Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

NÉPÚJSÁG 1984. október 16-, kedd Köröstáj-nap Dévaványán Lapunk kulturális mel­lékletének írói, költői, kép­zőművészei, helytörténeti kutatói, és más külső mun­katársai ma Dévaványán ta­lálkoznak Köröstáj-nap ke­retében. Délelőtt 10 órakor a helyi moziban Magyar Jó­zsef filmjeit vetítik, majd vitát rendeznek a látottak­ról. Délután a nagyközség vendégei felkeresik a híres túzokrezervátumot, majd Balogh Sándorné tanácsel­nök-helyettes fogadja a nap résztvevőit, ismertetve a nagyközség múltját, jelenét, és a jövő terveit. A fogadást megelőzően a tanács folyo­sóján Pap István, a'Hegyei Művelődési Központ igaz­gatója nyitja meg a Dévavá- nyai rajzok című kiállítást, melyen Csúta György, Gör- gényi Tamás és Nikula Györgyné grafikáit mutatják be. Este több helyen — a dé- vaványai könyvtárban, a Csepel Autó munkásklubjá­ban, a háziipari szövetkezet klubjában, és az ecsegfalvi könyvtárban — lesz író-ol­vasó találkozó, melyen a Kö­röstáj írói és a Jókai Szín­ház művészei működnek közre. (s—n) Megjeleni a Társadalmi Szemle októberi száma A folyóirat vezető helyen teszi közzé az MSZMP KB mellett működő Művelődés- politikai Munkaközösség ál­lásfoglalását a párt művé­szetpolitikájának időszerű kérdéseiről. Folyamatosság és megúju­lás a közoktatásban címmel Gazsó Ferenc iskolarendsze­rünk távlati fejlesztési programjának néhány fon­tos kérdését tárgyalja. Zala Júlia tanulmánya az ár­szint megvédése és a gazda­sági növekedés közötti ösz- szefüggéseket elemzi. A kommunisták szakszerveze­ti munkájáról fejti ki gon­dolatait Klenovics Imre, a Somogy megyei pártbizott­ság első tikára, a Diósdi Lászlónak adott interjúban. A „Negyven éve...” so­rozatban Szálasiék „ország- lásáról”, rémuralmáról fest megdöbbentő képet Nagy Kázmér. Ugyancsak itt je­lent meg a Kommunista Párt 1944. október 28-i do­kumentumának, a magyar néphez intézett nyílt levél­nek több részlete. Két nagy lélegzetű írás kapott helyet „A szocializ­musról gondolkodva” rovat­ban. Az egyik a Tőkei Fe­renccel készült interjú, amelynek címe: „A na­gyobb egészben gondolkod­va”, a másik pedig Szentes Tamás tanulmánya, amely a világgazdaság és a szocia­lizmus, a nemzeti és a nem­zetközi összefüggéseivel fog­lalkozik. Ernst Haeckel születésé­nek 150. évfordulójáról dr. Kiszely György emlékezik meg A korszerű tudomány és világszemlélet terjesztője címmel. A „Konzultáció” rovatban Osman Péter az innováció lényegét és gazdasági tar­talmát világítja meg, Szabó István pedig az emberi té­nyező fogalmáról és jelen­tőségéről ír. Október 23‘án 18 óra 30-kor a televízió 1-cs programján ke­rül sugárzásra a „Veled pedig játszani szeretnék című mű­sor, amely a Békés megyei Jókai Színház két művészének, Felkai Eszternek és Gálfy Lászlónak önálló műsora. Képünk még a műsor felvételén készült: utolsó simítások Felkai Esz­ter frizuráján a kamerák elé lépés pillanataiban Településfejlesztés Kunágotán Ez év februárjában mind­össze csak néhány napra volt szükség ahhoz, hogy. a kunágotaiak többsége aláír­ja a vízműtársulásra vonat­kozó belépési nyilatkozatot. Amint Varga Imréné tanács­elnök jelezte, határidőre be­fejeződött a vízmű építésé­nek első szakasza, és jövőre hozzákezdenek a második ütemhez. Ennek kivitelezé­sére a tanács versenypályá­zatot hirdetett meg, s a je­lentkezők ajánlatai közül a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatét fogadta el. Az 1984. évi munkálatok értéke meghaladja a 6 mil­lió forintot, míg a II. ütemé várhatóan eléri a 22,5 mil­liót. A vízvezetékek lefek­tetése után a lakosok társa­dalmi felajánlásként vállal­ják az árkok betemetését. A Rákóczi utcában egyébként már befejeződtek a házi be­kötések, s a mellékutcákban, pedig jövőre fognak hozzá. Egy korábbi megállapodás szerint ennek a munkának a költsége mindenütt egysé­ges lesz. Ugyancsak társulást hoz­tak létre a Bethlen utcában lakók azért, hogy a 750 mé­ter hosszú és 4 méter széles szilárd burkolatú útszakasz megépüljön a következő év­ben. A tanácsi segítségen kí­vül az érdekeltek 7—7 ezer forinttal, valamint jelentős társadalmi munkával járul­nak hozzá az egymillió 400 ezer forint értékű kivitelezés költségeinek fedezéséhez. Elkészült a művelődési ház terve is, de ennek meg­valósítása csak a VII. ötéves terv időszakában lesz esedé­kes. A központi iskola fel­újítása viszont befejeződött, ami magába foglalta a tető­cserét és a külső vakolást is. Szintén még az idén tér át a 400 adagos napközis kony­ha a pb-gáztüzelésre. Az ehhez szükséges berendezé­sek ára és a szerelési ki­adások együttes összege el­éri a 200 ezer forintot. —y—n Irodalmi vetélkedő a KPVDSZ-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága tegnap délelőtt az SZMT békéscsa­bai székházában rendezte meg a kulturális hónap ren­dezvényeként megyei iro­dalmi műveltségi vetélkedő­jét. A tizennyolc csapat részvételével megtartott ve­télkedő zsürielnöke Moldova György író volt. A zömében fogyasztási szövetkezeteket képviselő csapatok a zsürielnök-író műveiből vetélkedtek. Elő­ször totót töltöttek ki, majd Moldova György novelláiból, elbeszéléseiből, regényeiből összeállított szóbeli kérdé­sekre válaszoltak. A szüne­tekben lehetőség volt arra is, hogy a megjelentek elbe­szélgessenek az élő magyar irodalom legolvasottabb al­kotójával, dedikálhassák kö­teteit. A verseny szoros eredményt hozott. Első he­lyen a mezőkovácsházi ÁFÉSZ csapata végzett, má­sodik lett a megyei ven­déglátóipari vállalat II. csa­pata, harmadik pedig a me­gyei Uni verzál Kiskereske­delmi Vállalat együttese. Az eredményhirdetés és a díj­átadás után a vetélkedő résztvevői rögtönzött író­olvasó találkozón beszélget­hettek Moldova Györggyel. Az író többek között beszá­molt új, a tervei szerint az 1985. évi téli könyvvásárra megjelenő, a kamionosok életéről, munkájáról -szóló könyvének előkészületéről, az anyaggyűjtés nem éppen hétköznapi kalandjairól. Moldova György tegnap délután a Vasutas Művelő­dési Házban és az Univer- zál-klubban is író-olvasó ta­lálkozón vett részt. <N. L.) A részt vevő csapatok a KPVDSZ megyei vetélkedőjén. A zsűri elnöke Moldova György volt Fotó: Fazekas László Koszorúzás a Bocskai-emlékhelyeken U számítástechnika ipari alkalmazásáról ló a szakemberellátottság „A számítástechnika alkalma­zása az ipar szolgálatában" címmel országos műszaki ván- f dorgyűlés kezdődött tegnap Bu­dapesten a Kossuth Klubban. A konferenciát a TIT országos műszaki választmánya és a TIT budapesti szervezete rendezte. A tanácskozás első napján a szá­mítástechnika ipari alkalmazá­sának hazai, illetve budapesti tapasztalatairól, valamint a kor­szerű elektronikai adatfeldolgo­zásnak a Fővárosi Tanács mun­kájában való hasznosításáról hangzottak el előadások. A szakemberek arról is referál­nak: hogyan oktatható, s mi­lyen szerepet tölt be a népgaz­dasági tervezésben a számítás- technika. A személyi számító­gépek alkalmazásával kapcsola­tos előadást gyakorlati bemuta­tóval teszik szemléletessé a ta­nácskozás résztvevőinek. A ked­den folytatódó, s egyben be is fejeződő vándorgyűlés második napján egyebek között a PRI­MO számítógép alkalmazásának lehetőségeit mutatják be a szak­emberek, s a