Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAMACS LAPJA 1984. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Citruslevelek, toll, paraiadugó Vegyesvállalatok az élelmiszer-gazdaságban Kádár János hétfőn Franciaországba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására október 15-én, hétfőn hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) Több francia lap foglalkozott a hét végén Kádár János hétfőn kezdődő párizsi látogatásával. A L’Humanité, a kommunista párt napilapja budapesti tudósítást közöl. Remélhető, írja, hogy Kádár János és Mitterrand elnök megbeszélései lehetővé teszik a két ország együttműködésének fejlesztését. Franciaország és Magyarország kapcsolatai, ha nem is döntő jelentőségűek, különös súllyal eshetnek latba az igazi kelet—nyugati párbeszéd megindításában. A Le Monde a látogatással kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a magyarok sok kapcsolatot tartanak fenn a Nyugattal, s hívei a különböző társadalmi-politikai rendszerek közötti kötelékek intenzívebbé tételének. Magyarország és Franciaország kapcsolatai jók. A Le Figaro szombati számában a magyar gazdaságról közöl elemzést. A magyarok a termelési struktúrákat a nemzetközi konkurrencia követelményeihez kívánják igazítani — írja a lap. Az élelmiszer-gazdaságban az elmúlt években több olyan vállalkozás jött létre, amelyekben hazai és külföldi vállalatok közös tőkével vesznek részt. Jelenleg tíz ilyen vegyes vállalat kapcsolódik közvetlen formában, illetve közvetve — például háttéripari szolgáltatással — az élelmiszer-gazdasághoz. A vegyes vállalatok révén lehetővé vált a külföldi tőke bevonása a termelés fejlesztésébe, a termékszerkezet javításába, és az export bővítésébe. A mezőgazdaságban az előre nehezen kiszámítható természeti tényezők erősen befolyásolják az ilyen jellegű vállalkozások sikerét. Ennek ellenére ebben az ágazatban is vannak olyan részterületek, ahol csökkenthető a kockázat, s külföldi tőke és technológia bevonásával eredményes közös vállalkozások hozhatók létre. A vegyes vállalatok többsége az elmúlt években elsősorban a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeriparban, továbbá az ágazathoz kapcsolódó köfty- nyűiparban, illetve az agrár- gazdaság háttériparában jött létre. A közelmúltban kezdték meg a citruslevek előállítását az első magyar—görög vegyes vállalat üzemében. A vállalatot a kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság korábbi kooperációs partnerével, egy görög céggel közösen alapította. A vegyes vállalat felújította az állami gazdaság gyümölcslé-feldolgozó üzemét, ahol a rekonstrukció eredményeként 60 százalékkal több üdítő italt készíthetnek. A három műszakban működő gépsorokon naponta 35 ezer flakont töltenek meg citruslével. Sikeresen működik a magyar—osztrák tollfeldolgozó közös vállalat, a HUNGAROFEDER Kft. is. A makói Lenin Termelőszövetkezet egyik helyi épületébe telepítették az osztrák cég által szállított, jórészt automatizált gépsorokat. Jelenleg évi 250 tonna konfekcionálható baromfitollat állítanak elő. A jó minőségű magyar liba- és kacsatoll, valamint a belőle készült konfekcióáru keresett cikk a világpiacon. Néhány közös vállalkozás az élelmiszer-gazdaság háttéripari kínálatának javítására alakult, egyebek között azért, mert élelmiszertermékek csomagolása kívánnivalót hagy maga után. A csomagolóeszköz hiánya isi hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg a magyar borok jelentős részét hordóban exportáljuk, holott palackozva sokkal előnyösebb lenne az értékesítés. Ezen a gondon segít az idén alakult HUNGAROKORK AMORIM Kft. magyar—portugál vegyes vállalat, amely parafadugókat gyárt. A társaság a Közép-magyarországi Pincegazdaság tulajdonában levő, veresegyházi parafagyárat korszerűsíti. Korszerű