Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
1984. szeptember 30., vasárnap n BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 40 Kardoskúton K ardoskút az Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. így a 40 évvel ezelőtti felszabadulás még csak nagy kiterjedésű tanyavilágot és két tanyaközpontot talált ezen a vidéken. A háború gyorsan vonult keresztül az akkor még vásárhelyi pusztaként emlegetett térségen. Id. Ud- vardi Imre rövid visszaemlékezése is ezt igazolja. — Október elején az egyik délután arra lettünk figyelmesek, hogy a fecséri út mentén lövegeket állítottak fel, majd rövidesen elkezdődött a „tűzijáték”. Az ágyúzás éjszaka is tartott, és másnap, amikor felkeltünk, igencsak nagy volt az ijedtségünk; a becsapódó aknák mély gödröket ástak a tanya körül. Űjabb 24 óra elteltével már szovjet katonákat láttunk. Véget ért a háború... A vásárhelyi pusztához tartozó Kardoskutat és Pusztaközpontot — 1945-ben még mindkettő tanyaközpont — kis- és jómódú parasztok lakták. Többségüktől jó ideig távol állt a szövetkezés gondolata. Kivártak. Ezért az első szövetkezet megalakulása egy másik szervezés sikerére épült. Község születik A pusztán fokozatosan alakultak ki a falu csirái, a tanyaközpontok. Kardoskúton és Pusztaközponton ekkor 2700-an éltek. A kiépített utakat, villanyt, kereskedelmi ellátást biztosító falunak egyre több híve lett ezen a környéken is a kényelmet, a nagyobb biztonságot keresők körében. Ehhez a szocialista irányzatú fejlődés kedvező körülményeket teremtett. A kardoskútiak elképzelését Orosházán, a Pusztaközponton élők hasonló szándékát Hódmezővásárhelyen karolták fel. A „vetélkedésre” a tanyai tanács javaslata alapján a belügyminiszter 1949/1/8. sz. rendelete tett pontot. A vásárhelyi puszta egy részét Orosházához csatolták, s Kardoskút tanya- központot nagyközséggé (szocialista faluvá) nyilvánították. — Az alapítás előtti években a tanyán élők között fokozatosan erősödött a faluszervezés gondolata. _Kardos- kút mellett a közút, a vasút közelsége döntött — mondja dr. Nagy Péter, aki tagja volt a képviseleti testületnek, és később a tanács társadalmi elnökhelyettese, majd a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára lett. Az alapító okirat leltára még igen szegényes. A tanyaközpontban, illetve nagyközségben mindössze 40 ház, egy iskola, egy kereskedelmi egység volt, és a kutak vizének egy része a magas coli- és mésztartalom miatt ivásra alkalmatlan. Biztató jövö Még 1950-ben öszeállítot- ták Kardoskút rendezési, fejlesztési tervét. A tanácsháza ugyan még 1951-ben elkészült, de a község igazi fejlődése csak 1956 után kezdődhetett el. Ekkor épült a kultúrház, az első szilárd burkolatú út, a posta és az élelmiszert, valamint vegyes iparcikket árusító bolt épülete. Az iskolát fokozatosan bővítették. Az első vízvezetéket a betonútépítő vállalat szakemberei fektették le, s ma már minden portára eljut a víz és 1980 óta a gáz is. A fejlődés talán legnagyobb ellentmondása, hogy miközben a falu ellátottsága javult, a körzetben élők száma rohamosan csökkent. Egykor 670 tanya volt ezen a vidéken, ma már csak 160- at tartanak nyilván. A külterületen élők többsége nem Kardoskútra, hanem a városba költözött. A község így ma csak 180 házból áll, s a korábbi 2700-zal szemben alig ezren élnek Kardoskút bel- és külterületén. — Ahogy teltek az évek, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a község jövője azon áll, vagy bukik, sikerül-e