Kecskés András és Szepes Erika fejti ki véleményét. Egy kis magyar falu, Siómaros példáján társadalmunk időszerű és megoldásra váró problémáival foglalkozik. A helyi társadalom szétesettsége című tanulmány (Varga Csaba írása), amely nem csupán helyzetképet vázol fel a „szétesett” falusi társadalomról, de keresi, kutatja a közös élet hiányának okait is. Érdekes színfoltja az októberi számnak Heinrich Böll írása Mándy Iván: A pálya szélén című regényéről. A kritikai rovat több tévéműsor értékelését tartalmazza, Kuczka Péter a tévéjátékokról és vetélkedőkről (Fele sem igaz, Kapcsoltam stb.), Galsai Pongrác a Telepódium bemutatóiról írja meg észrevételeit. Helytörténeti, néprajzi kiállítás A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum szeptember 6. és november 30-a között — dr. Bencsik János múzeumigazgató rendezésében — a megyében élő pedagógusok munkásságát mutatja be Gyulán, a vár időszaki kiállítótermében. A rendezők nevében dr. Szűcs Alajosné így összegezte a kiállítássorozat célját: „Negyven éve, 1944 őszén szabadult fel Békés megye. Négy évtizede áldozattal, munkával új rend épül hazánkban. Az alkotó ember került a társadalmi törekvések középpontjába, az ember, aki munkája révén kiteljesedett. Mi a kiállítássorozattal úgy tisztelgünk felszabadítóink emléke előtt, úgy emlékezünk az elmúlt negyven évre, hogy alkotó (honismereti munkás) pedagógusok munkáiból gyűjtöttünk egy csokorra valót. Néhányan szerepelnek csak: szakkörvezetők, önkéntes gyűjtők, népművészek, múzeumalapítók, a Hazafias Népfront aktivistái.” A kiállítássorozat első megnyitóján Mázán Mátyás, Miklya Jenő és Oláhné Ke- resitessy Éva munkásságával ismerkedhettünk meg. Az elmúlt héten ismét új. gazdag anyag került a Vár időszaki kiállítótermeibe, s hogy sikerük van ezeknek a gyűjteményeknek is, bizonyítják azok a gratuláló, elismerő sorok, melyedet a kiállítás vendégkönyvébe jegyeztek a sűrűn betjrő látogatók. ............ ........... Szás z Lajos, aki Nagykőrösön szerzett tanítói oklevelet, s aki 1930-tól 1970-ig — nyugdíjazásáig -— Békésen tanított, pedagógiai munkásságának tárgyi és szellemi emlékeit gyűjtötte össze. 1953-tól vesz részt a honismereti munkában, nem csoda hát, ha gazdag anyagból válogathattak a kiállítás rendezői. . . Rajzok, egykori szemléltetőeszközök. festmények, pályázatok és elismerő oklevelek bizonyítják: a nyugalmazott iskolaigazgató hivatásának érezte a tanítást, s a helytörténeti emlékek, hagyományok megőrzését. ápolását egyaránt. A másik teremben Hentz Teréz életútjával ismerkedhetünk. A mezőberényi, nyugalmazott tanítónő több, mint egy évtizeden át vezette a helyi József Attila Üttöröház gyermekszakköreit. A békési, közelebbről a mezőberényi népi hímzés motívumkincsének elhivatott ismerője. ismertetője. S hogy nem fáradt hiába, mi sem bizonyítja jobban, mint az a színpompás, gazdag anyag, melyet most a múzeumlátogatók is megcsodálhatnak. A szakmai elismerés sem maradt el. hiszen mint az egyik oklevélen olvashatjuk, a IV. Békés megyei népművészeti napok pályázatán az úttörőház szakköre gyermekhím- zés-kategóriában első díjat érdemelt ki. S« » w Jól illeszkedik az. itt látottakhoz a harmadik, belső terem anyaga, amely Hentz Lajos néprajzi gyűjteményének csupán egy kis része, ö 1960 óta foglalkozik a helyi, mezőberényi nép mindennapi életét, tárgyi kultúráját reprezentáló darabok gyűjtésével. Most látható kiállításán ízelítőt kaphatunk a mezőberényi népi építkezés jellemzőiből — fotók segítségével —, a szövés, a szűcsmesterség legszebb darabjaiból, és a népi kerámiák is ámulatba ejthetik a nézelődőt. Hentz Lajos rendszeresen, sikerrel részt vett néprajzi pályázatokon. Több cikkel szerepelt szakmai lapokban, folyóiratokban, melyek egy részét bemutatja a kiállítás is. összegzésként csupán any- nyit: érdemes a pályatársak, a barátok, a volt tanítványok mellett minél több „kívülállónak” is megtekinteni a most bemutatásra kerülő gazdag anyagot. N. Á. Fotó: Veress Erzsi Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: . nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország ...” 8. 8.50: Mendelssohn: III. „Skót” szimfónia. 9.33: Kicsi kocsi. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Lermontov versei. 10.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Az orvos halála. Fekete Gyula regénye. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle. 12.55: Kedves lemezeim. 14.10: Ránki Dezső zongorázik. 15.00: Erről beszéltünk. 15.29: Hétszínvirág. 16.05: Százszorszép Színház. 17.04: Kossuth-díj korhű keretben. 17.29: Mi a titka? 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Húszas stúdió. 20.20: örökzöld dallamok. 21.30: Tessedik nyomában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Igen is, nem is. 23.00: Szonátafelvételekből. 23.51: Virágénekek. I’I.TÖI I RÁDIÓ 8.05: Bécsi vér — részletek Johann Strauss operettjéből. 8.50: Tíz perc külpolitika. 8.50—12.00: Napközben. 12.10: Gárdonyi László dzsessz- együttese játszik. 12.25: Édes anyanyelvűnk. 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől péntekig. Ajánlóműsor sok muzsikával. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta, híres nóta. 21.05: Senki többet? Harmadszor! 22.15: Pleszkán Frigyes dzsessz- zongorista műsora. 23.00: Jindrich Bauer fúvószenekara játszik. 23.30: Finálék francia operettekből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 9.38: Kamarazene. 10.30: Operaáriák. 11.10: Zenekari muzsika. 13.05: Rádiószínház. Homályos örökség. Hangjáték. 14.12: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 15.12: Két szimfonikus költemény 15.46: Magyar zeneszerzők. 16.30: Népi dallamok nagy mesterek kezében. Beethoven- művek. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Hangszerszólók. 17.50: Magnóról magnóra. 18.30: A Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye. 18.50: Szabó Gyula: Mátyuska macskája — könyvszemle. 19.05: Wagner: Trisztán és Izolda. Háromfelvonásos zenedráma. Közben: 20.25: Görög költők versei. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Népdalok, népdalfeldolgozások mezőtúri kórusok műsorából. 17.20: Kisvárosok vonzáskörzete. 17.40: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.40: Nyikolaj Amoszov. Szovjet dokumentumfilm. (ism.) 10.25: Lovak, emberek nélkül. Angol rövidfilm. (ism.) 11.15: Képújság. 14.35: Iskolatévé. 16.10: Hírek. 16.20: Égi postások. Francia tévéfilmsorozat. VI/1. 17.20: Képújság. 17.25: Pannon krónika. 17.55: Reklám. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Derrick. 21.05: Offenbach: Hoffmann meséi. Opera 2 részben. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Don Quijote. XXXIX'2. 18.45: Az állatok nyomában. XIII/13. 18.55: Hegyen-völgyön Bulgáriában. (ism.) 19.30: Az érem. (ism.) 20.00: Gondolkodó. Tudományos magazin. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Tanszék. Szovjet tévéfilm. II/2. 22.20: Képújság. BUKAREST 15.05: Pályaválasztás. 15.25: Kuturális híradó. 15.40: Rajzfilmek. 15.50: A volánnál. Autóvezetőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Román tájakon. 21.10: Könnyűzene. 21.20: Románia külpolitikája. 21.40: Toma Dimitriu a filmtörténetben. 22.20: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Angol nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tribün. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Shogun — filmsorozat. 21.00: Szórakoztató szerda. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik. : i II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás.' 18.45: Tudományos könyvek kirakata. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Belgrádi zenei ünnepségek — hangverseny. * 20.45: Zágrábi körkép. ’ 21.00: Mellesleg szólva — dokumentumadás. | 21.45:. Reklám. 21.50: A ragyogó (ilitterhaus doktor — amerikai • játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. október 19-én. pénteken 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Pécsi Sándor-bérlet 15.00 órakor Hódmezővásárhelyen : A LEGBATRABB gyAva 17.00 órakor Hódmezővásárhelyen : A LEGBATRABB GYÄVA 1984. október 22-én. hétfőn 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Daliás idők, 6 és 8-kor: Gonosz Lady. Békéscsabai Szabadság, de. 10, negyed 7 és negyed 9-kor: Szentivánéji szexkomédia, 4-kor: Üjra szól a hatlövetű. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Szamurájok és banditák I—II. Gyulai Erkel, fél 6-kor: A piszkos tizenkettő I—II, 8-kor: "Tanúk nélkül. Gyulai Petőfi, 3-kor: Zsaru vagy csirkefogó, 5 és 7- kor: Játszani kell. Orosházi Béke: Tekintetek és mosolyok. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Királygyilkosság. fél 8- kor: Casablanca cirkusz. Szeghalmi Ady: A kéjnő Kaliforniába készül.
