Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

1984. szeptember 6., csütörtök o Ösztönzött öntözök M ár két egymást követő esztendőben sanyar­gatja a növényeket az aszály. Hosszabb ideje nem kedvez az időjárás a mező- gazdaságnak. Tavaly az év­század egyik legnagyobb szá­razságát kellett elviselni a szántóföldi kultúráknak, s a télen sem volt annyi csapa­dék, bogy feltöltődött volna a talaj nedvességgel. Ezért hiába áztatta májusban ki­adós eső a földeket, a mé­lyebb talajrétegekbe nem ju­tott elegendő nedvesség. Az igaz, hogy ebben az időben szépen fejlődtek a növények, hiszen annyi csapadék min­dig került a gyökerükhöz,- amennyire feltétlenül szük­ségük volt. Júniusban és júliusban azonban már nem volt ele­gendő eső, így a talajok hasznosífbató vízkészlete 50 százalék alá csökkent. Sok ■ helyütt „furulyázott” a ku­korica, elszáradtak az alsó levelei, némely gazdaságban elkezdték silózását. De szen­vedett a szárazságtól a nap­raforgó, a cukorrépa is. A bajokat csak fokozta, hogy az aszály jelei az idén is olt mutatkoztak, ahol ta­valy a legnagyobb volt a szárazság. Mindkét eszten­dőben a Dunántúlon esett több csapadék, s az ország keleti felében szomjasak ma­radtak a földek. A gabona- termeléshez pedig pontosan ezeken a vidékeken kedve­zőbbek a feltételek, a kuko­rica mintegy 40 százalékát az idén is a kevésbé csapa­dékos területen vetették el a gazdaságok. Az is igaz persze,"hógy itt van az öntözhető terület na­gyobb része, de ez nem se­gíti ki a gazdaságokat a baj­ból. A szántónak mindössze 5 százaléka öntözhető, de en­nél jóval nagyobb területet érintett az aszály. Ahol le­hetett, kinyitották az öntö­zővíz csapját a gazdaságok. Tavaly, a nagyobb szárazság idején 130 ezer hektárt ön­töztek, az idén pedig 200 ez­ret mostanáig. Az öntözésnek a a gazda­sági bizottság kedvező dön­tése adott lendületet. Ápri­lisban úgy határoztak, hogy megszűnik az öntözés alap- és változó vízdíja, a gépek vásárlásához pedig 60—70 százalékos támogatást kap­nak a gazdaságok. Végül is lecsökkent az öntözés koráb­ban magas költsége, érde­keltté váltak a termelők a talajnedvesség mesterséges pótlásában. A gépek ártámogatása elő­ször június végéig volt ér­vényben, addig 184 új öntö­zőberendezést vásároltak a gazdaságok. Egy újabb dön­téssel meghosszabbították ezt a határidőt, s július végéig további száz berendezés ta­lált gazdára, összességében több mint 200 millió forint értékű gépet adtak el a ke­reskedelmi vállalatok, de a gazdaságok ennek az ösz- szegnek csak a 30—40 száza­lékát fizették. Az érdekeltség megterem­tése gyümölcsöző befektetés­nek bizonyult. Más eszten­dőkben az öntözőkapacitás­nak még a felét sem hasz­nosították a gazdaságok, az idén mintegy 80 százalékban kihasználják gépeiket. A szakemberek szerint ennél jobb arányra nem is lehet számítani, hiszen az éghaj­lati különbségek miatt nem mindenütt egyformán van szükség az öntözésre. a számítások szerint az idén mintegy 2 milli­árd forintba kerül az öntözés, de ezzel a költség­gel félmillió tonna gabona értékének megfelelő termés­többletet állítanak elő a gaz­daságok-; Ennek értéke ugyancsak 2 milliárd forint, de a többlet már gyarapít­ja az ágazat árualapját. Ezért mindenképpen meg­fontolandó, hogy a jövőben is érdemes fenntartani az öntözés támogatását, hiszen az ország vízkészlete na­gyobb