Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Gyulán megkezdődött a XV. építőgépész-szeminárium Petrovai László miniszterhelyettes bevezető előadását tartja Fotó: Kovács Erzsébet A7. idén 15. alkalommal, ezúttal Gyulán rendezik a két napon át zajló, hagyo­mányos építőgépész-szemi­náriumot. A tegnap délelőtti megnyitón az elnökségben foglalt helyet Petrovai László építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyet­tes, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Araczki János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A rendezők nevében Csa­tári Béla köszöntötte e fon­tos fórum mintegy 200 meg­jelentjét, építőipari vállala­tok vezetőit, gépészeti szak­embereit. Ezután a csaknem 40 éve felszabadult Békés megye életéről, fejlődéséről adott áttekintést. Az ágazat­hoz kapcsolódva elmondta, hogy megyénkben állítják elő az országban gyártott épí­tőanyagnak több mint 10 százalékát. Dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára a házigazdák nevében üdvözölte a kétna­pos rendezvénysorozat részt­vevőit, majd Petrovai László emelkedett szólásra. A miniszterhelyettes beve­zető' előadásában a népgaz­dasági kérdések sorában ele­mezte az építőipart, ponto­sabban ennek speciális terü­letét, az épületgépesítést. Ki­tért az ágazat piaci helyzeté­re, a hazai építőgéppark elemzése során pedig a napi gondokkal, az üzemeltetés, a kihasználtság, a javítás kér­déseivel foglalkozott. A vitaindítót követően több előadás, ' hozzászólás hangzott el. Az ÉVM-n^k 10 kiemelt tárcaszintű program­ja van, s ennek egyike az építőgépész-ágazat. melyet központi pénzzel is segíte­nek. A gépesítés során meg­nőtt kapacitást tovább fo­kozzák a tervezési lehetősé­gek is. Ez utóbbiról hangzott el öt referátum, melyekből kitűnt: ahányféle építőipari vállalat van, csaknem annyi­féle a gépészeti szervezetük, valamennyi a vállalati cél­kitűzéseknek megfelelően működik. A gazdálkodás változásával új kezdeményezések is je­lentkeztek a kivitelezőknél. Űj témakörként került a sze­minárium programjába az egyik legizgalmasabb, neve­zetesen a zajvédelem, s an­nak fejlesztése, mind az épí­tés, mind a létesítmény használata során. A délutáni órákban ben­sőséges ünnepség keretében köszöntötték azokat, akik az elmúlt másfél évtizedben társadalmi munkában segí­tették a hazai építőgépésze­tet. Kiváló Munkáért kitün­tetést kapott Kinter Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ÁÉV főtechnológusa, Sztrancsik Elek, a Baranya megyei AÉV főgépésze. A GTE emlékérmét hárman ve­hették át, s 11 személynek nyújtották át az emléklap-el­ismerést. A XV. építőgépész-szemi­nárium ma folytatja munká­ját, majd este zárul a kétna­pos program. — szekeres — A 40. évforduló alkalmából Városismereti vetélkedösorozat Békéscsabán A szervezők tudomása sze­rint a város történetében még nem volt arra példa, hogy ilyen nagyszabású ve­ti' I kedősoroza tol hirdesselek meg Békéscsaba történeté­nek és jelenének ismereté­ből. A városi tanács a me­gyeszékhely társadalmi és közművelődési intézményei­vel közösen — az MSZMP városi bizottságának támo­gatásával — hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából rendezi meg a több fordulós, három életko­ri kategóriára oszló, igen értékes dijakért menő vá­rosismereti vetélkedőt. Tegnap délelőtt tartotta összejövetelét az igen né­pes rendező testület. Mára már kialakult a vetélkedő szerkezete, lebonyolításának ütemterve. A város lakos­sága Békéscsaba felszabadí­tásának ünnepén, október 6-án értesül majd