tanácskozás részt­vevői megtekintik a TIT buda­pesti szervezetének számítás- technikai oktatóbázisát. Koszorúzást ünnepséget rendeztek hétfőn Hajdú-Bi- har megye Bocskai-emlékhe- lyein abból- az alkalomból, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi 380 évvel ezelőtt, 1604. október 15-én Álmosd község határában szétverték az ellenük kül­dött császári csapatokat. A nevezetes csata után indí­Mezőberényben, a laposi részen több mint 1900 kis­kertet művelnek. A tulajdo­nosok szorgalmát, hozzáérté­sét az évről évre ismétlődő bő termés igazolja. Sok-sok kerti vetemény és gyü­mölcs kerül a tulajdonosok asztalára, részben pedig a boltokba. Jócskán van szőlő, és szebbnél szebb virág is. Az ősz a termés betaka­rításának az ideje. Ilyenkor gépkocsin, lovas kocsin, ke­rékpáron hordják ki a sok gyümölcsöt, szőlőt azon a dűlőúton,. amelyet itt kapu­nak neveznek. Az egész területen kilenc dűlőút (kapu) van, s egy- nek-egynek a hossza egy­másfél kilométer lehet. Szá­raz időben bármilyen jár­művel, esőben, sárban azon­ban csak gyalog lehet közle­kedni. Az útszegélyen kerék­páron is. Ez nemcsak írat­lan szabály. Az utak bejá­ratánál egy táblán ez olvas­ható: „Sáros időben min­dennemű járművel büntetés terhe mellett behajtani ti­los !” Érthetően nagy felháboro­dást okozott, amikor nem­rég — az esőzések után — egy nap egy építőanyaggal megrakott teherautó pótko­csival, valamint egy darus­kocsi az 5. számú kapun mégis behajtott, és kímélet­lenül végigszántotta az utat. Itt-ott fél méteres árkok tóttá meg Bocskai a hajdúk élén szabadságharcát a Habsburg-önkényuralom el­len. Az évforduló alkalmá­ból Debrecenben, Álmosdon, Derecskén, _ Hajdúböször­m ényben, Hajdúszoboszlón, Kismarján, Nagykerekiben és Szerencsen megkoszorúz­ták a Bocskai-emlékműve- ket. — képződtek, amelyekben ösz- szefutott a víz. Mit mondanak a kerttu­lajdonosok? Gyuricza László: — Én figyelmeztettem a gépkocsivezetőket. Bánkuti Mihály: — Nem tudom, történt-e ilyen bárhol a megyében. Tulajdonképpen miért is fizetjük a csőszbért? Most hogy fogjuk kiszállítani a termést? Goreczki Jánosné: — Pocsék dolog. Ilyen so­sem volt. Nagyon bosszantó. Bánszki Györgyné: — Tegnap egy lovas kocsi akart bejönni, de fennakadt a tengelyén. Azt mondják: büntessék meg azt, aki el­követte! Szerintem helyesebb lenne arra kötelezni az ille­tőt, hogy hozza rendbe, amit elrontott. Ignácz István, a községi tanács szakigazgatási szer­vének helyettes vezetője: — Vári Pálné községgazda ott járt. Megállapította, hogy sódert, majd vasbeton ge­rendákat szállítottak az egyik kertgazdának. A kert­gazdával beszéltünk. Ígére­tet tett, hogy rendbe hozatja az utat. Hogy mikor? Október 15- ig nem történt semmi. S akik feljegyezték, azoktól tudom, hogy a pótkocsi rendszáma UE 55—35, a daruskocsié pe­dig FL 78—90 volt. —or A Hidasháti Állami Gaz­daság zsadányi (orosi) kerü­lete mintegy 2 ezer 600 hek­tár földterületen gazdálko­dik. Fő profilja a szántóföldi növénytermesztés és a gyep­gazdálkodás. Emellett álla­tokat is — elsősorban nö­vendék üszőt — tartanak. Ez évben igen szép búzater­mést takarítottak be. A ter­vezettnél jobb átlagtermést értek el őszi búzából és ká­posztarepcéből. Lemaradtak viszont az olajretek- és a lu­cernatermesztésben. Előre­láthatólag a tervezett meny- nyiséget takarítják be kuko­ricából, annak ellenére, hogy az aszályos időjárás nem kedvezett a kukoricafélék­nek. Távlati tervük a komplex melioráció végrehajtása; míg ez meg nem valósul, nö­vénytermesztési eredményei­ken nem tudnak jelentősen javítani. Tartalékok vannak még a gyepgazdálkodásban, melynek