területek öntözésére is elegendő. De, hogy a víz va­lóban a földekre kerüljön, nem nélkülözhető a gazda­ságok érdekeltségének fenn­tartása sem. V. Farkas József Magyar kiállítók a bécsi vásáron A hét végén nyíló, hagyo­mányos bécsi nemzetközi vásáron a magyar kiállítók élelmiszeripari és a mező- gazdasági kínálatukat, vala­mint építőipari szolgáltatá­saikat mutatják be. A ma­gyar vállalatok, szövetkeze­tek ezeken a területeken sze­retnének előbbre lépni az osztrák cégekkel kialakított együttműködésben. A ma­gyar standokon gabona, liszt, sűrítmények és szárít- mányok, vetőmagvak és ta­karmányfélék, hús- és kon­zervipari készítmények, friss és mélyhűtött gyümöl­csök, italok láthatók majd, s a magyar élelmiszerekből a vásárt látogató közönség a helyszínen vásárolhat. A programban étel- és italkós­tolók is szerepelnek. Az épí­tőipari bemutatón a hűtőtor­nyoktól az építési segédanya­gokig látható a kínálat: fo­tók, makettek ismertetik majd az építőipar szellemi kapacitásait, a tervezőválla­latok eddig megvalósított külföldi vállalkozásait. A ki­állításon több hazai utazási iroda tájékoztatást nyújt ha­zánk idegenforgalmi lehető­ségeiről. A bécsi vásár a magyar vállalatok számára azért is jelentős, mert a szomszédos Ausztria legfontosabb gazda­sági partnereink közé tarto­zik. Az árucsere-forgalom értéke már tavaly megha­ladta a 12 milliárd schillin­ges s a külkereskedők erő­feszítései eredményeként ma már egyensúly tapasztalható az áruforgalomban. A két ország vállalatai között 120 kooperációs szerződés is ér­vényben van, főleg a gép­iparban, a járműiparban és az elektronika területén. A legfontosabb kooperációk a nagyvállalatok között való­sultak meg, de újabban a termelési együttműködésbe mindkét fél be kívánja von­ni a kis- és középüzemeket is. Befejeződött a lenbetakaritás Befejeződött a len betakarítá­sa a Budakalászi Rostlenterme- lési Rendszerhez tartozó har­minc dunántúli termelőszövetke­zetben. A lent, hogy minél több és hosszabb szálat nyerjenek, gyökerestől húzzák ki a föld­ből, azaz nyüvik, majd teker­cselik, bálázzák — ezekkel a munkákkal már mindenhol vé­geztek. A betakarítás utolsó fá­zisa, a kazlazás már csak egy­két bakonyi tsz-ben van hátra. A len termelésének kedvező esős májusi időjárásnak köszönhető­en az idén jól termett ebből az ipari növényből: 5 és fél ton­nát takaríthattak be hektáran- ként a taggazdaságok. Minősé­gét és beltartalmi értékeit ille­tően is kiváló az idei termés: a szálhozam a korábbi éveknek másfélszerese. A len nyíivését az összterület kilencven száza­lékán új típusú, széles nyüvő- géDekkel, kötözését pedig vala­mennyi gazdaságban nagy tel­jesítményű hengerbálázó gépek­kel végezték. A korábbi évek­hez képest kevesebb volt a be­takarítási veszteség is. Az idén először a len minő­ségétől függően prémiumot fi­zettek a gazdaságoknak, a bél- tartalmi értékektől és a meny- nyiségtől függően hektáronként 23-24 ezer forintot, a legna­gyobb termést betakarítóknak pedig összesen 35 ezer forintot. A hengerbálázott lent kazlazás után a lenárugyárakba szállít­ják, itt első lépésben gubózzák, magjától leválasztják, lefésülik, s ezt követően készítenek belő­le fonalalapanyagot. A lenma­got vetőmagként, madáreleség- ként, újabban pedig lenmagos kenyérbe ízesítőszerként hasz­nának, más részét pedig a Bu­da flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat exportálja. Több mint 50 millió esztendővel ezelőtt jelent meg földünkön a cikász nevű növény. E fej­lődéstörténeti ritkaságnak számító különlegesség egy példánya a debreceni botanikus kert egyik féltve őrzött „kincse”, Indonéziából származik. A növcsy jelenleg ötvenéves, és most különleges magképződménytermést hozott, amely 60 centimétert ért el (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ Munkaverseny-történelem Jövő ősszel lesz éppen negyven éve, hogy Mezőko- vácsházán megalakult a mai általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezet elődje munkásszövetkezet néven. Az akkori ötven szövetkező 100 pengős részjeggyel kezd­te tevékenységét, és mind­össze két boltot tartott fenn. Amikor megbízást kapott ga­bonafelvásárlásra és vető­magcserére, fölvette a föld­művesszövetkezet nevet. Az ötvenes évek első felé­ben a taglétszám meghalad­ja az ezret, a részjegyalap értéke pedig a 20 ezer fo­rintot. Ebben az időszakban Mezőkovácsháza, Végegyhá­za és Reformátuskovácshá- za körzeti szövetkezetei hoz létre, 1957-ben pedig ismét önálló községi földműves­szövetkezeteket alakítanak. A hatvanas évek eleje a gazdasági, politikai megszi­lárdulásé. Ezen évek közül az 1963- ast kell kiemelni, ami­kor Mezőkovácsháza, Refor- mátuskovácsháza, Végegy­háza, Kaszaper, Nagybánhe- gyes, Magyarbánhegyes föld­művesszövetkezetei egyesül­tnek. Az így kialakult körzeti JkFÉSZ-hoz, amely 1968-tól 'Viseli a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ nevet, 1975- ben újabb öt község fogyasz­tási szövetkezetei csatlakoz­nak, s ettől kezdve a körzeti ÁFÉSZ 10 községet lát el. Húsz éve kezdödötr „Szövetkezetünknél a bri- gádmozgalom kezdetének éve 1963. A verseny ekkor még nem támaszkodhatott hagyo­mányokra, és feltételrendsze­re is kedvezőtlenül alakult. A szétszórtan elhelyezkedő, kis létszámmal dolgozó bol­tokból álló hálózat mégnem tette lehetővé a szocialista brigádok kialakulását, sza­porodását. így 1963-ban a munkaversenynek csak az alapjaival találkozunk, ami csupán a mozgalom szárny­bontását jelenti a körzeti ÁFÉSZ kialakulásával egy időben. A következő évben, 1964- ben már bontakozik a szocialista brigádmozgalom: tizenegy szocialista brigád, 41 taggal nevez be a versenybe, s öt brigád 25 fővel el is nyerte a szocialista címet... A szocialista munkaverseny igazi lendületet szövetkeze­tünknél — amikortól egyér­telmű és mérhető fejlődés észlelhető — 1967-től kapott. Ez az az időszak, amelytől kezdve a szövetkezetek moz­gástere a gazdaságirányítás reformjával jelentősen bő­vült. Egymás után alakultak a szocialista brigádok, és egyre emelkedett a verseny­ben részt vevők száma ... Egyes brigádok kiemelkedő munkája vonzó hatást gya­korolt, és egyben lendítővé vált a munkaverseny-felada- tok megoldásában. Ilyen pél­daadó kollektívának bizo­nyult a Mozaik Áruház vas­műszaki brigádja, a. ruházati osztály József Attila brigád­ja, a 118. számú cukrászüzem Kilián György, a mezőhegye- si 15-ös számú műszaki bolt Sirály brigádja és a mezőhe­gyesi csemegebolt November 7. brigádja... 1964-ben, ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére tet­ték meg vállalásaikat bri­gádjaink, valamint a Kiváló FMSZ-cím elnyeréséért. Ugyanezért a címért folyt a- verseny 1965-ben is, 1966- ban pedig a IX. pártkong­resszus előkészületeinek je­gyében folyt a verseny...” Az előbbi idézeteket „A munkaverseny-mozgalom két évtizede a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál” cí­mű kiadványból válogattuk, amelyet a szövetkezet a húszéves évfordulóra jelente­tett még. A szerző, Halasi Mária munkájából megtud­hatjuk azt is, hogy a ver­senymozgalom két évtizede alatt a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál három szocialista brigád érdemelte ki a Szakma Kiváló Brigádja címet, tíz brigád pedig a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met nyerte el, hogy csak a legrangosabbakat emeljük ki. Vándorzászlók - sorozatban Az elmondottakon túl az ÁFÉSZ összességében is szép eredményeket mondhat ma­gáénak, hiszen gazdasági és mozgalmi teljesítményéért a kezdő évnek számító 1963-as- tól napjainkig a címek és kitüntetések hosszú sorát nyerte el a munkaverseny­ben. Terjedelmi korlátok mi­att itt és most csak a legfon­tosabbakat emeljük ki. Or­szágosan is kiváló szövetke­zet a kovácsházi első ízben 1968-as teljesítménye alap­ján lett. Ezt a címet 1971-ben és 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben is elnyeri. A belke­reskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének ván­dorzászlaját ’72-től 1974-ig őrzi, 1975-ben pedig a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját érdemli ki. 1977-ben az MSZMP Köz­ponti Bizottsága jubileumi zászlaját kapja meg. 1979-et követően, amikor a kiváló szövetkezeti cím mellé a bí­rálók odaítélik a Belkereske­delmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ el­nökségének vörös vándor- zászlaját, 1980-ban a mező­kovácsházi körzeti ÁFÉSZ-t a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Vörös Zászlajával tüntetik ki. 1981-ben az 1979-es teljesít­ményt ismétlik meg. Még egy évet említsünk meg, az 1982- est, amikor a szövetkezet or­szágos címet ugyan nem nyert, de eredményes export- tevékenységéért a külkeres­kedelmi miniszter írásbeli el­ismerésben részesíti a kollek­tívát. így érkeztünk napja­inkhoz. A kovácsházi ÁFÉSZ-nál a benevezések a szocialista munkaversenybe, rég kiala­kult gyakorlat szerint, min­den év márciusában zárul­nak. Ebben az esztendőben 42 szocialista brigád 258 tag­ja tett vállalásokat. A kiváló címért 58 egység indul, négy munkabrigád kilenc telep és öt szerződéses egység fogal­mazott meg még rajtuk kí­vül felajánlásokat. össze- senben szövetkezeti szinten az idén egymilliárd 431 mil­lió forintos árbevétel szerepel á tervben, A vállalások ösz- szegzésekor a szövetkezeti versenybizottság megállapít­hatta, hogy e terv teljesíté­sét a szocialista kollektívák már eleve 99 százalékban ga­rantálják. Mire garancia ez? Érdemes megvizsgálni, mi­ben rejlik az előző fejezet­ben említett garancia lénye­ge. Nos, a vállalásokból azt olvashatjuk ki, hogy a keres­kedelmi egységek általában a forgalom egy-két százalé­kos emelését, a készletek szinten tartását, a forgási se­besség csökkentését, bizo­nyos termékek választékának bővítését célozták meg a ver­senyben. A vendéglátó egysé­gek versenykollektívái is a forgalom emelésén fáradoz­nak, átlagon felüli igyekezet­tel, különösen az étel- és üdítőital-forgalmazásban. Az ipari és felvásárlóegységek a helyi sajátosságokat, a piaci keresletet figyelembe véve vállaltak többlettermelést, többletfeldolgozást, többlet­felvásárlást. és ésszerűbb gazdálkodást energiával, anyaggal, eszközökkel. Az ÁFÉSZ Mozaik Áruhá­zának méter- és kötpjtosz- tályán dolgozók József Attila Szocialista Brigádja már jó­val az országos felhívást megelőzően versenyfelhívás­sal fordult a szövetkezet töb­bi brigádjához a felszabadu­lás 40. évfordulójának méltó megünneplésére, a XIII pártkongresszus tiszteletére és a VI. ötéves terv felada­tainak teljesítésére. Ma már az ÁFÉSZ valamennyi bri­gádja e felhíváshoz csatla­kozva szorgoskodik felaján­lásai és pótvállalásai teljesí­tésén, amelyek között a ter­melési jellegűek mellett nem kevésbé fontosak a mozgalmi jellegű vállalások, illetve a társadalmimunka-felaján- Iások. Ez utóbbiakat, ha tel­jesítik a versenykollektívák, akkor megközelítően egymil­lió forint értékben járulnak hozzá a szövetkezet ellátási körzetéhez tartozó települé­sek fejlesztéséhez. E munkaverseny-történe­lem befejezéséül csak annyit, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál nemrégen értékelték — együtt a féléves termelési teljesítményekkel — a munkaverseny eredmé­nyeit, és megállapították, hogy a brigádok vállalásaik­nak megfelelően dolgoznak. A versenyszellemre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a brigádok köréből még napja­inkban is érkeznek újabb, meg újabb vállalások és öt­letek a mozgalom kiterjeszté­sére. lendüíétének fokozására. Köváry E. Péter A szarvasvadászati tilalom feloldásával megkezdődött a vadászati főszezon. Amíg más években e dátum a szarvasbőgés időszakának kezdetével párosul, addig most — a MAVAD-tól ka­pott információ szerint — a meleg idő miatt a párvá­lasztás néhány héttel eltoló­dik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy most nehezebb a vadászoknak becserkészni a szarvast, sok helyen még hiányzik hozzá a szarvasbő­gés hangos útmutatója. így is felélénkült a va­dászturizmus. Több száz külföldi vendég járja már az erdőket, zsákmány után kutatva. A szakemberek sze­rint a kedvezőtlen időjárás miatt különlegesen nagy ér­tékű trófea elejtése nem várható ugyan, ám a feb­ruárig tartó szezonban a ta­valyinál több szarvas kerül­het puskavégre, a vadász- társaságok számításai sze­rint összességében mintegy 13 ezer. A vállalat eredmé­nyes piacfeltáró munkáját jelzi, hogy a hagyományos NSZK-beli, svájci és olasz vendégek mellett most Dá­niából és az Egyesült Álla­mokból is érkeznek a MA­VAD szervezésében vadá­szok a szezonra. Sokan csa­ládjukat is magukkal hoz­zák, a több mint 700 va­dásztársaság és a gazdasá­gok ugyanis egyre több er­dei vadászház komfortfoko­zatát növelik, hogy a ven­déglátás színvonalát — és a bevételeket — emeljék. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság például nemcsak összkomfortos lakrészeket alakított ki a vendég vadá­szoknak, hanem lovaglási le­hetőséget és másféle szóra­koztató programokat is nyújt számukra. Az elejtett szarvas trófeá­ját — jó pénzért — megvá­sárolhatja a külföldi vadász, az állat húsa pedig a válla­lat feldolgozó üzemeibe ke­rül, s keresett exportcikk készül belőle. A MAVAD vecsési feldolgozója a cse­peli mirelitüzemmel együtt­működve most új terméket kísérletezett ki: a gasztrofól vadételt. A különlegesség iránt Dániából, Franciaor­szágból és űz NSZK-ból is érdeklődnek. Késöbb bőgnek a szarvasok

Next

/
Thumbnails
Contents