az elvándorlást megállítani. A tudatos fejlesztéseknek, a községben gazdálkodó szervezetek segítségének köszönhető, hogy a folyamat az utóbbi években megállt — hallottuk Tóth Árpádnétól, a végrehajtó bizottság titkárától. A város közelsége, a munkalehetőségek, a közművesítés, az olcsó telkek megtették hatásukat. Most húsznál is több ház épül, s a falu új rendezési, fejlesztési terve már a lakosság növekedésével számol. Közös érdek A község legnagyobb önálló gazdálkodó szervezete a Rákóczi Tsz. A szövetkezeti mozgalom ugyan nehezen gyökeresedett meg az egykori vásárhelyi pusztán, de később annál nagyobb lett a mozgalom híveinek tábora. A községszervezés sikerén felbuzdulva először a gyengébb földeken gazdálkodók szánták rá magukat szövetkezet alapítására. Az első téesz Üt- törő néven 1951-ben alakult. — Olyan időket éltünk, amikor jó néhány szomszéd, barát elfordult, ha találkozVetés kézzel az 1940-es évek közepén Korszerű szárító a Rákóczi Tsz-ben tunk. Azután jó tíz évvel később már azt mondták: bár hamarabb léptünk volna be — idézi a múltat a 80 éves Udvardi Imre. A közös gazdaság fejlődése itt is, mint az országban mindenütt, az ’50-es évek legvégén, a ’60-as évek elején gyorsult fel. A helyi szövetkezeti mozgalom talán legnagyobb eseménye a ’60- as évek második felében a Rákóczi és a Kossuth Tsz egyesülése volt. Azóta a kukorica és a búza termésátlaga több mint háromszorosára, a közös hízósertés-értékesítése a korábbi néhány ezer darabról csaknem 20 ezerre nőtt. A gazdaság vagyona 1975-ben elérte a 105 millió forintot, tavaly pedig már meghaladta a 280 milliót. A nyereség a 4 ezer hektáros téeszben 1981-ben és ’82-ben megközelítette a 30 millió forintot, s a tavalyi visszaesés is csak a szárazság számlájára írható. A szövetkezet és a község kapcsolatában meghatározó, hogy Kardoskút munkaképes lakóinak több mint a fele a téeszben dolgozik. Az üzem a község szinte valamennyi beruházásához segítséget nyújt. Nem véletlenül hangsúlyozzák a szövetkezetben és a tanácsnál is: a falu és a téesz együttes gazdagodása közös érdek. Az üzem és a falu A hűtőkompresszor javítása Először 1958-ban találtak olajat a környéken. A kutak földrajzi központjában, azaz Kardoskúton kezdték építeni a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemét 1961-ben; egy év alatt felépült, s 200 dolgozóval megindult a kitermelés, az értékesítés. A Dunántúlról, Orosházáról, Tótkomlósról, és persze helyből is egyre több munkást foglalkoztattak, hisz fejlődött az üzem: ma már közel 5 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. — A gyors technológiai fejlődéssel ellentmondásba kerültek az elavult munka- körülmények, javítani kellett a dolgozók szociális helyzetén — tájékoztat Mészáros József, az üzem párttitkára. — Sikerült megoldani a helyben étkeztetést, s a kint dolgozóknak a tankállomásokon melegedő helyiségeket létesítettünk. Szociális létesítményeink nemcsak a megfelelő munkakörülményeket biztosítják, hanem gondolunk a szórakozásra, a művelődésre, a sportolási igényekre is. Kultúrtermünkben gyakorta rendezünk kiállításokat, előadásokat. Ezekre még a községből is sokan eljönnek. Sportprogramjaink közösek: közös MHSZ-klubunk, lőterünk van, s most építjük a tekepályát a művelődési házban. — Igen sok segítséget kapunk az üzemtől — szól közbe kísérőnk, a tanácselnök. — Nélkülük nem tudtuk volna végrehajtani a gázprogramot, megépíteni az ide vezető, közös használatú utat. Ezenkívül