Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

1984. szeptember 6., csütörtök

o

Ösztönzött öntözök

M

ár két egymást követő esztendőben sanyargatja a növényeket az aszály. Hosszabb ideje nem kedvez az időjárás a mező- gazdaságnak. Tavaly az évszázad egyik legnagyobb szárazságát kellett elviselni a szántóföldi kultúráknak, s a télen sem volt annyi csapadék, bogy feltöltődött volna a talaj nedvességgel. Ezért hiába áztatta májusban kiadós eső a földeket, a mélyebb talajrétegekbe nem jutott elegendő nedvesség. Az igaz, hogy ebben az időben szépen fejlődtek a növények, hiszen annyi csapadék mindig került a gyökerükhöz,- amennyire feltétlenül szükségük volt.

Júniusban és júliusban azonban már nem volt elegendő eső, így a talajok hasznosífbató vízkészlete 50 százalék alá csökkent. Sok ■ helyütt „furulyázott” a kukorica, elszáradtak az alsó levelei, némely gazdaságban elkezdték silózását. De szenvedett a szárazságtól a napraforgó, a cukorrépa is.

A bajokat csak fokozta, hogy az aszály jelei az idén is olt mutatkoztak, ahol tavaly a legnagyobb volt a szárazság. Mindkét esztendőben a Dunántúlon esett több csapadék, s az ország keleti felében szomjasak maradtak a földek. A gabona- termeléshez pedig pontosan ezeken a vidékeken kedvezőbbek a feltételek, a kukorica mintegy 40 százalékát az idén is a kevésbé csapadékos területen vetették el a gazdaságok.

Az is igaz persze,"hógy itt van az öntözhető terület nagyobb része, de ez nem segíti ki a gazdaságokat a bajból. A szántónak mindössze 5 százaléka öntözhető, de ennél jóval nagyobb területet érintett az aszály. Ahol lehetett, kinyitották az öntözővíz csapját a gazdaságok. Tavaly, a nagyobb szárazság idején 130 ezer hektárt öntöztek, az idén pedig 200 ezret mostanáig.

Az öntözésnek a a gazdasági bizottság kedvező döntése adott lendületet. Áprilisban úgy határoztak, hogy megszűnik az öntözés alap- és változó vízdíja, a gépek vásárlásához pedig 60—70 százalékos támogatást kapnak a gazdaságok. Végül is lecsökkent az öntözés korábban magas költsége, érdekeltté váltak a termelők a talajnedvesség mesterséges pótlásában.

A gépek ártámogatása először június végéig volt érvényben, addig 184 új öntözőberendezést vásároltak a gazdaságok. Egy újabb döntéssel meghosszabbították ezt a határidőt, s július végéig további száz berendezés talált gazdára, összességében több mint 200 millió forint értékű gépet adtak el a kereskedelmi vállalatok, de a gazdaságok ennek az ösz- szegnek csak a 30—40 százalékát fizették.

Az érdekeltség megteremtése gyümölcsöző befektetésnek bizonyult. Más esztendőkben az öntözőkapacitásnak még a felét sem hasznosították a gazdaságok, az idén mintegy 80 százalékban kihasználják gépeiket. A szakemberek szerint ennél jobb arányra nem is lehet számítani, hiszen az éghajlati különbségek miatt nem mindenütt egyformán van szükség az öntözésre.

a számítások szerint az idén mintegy 2 milliárd forintba kerül az öntözés, de ezzel a költséggel félmillió tonna gabona értékének megfelelő terméstöbbletet állítanak elő a gazdaságok-; Ennek értéke ugyancsak 2 milliárd forint, de a többlet már gyarapítja az ágazat árualapját. Ezért mindenképpen megfontolandó, hogy a jövőben is érdemes fenntartani az öntözés támogatását, hiszen az ország vízkészlete nagyobb területek öntözésére is elegendő. De, hogy a víz valóban a földekre kerüljön, nem nélkülözhető a gazdaságok érdekeltségének fenntartása sem.

V. Farkas József

Magyar kiállítók a bécsi vásáron

A hét végén nyíló, hagyományos bécsi nemzetközi vásáron a magyar kiállítók élelmiszeripari és a mező- gazdasági kínálatukat, valamint építőipari szolgáltatásaikat mutatják be. A magyar vállalatok, szövetkezetek ezeken a területeken szeretnének előbbre lépni az osztrák cégekkel kialakított együttműködésben. A magyar standokon gabona, liszt, sűrítmények és szárít- mányok, vetőmagvak és takarmányfélék, hús- és konzervipari készítmények, friss és mélyhűtött gyümölcsök, italok láthatók majd, s a magyar élelmiszerekből a vásárt látogató közönség a helyszínen vásárolhat. A programban étel- és italkóstolók is szerepelnek. Az építőipari bemutatón a hűtőtornyoktól az építési segédanyagokig látható a kínálat: fotók, makettek ismertetik majd az építőipar szellemi kapacitásait, a tervezővállalatok eddig megvalósított külföldi vállalkozásait. A kiállításon több hazai utazási iroda tájékoztatást nyújt hazánk idegenforgalmi lehetőségeiről.

A bécsi vásár a magyar vállalatok számára azért is jelentős, mert a szomszédos Ausztria legfontosabb gazdasági partnereink közé tartozik. Az árucsere-forgalom értéke már tavaly meghaladta a 12 milliárd schillinges s a külkereskedők erőfeszítései eredményeként ma már egyensúly tapasztalható az áruforgalomban. A két ország vállalatai között 120 kooperációs szerződés is érvényben van, főleg a gépiparban, a járműiparban és az elektronika területén. A legfontosabb kooperációk a nagyvállalatok között valósultak meg, de újabban a termelési együttműködésbe mindkét fél be kívánja vonni a kis- és középüzemeket is.

Befejeződött a lenbetakaritás

Befejeződött a len betakarítása a Budakalászi Rostlenterme- lési Rendszerhez tartozó harminc dunántúli termelőszövetkezetben. A lent, hogy minél több és hosszabb szálat nyerjenek, gyökerestől húzzák ki a földből, azaz nyüvik, majd tekercselik, bálázzák — ezekkel a munkákkal már mindenhol végeztek. A betakarítás utolsó fázisa, a kazlazás már csak egykét bakonyi tsz-ben van hátra. A len termelésének kedvező esős májusi időjárásnak köszönhetően az idén jól termett ebből az ipari növényből: 5 és fél tonnát takaríthattak be hektáran- ként a taggazdaságok. Minőségét és beltartalmi értékeit illetően is kiváló az idei termés: a szálhozam a korábbi éveknek másfélszerese. A len nyíivését az összterület kilencven százalékán új típusú, széles nyüvő- géDekkel, kötözését pedig valamennyi gazdaságban nagy teljesítményű hengerbálázó gépekkel végezték. A korábbi évekhez képest kevesebb volt a betakarítási veszteség is.

Az idén először a len minőségétől függően prémiumot fizettek a gazdaságoknak, a bél- tartalmi értékektől és a meny- nyiségtől függően hektáronként 23-24 ezer forintot, a legnagyobb termést betakarítóknak pedig összesen 35 ezer forintot. A hengerbálázott lent kazlazás után a lenárugyárakba szállítják, itt első lépésben gubózzák, magjától leválasztják, lefésülik, s ezt követően készítenek belőle fonalalapanyagot. A lenmagot vetőmagként, madáreleség- ként, újabban pedig lenmagos kenyérbe ízesítőszerként hasznának, más részét pedig a Buda flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat exportálja.

Több mint 50 millió esztendővel ezelőtt jelent meg földünkön a cikász nevű növény. E fejlődéstörténeti ritkaságnak számító különlegesség egy példánya a debreceni botanikus kert egyik féltve őrzött „kincse”, Indonéziából származik. A növcsy jelenleg ötvenéves, és most különleges magképződménytermést hozott, amely 60 centimétert ért el

(MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS)

Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ

Munkaverseny-történelem

Jövő ősszel lesz éppen negyven éve, hogy Mezőko- vácsházán megalakult a mai általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet elődje munkásszövetkezet néven. Az akkori ötven szövetkező 100 pengős részjeggyel kezdte tevékenységét, és mindössze két boltot tartott fenn. Amikor megbízást kapott gabonafelvásárlásra és vetőmagcserére, fölvette a földművesszövetkezet nevet.

Az ötvenes évek első felében a taglétszám meghaladja az ezret, a részjegyalap értéke pedig a 20 ezer forintot. Ebben az időszakban Mezőkovácsháza, Végegyháza és Reformátuskovácshá- za körzeti szövetkezetei hoz létre, 1957-ben pedig ismét önálló községi földművesszövetkezeteket alakítanak.

A hatvanas évek eleje a gazdasági, politikai megszilárdulásé. Ezen évek közül az

1963- ast kell kiemelni, amikor Mezőkovácsháza, Refor- mátuskovácsháza, Végegyháza, Kaszaper, Nagybánhe- gyes, Magyarbánhegyes földművesszövetkezetei egyesültnek. Az így kialakult körzeti JkFÉSZ-hoz, amely 1968-tól 'Viseli a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ nevet, 1975- ben újabb öt község fogyasztási szövetkezetei csatlakoznak, s ettől kezdve a körzeti ÁFÉSZ 10 községet lát el.