kiaknázását segíti a két év óta tartó gyepfelújí­tás. (Tudósítónktól) Pusztaföldváron, a művelő­dési otthonban M. Valaczkai Erzsébet rajztanár alkotásai­ból nyílt kiállítás a múlt hé­ten. Dr. Magyar Levente, a Szegedi Tanárképző Főisko­la docense méltatta a fiatal pusztaföldvári pedagógus munkáit. Mint megnyitójá­ban elmondta: M. Valaczkai Erzsébet művészete azért ér­demel különös figyelmet, mert témavilágát a termé­szet legbájosabb képviselői, A kerületben összesen 52- en dolgoznak. Jó a szakem­berellátottság a növényter­mesztési és az állattenyész­tési ágazatban egyaránt. A traktorüzemben is teljes a létszám; valamennyi dolgo­zó megfelelő képzettséggel rendelkezik. Ez évben né­gyen szereztek jogosítványt, ketten pedig betanított nö­vényvédő munkás képesí­tést. A javítóműhelyben 10 szakember tartja karban, il­letve javítja a gépeket. A kerület vezetése gondot fordít a dolgozók szociális, kulturális ellátására. Bizto­sítják a munkásszállást, az üzemi étkeztetést, a munka­ruha- és védőeszköz-ellátást, a tisztálkodási lehetősége­ket. Két szocialista brigád­juk szervezi a kulturális és sportesemények nagy részét, s a tagok részt vesznek a központ által szervezett ren­dezvények, vetélkedők több­ségén. G. K. a madarak, az erdei és me­zei kisebb-nagyobb állatok képezik, s azoknak művészi megjelenítéséből sugárzik a természetszeretet. A pusztaföldváriak M. Va­laczkai Erzsébet tárlatán nem csupán a művészi ké­pességeket, hanem a szülő­föld szeretetének szép meg­nyilvánulását érezhetik a Harangos-ér gyérülő madár­világának természethű ké­pein. Megvalósuló javaslatok Alig múlt két esztendeje, hogy az egyik békéscsabai választókörzet tanácstagi beszámolóján több felszólaló is szóvá tette: a megyeszékhely legreprezentánsabb te­rén, a Kulich-szobrot körülölelő téren már hosszú idő óta „padtalanok” a sétányok, mert a környék lakói lakóhá­zaik elé cipelték az ülőalkalmatosságokat. így, sem a pó- lyás gyerekeiket levegőztető kismamák, sem a térre pi­henni menő nyugdíjasok, egyszóval senki sem tud leülni a városnak a ligeten kívüli egyetlen „zöldövezetében”. A felszólalók javasolták, hogy változtassanak ezen az ille­tékesek, s a beszámolót tartó tanácstag ígéretet is tett arra, hogy továbbítja a javaslatokat több más észrevé­tellel együtt. Azóta hosszú idő telt el, s lapunk nem egy ízben em­lékeztetett a tér változatlan állapotára. Most végre arról is tájékoztathatunk, hogy a Kulich tér környékiek legna­gyobb megelégedésére új padokat, méghozzá nehéz, kő­keretű, hosszú ülőpadokat szereltek fel a téren. Elhelye- zésük, mint megtudtuk, azért váratott ilyen sokáig ma­gára, mert a földbe szerelt kőpadok jóval többe kerül­nek, mint a hordozható hagyományos padok, és a város büdzséje, bizony szűkiben van a pénznek. Az ígéret azonban mégiscsak megvalósult, ahogyan a lakosság más hasznos javaslatait — többek között a for­galmasabb utca kereszteződéseknél a magas járdaszegé­lyek megszüntetésével kialakított, a gyerekkocsik átha­ladását megkönnyítő átjárókat, vagy a peremkerületek nehezen megközelíthető földes utcáiban a járda, és útja­vításokat, valamint több szemetes kuka rendszeresítését is megvalósították. Mindehhez még hozzá lehetne tenni, hogy, ha jobban óvnánk lakóterületünk parkjait, játszó­tereit, nem „vágnánk” széles csapásokat a zöld pázsit le- taposásával a parkosított helyeken, nem szórnánk szét a hulladékokat az utcákon, járdákon, tereken, a magunk javára még szebbé tudnánk tenni, beruházások nélkül is, környezetünket. V. D. Behajtani tilos! Grafikai tárlat nvílt Pusztaföldváron

Next

/
Thumbnails
Contents