Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
1984, szeptember 13., csütörtök Van, aki százezrekről „feledkezik” meg Hogyan adóznak a kisiparosok és kiskereskedők A kisiparosoknak és kiskereskedőknek az 1984-es év kifejezetten jól kezdődött. Január elsején lépett életbe az az új jogszabály, ami módosította az adóztatásukat. A módosítás előnyösen érintette őket. A jogalkotók — igazodva a gazdasági élet más területein végbemenő változásokhoz — olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel ösztönzik a magánkezdeményezést, a vállalkozói' szellemet. A.Z ösztönzés legősibb, s mind máig legeredményesebb módja a pénz, a jövedelmi kilátások javítása. Egységnyi, tiszta jövedelem után csökkentek az adóterhek. Hatvanezer forint évi jövedelem után 3 ezer 600 forint az adó, 100 ezer forint után pedig 11 ezer 500 forint. Korábban 200 ezer forint felett az adókulcs egységesen 75 százalékos volt. Az új jogszabály 600 ezer forintban szabta meg a felső határt és az adókulcsot is mérsékelte, 65 százalékra. További kedvezményt jelent, hogy a tanácsok annak a kisiparosnak, aki a helyi célok megvalósításában közreműködik, 50 ezer forintig terjedő adóalap-csökkentést adhatnak. (Megyénkben eddig a kisebb településeken 130 kisiparos kapott kedvezményt, Gyulán három kisiparosnak 50—50 ezer forinttal csökkentették az adóalapját.) Ezenkívül megszűnt a kö- zületeknek végzett munkák korlátozása, felemelték az alkalmazotti létszámot, 65- ről hatvan évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt — hatvan év felett, akinek a tiszta jövedelme nem éri el a 48 ezer forintot évente, az adómentességet élvez. Hogvan készül az adóbevallás? A változás néhány hónap alatt éreztette hatását. Napjainkban csaknem 5300 kisiparos és közel 800 kiskereskedő dolgozik Békés megyében, 13 százalékkal több, mint 1983. december 31-én. Az általuk befizetett adók együttes összege nem csökkent. Ami azt jelenti, hogy az előzőeknél többet dolgoztak, több új értéket hoztak létre. A kisiparosok, kiskereskedők adóztatása kétlépcsős. Az első lépés: elkészítik az adóbevallásukat és elküldik az adóközösségnek, az első fokú adóhatósági jogkörrel rendelkező érdekvédelmi szervnek. Az adóközösség célja, hogy tagjai a valós jövedelmük után fizessék az adót. Szakmai bizottság ellenőrzi a beküldött adóbevallásokat. Elemzik a tételeket, majd ezután elvégzik az általuk indokoltnak tartott korrekciót. Fábián Adám, a KIOSZ adóközösségének titkára a következőket mondja tapasztalataikról : — A kisiparosok, kiskereskedők kétharmada nem bevallás után adózik, hanem átalányt fizet. Az átalányt fizetők adóalapját évenként kell felülvizsgálni. Velük ritkán van probléma. A jövedelembevallásoknál annál több a hiányosság. Igaz, nagy a szóródás, de a bevallott jövedelmek és az adózott jövedelmek között a bevallások kétharmadánál plusz 35—40 százalékos az eltérés! Olyan eset is előfordult, hogy valaki 700 ezer forint helyett 50 ezer forint után akart adózni. Mivel mi érdekképviseleti szerv vagyunk, nem a bírságolás a célunk. Abból indulunk ki, hogy az adózó nem szándékosan tévedett. A kiigazítások célja megelőzni a szabálysértéseket, közelíteni az adózott jövedelmet a ténylegeshez. Az iparosok egyhar- mada tartozik a nagyobb jövedelműek rétegébe. Tavaly 1231 bevallást vizsgáltunk felül, és mindössze 400- at fogadtunk el változtatás nélkül. Százhatvanan fellebbeztek a döntésünk ellen, ezeknek a felét a megyei tanács pénzügyi osztálya megalapozottnak tekintette. Mit vizsgál az illetékhivatal? Az eddig leírtak után a kisiparosok, kiskereskedők