Húsz éve kezdödötr

„Szövetkezetünknél a bri- gádmozgalom kezdetének éve 1963. A verseny ekkor még nem támaszkodhatott hagyományokra, és feltételrendszere is kedvezőtlenül alakult. A szétszórtan elhelyezkedő, kis létszámmal dolgozó boltokból álló hálózat mégnem tette lehetővé a szocialista brigádok kialakulását, szaporodását. így 1963-ban a munkaversenynek csak az alapjaival találkozunk, ami csupán a mozgalom szárnybontását jelenti a körzeti ÁFÉSZ kialakulásával egy időben. A következő évben,

1964- ben már bontakozik a szocialista brigádmozgalom: tizenegy szocialista brigád, 41 taggal nevez be a versenybe, s öt brigád 25 fővel el is nyerte a szocialista címet... A szocialista munkaverseny igazi lendületet szövetkezetünknél — amikortól egyértelmű és mérhető fejlődés észlelhető — 1967-től kapott. Ez az az időszak, amelytől kezdve a szövetkezetek mozgástere a gazdaságirányítás reformjával jelentősen bővült. Egymás után alakultak a szocialista brigádok, és egyre emelkedett a versenyben részt vevők száma ... Egyes brigádok kiemelkedő munkája vonzó hatást gyakorolt, és egyben lendítővé vált a munkaverseny-felada- tok megoldásában. Ilyen példaadó kollektívának bizonyult a Mozaik Áruház vasműszaki brigádja, a. ruházati osztály József Attila brigádja, a 118. számú cukrászüzem Kilián György, a mezőhegye- si 15-ös számú műszaki bolt Sirály brigádja és a mezőhegyesi csemegebolt November 7. brigádja... 1964-ben, hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére tették meg vállalásaikat brigádjaink, valamint a Kiváló FMSZ-cím elnyeréséért. Ugyanezért a címért folyt a- verseny 1965-ben is, 1966- ban pedig a IX. pártkongresszus előkészületeinek jegyében folyt a verseny...”

Az előbbi idézeteket „A munkaverseny-mozgalom két évtizede a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál” című kiadványból válogattuk, amelyet a szövetkezet a húszéves évfordulóra jelentetett még. A szerző, Halasi Mária munkájából megtudhatjuk azt is, hogy a versenymozgalom két évtizede alatt a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál három szocialista brigád érdemelte ki a Szakma Kiváló Brigádja címet, tíz brigád pedig a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyerte el, hogy csak a legrangosabbakat emeljük ki.

Vándorzászlók - sorozatban

Az elmondottakon túl az ÁFÉSZ összességében is szép eredményeket mondhat magáénak, hiszen gazdasági és mozgalmi teljesítményéért a kezdő évnek számító 1963-as- tól napjainkig a címek és kitüntetések hosszú sorát nyerte el a munkaversenyben. Terjedelmi korlátok miatt itt és most csak a legfontosabbakat emeljük ki. Országosan is kiváló szövetkezet a kovácsházi első ízben 1968-as teljesítménye alapján lett. Ezt a címet 1971-ben és 1972-ben, 1973-ban és

1974-ben is elnyeri. A belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének vándorzászlaját ’72-től 1974-ig

őrzi, 1975-ben pedig a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját érdemli ki. 1977-ben az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi zászlaját kapja meg. 1979-et követően, amikor a kiváló szövetkezeti cím mellé a bírálók odaítélik a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elnökségének vörös vándor- zászlaját, 1980-ban a mezőkovácsházi körzeti ÁFÉSZ-t a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Vörös Zászlajával tüntetik ki.

1981-ben az 1979-es teljesítményt ismétlik meg. Még egy évet említsünk meg, az 1982- est, amikor a szövetkezet országos címet ugyan nem nyert, de eredményes export- tevékenységéért a külkereskedelmi miniszter írásbeli elismerésben részesíti a kollektívát. így érkeztünk napjainkhoz.

A kovácsházi ÁFÉSZ-nál a benevezések a szocialista munkaversenybe, rég kialakult gyakorlat szerint, minden év márciusában zárulnak. Ebben az esztendőben 42 szocialista brigád 258 tagja tett vállalásokat. A kiváló címért 58 egység indul, négy munkabrigád kilenc telep és

öt szerződéses egység fogalmazott meg még rajtuk kívül felajánlásokat. össze- senben szövetkezeti szinten az idén egymilliárd 431 millió forintos árbevétel szerepel á tervben, A vállalások ösz- szegzésekor a szövetkezeti versenybizottság megállapíthatta, hogy e terv teljesítését a szocialista kollektívák már eleve 99 százalékban garantálják.

Mire garancia ez?

Érdemes megvizsgálni, miben rejlik az előző fejezetben említett garancia lényege. Nos, a vállalásokból azt olvashatjuk ki, hogy a kereskedelmi egységek általában a forgalom egy-két százalékos emelését, a készletek szinten tartását, a forgási sebesség csökkentését, bizonyos termékek választékának bővítését célozták meg a versenyben. A vendéglátó egységek versenykollektívái is a forgalom emelésén fáradoznak, átlagon felüli igyekezettel, különösen az étel- és üdítőital-forgalmazásban. Az ipari és felvásárlóegységek a helyi sajátosságokat, a piaci keresletet figyelembe véve vállaltak többlettermelést, többletfeldolgozást, többletfelvásárlást. és ésszerűbb gazdálkodást energiával, anyaggal, eszközökkel.

Az ÁFÉSZ Mozaik Áruházának méter- és kötpjtosz- tályán dolgozók József Attila Szocialista Brigádja már jóval az országos felhívást megelőzően versenyfelhívással fordult a szövetkezet többi brigádjához a felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünneplésére, a XIII pártkongresszus tiszteletére és a VI. ötéves terv feladatainak teljesítésére. Ma már az ÁFÉSZ valamennyi brigádja e felhíváshoz csatlakozva szorgoskodik felajánlásai és pótvállalásai teljesítésén, amelyek között a termelési jellegűek mellett nem kevésbé fontosak a mozgalmi jellegű vállalások, illetve a társadalmimunka-felaján- Iások. Ez utóbbiakat, ha teljesítik a versenykollektívák, akkor megközelítően egymillió forint értékben járulnak hozzá a szövetkezet ellátási körzetéhez tartozó települések fejlesztéséhez.

E munkaverseny-történelem befejezéséül csak annyit, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál nemrégen értékelték — együtt a féléves termelési teljesítményekkel — a munkaverseny eredményeit, és megállapították, hogy a brigádok vállalásaiknak megfelelően dolgoznak. A versenyszellemre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a brigádok köréből még napjainkban is érkeznek újabb, meg újabb vállalások és ötletek a mozgalom kiterjesztésére. lendüíétének fokozására.

Köváry E. Péter

A szarvasvadászati tilalom feloldásával megkezdődött a vadászati főszezon. Amíg

más években e dátum a szarvasbőgés időszakának kezdetével párosul, addig

most — a MAVAD-tól kapott információ szerint — a meleg idő miatt a párválasztás néhány héttel eltolódik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy most nehezebb a vadászoknak becserkészni a szarvast, sok helyen még hiányzik hozzá a szarvasbőgés hangos útmutatója.

így is felélénkült a vadászturizmus. Több száz külföldi vendég járja már az erdőket, zsákmány után kutatva. A szakemberek szerint a kedvezőtlen időjárás

miatt különlegesen nagy értékű trófea elejtése nem várható ugyan, ám a februárig tartó szezonban a tavalyinál több szarvas kerülhet puskavégre, a vadász- társaságok számításai szerint összességében mintegy 13 ezer. A vállalat eredményes piacfeltáró munkáját jelzi, hogy a hagyományos NSZK-beli, svájci és olasz vendégek mellett most Dániából és az Egyesült Államokból is érkeznek a MAVAD szervezésében vadászok a szezonra. Sokan családjukat is magukkal hozzák, a több mint 700 vadásztársaság és a gazdaságok ugyanis egyre több erdei vadászház komfortfokozatát növelik, hogy a vendéglátás színvonalát — és a bevételeket — emeljék. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság például nemcsak összkomfortos lakrészeket alakított ki a vendég vadászoknak, hanem lovaglási lehetőséget és másféle szórakoztató programokat is nyújt számukra.

Az elejtett szarvas trófeáját — jó pénzért — megvásárolhatja a külföldi vadász, az állat húsa pedig a vállalat feldolgozó üzemeibe kerül, s keresett exportcikk készül belőle. A MAVAD vecsési feldolgozója a csepeli mirelitüzemmel együttműködve most új terméket kísérletezett ki: a gasztrofól vadételt. A különlegesség iránt Dániából, Franciaországból és űz NSZK-ból is érdeklődnek.

Késöbb bőgnek a szarvasok