Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTOBER 19., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Tanácskozott az országgyűlés BÉKÉS MEGYEI Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára tegnap, pénteken a megyei pártbizottság székházában fogadta dr. Juraj Zvara professzort, a pozsonyi pártfőiskola tudományos kommuniz­mus tanszékének vezetőjét, aki Csehszlovákiában a nemzeti­ségi politikával foglalkozik. Ezt követően a csehszlovák ven­dég ellátogatott az MSZMP oktatási igazgatóságára, ahol előadást is tartott Fotó: Veress Erzsl Az országgyűlés őszi ülésszaka tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testüle­tünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: Markója Imre beszéde A miniszter a tisztességte­len gazdasági tevékenység ti­lalmáról szóló törvényjavas­latról elmondta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára ki­váltja majd közvélemé­nyünk széles körű érdeklő­dését is. Gazdasági építő­munkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sike­res végrehajtása érdekében az utóbbi években különö­sen nagy figyelmet szentel­tünk gazdasági életünk tör­vényes rendjének szilárdítá­sára. Ennek jegyében ha­tározta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés meg­vizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rend­szer funkcionálása. Ezért tartotta szükségesnek a Mi­nisztertanács. hogy a szer­ződési rendszer jobb funk­cionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé te­gyük, hogy az ide vonatko­zó jogi szabályozást is kor­szerűsítsük. A másik ilyen fontos kér­dés a felelősségi rendszer ér­vényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapí­totta, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően ki­épült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelős­ség érvényesítése mégsem következetes. Eredménye­sebb működése érdekében sor került több kormányza­ti intézkedésre, és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosí­tásra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának sza­bályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségre vonásra alapot adó magatar­tások megállapításához, és hatékony eszközökkel egé­szíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A miniszter kitért a ver­senyjog kérdéseire is. Ezek­ről megállapította: a ver­senyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évti­zedekben új tendenciák je­lentek meg, így például nyil­vánvalóvá vált, hogy a gaz­dálkodás törvényes rendjé­nek biztosítása érdekében világosan meg kell határoz­ni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fel­lépőknek tartaniuk kell ma­gukat. A versenyjog nem­zetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdek- védelmére is. Az új jogi sza­bályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny ti­lalmáról kell szólnia, ha­nem mindenfajta tisztesség­telen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotá­sának indokai közé tartoz­nak a gyakorlati tapasztala­tok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunk­ban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényes­ségi követelmények alapve­tően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálko­dói szemlélettel és cselek­véssel is. A beterjesztett törvényja­vaslat főbb kérdéseiről az igazságügyminiszter elmond­ta: — A tisztességtelen gaz­dasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfo­galomként használja. E fo­galomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes ér­dekeit sértik vagy veszélyez­tetik, illetőleg az üzleti tisz­tesség követelményeibe üt­köznek. A fogyasztót védő rendel­kezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fo­gyasztók széles körét hátrá­nyosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztesség­telen árképzés mellett a gazdasági életünkben megje­lent újfajta spekulációs üz­leti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lép­ni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenysza­bályok megállapítása is. A javaslat a realitások messze­menő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan ösz- szehangolt magatartás, illet­ve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan. a gazdasági verseny korlátozá­sát vagy kizárását eredmé­nyezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni haté­kony fellépés gazdaságirá­nyítási rendszerünk reform­ja óta szinte állandóan na­pirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvény- könyvvel összhangban álta­lánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azo­kat a tipikus magatartáso­1. A tisztessegtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat. 2. A külügyminiszter beszámolója. 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámo­lója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. 4. Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. kát is, amelyek előfordulá­sa ' esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesül­nie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvénye­sítését. Jelenlegi jogszabá­lyaink a szabad árak köré­ben csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kate­gória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik ré­szét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisz­tességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja — kerüljön a jogsza­bályokból kiiktatásra. A jö­vőben a tisztességtelen ha­szon fogalmát jogrendsze­rünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fo­galmával kell felváltani. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavasla­tot kiemelkedő gazdaságpo­litikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkában széleskörűen be­vonták a témához értő elmé­leti és gyakorlati szakembe­reket. A tervezetet széles kö­rű szakmai vitára bocsátot­ták, a tapasztalatokat a be­terjesztett törvényjavaslat­ban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a ren­deltetését, ha végrehajtásá­hoz megfelelő gazdasági kör­nyezetet biztosítunk, s a tör­vény rendelkezéseinek az érintettek következetesen ér­vényt szereznek. Az új jog­Várkonyi Péter expozéja Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az embe­riséget leginkább foglalkoz­tató kérdésekben elfoglalt ál­láspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejle­ményeire szorítkozva — egyebek között a következő­ket mondotta: — Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a fe­szültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az eny­hülés elemei, a helyzet azon­ban összetettebb, veszélyek­kel terhesebb lett. Nehezebb szabályi rendelkezések ön­magukban a törvényesség ér­vényesülését sem garantál­ják, ha nincs meg mindenki­ben az elszántság e rendel­kezések maradéktalan betar­tására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordíta­nak majd a törvényi szán­dékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosí­tására — hangsúlyozta vé­gezetül Markója Imre. A vitában felszólalt Szur- di István (Bp., 2. vk.) nyu­galmazott belkereskedelmi" njiniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója. Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei bi­zottságának titkára, Németh István (Hajdú-Bihar m., 9. vk.), a balmazújvárosi Le­nin Tsz elnöke, Karkus Sán­dor (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára, Szikszay Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Bugán Mihály (Szolnok m.. 12. vk.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a bi­zottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítá­sokkal részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkónyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány kül­politikai tevékenységéről. Zrenjaitinban Békéscsaba vezetői Több mint 15 éves test­vérvárosi kapcsolat fűzi me­gyeszékhelyünket a jugo­szláviai Zrenjaninhoz. A kul­turális, gazdasági, sport- és városfejlesztési területekre kiterjedő kapcsolatok évről évre gazdagodnak. Október 20-ig Zrenjaninban tartóz­kodnak Békéscsaba vezetői: Ábrahám Béla, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, Sasala János, a városi tanács elnöke és Jelinek La­jos, a tanácsi titkárság szer­vezési és jogi osztályának vezetője. A delegáció utazásának célja, hogy a zrenjaniniek- kel közösen értékeljék a két város közötti együttműködé­si megállapodás végrehajtá­sát. Ezúttal beszélik meg a következő év megállapodá­sának tervezetét is. A tervek között szerepel többek kö­zött egészségügyi delegációk cseréje, májusban pedig Bé­késcsabán zrenjanini kultu­rális napokat szeretnének rendezni. B. Zs_ Honvédelmi felelősök megyei továbbképzése Tegnap délelőtt Békéscsa­bán az ifjúsági és úttörő­házban rendezték meg me­gyénk nagyközségei és váro­sai középiskolai honvédelmi felelőseinek továbbképzését. Az összejövetelen részt vet­tek a helyi tanácsok művelő­désügyi osztályainak munka­társai is. A honvédelmi fele­lősök öt előadást hallgattak meg, amelyek többek között a honvédelmi nevelés és az iskola kapcsolatáról, a ha- zafiságra nevelés probléma­köréről, a fegyveres erők és az iskolák kapcsolatairól, az MHSZ életéről és terveiről, valamint a pályaválasztási lehetőségekről szóltak. A ké­ső délutáni órákban véget ért továbbképzés Vitával zá­rult. (ni) Jól haladnak a mezőgazdasági munkák Az utóbbi napok kedvező időjárását alaposan kihasz­nálták megyénk mezőgazda- sági nagyüzemeiben. A nagy erőgépeket két műszakban üzemeltetik, sötétedés után fényszórók mellett folyik a vetés, betakarítás. Eddig az őszi búza 50 százaléka ke­rült a földbe, az árpa veté­sével gyakorlatilag végeztek megyénk gazdaságai. Ha az időjárás nem fordul tartó­san kedvezőtlenre, akkor e hónap végére teljesen befe­jeződik az őszi búza vetése. Finiséhez érkezett a bur­gonya betakarítása. A jó termés 95 százalékát szed­ték fel eddig. Ütemes a cu­korrépa betakarítása is. Az igényeknek megfelelően a termés 40 százalékát cukor­gyárakba, illetve a tárolóhe­lyekre szállították. Gondot okoz viszont a szó­ja. Bár a termés 75 száza­lékát már lehozták a földek­ről, a magas nedvességtar­talom miatt csak lassan ha­ladhatnak. A napraforgó 98 százaléka viszont már a mag­tárakba került. A rizsaratás jelenleg 40 százalék körül tart, a kukorica 38 százalé­kát törték le eddig. A vető­magnak való hibrid kukori­ca több mint fele megérke­zett már a feldolgozó üze­mekbe. A végéhez közeledik a zöldség- és gyümölcstermés szedése, raktározása. A gaz­daságok több helyütt külön­böző akciókkal segítették a minél gyorsabb szedést, és ezzel raktározási gondjaikon is könnyítettek. L. L. A kedvező időt kihasználva jól halad a cukorrépa betakarí­tása a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát bánkúti kerüle­tében. Képünkön munka közben a Herriau felszedő gép Fotó: Fazekas László körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy mi- nél kedvezőbb külső feltéte­leket biztosítsunk építőmun­kánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok továb­bi romlásának megállításá­hoz, a legsúlyosabb veszé­lyek elhárításához. Arra tö­rekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elő­segítve ez enyhülés eredmé­nyeinek megóvását, a nem­zetközi együttműködés fenn­tartását, a kapcsolatok javí­tását. A KGST moszkvai csúcs- értekezlete, illetve a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülé­se világosan kifejezésre jut­tatta, hogy a szocialista or­szágok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmaz­kodva, következetesen síkra- szállnak alapvető külpoliti­kai céljaikért és további erő­feszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egy­más mellett élés és együtt­működés elősegítésére. A Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé 1983. ja­nuári prágai üléséről és a hét európai szocialista or­szág párt- és állami vezetői­nek 1983. júniusi moszkvai (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents