Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
Ez a „méreg”, nem a Gramoxone! A növényvédő szerek nem mások, mint mérgek a kártevők ellen, de az emberekre sem ártalmatlanok. Ám — a szabályok megtartása mellett — szükséges a használatuk. A szabályok: any- nyit és olyan körülmények között, illetve olyan módszerekkel kijuttatni, ameny- nyit az adott növényi kultúra a tőle elvárt terméshez nem nélkülözhet. Ügy tárolni, kezelni ezeket a védelmet nyújtó vegyszereket, hogy azok ne okozhassanak bajt. Molnár Lajos, az AG- ROKER Békés megyei ki- rendeltségének igazgatója továbbfolytatva a gondolatsort, amelyet lapunk augusztus 25-i számában az „Őrjárat a növényvédőszer-rak- tárakban” című cikkben elindítottunk, elmondotta, hogy több mint 300-féle vegyszerrel dolgoznak, amelynek tárolása, forgalmazása az ő gondjuk, de a mérgeket végső soron a mezőgazdasági nagyüzemek használják fel. Gondot okoz eközben a kiürülő ballonok tárolása és szükség esetén a megsemmisítése. A Békéscsabai Agráripari Egyesülés az AGROKER-től függetlenül forgalmazza a növényvédő szereket a gazdaságoknak, de göngyöleggondjai hasonlóak, mint a forgalmazásra szerveződött vállalatnak. Ugyanis a gyártók csak azokat a tárolókat veszik vissza, 200 forintos betéti díj ellenében, ameA minap a gyulai KÖVI- ZIG vezetői, szakemberei tartottak tanácskozást, mintegy előkészülve az őszi ár- és belvízvédelmi szemlékre. Ezek a tanácskozások régi keletűek. Csaknem egy évszázaddal ezelőttre tehető a kezdet, amikor is a sokat ra- koncátlankodó alföldi folyók nagy pusztításokat okoztak a termőtalajban. A gátépítések időszaka ekkor kezdődött, de ugyanekkor kezdődtek azok a tanácskozások is, amelyek arra voltak hivatva, hogy mindig az előző évek tapasztalatait leszűrve, azokat felhasználva hasznosítsák az ár- és belvizek elleni védekezésben. Ezek a szemlék — amelyek mindig ősszel zajlanak je — két részre tagozódnak. Az első ütemben a szakemberek egy csoportja végigjárja az igazgatósághoz tartozó és kezelésében álló mintegy 340 kilométernyi védvonalat, helyszínen ellenőrzik a gáttesteket, a műtárgyakat, a gátak koronáját, a véderdőket és a gátőrházakat. Abból a célból, hogy ezek megfelelnek-e a követelményeknek, megbízhatóan állnak ellen a víz fenyegetéseinek, de azt is megbeszélik ezen a bejáráson, milyen módon lehetne még tovább fokozni a biztonságot. A szakemberek vizsgálódása után következik az úgynevezett ,.nagyszemle'’. lyekbe ugyanazokat a vegyszereket töltik ismét. Igaz ez az import vegyszerekre, ám a hazai gyártók is hasonlóképpen cselekednek. A tények rögzítése önmagában nem lehet megnyugtató. A mezőgazdaság kemi- zálásával pedig egyre növekvő a vegyszerszükséglet, s ennek következményeként automatikusan gyarapodnak a megsemmisítésre váró ballonok, s ma már ez az igazi „méreg” az üzemeknek! A megoldás nem egy tárca, nevezetesen a MÉM gondja, hanem az ipari, az egészségügyi, a környezet- védelmi hatóságok felelőssége is. Ahhoz, hogy a növényi kultúra a lehető legtöbbet adja, szükség van a növényvédő szerekre. Nélkülük a termés mindössze 60 százalékos lenne. E kemikáliák gyártása az elmúlt tíz évben négyszeresére emelkedett, ennek folytán a világ növényvédőszer-felhasz- nálása is. Magas színvonalúvá vált a növényvédelmi munka, ennek eredményeként a mezőgazdaság termésátlagai kiugróak. Nem vitathatjuk el tehát, hogy óriási szükség van a növényvédő szerek széles körű alkalmazására. Az ipar fejlődési üteme követi is ezt a dinamizmust termelésben. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a környezetvédelem milyen fontos a vegyi anyagok fel- használásakor. Az 1983. évi április 12—13-i MSZMP amikor is a KÖVIZIG igazgató-főmérnökének vezetésével egy 5—6 tagból álló vezető gárda, ha nem is gyalogolja végig a gátrendszert, de szúrópróbaszerűen meglátogatnak egy-két szakaszt, hogy megbizonyosodjanak a felkészülés állásáról, a hírközlés használhatóságáról, a gátőrök emberi és szakmai felkészültségéről. — Meghatároztuk a még soron következő feladatokat is, amelyet meg kell vizsgálni a szemlére, amelyet a tervek szerint október 29., november 2-a között tartunk meg — tájékoztatott Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG főmérnöke. — Van még idő a csiszolgatásra, finomításra, ezért rendezzük időben ezeket a tanácskozásokat. A szemlékre való felkészülésen túl időt szakítottunk arra is, hogy végiglátogassuk az igazgatóság területén folyó vízügyi beruházásokat. — Hallhatnánk erről is valamit? — Kezdjük a legrégebbivel, a már 8 éve tartó Fe- hér-Kettős-Körös bal partjának erősítésével. Jelenleg ez a legjelentősebb beruházásunk, amelyre több mint 100 millió forintot költöttünk. Az országhatártól kezdtük és tart Mezőberényig. Hatalmas gépeket láttunk csatasorban Békés és Doboz közt, ahol a hullámteret rendezik. A munka nagyságára jellemző, hogy csaknem 2 millió köbméter földet mozgatnak meg. Doboz, Mezőberény között új hírközlő kábelt építettünk ki és ugyancsak épül a békési kikötőtől az Élővízcsatorna torkolatáig egy por- talanított bekötőút. Az idei évre a tervek szerint 30 millió forintot használtunk fel ezekre a beruházásokra. Megtekintettük Szanazugnál azt a nagyszabású munkát, amelyet a TIVIZIG készít. Itt altalaj-szigetelés folyik, ugyanis az utóbbi években végzett talajvizsgálatok szerint ezen a részen a töltés alatti talaj biztonsága nem volt megfelelő. A Fekete- Körös jobb parti töltés fejeKözponti Bizottsági határozat szerint: „A szűkebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi programok megvalósításáért.” A vegyiparban az V. ötéves tervben a környezet- védelmi kiadások meghaladják a 400 millió, a VI. ötéves tervidőszakban a fél - milliárd forintot. A növekvő költségek mellett is sajnos megoldhatatlan a hulladékelhelyezés, nincsenek korszerű égetőkemencék, hulladék elhelyező, -megsemmisítő telepek. Közös a mezőgazdasági, az ipari, az egészségügyi, a környezetvédelmi ágazatok felelőssége e kérdésben, mert nélkülük, a megoldás életre hívása nélkül az élet kerül veszélybe, hiszen a fel nem használt, meg nem semmisített kémiai vegyületek ártanak az emberi, a növényi, az állati életnek. Roncsolják, majd halálát okozzák. És ez az a pont, ahol a népgazdasági érdek egyetemlegesen összekapcsolódik az egészségügyi, életvédelmi kérdésekkel. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata erről így fogalmaz: „Az emberi környezet fokozott védelme, a káros szeny- nyeződések mérséklésével — a technológiák korszerűsítésével, megfelelő berendezések kifejlesztésével és gyártásával — váljék az ipar- fejlesztés szerves részévé. lése soronkívüli beruházásban történik, Sarkad és térsége védelmében. Ez mintegy 50 millió forintba kerül és 16 kilométer új gát épül. Ugyancsak ebben a beruházásban megépül egy új gátőrtelep is. A gátépítéshez 300 ezer köbméter földet használunk fel. — Ha már a vízügyi beruházásoknál tartunk, milyen volt az öntözési kedv az idei aszályos évben? — Bizonyára sokan értesültek arról, még a nem érintettek közül is, hogy a kormány gazdasági bizottsága az idei évre — éppen a rendkívül aszályos időjárás miatt — nagyobb kedvezményeket adott a mezőgazdasági üzemeknek, ezzel is serkentve az öntözést. Nos, mz eddigi adatok alapján úgy tűnik, sok üzem élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen az idén a tavalyihoz képest mintegy 10 ezer hektárral növelték az öntözött területek nagyságát. Harminc- nyolc mezőgazdasági üzem vette igénybe szolgáltatásainkat és mintegy 70 millió köbméter vizet juttatott a szomjazó földekre. Hogy ez sok-e, vagy kevés? Tavaly egész év alatt 168 millió köbmétert használtak fel az üzemek. Kép. szöveg: Béla Ottó Üj gát épül Sarkad és térsége védelmében. Itt új nyomvonalat kap a gázvezeték is Reggelre esett. Az autó üvegén halkan kopogott, ahogy a Mezőhegyesi Cukorgyárba tartottunk. Azon gondolkodtam, hogy rosszkor jött az eső, a kukoricán már aligha segít, a répaszedést talán meg is állítja. Ám a gyárba érve Túri Ferenc műszaki igazgatóhelyettes megnyugtat : — Ha keveset esik, még jól jön, mert nagyon kemény a talaj. Ha sok lenne, az egyik elképzelés szerint lassítjuk a feldolgozást, a másik megoldás, kérünk addig répát a Sarkadi Cukorgyártól, amíg szedni lehet a mi gazdaságainkban. — Hogyan sikerült a műszaki átadás? — Jobban, mint a korábbi években — jegyzi meg a gyár közgazdasági igazgatója, Berke Marcell. — Ezt azért ne úgy tessék elképzelni, hogy megnyomunk egy gombot, és jöhet a répa, a vonal végéről pedig a csomagolt áru mehet a boltba. Először a mészkemencét gyújtottuk be pénteken, hétfőn bekapcsoltuk a kazánt és a villamos erőművet, feltöltöt- tük a szivattyúkat meleg vízzel és megkezdődhetett a repülőstart, ahogyan mi itt nevezzük. — A melegindítást a Szolnoki Cukorgyár vezette be, majd mi két és fél napról egyre csökkentettük. Ez energia- és egyéb költségekben jelentős megtakarítás, könnyebb a folyamatos műszakra való átállás, a munkaerő szervezése, s egyáltalán a kampány indítása. Negyedik éve így kezdjük a feldolgozási szezont, és a tapasztalatok jók — mondja Túri Ferenc műszaki igazgatóhelyettes, majd még hozzáteszi: — Nem közömbös ez, hiszen óránként 70 tonna gőzt, 4,5 megawatt energiát, és percenként 14 köbméter vizet használunk, amit Romániából importálunk. A karbantartáskor elvégzett munka megmérettetett a főpróbán. hétfőn, amikor minden rendben elindult. Tegnap, kedden pedig az úszókra előkészített répa a fésűkön át feljutott a vágószeletelő gépekhez, és megkezdődhetett a szeletekből a cűkor kilúgozása, a diffúzió. Ellenáramlással, vagyis a répa csigával felfelé indul, vele szemben halad a víz és vonja, lúgozza ki a felszeleHelyszíni labor vizsgálja az előmerítő mésztartalmat telt alapanyagból a cukor- tartalmat. Ahogy a víz halad a tartályban lefelé, úgy