befizetik az adót. Akinek a lelkiismerete — ennek fő támasza az elszámolások, a pénztárkönyvek, bizonylatok stb., stb. pontossága — tiszta, annak különösebb gondja már nem lehet, ha az illetékhivatal utólag ellenőrzést tart. A hivatal öt évre visszamenőleg ellenőrizheti a tényleges jövedelmek alakulását az adózott jövedelemhez viszonyítva, az elszámolásokat, pénztárkönyveket és bizonylatokat. A legkönnyebb az elszámolások felülvizsgálata. De már itt is sokan zavarba jönnek. Dr. Vidó István, az illeték- hivatal vezetője méltán elégedetlen a kisiparosok egy rétegének adómoráljával, állampolgári fegyelmével. — Évente átlagosan 8—900 teljes és több száz pénztárkönyvvizsgálatot tartunk. A tapasztalataink rosszak. Évről évre emelkedik azoknak a száma, akiknél adóhiányt állapítunk meg. Idén 580 vizsgálatot tartottunk, az esetek 65 százalékában kellett pótlólagos adót kivetni, összesen 5 millió 200 ezer forint értékben. Az összkép azonban nem ilyen rossz. Mert zömében azt a 10 százalékot vizsgáltuk, akiknek a jövedelme a legnagyobb! Egyébként 337 szabálysértési eljárást indítottunk, 40 százalékkal többet, mint tavaly. Az eljárások jó része pénzbírsággal fejeződött be. Néhány esetben büntető- bíróság elé került az ügy. Szélesebb pálya - keményebb szankciók A kiszabott bírságok viszont nemigen ösztönöztek a precízebb adminisztrációra, kimutatások vezetésére! A büntetőbírósági határozatok sem rettentették el túlzottan a kisiparosokat, kiskereskedőket a lazaságtól. (Nehéz rábizonyíttatni valakire, hogy évi 20 ezer forint feletti adóhiányt szándékosan „produkált”.) Néhány példa a kimutatott adóhiányra és a kiszabott szabálysértésre 1983-ban: az egyik kőműves 102 ezer forinttal kevesebbet adózott és ezért 9 ezer forint pénzbírságot kapott. Egy műkövesnél két év alatt 267 ezer forint adóhiányt találtak. Hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 10 ezer forint pénzbírságot kapott. Megvizsgáltak 80 kőfaragót, közülük csak hétnél volt minden rendben! A többiek összehoztak 4 millió 150 ezer forint adóhiányt. De ez még mindig nem a csúcs. Az egyik kiskereskedő 10 hónapig folytatta az ipart és ezalatt egymillió 900 ezer forint adóhiányt állapítottak meg neki. Három baromfikiskereskedőnek pedig 2 millió 500 ezer forintot. Ezen a helyzeten változtatni kellett. A bevezetőben említett új jogszabályok a szankciókat is keményebbé formálták. Akiknek az idei év után adóhiányt állapítanak maj.fi meg, annak minden külön eljárás nélkül 20—50 százalékot tehetnek rá az adóhiányra. Függetlenül a szándékosságtól. Ezzel akarják elérni, hogy ne érje meg 100 ezreket, milliókat adóhiány gyanánt megkockáztatni. Lovász Sándor Mikroszámítógépek az államigazgatásban A mikroszámítógépek államigazgatási hasznosításáról kezdődött kétnapos tanácskozás tegnap Budapesten, a Hilton Szállóban. A konferencián az előadók az államigazgatási adatfeldolgozás számítógépesítéséről, az e téren alkalmazott legújabb módszerekről számolnak be. Magyarországon az állam- igazgatási feladatok ellátásában a nagy teljesítményű, központi számítógépek mellett mind jelentősebb szerephez jutnak a mini- és mikroszámítógépek. Ezek a berendezések lehetővé teszik, hogy az elmúlt években létrehozott központi információs rendszerek az államigazgatás helyi szervei számára is mindinkább gyorsan hozzáférhetővé váljanak. A szakemberek már jelentős eredményeket értek el a társadalombiztosítási elszámolási rendszer mikro- számítógépesítésében. A társadalombiztosítási tennivalókat 19 megyei igazgatóság és 15 kirendeltség szervezi és irányítja. A feldolgozást jelenleg még központilag végzik el, s emiatt a megyei igazgatóságok jelentős késéssel jutnak az adatokhoz. Eddig két területen dolgozták ki a helyi mikroszá- mítógépes mintarendszert. Az egyik az úgynevezett társadalombiztosítási elszámolási rendszer, amelynek keretében megyénként átlagosan 10—14 ezer folyószámla könyvelését és nyilvántartását fogják kisgéppel végezni. Az érdekeltek társadalom- biztosítási ellátásának gyors megállapítása és folyósítása naprakész könyvelést tesz szükségessé és ezért indokolt a rendszer általános bevezetése. Hasonló eredménnyel járhat a nyugdíjmegállapítás mikroszámítógépesítése is, amelynek megvalósításával lehetővé válna, hogy évente 150—18Q ezer nyugdíjhatározat jusson el a jelenleginél lényegesen rövidebb idő alatt az érdekeltekhez. Hazánk legnagyobb méretű információt szolgáltató rendszere az állami népességnyilvántartás. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően kétszintű nyilvántartást alakítottak ki, az adatokat a központban géppel dolgozzák fel, a helyi tanácsoknál azonban továbbra is kézzel, a hagyományos módon, kézzel kartonokon vezetik. Ez utóbbi megszüntetésére mikroszámítógépek segítségével helyi gépi információs rendszerek létrehozását. tervezik, amelyek kapcsolódnának a népességnyilvántartás központi hálózatába. Ezek az adatbázisok nemcsak népességnyilvántartási feladatokat látnának el, hanem olyan teendőket is, mint a helyi gyámügyi, felnőttvédelmi, lakásigénylési, kisipari adatok feldolgozása. Tizenkét esztendős szünet után megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert akváriuma. A felújítás során átépítették, korszerűsítették a teljes üzemeltetési rendszert (MTl-fotó: Cser István felvétele — kS) Gyermeküdülők Is segítik a turizmust Sokan úgy tudják, hogy a kedvezményes SZOT-beuta- lási rendszert költségvetési támogatásból és a térítési dijakból tartják fenn. Holott maguk az üdülők is gazdálkodnak. Eredményeként idén már csak a költségek fele a dotáció, negyede a beutalók ára, és ugyancsak negyede a gazdálkodás bevétele. Az állami támogatás szinten tartása miatt három esztendeje vált az üdülői gazdálkodás — a növekvő költségek ellensúlyozására — követelménnyé. Kezdetben csak a felnőtteket vendégül látó üdülőházakban éltek a lehetőséggel: a néhány napra átmenetileg üresen maradt szobákat önköltségesen értékesítették, tanfolyamokat, rendezvényeket vállaltak. Idén már az egész éven át nyitva tartó hat gyermek- üdülőre is jellemző a gazdálkodás, amely szerint hármas feladatot látnak el. Nyaranta kéthetes csoportokban vakációzó kisdiákokat fogadnak, októbertől április végéig háromhetes turnusokban iskolás üdülőként működnek, míg májusban és szeptemberben — az osztálykirándulások idején — turistacsoportokat látnak vendégül. Részükre olcsóbb szállást és étkezést biztosítanak nemcsak néhány napos igénybevételnél, hanem akár egyetlen éjszakára is. De az étkezés szállás nélkül is lehetséges. A gyermeküdülők belföldi turizmust segítő munkája még nem vált az országban széles körűen ismertté, mivel idén májustól látják el először ezt a feladatot. Már kezdetben is jelentős érdeklődés mutatkozott. Különösen a két parádi és a röjtökmu- zsaji üdülőt kereste fel több iskolai kiránduló, illetve turistacsoport. Ugyanis nemcsak iskolásokat, hanem vállalati kollektívákat is szívesen látnak vendégül. Természetesen nem az összkomfortot igénylőket, mivel az elhelyezés többnyire 12—20 ágyas hálótermekben lehetséges. Többen érkeztek a fővárosból, sőt, még távolabbi helyekről is, mivel országjárás közben az olcsó szállás és étkezési lehetőség vonzó. Ked- veltté teszi a gyermeküdülőket, hogy valamennyi kastélyépület, és a hozzá tartozó pavilonok is zöldövezetben, hatalmas parkokban helyezkednek el. Környékükön sok a látnivaló és a kirándulási, sportolási lehetőség. Most bemutatjuk az üdülőket, amelyek szeptembertől ismét szívesen fogadják a turistákat. SZOT-gyermeküdülő, Mikosd-kastély (9835 Mikosszéplak, telefon: Zalavég 6.) Az üdülő Vas megye keleti határszélén, erdőkkel borított dombok között fekszik. Zalabér-Batyk vasútállomásról, vagy Sárvárról autóbusszal közelíthető meg. A múlt század ötvenes éveiben épült Mikosd-kastélyban száz, a pavilonokban kettő- százhatvan kirándulót várnak. Az üdülőtől rövid gyalogtúrával elérhetők a Szajki tavak, a Magas kilátó, valamint a Baltavári-forrás. Autóbusz-kirándulás szervezhető többek között a festői Sümegre, a gyógyvizéről ismert Sárvárra, valamint két megyeszékhelyre: Zalaegerszegre és Szombathelyre. SZOT-gyermeküdülő, Ormánd-kastély (8737 Zalakomár, telefon: 6.) Az üdülő Budapesttől 200 km-re Zala megyében található. Vonattal a nagykanizsai vasútvonalon közelíthető meg. Zalakomár vasútállomástól az Ormánd-kastély mindössze 2,5 km-re fekszik. A század elején épített tornyos kastélyban százhúsz, a mellette létesített pavilonokban hatvannégy személyt fogadhatnak. Kedvelt gyalogtúra-útvonal a Csöngőkúti- forrás, Öregtölgy, Ormánd- puszta-falu. De csak néhány kilométeres autóbuszutat jelent a termálvizű zalakarosi fürdő és a galamboki Talpasház megtekintése, vagy a kápolnapusztai bivalyrezervátumban tett látogatás. SZOT-gyermeküdülő (9451 Röjtökmuzsaj, telefon: 99-48-013.) Budapesttől mintegy 200, Petőházától 7 km távolságra található az üdülő, a Kisalföld nyugati részén. A kétszáz éves kastély épületét első ízben 1926-ban Verseghy Nagy Elek, az akkori vatikáni követ korszerűsítette. A kastélyban száztízen, a pavilonokban kettö- százhatvanan kaphatnak szállást. A közelség miatt bőséges a választék látnivalókban. Autóbusszal 1—2 óra alatt elérhető Fertőd, Nagycenk, Balf, Kőszeg, Bük, Szombathely, Sopron, Pannonhalma. SZOT-gyermeküdülő (2252 Tóalmás, telefon: 3.) Az üdülő-kastély Budapesttől 60 km-re, Pest megyében található. Vonattal Tápiószecsőig, gépkocsival a 31-es úton, vagy Gödöllőn keresztül közelíthető meg. A múlt században, Ybl Miklós tervei alapján épült, barokk stílusú kastélyban száz, a pavilonokban háromszáznegyven kirándulón számára van hely. Az üdülőt természetvédelmi terület veszi körül, ahol igen sok botanikai ritkaság is található. SZOT-gyermeküdülő (3244 Parádfürdő, telefon: 46) .Az üdülő Heves megyében Egertől és Gyöngyöstől egyformán 30 km távolságra található. Elérhető vonattal a Recsk—Parádfürdő vasútállomásig, vagy Budapesttől közvetlenül autóbuszjárattal. A gyermeküdülőnek az Ybl Miklós tervei alapján épült reneszánsz stílusú, egykori Károlyi-kastély ad otthont. A kastélyban százhetven, a 16 ágyas faházakban százhuszonnégy személy helyezhető el. SZOT-gyermeküdülő (3242 Parádsasvár, telefon: 4.) Pár kilométerre fekszik Parádfürdőtől a parádsasvá- ri vadászkastély, amely ugyancsak a Károlyi-család számára Ybl Miklós tervei alapján eklektikus stílusban épült. A kastélyban száznegyven, a faházakban kettőszázhetven személy számára van szállás. Mindkét parádi üdülőből autóbusszal Kékesre, Galyatetőre, Gyöngyösre jé s Egerbe is lehet kirándulni. A gazdag helyi látnivalók közül megemlítjük a kocsimúzeumot, az üveggyárat, a palócházat, Asztalos Joachim népi faragó műhelyét, a Cse- vice-forrást, valamint a recski bányát.