parafa-feldolgozó gépsorokat állítanak munkába, amelyhez a külföldi partner know how-ot is ad. Ennek alapján e termékből teljes egészében ki tudják elégíteni a hazai igényeket, sőt, a parafacikkek egy részét exportálják. Ugyancsak a csomagolás fejlesztésével ért el eredményeket a Skála—Arab Kereskedelemfejlesztő Kft. A vegyes vállalat új — Sunny Country — márkanévvel, és korszerű csomagolással látja el az arab országokba exportált magyar élelmiszereket. Az így csomagolt termékek azóta a hazai piacon is megjelentek. Nagyvárosaink közül elsőként a Dél-Alföld központja szabadult fel, 1944. október 11-én. Képünk a 180 ezres város mai arculatát mutatja (MTl-fotó, Járai Rudolf) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dévaványán (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László Indonéz küldöttség érkezett hazánkba Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szombaton küldöttség élén Budapestre érkezett Alt Wardha- na, az Indonéz Köztársaság gazdasági, pénzügyi, ipari és fejlesztési ügyek irányításáért felelős tárcaközi együttműködési miniszter. A vendégeket a repülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Délután Marjai József és Ali Wardhana között a Parlamentben megkezdődtek a magyar—indonéz gazdasági tárgyalások. A Minisztertanács elnökhelyettese este vacsorát adott a vendégek tiszteletére. Autéal katrész-f elújítás Tízéves az alkatrész-felújítási együttműködés az autójavító vállalatok és ' az AUTOKER között. A közösen alapított Fődarabforgalmazó Iroda révén az első évben, 1974-ben 168 millió forint értékű gépkocsifődarab került forgalomba. A korszerű — minőségileg és árban is megfelelő — felújítás lehetővé tette az egyedi felújításnál jóval gazdaságosabb, úgynevezett csere- fődarabos rendszer bevezetését a haszongépjárműveknél. Ez lényegesen csökkentette a javítás idejét, s hozzájárult a fuvareszközök hatékonyabb kihasználásához. Az AUTOKER és az autójavító vállalatok a jövőben — kihasználva a javítóipar meglevő kapacitásait — bővítik közös tevékenységüket. A felújított alkatrészek minőségének további javítására törekednek, elsősorban azért, hogy növekedjen a kereslet a régi alkatrészek iránt és egyúttal csökkenjen az új termékek importja. Fórum Békéscsabán a lakáshelyzetről A Hazafias Népfront városi bizottságának gazdaság- politikai munkabizottsága fórumot szervez, melynek fő témái a fiatalok lakásépítése, a lakáshoz jutási lehetőségei lesznek. A fórumon a városi tanács igazgatási és műszaki osztályának vezetői, az OTP igazgatóhelyettese, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkára, a megyei ifjúsági titkár és a városi KlSZ-bizott- ság titkára válaszol az írásiban előre leadott, vagy a rendezvény színhelyén feltett kérdésekre. írásban az ingatlankezelő vállalat központjának (Békéscsaba, Irányi u. 4—6.) portáján, vagy a vasútállomás várócsarnokában levő gyűjtőládába helyezve lehet október 17-íg leadni a kérdéseket. A nagy érdeklődéssel várt fórumot a vasutas művelődési házban rendezik meg október 19-én, 16 órától. Szabványosítási világnap A szabványosítási világnapon — október 14-én — a szabványosítás nélkülözhetetlen szerepéről, a hazájukban és a nemzetközi szervezetekben tevékenykedő szabványosítok munkájáról emlékeznek meg az egész világon. A 15. szabványosítási világnap kitűnő alkalom arra, hogy egy kerek számú hazai évfordulóval összekapcsoljuk. Az első Magyar Országos Szabványt ugyanis 1934- ben, fél évszázaddal ezelőtt adták közre. Az MSz 1 az „Erősáramú villamos hálózatok és berendezések feszültsége és frekvenciája” címmel jelent meg. Témája jelzi, hogy a korabeli magyar ipar fejlesztésében milyen jelentőséget tulajdonítottak a műszaki követelmények pontos meghatározásának. E szabvány megszületésénél a magyar műszaki-tudományos életnek nem kisebb egyénisége bábáskodott, mint Kandó Kálmán, akinek úttörő szerepe volt abban, hogy létrejöjjön 1933-ban a Magyar Szabványügyi Intézet. A világnap alkalmából a régmúlt idézése nem véletlen, hiszen Magyarországon a szabványosításnak jelentős hagyományai vannak, amelyek a múlt század közepére, a magyar ipar fejlődésének kezdetére nyúlnak vissza. A közlekedésben, az építőiparban, az elektrotechnikában az Iparágak fejlődésének fontos eszköze volt az egységesítés. A cél mindenkor egyértelmű és világos volt: az iparosodásban elmaradt országnak olyan terméket, gyártmányokat kellett létrehoznia, amely megfelel a nemzetközi mércének. A szabványosításnak ez a szerepe lényegében a mai napig megmaradt. A 42 országot képviselő Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) igen szép eredményeket ért el az elektro- technológia gyakorlatilag minden területén. Egy számadat ennek bizonyítására: a nemzetközi szabványok e területen jelenleg több mint 65 ezer oldalt tesznek ki. Az új szabványok mellett szükség van a régi, de korszerűsített szabványokra is. A magyar szabványosítási munkában éppen ezért nagy figyelemmel kísérik a fejlődést, a változásokat. Ezt igazolja, hogy az évente kiadott mintegy ezer szabványnak csupán 25—28 százaléka új előírás, a túlnyomó többség a korábbi követelményrendszer felülvizsgálatán alapuló korszerűsítés. Különösen fontos szerepet kap a KGST-szabváiiyok honosítása, számuk csak az idén megközelíti a háromszázat. A népgazdaság kiemelt fejlesztési programjainak szabványosítási feladataira különleges figyelmet fordítanak a szakemberek. A világnapon még egy évfordulóról kell megemlékeznünk: 25 éve dolgozik Magyarországon a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO mezőgazdasági élelmezési termékek műszaki bizottságának titkársága (TC 34), amelynek munkáját maximálisan elismeri és nagyra értékeli a világszervezet valamennyi részt vevő tagországa. Jelentős szerepet játszik a számunkra oly fontos élelmiszerexport elősegítésében. A fogyasztók érdekét a közvetlenül felhasznált termékek szabványosítása segíti. 1984-ben mintegy 150 ilyen szabvány látott napvilágot. Többek között az idén került sor a fém háztartási eszközök, a háztartási vegyipari termékek, a gyermekápoló szerek, a diétás élelmiszerek, a gyermekbútorok, a háztartási villamoskészülékek szabványainak korszerűsítésére, illetve kidolgozására. Érdemes megemlíteni, hogy a Szabványügyi Hivatal keretében működő Fogyasztók Szabványosítási Fóruma több esetben is közvélemény-kutatást tartott, hogy a vásárlók véleményének figyelembevételével segítse elő a fogyasztók érdekeinek védelmét. A szabványosítási világnap ezúttal is jó alkalom arra, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a nemzetközi és hazai szabványosítási munkának a minőség korszerűsítésében, az egységes követelmények érvényesítésében betöltött fontos szerepére. Dr. Mérő Éva Háztartási gépek exportra A Hajdúsági Iparművek villanybojleréi kelendőek a francia piacon. Az idén két francia cég megrendelésére — az Eberhardt ési a Sonier Dual vállalatoknak — 60 ezer készüléket szállított a TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat. Az együttműködés hét évvel ezelőtt alakult ki a francia partnerekkel. Kezdetben évente csak 7—8 ezer bojlert exportáltak a nyugateurópai országba. Azóta a francia vevők I. kategóriába sorolták a magyar termékekét kiváló minőségük alapján, és fokozatosan növelték vásárlásaikat. A TRANSELEKTRO a francia cégekkel közös vállalat létesítéséről is tárgyal, ily módon ugyanis akár megkétszerezhető a bojlerexport. A TRANSELEKTRO évi több mint 40 millió frankos: bojlerexportján túl, 400 nagykonyhai habverőt, 6000 • beépített Elekthermax sütőt, sok ezer vasalót, valamint otthoni sütő-főző készüléket exportál Franciaországba.