számtalan apróság köt össze bennünket: könyveket vásárolnak a könyvtárunknak, felszerelést az iskolának. — Tudunk mindenről, ami a községben történik — jegyzi meg a párttitkár —, így a szorító gondokról is. Természetes, hogy — a többi gazdasági egységgel együtt — erőnkhöz mérten próbálunk segíteni. Olvasóköröktől a könyvtárig A parasztgazdák itt szerették a könyvet: valamikor négy olvasókör működött ezen a tanyai településen. Még ma is él egy, a barackost A HNF égisze alatt tevékenykedik a megfiatalodott, új épületben székelő olvasókör. Hogy a többi miért szűnt meg? Jórészt a tanyaközpontok, a külterületi iskolák felszámolása okozta pusztulásukat. Vajon az intézményesített közművelődés pótolta-e ezeket a kisközösségeket? Nem egyértelmű, hogy igen. Bár felépült az ötvenes évek végére a művelődési ház —, melyben mozi, majd 'könyvtár is helyet kapott — úgy tűnik, a faluban csökkent a művelődés iránti igény. Az okok sokfelé gyökereznek: a már minden lakásban megtalálható tv, a házi könyvtárak, a város 'közelsége, s nem utolsósorban a műsorok .drágasága úgy hozta, hogy a hagyományos kulturális rendezvényekre nemigen akad közöség. Felvirágzóban vannak viszont a kiscsoportok, . minden évben indítanak néhány tanfolyamot, s népszerűek a bérletes gyermekfilmvetítések, az orosházi színházi előadások — gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A könyvtár — amely csütörtökön és vasárnap tart nyitva — ötezer kötettel várja olvasóit; létszámuk évek óta nem csökkent. Gyerekek a könyvtárban Az oldalt írták: Gubucz Katalin, Kepenyes János, a fotókat Gál Edit készítette. Egytantermes iskola — Aranyadhalom, Cinkus. Kardoskút-külső, Fecskés- puszta, Pusztaközpont — ezekben a tanyai iskolákban tanulták régen a betűvetést a környékbeli gyerekek. Még 1950-ben, a község kialakulásának időszakában sem volt iskola a belterületen — meséli Lantos György, aki talán legjobb ismerője a község oktatásának és köz- művelődésének, hisz a kezdetektől máig igazgatója a kardoskúti iskolának, illet- vet pár év óta az integrált intézményeknek. — 1950—51-ben épült ez a szoba, ahol most vagyunk — mutat körbe a tanárin —, plusz a mellettünk levő tanterem. — Két helyiségből áll tehát. a falu első iskolája. Aztán, ahogy felszámolódott a tanyavilág, lassan megszűntek a külterületi iskolák. Egyre több gyerek került a községbe, volt olyan idő, amikor Kardoskút háromezer lakossal dicsekedhetett. így hát az iskolát bővíteni kellett. Hivatalos pénzből, némi társadalmi munkával, több lépcsőben épült fel a mai iskola. Igaz, ' nem új épület, kicsit szűkös, hisz egy osztályunkat a művelődési házban kellett elhelyeznünk. Hiányzik nagyon a tornaterem, bár az integrációban erre is találunk megoldást (télen a nagyteremben tornásznak a gyerekek). Dicsekedhetünk viszont szakrendszerű oktatással, központi fűtéssel, jó technikai felszereltséggel, s „házon belüli” étkeztetéssel. Száz körüli a tanulói létszámunk, igen sokan tanulnak Lantos György, aki már az egytantermes iskolában is igazgató volt tovább, s meg is állják helyüket a szakmunkásképzőkben, s középiskolákban. Hogy mennyit változott itt az élet — gondolkodik el az igazgató —, azt jól látom a gyerekek ruházkodásán, az otthonukon, az életmódjukból. Másfél utca volt itt a község alapításakor. Hiányzott az iskola, a művelődési ház. Tipikusan mezőgazdasági jelleggel bírt a település, most már ipara is van. Sorra épülnek az új házak, amelyekből többnyire hiányzik a tisztaszoba.