telítődik a teába, kávéba, ételekbe való édesítővel, s a répa felfele haladva, lassan alig-alig tartalmaz már cukrot. Monitor mutatja, hogy mennyi van még a „bunkerban”’ a répatárolóban, a feldolgozásra előkészített répából, fölötte a másik, a répaszeletek folyamatos szállítását. A műszereket Juhász András figyeli, majd a diffúziót ellenőrzi. Felemeli a tartály tetejét, nézi, rendben halad-e a csiga, van-e elég továbbítani való répa. — Még nem telt meg, egyszerre 300 tonna szeletből • lehet kivonni a cukrot —> magyarázza. — És akkor most a kampány alatt se ünnep, se karácsony — faggatom a folyamatos műszakról. — Azért nem teljesen, mert ha délelőttös vagyok, akkor szombat déltől vasárnap estig otthon lehetek. — Azért szerencsések, mert a nyár szabad. — Akkor hegesztettem, most. meg a diffúzió kezelése a dolgom. Végül is igaza van, hogy a nyár megmarad, s ilyenkor sem olyan sok kötöttséget jelent a három műszak. Azt nehéz megszokni, hogy csak minden harmadik héten dolgozom ugyanolyan munkarendben. Tovább haladunk a folyosón, ahol mérőműszerek állnak, előttük pedig Halász Jánosné, az odatelepített laborban kézi méréseket végez, ellenőrizendő a gép által adott eredményeket. Innen kap információkat a műszakvezető, hogy az esetleges döntéseket meghozzák. — Az emberek érzik a felelősséget, de nagyobb hangsúlyt kap a bérezés is ebben a 120—140 napban, bár nem hanyagoljuk el a karbantartáskor sem a mozgóbéreket, mert nagyon lényeges a jó előkészítés. Ha kiszámoljuk, 120 nap alatt teljesített folyamatos három műszak megfelel egy gyár egész évi, két műszakos teljesítményének — mondja el a látottakhoz Túri Ferenc. II cukor kilúgozása után a répaszeletek présbe kerülnek, ahonnan a még visz- szanyert lé a diffúzióba kerül újra, a szeleteket pedig tartósítják és takarmányozásra használják a mezőgazdasági üzemek. Az ellen- áramlással nyert cukros lé a bepárló berendezésekre kerül. Itt csökkentik a lé arányát. A 14—15 százalékos szárazanyag-tartalmú léből három fokozatban lesz 60 százalékos elegy, s a közben felszabadult hőt a gyártási folyamatban hasznosítják. Főzőberendezésekbe kerül most már a kis víztartalmú anyag, ahol vákuum alatt főzik, így a forráspontja 70—80 fok között mozog, és folyamatosan eltávozik belőle a fölösleges pára, kristályosodik a cukor. Bajusz Gyula most cukorfőző, nyáron esztergályosként dolgozott. Az egyik főzőtartályból mintát vesz, amelyben már láthatók a cukorkristályok, s mellette kísérőanyagként a melasz. Centri- fugálással választják szét a melasztól cukrot, majd levegőtartályokon, osztályozópályákon keresztül kerül a cso- magolóba, s a szállítók segítségével a pultokra a cukor. — Ez még a tavalyi tartalék cukorlé — mondja a folyamatot magyarázv Bajusz Gyula —, hiszen az ide most feldolgozásra indult répa a 48 óra utolsó negyedében ér el. Eddig tartanak az egyes folyamatok, amelyek valójában egy zárt rendszerben zajlanak a Mezőhegyesi Cukorgyárban is, mint máshol. Számadó Julianna A bepárlóban látható cukros lé — képünkön — már a harmadik fokzatban látható, itt már 60 százalékos a száranyagtartalma Fotó: Gál Edit Sz. J. Gáterősítés, mederrendezés Jelentős beruházások a KÖVIZIG-nél Cukorgyári rajt Szanazugnál a TIVIZIG szakemberei szigetelik a talajt