egy min­den lakos által elérhető fel­hívásban a feltételekről, a vetélkedősorozat menetéről. Hét témaköre lesz a ver­senynek : várostörténet, ne­ves embereink, a város je­lene, üzem- és iskolatörté­net (e kettő az Egy üzem — egy iskola akciósorozathoz kapcsolódik), a „Csabai hét­köznapok” és sporttörténet. Az általános iskolások — alsó és felső tagozatosok kü- lön-külön —, a középiskolá­sok és a vállalatok, szövet­kezetek, intézmények, gmk-k dolgozói — a nyugdíjas ko­rúak volt munkahelyük csa­patában vehetnek részt — legfeljebb hattagú csapatok­kal november 1-ig nevezhet­nek be. A munkahelyi és is­kolai selejtezőket 1985 ja­nuárjában, az elődöntőket február 10-ig, a középdöntő­ket március 10-ig tartják meg, a városi döntő időpont­ja pedig április 3. A szerve­zők és rendezők különböző segédleteket is megjelentet­nek, mivel ebben a felké­szülési időben a megyeszék­helyen még a megyei könyv­tár olvasószolgálatának te­vékenysége is megszűnik. (ni) flz IGE emlékezete Emléktábla-avatás - Az íróhetek krónikája A Margitszigeti Nagyszálló­ban, az egykori Palatínus­ban tegnap az IGÉ-t idézték egy emléktábla avatásával, amelyet Cseres Tibor Kos- suth-díjas író leplezett le. Méltatta az IGÉ-t. fölidézte az IGE margitszigeti napjait. Az emléktáblát a Művelő­dési Minisztérium, a Főváro­si Tanács és a Művészeti Alap nevében a Danubius Hotels, -a Margitszigeti Nagy­szálló mostani gazdája állí­totta. A Danubius Hotels, a hiva­talos szervek ezzel nemcsak, az irodalmat becsülték meg. hanem olyan egyesület előtt rótták le tiszteletüket, amelyre ma is elevenen kell emlékeznünk. Az IGE a leg­jobb, a legtalálóbb szórövi­dítések közé tartozik. Az írók Gazdasági Egyesülete volt, a szép szóval, az igével foglalkozóké. 1932-ben alapí­tották, elnöke Pakots József, akiről József Attila bravú­ros négysoros alkalmi ver­set írt: „Kezdetben volt Pa­kots, aztán lön az IGE, köz­tünk ő a kapocs, azért jöt­tünk ide.” Az IGE ötven év­vel ezelőtt, 1934-ben a Mar­gitszigeti Nagyszálló úgyne­vezett Astoria-üvegtermé- ben irodalomtörténeti jelen­tőségű tanácskozást tartott — antifasiszta program je­gyében. A közel kéthetes ta­lálkozón mintegy harminc író-költő, közéleti személyi­ség vett részt, például Szabó Pál, Féja Géza, Móricz Zsig- mond, Kodolányi János, Baj- csy-Zsilinszky Endre és má­sok. levegője is eg^ette* a szabadság. Bajcsij-^sílmsjhii Endre 3j teák Vajdasági Egyesülete 1934. június 4-11 köjött itt cendqte meg o itagitsjígeti teófjetet. a Az IGE emléktáblája (Rauer Lajos felv. KS) „Történelmileg az IGE a Margitszigeten egy reális nemzeti feladatot fogalma­zott meg, amikor a terjesz­kedő fasizmus ellen- fel­emelte a szavát” — összegzi M. Pásztor József „Kezdet­ben volt Pakots” — Az IGE- íróhetek krónikája című, az emléktábla avatásakor dedi­kált könyvében. Gy. L. Umberto Santos (San Tome és Principi) és a kambodzsai Csoun Szomheaszovanari fedélzeti repülőgép-szerelők lesznek (Fotó: AIJN—KS) Nemzetközi pilótaiskola Folyamatosan bővül az együttműködés a Szovjetunió és a KGST-országok, illetve a fejlődő országok között a polgári repülés terén. A leg­korszerűbb szovjet légitech­nika áll a légitársaságok ren­delkezésére. A különböző or­szágokból érkezett repülőket a Szovjetunió oktatási intéz­ményeiben készítik fel. Frun- zében például Mongólia, Vi­etnam, Kambodzsa, Angola, Kuba, San Tome és Principi szigetek fiataljai tanulnak. A külföldi hallgatók, akár­csak a szovjetek, kapnak ösz­töndíjat, kollégiumi elhelye­zést, ingyenes orvosi ellátás­ban