Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
HUÍIÖiEJ— 0 Százak Klubjában / 1984. október 3., szerda o A legnagyobbak között A Figyelő, gazdaság- politikai hetilapunk minden esztendőben megjelenteti hazánk 100 legnagyobb vállalatának rangsorát, a Százak Klubjának névsorát. A „klubtagok” között két Békés megyei vállalatot, a Gyulai Húskombinátot, valamint a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot találhatjuk. Mindkettő élelmiszeripari cég, s ez a megye alapvetően mezőgazdasági jellegéből adódan érthető is. A GMV tevékenysége — csakúgy, mint a húskombináté — a mezőgazdasági nyersanyagokon alapul. A két cég között egyébként vertikális kapcsolatot is felfedezhetünk, hiszen a húskombinát „nyersanyaga” a GMV termékén hízik, így az egyik vállalat növekedése feltételezi a másik termelésének bővülését is. A GMV, noha a Gabona Trösztön belül a legnagyobb vállalat, a százak között 1983-as termelési értéke alapján, „csupán” a 96. helyet foglalja el. Hat hely- lyel még hátra is csúszott előző évi rangsorához képest. A gabonaforgalmi vállalat évi árbevétele megközelíti a hétmilliárd forintot. A termelési érték — ami a „százak” rangsorában a helyezést meghatározza — ennél kevesebb, de egy szám önmagában — tudjuk — nem minősítheti a vállalatot, csupán összehasonlításra szolgálhat. A nagyságot valójában csak a profillal összefüggésben ítélhetjük meg. Nyilvánvaló, hogy a könnyűiparban néhány százmilliós termeléssel óriásnak számit az üzem, ám ugyanilyen teljesítménnyel a nehéziparban, például a fémkohászatban mindössze a kicsik közé sorolható. A profil tehát meghatározó a nagyságra nézve, s profiljában — nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is — nagynak számít a GMV. Bár ez évek óta így van. érdekes módon nem ment át a köztudatba. Ismerőseim a feltett kérdésre: melyik megyénk két legnagyobb vállalata, szinte kivétel nélkül a Gyulai Húskombinátot és az Orosházi Uvegyárat tippelték. No, de nézzük, mire jó ez a nagyság? Az első, ami a nagyvállalatokkal kapcsolatban eszünkbe jut, mitagadás, . a monopolhelyzet. Ilyesmiről azonban ez esetben — ha hihetünk a GMV igazgatójának, Bordás Mihálynak, s érvei elég meggyőzőek — nincs szó. Fix, államilag meghatározott fel- vásárlási árakkal dolgoznak, és ellátási kötelezettségük van. Ez utóbbi az egyébként, ami — optimális üzemmérettől függetlenül — meghatározza a nagyságot, s nemcsak a GMV-nél, a Gyulai Húskombinátnál is. Mindkettőjük növekedésében nagy szerepet játszott a húsprogram meghirdetése, s alapvetően múlik rajtuk sikere. Jelenleg évi egymíl- lió-egyszázezer sertést vásárol fel a húskombinát, 700 ezret levág és feldolgoz. Árbevétele a hat-, termelési értéke a négy és fél milliárd forintot meghaladja. A szá zak rangsorában ezzel a 43., az exportértékesítést véve alapul pedig a 29. helyen áll. A nagyvállalat előnye legkézenfekvőbben — ahogy azt a húskombinát vezér- igazgatójától Zám Andrástól hallottuk — az exportnál jelentkezik, ahol nagy külföldi vevőkkel áll szemben a vállalat. Profiljában egyébként a Szegedi Szalámigyár után a második legnagyobb exportáló a kombinát. Természetesen más szervezeti felépítést, no és más irányítási stílust követel a nagyvállalat. A GMV-nél 1700, a húskombinátban 2100 ember munkáját kell megszervezni. A szervezet élén álló csak közvetett módon, feladatokat, hatásköröket megosztva vezethet. E stílus persze mindenhol ajánlott, de a kisebb üzemek vezetői könnyebben beleeshetnek az autarchia csapdájába. Szatmári Ilona s* m f ■jw» j *.. §|L * Hétszázezer vágás évente Fotó: Fazekas László Csigafeldolgozó gép A MAVAD a Közép-Európai Nemzetközi Bank közreműködésével szerződést kötött a svájci Fipuval kereskedelmi céggel csigahúsfeldolgozó gép kölcsönzésére. A megállapodás szerint a svájci cég szállítja a berendezést, amelyet a MAVAD vecsési vadfeldolgozó üzemében szerelnek majd fel, s mélyfagyasztott csigaínyencséget állítanak elő svájci eladásra. Az éti csiga kitűnő exportcikk, évente mintegy 1400 tonnával ad el belőle a MAVAD külföldre, megTegnap Budapesten, a Metro művelődési házban megkezdődött a Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által rendezett őszi marketing börze. A kínálat igen sokrétű: vaskohászati termékek, építő- és faanyagok, elektromos cikkek, kötőelemek, szerszámok, járműalkatrészek, valamint különféle gépek egyaránt megtalálhatók a börzén. A termékskálát szélesítik a részt vevő külföldi cégek, melyek egyebek között sport- és búvárfelszereléseket, s gépeket ajánközelítően 40 millió forint értékben. Miután azonban a csiga idénycikk — általában május végéig tart a gyűjtés szezonja —, exportálni is csak meghatározott időszakban lehetett. Most viszont a ‘kölcsönvett feldolgozó géppel lehetővé válik az egyenletesebb szállítás, s a konyhakész csiga ára is magasabb az élő csigáénál. A feldolgozás a jövő évben indul, s a MAVAD tervei szerint egyelőre a felvásárolt csiga 20 százalékát adják el feldolgozva a svájci cégnek. lanak megvételre. A börzén kínált termékek nagy részét számítógép tartja nyilván: £z jelentősen megkönnyíti a vásárolni szándékozók dolgát. Ezúttal is mód van felesleges kapacitások felajánlására, illetve lekötésére is: főként esztergályos, marós és más vasipari szakmákban kínálnak szabad kapacitásokat. A börze 3 napig, október 4-ig tart nyitva,' de a fennmaradó kínálatról a zárás után is tájékozódhatnak az érdeklődők a Budapest, IX. kerület, Ráday utca 18. szám alatt. Új Rába-kistraktor A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár háromnegyedévi gyorsjelentése szerint eddigi árbevételük meghaladta a 16 milliárd forintot, aminek többsége a futóművek, a dízelmotorok, valamint a mezőgazdasági gépek, eszközök, a kisállattartó berendezések értékesítéséből jön össze. Az elmúlt évihez képest az export is növekedett. Legújabb termékük, a Rába 15-ös traktor rövid idő alatt népszerűvé vált. Eddig 360 készült el az univerzális kisgépből, s egyelőre sorszám szerint osztják szét azokat. Különösen a kisgazdaságok, szakszövetkezetek érdeklődnek élénken az új gép iránt. Ugyanakkor az üzemeken belüli anyagmozgatásra vagy parkok gondozására, utcák tisztítására is felhasználható a Rába—15, hiszen a talajművelő eszközökön kívül még sokféle más berendezést is tud vontatni. Győrött elkészültek az első új Rába-motorok is, amelyek teljesítménye jóval nagyobb az eddig gyártottaknál, s az elsőket már be is építették néhány autóbuszba, mezőgazdasági erőgépbe, tehergépkocsiba. A motorok vizsgáztatása a következő hónapokban folytatódik. A Rábában az év végéig összesen 1,2 milliárd forinttal több terméket állítanak elő, mint tavaly, idei tervük időarányosan teljesült. Őszi marketing börze Az ISV szakemberei ellenőrzik a telepek berendezéseit II húsprogram megvalósításáért Hazánkban az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalatnak (ISV) nyolc irodája működik, öt esztendővel ezelőtt jött létre a vállalat Békés megyei osztálya. Az ISV az egész országra kiterjedő 'tevékenységet folytat a sertés- és juhágazat technológiáinak fejlesztésében, a jelentkező alkatrész- és takarmányigények kielégítésében. A Békés megyei osztály — ahol heten dolgoznak — tevékenységéről Benke Imre osztályvezető és Rostás Tibor műszaki szaktanácsadó tájékoztatott. Békés megye nagyüzemi sertésállományának 30—40 százalékát integrálja a közös vállalat. Az ISV-nek 14 tag- gazdasága van. Megyénkből az újkígyósi Aranykalász Tsz tagja a közös vállalatnak. A megyéből jelenleg 21 nagyüzemmel állnak partneri viszonyban. Takarmányellátás, szaktanácsadás Az ISV tenyésztési programjában az angol nagy fehér és magyar lapály keresztezéséből származó Fl-es kocákat Duroc kanokkal termékenyítik. Az így kapott „végterméket” hizlalják. A partnergazdaságok igény szerint folyamatosan kapják a tenyészkoca- és -kansüldőket. Az utóbbi időben — ahol ezt kérik, mint például Hunyán — a háztájit is ellátják kocasüldővel. A te- nyészalapanyag a törzstenyésztő gazdaságokból érkezik, amelyekkel szerződéses kapcsolatban áll az ISV. Békés megye jelentős sertéskibocsátó. A nagyüzemekben terven felül előállított malacot és süldőt is felvásárolják. A takarmánypremixet az NSZK-beli SALVANA cég alapanyagából a debreceni Biogal Gyógyszergyár állítja elő. Ez további feldolgozás után kerül a felhasználókhoz. A kistermelőkre is gondoltak. Az év eleje óta a megye hat-nyolc mezőgazda- sági, illetve háztartási üzletében kétkilós csomagolásban a sertéseknek Premixet hoznak forgalomba. Vállalják, hogy számítógép segítségével a meglevő gazdasági abrak ismeretében optimális keverék takarmányt állítanak össze a nagyüzemeknek. A közös vállalat általános szaktanácsadást nyújt a partnereknek. Tenyésztési, tartástechnológiai, takarmányozási ismereteiket adják át az üzemeknek. Alkatrészellátás, szervizszolgáltatás A békéscsabai osztálynak alkatrészraktára van a megyeszékhelyen. A különböző technológiai berendezésekhez innen szállítják a szükséges alkatrészt. A megyében az ISV terjesztette el a battériás (ketreces) tartási rendszert. Jelenleg négy gazdasággal kötöttek anyagbiztosítási szerződést, míg nyolc nagyüzemmel a szervizszolgáltatásról írtak alá megállapodást. A múlt év közepén jött létre háromtagú szervizbrigádjuk. Korábban a szolnokiak látták el a békési partnerek gépeit, berendezéseit. Évente meghatározott díjért garanciális szervizszolgáltatást vállalnak. A szellőző-, világítóberendezések, különböző automati- kák, érzékelők garanciális javítását is a szerelők oldják meg. A telepek rekonstrukciójánál, bővítésénél a szellőzők és egyéb műszaki berendezések szerelését vállalják. A hibaelhárítást soron kívül megcsinálják. Újdonság az energiatakarékos „Watt-őr”, amely nem engedi, hogy több áramot vegyen az üzem, mint amit leszerződött. Megakadályozza, hogy csúcsidőben működjenek a berendezések. A járulékos költségekkel együtt mintegy 20 ezer forintba kerül a készülék, s a számítások szerint évente 200 ezer forint körüli megtakarítást eredményez. Jelenleg folyik az igények felmérése, s jövőre jut el az üzemekbe a „Watt-őr”. Az ISV-nek az országban öt tervező csoportja van. Dolgoznak az új telepek, rekonstrukciók tervezési munkáin, az energiatakarékos épületek elterjesztésén. A megyében az orosházi Üj Élet és a békési Egyetértés Tsz hizlaldái már ilyen fűtés nélküli, energiatakarékos létesítmények. Jelenleg a medgyesegyházi Haladás Tsz-ben folyik a fűtés nélküli épületek létrehozása. Az ISV találmánya a hullafőző üst. A telepeken keletkező hullákat, vágóhídi melléktermékeket ebben főzik fel, s takarmányként hasznosítják. A tótkomlósi SER- KÖV már hosszabb ideje használja ezt a berendezést, s egyre több gazdaság érdeklődik a találmány iránt. Egyéb tevékenység A nagyüzemi sertéstartáshoz szükséges különböző bizonylatokat, nyomtatványokat (takarmányozási naplót, törzslapot) is forgalmazzák. Ellátják a termelőket gyógyászati segédeszközökkel, műanyag füljelzőkkel. Többek között fecskendőket, műanyag katétereket biztosítanak az állategészségügyi szakembereknek. Debrecenben található az ISV higiéniai részlege. Több éves szerződés keretében vállalja a rágcsáló- és légyirtást, illetve -mentesítést. Nemcsak a mezőgazdasági jellegű épületekben, hanem szociális, egészségügyi intézményekben is folytatják ezt a tevékenységet. A terménytárolók fertőtlenítése, gázosítása is a higiéniai részleg feladata. A juhágazatban napjainkban kezdik a fejlesztést. Az olcsó juhhodályok tervezése, a húsirányú fajták elterjesztése, a tenyésztési program megfogalmazása a legfőbb cél első lépésben. A juhok takarmányozásában az egyfázisú báránytáp felhasználásával értek el számottevő eredményt a partnergazdaságok. Az ISV önálló osztálya — kis létszámmal — öt esztendeje működik megyénkben. Eddigi eredményeik, törekvéseik, tenyésztést segítő munkájuk azt a célt szolgálja, hogy a kormány által megfogalmazott húsprogram mielőbb megvalósuljon Békés megyében. Verasztó Lajos Az automatikus berendezések rendszeres figyelemmel kísérése is az ISV szervizhálózatának feladata Fotó: Fazekas László