részesülnek. A baráti légkör, ^nely az idegen országokból^ érkezett diákokat körülveszi, elősegíti a szívélyes viszony kialaku­lását a szovjet emberekkel. Amikor visszatérnek a szü­lőhazájukba, nemcsak szép emlékeket visznek magukkal, hanem továbbra is állandó kapcsolatot tartanak fenn azokkal az oktatási intézmé­nyekkel, amelyekben tanul­tak. »Javuló gyógyszerellátás A gyógyszeripar az év el­ső nyolc hónapjában mint­egy 10 százalékkal növelte termelési értékét, vagyis a növekedés üteme két és fél­szer olyan gyors, mint álta­lában az iparé, s a fejlődés­nek ezt a dinamizmusát to-, vábbra is fenn kívánják tar­tani. Ehhez jó feltételeket teremt a KGST-országokkal bővülő együttműködés, a szakosítási és kooperációs egyezmények sora, amely mind több gyógyszer, illet­ve alapanyag számára ga­rantálja a felvevőpiacot és a beszerzési forrást. Ezzel a lakosság gyógyszerellátása biztonságosabbá, a gyártás gazdaságosabbá válik. Az együttműködés kereté­ben eddig 428 gyógyszer- ipari termékre dolgoztak ki gyártásszakosítási és terme­lési együttműködési javas­latot a KGST-országok érin­tett gyógyszergyártói. A ja­vasoltak közül 82-féle ké­szítmény előállítására már valamely ország szakoso­dott, s ebből 34-et Magyar- országon állítanak elő. A hazai gyógyszergyártók első­sorban ideggyógyászati ké­szítményekből, valamint a szívre és vérkeringésre ható gyógyszerekből szállítanak szocialista partnereiknek. A magyar egészségügy pedig az együttműködés keretében igen fontos és korszerű, ugyancsak a szív működését és a vér keringését szabá­lyozó készítményeket tud be­szerezni a KGST-országok- ból. Az ellátás javítása ér­dekében a KGST-tagorszá- gok egészségügyi szervei időről időre felülvizsgálják az. új gyógyszerek kínálóiét, ezekből felmérik az. igénye­ket és javaslatot tesznek a szükségletek kielégítését biztosító közös vagy szakosí­tott gyártás megvalósításá­ra. A szocialista országok gyógyszergyártói emellett ar­ra is törekednek, hogy mind több, eddig tőkés országból vásárolt, fontos készítmény gyártására térhessenek át. Az elmúlt két év során ilyen kezdeményezéseik 9 készít­ménynél jártak sikerrel. Ma­gyarországon rákellenes sze­rek és a szívműködést sza­bályozó gyógyszerek gyártá­sát és szállítását kezdték meg. Ezenkívül az eddig tő­kés országokból vásárolt szerekkel egyenértékű szív- gyógyászati, illetve rákelle­nes szerek érkeznek az NDK-ból, Csehszlovákiából és Romániából. A lengyel partnerekkel pedig antibioti­kumok szállításáról tárgyal­nak • a magyar forgalmazók. A KGST-gyógyszergyárak bővülő kínálatának eredmé­nyeként ma már a Magyar- országon forgalmazott ké­szítményeknek csaknem 16 százalékai — a néhány évvel ezelőttinek a duplája — ér­kezik szocialista partnerek­től, a tőkés import pedig alig valamivel haladja meg a 10 százalékot. Jelentős továbblépést tet­tek a tagországok a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés eredményességének ja­vítására. Magyarország pél­dául a Szovjetunióval, az NDK-val és Romániával írt alá nemrégiben olyan szer­ződést, amelyben a gyógy­szeripari kutatási témák meghatározásán túlmenően számos, a közös munkát ko­rábban megnehezítő szerve­zeti és szervezési kérdést is — mint például a vállalatok közötti együttműködést, a ráfordításokhoz való hozzá­járulást, az eredmény hasz­nosításának mikéntjét — pontosítottak, tisztázták. Ha­sonló szerződések megköté­sét tervezik a magyar gyógyszergyártók más szo­cialista országbeli partnere­ikkel is. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents