Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
MESZÖV-elnökségi ülés 1984. szeptember 30., vasárnap o II BÉKÉSSZÖVKER gazdálkodásáról Az 1984. január 1-től ismét önállóan gazdálkodó BÉKÉSSZÖVKER munkáját értékelte pénteki ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Megállapította, hogy az igazgató tanács által jóváhagyott üzletpolitikai célok megvalósítása, a működéshez szükséges engedélyek beszerzése nagy körültekintést, gondosságot igényelt. Nátor István, a közös vállalat igazgatója beszámolójában elmondotta: megyénk 16 fogyasztási és értékesítő szövetkezete, valamint a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat vagyoni betéte meghaladja a 18 milliót, így a közös vagyon eléri a 27 millió forintot. A forgalomba hozott termékek 80— 90 százaléka szállítási és termeltetési szerződések alapján kerül a vállalathoz, illetve a tagszövetkezetek üzleteibe. Általában ruházati és különböző divatárukat készíttetnek. Természetesen nem csupán nagy, hanem kisebb vállalatokkal, szövetkezetekkel, üzemekkel is üzleti kapcsolatban vannak. Az év első nyolc hónapjában összesen 295 millió forint forgalmat értek el. Gondot jelent a készletekkel való rugalmas gazdálkodás. Nem megfelelő a ruházat és a vegyes iparcikkek forgási sebessége. Annál örvendetesebb, hogy júliusban és augusztusban emelkedett az exportált termékek részaránya. Az év első felében 8 millió forint értékű árut szállítottak külföldre, és 16 millióért importáltak választékbővítő cikkeket. A nyereség csaknem 5 millió forint, amely 22,6 százalékkal magasabb, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Mindezeket figyelembe véve takarékos költséggazdálkodással teljesíteni tudják az idei elképzeléseket. Ezután meghallgatták a fogyasztási szövetkezetek, a takarék- és lakásszövetkezetek, valamint a tagság anyagi kapcsolatáról szóló jelentést. Tanai Ferenc ME- SZÖV-elnök bejelentette, hogy a megyei küldöttgyűlést november első hetében tartják. S. S. Tanácsülésekről jelentjük Kamut Kamut község Tanácsa csütörtökön délután tartotta ülését, melyen elsőként Ben- kő András tanácselnök számolt be a jelölőgyűléseken, tanácstagi beszámolókon és egyéb fórumokon elhangzott bejelentések, javaslatok megvalósulásáról. Mindez fontos része a tanácsi szervek munkájának és a lakossági javaslatok gyors megvalósítása igen jó hatással van az itt élők aktivitására. Az eltelt tanácsi ciklusban, a beszámolás időpontjáig, összesen 222 közérdekű bejelentés jutott el a község vezetőihez, melyek közül kétszázat sikerült teljesíteni. E célokra mintegy kétmillió 272 ezer forintot fordítottak Kamuton, több mint fele részben tanácsi költségvetésből. Noha több nagy program, mint például a gáz bevezetése, az ÁFÉSZ-bolt felújítása megvalósulóban van, sajnos akad még olyan fontos cél — öregek napközi otthonának létrehozása stb. —, mely egyelőre — anyagiak hiányában — cél marad. Sok olyan bejelentés érkezik a lakosság részéről, ami elsősorban a szakigazgatási szerv intézkedését igényli, így például az utcai közvilágítás hiányosságai, feszültségingadozás, vízellátási gondok. Ezek felszámolása a lehetőségeken belül gyors. A második napirendi pontban Nagy Istvánná vb-titkár beszélt a lakosság és a tanács kapcsolatáról. Örömmel állapíthatta meg az előadó, hogy a kamutiak fokozódó aktivitást mutatnak a tanácsi, községpolitikai feladatok iránt. Ezt jelzi többek között a falugyűléseken részt vevők növekvő száma. Míg 1981- ben csupán százan jelentek meg a község lakói közül e fontos fórumon, az idén már kétszázhárman. Végezetül a tanácsülésen bejelentések, interpellációk hangzottak el. —szí— Okány Szeptember 27-én, csütörtökön délután tartotta soron következő ülését az okányi Községi Tanács. A résztvevők megemlékeztek a község felszabadulásának évfordulójáról, majd az első napirendi pontként Pardi Sándor üzemvezető tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit a község ivóvízhálózatának helyzetéről, a fejlesztési tervekről és lehetőségekről. Második napirendi pontként beszámoló hangzott el a költségvetési üzem munkájáról, melynek előadója Kazinczky Gyula üzemvezető volt. A tanács elnöke, Kincses Imre a végrehajtó bizottság 1983. évi tevékenységéről számolt be, amely munkáját a helyi adottságok figyelembevételével látta el. A munkatervben lefektetett 12 ülést — 120 résztvevővel — megtartották. Az üléseken többek között a közművelődési tervről, a költségvetési üzem munkájáról, a hatósági munkáról, a művelődési ház tevékenységéről, a község munkaerő-gazdálkodásáról, az egészségügyi helyzetről, a társadalmi munka szervezéséről, eredményeiről és sok egyéb másról tárgyaltak. A végrehajtó bizottsági üléseken 71 hozzászólás hangzott el, a határozatok száma 37 volt, melyeket figyelemmel kísértek, azok végrehajtásáról rendszeresen számot adtak. Kincses Imre beszámolójában végül kitért arra is, hogy a helyi párt-, gazdasági és társadalmi szervekkel megfelelő a vb kapcsolata. A tanácsülést mindenkor felelősséggel készítették elő. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. N. A. Vésztő Szeptember 28-án tartotta soron következő ülését a vésztői Nagyközségi Tanács, melynek első napirendi pontjaként olyan téma szerepelt, amely az utóbbi tíz évben nem került tanácsülés elé: „Beszámoló a községünkben élő értelmiségiek helyzetéről, különös tekintettel a pedagógusok élet- és munkakörülményeire.” A beszámolót ösz- szeállító ideiglenes bizottság — Komáromi Gábor tanácselnök elnökletével — kérdőíveket adott ki a Vésztőn élő értelmiségieknek, hogy megfelelően tájékozódjon véleményükről. A kérdések részben az elégedettséget vizsgálták, részben pedig arra kerestek választ, mit tartanak szükségesnek rövidebb-hosszabb távon megoldani a megkérdezettek a községben. A bizottság — mint a beszámoló leszögezte — összesen 78 kérdőívet értékelt. A megkérdezettek 96 százaléka nincs megelégedve a kereskedelmi ellátással, s 99 százaléka nem tartja jónak a szolgáltatásokat. A munkahellyel 95 százalékuk elégedett volt. Sokan — 82 százalék — szükségesnek tartják többek között a kulturális feltételek javítását, s felvetődött az értelmiségi klub létrehozásának kérdése is. Mint a beszámoló összegezte, az értelmiségiek élet- körülményei jobbak a vártnál — a tanács végrehajtó bizottsága több esetben intézkedett a pedagógusok bérének növeléséről is —, jó a lakáshelyzet. Mint megállapították, „a népesség megtartása, eltartása kapcsán feltárt problémák, gondok összefüggésben vannak azzal, hogy kevés az értelmiségiek száma, aránya a nagyközségben”. (A munkaképes korú lakosság 3,6 százaléka, összesen 134 fő.) A beszámoló végül több javaslatot tett az értelmiségiek számának növelésére, illetve a képesítés nélküli pedagógusok számának csökkentése érdekében. Ezt követően Mike János, a bizottság elnöke számolt be az általános községpolitikai bizottság mnkájáról. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Nagy Agnes Könyvtári jegyzések 1984/2. A nemrég megjelent Könyvtári jegyzések legújabb számának élére Arató Ántal, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa ez év májusában megyénk könyvtárosai előtt elhangzott előadásának részletei kerültek. Mindez, nem véletlenül, nagyon aktuális témát feszegetett akkor. A könyv- és könyvtárpropagandáról szólt alapos felkészültséggel. Megállapítja, hogy általában csökkent az olvasás, a művelődés presztízse, s épp ezért mindent meg kell tennie a könyvtárosoknak: új módszerekkel nyerjék meg az olvasókat, a könyvtár ügyeibe való több beleszólási jogot is biztosítania kell számukra. S „ ... a könyvtáraknak mindent fel kell kínálnia, amire képes. Akkor hisznek neki, akkor lesz — ha úgy tetszik — tekintélye”. A májusi értekezleten hangzott el Skaliczky József- né (a KMK munkatársa) előadása is a zenei és audiovizuális szolgáltatásokról. Ennek legfontosabb részleteit szintén közük. Varga Gáborné, a megyei könyvtár osztályvezetője A tájékoztató munka forrásai és segédeszközei a B típusú könyvtárakban címmel a tájékoztató könyvtárosok 1981. és 1984. közötti továbbképzéseinek anyagát dolgozta fel írásában, s vonja lé következtetéseit. Az 1984 áprilisában 36 településen tett szakfelügyeleti látogatások tapasztalatait Kerényi Klára vezető szak- felügyelő összegzi. Többek között megállapítja: „...a települések nagyságától és a könyvtárak típusától függetlenül rendezett, kulturált körülmények között működik a könyvtárak 90 százaléka.” Az 1983 szeptemberében átadott új 170 négyzetméter alapterületű gyermekkönyvtárban folyó munkáról Katona Márta könyvtáros számol be. Gyóni Géza születésének 100. évfordulója alkalmából a Könyvtári jegyzések e száma Békés megyei diákéveinek felidézésével tiszteleg a költő előtt. Gyóni Géza Szarvason és Békéscsabán eltöltött éveit Beck Zoltán dolgozta fel a tőle megszokott színvonalon. P. F. Honvédelmi nap Kevermesen Kevcrmes felszabadulásának 40., a községi MHSZ megalakulásának 35. évfordulója, valamint a fegyveres erők napja alkalmából nagyszabású rendezvénysorozatra került sor szeptember 29-én, tegnap a településen. A lövészversenyen, koronglövészeten és az egyéb vetélkedőkön a környező községek csapatai is részt vettek. Ezenkívül műrepülő-, hőlégballon-, repülőmodell-, sárkányrepülő-, kutyabemutató szintén szerepelt a programban. Este a honvédelmi nap az úgynevezett falusi nosztaligabállal fejeződött be. Képünkön: a lövészversenyen részt vevők egy csoportja Fotó: Veress Erzsi II Petőfi 24 órán át sugároz programot Új műsorszerkezet a rádióban Október 1-től megváltozik a rádió műsorszerkezete: az új, célja szerint áttekinthetőbb műsorrend elsősorban a programok informatív és szolgáltató tevékenységét javítja, elősegíti új műsorok születését, a fáradok felfrissítését, és tovább „tisztítja” három párhuzamos rádióprogram profilját. Az új műsorszerkezet megvalósít egy régi rádiós tervet is: a Petőfi adó immár éjszakai szünet nélkül, 24 órán át sugároz műsort, s „Éjféltől hajnalig” címmel zenével és hírekkel szolgál hallgatóinak. Bővül a hírszolgáltatás: a Kossuth adón ezután reggel 8-tól minden páros, a Petőfin minden páratlan órában lesznek hírek, az utóbbin délben német, orosz és angol nyelvűek is. Hétköznap délelőttönként háromórás műsorblokkal jelentkezik zenés-információs- szolgáltató „Napközben". Az új, vasárnap délelőtti kulturális magazinnak „Gondolat — jel” a címe; a közművelődési fórum egyaránt szól színházról, filmről, képző- művészetről, irodalomról, zenéről. Szombat délelőttönként „Ismét a javából!” címmel a legsikerültebbnek ítélt korábbi műsorokból sugároznak. A vasárnap délutáni Poptarisznya immár 4 órás programja zenés, sport- és közlekedési témákat is »űsorra tűz. Rendszeressé válik a hétköznap délutáni egyórás gyermek-, valamint ifjúsági műsor. II Durisol-eljárás Szüret Bács-Kiskiinban Megkezdődött a szüret az eső frissítette Bács-Kiskun megyei homoki szőlőültetvényeken. Az első hét végén már több ezren szedték, put- tonyozták a bornak valót; korai érésű oportóval, mézesfehérrel és ezerjóval teltek a prések. Az igazi nagyszüret azonban október elején indul; hétfőtől már diákok is segítkeznek a kertgazdaságokban. Bár a szokottnál jóval kevesebb a tőkék terhe, mégis — a későre nyúló, egyenetlen érés miatt — másfél hónapos szüreti idénnyel számolnak a gazdaságok. Egyes fajták még mindig savanyúak, az eső után jól jönne a meleg, az érlelő napfény, hogy a csapadéktól megtelt szemek édesedjenek, színesedjenek. Drágulnak egyes papíripari termékek A Papíripari Vállalat és a PI- ÉRT Kereskedelmi Vállalat közli, hogy egyes papíripari termékek fogyasztói ára október 1-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A 10 darabos papírzsebkendő ára például csomagonként 2,50 forintról 2,80 forintra, a Crepto egészségügyi papíré csomagonként 10,50-ről 11,60 forintra emelkedik; a Crepto lux egészségügyi papír ára változatlan marad. A papírszalvéták átlagosan 15 százalékkal drágulnak. A táti Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat, közli, hogy az Éva papírpelenka fogyasztói ára — ugyancsak október 1-től — csomagonként három forinttal, darabonként 15 fillérrel emelkedik. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szerződést írt alá az AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Tervező Vállalattal ás az Üjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezettel, az utóbbiak tulajdonában levő osztrák—svájci eredetű Du- risol gyártási eljárás és termékértékesítési jog átvételéről. A megállapodás alapján a Borsod megyei ÁÉV már jövőre meg akarja kezdeni „Megdöbbentő adat: hazánkban évente 750 tonna kén kerül a levegőbe. Ha egy főre vetítjük ezt a számot, Magyarország minden lakosa az esztendő során 70 kg kénnel terheli a légteret.” (Nyilvánvaló sajtóhiba: ennek századrészéről, vagyis 70 dekagrammról lehet csak szó! — a szerk.) (...) „A széntüzelésből s a korszerűtlen gyártási folyamatokból származó kéndioxid a levegőben levő vízpárával kénsavvá, a gépkocsiforgalomból eredő nitrogén-oxidok a vízzel salétromsavvá egyesülve a rettegett savas esők kialakulásához vezetnek." — ezekkel a mondatokkal kezdődik a Búvár című környezet- és természetvédelmi folyóirat „szokásosan” megkésett szeptemberi számában a Már nálunk is? — Savas esőktől senyvedő erdeink című cikke. Az írás fényképekkel is bizonyítja: a hazánk területét mindössze 18 százalékban borító erdőkben ezek a savas esők az utóbbi egy-két évben igen jelentős kárt okoztak. Amennyiben rövid időn belül hathatós és legalább európai méretű ösz- szeíogással végrehajtott intézkedés nem történik, akkor fahulladék felhasználásával az úgynevezett fabiobeton gyártását, amelyből igen jó hő- és hangszigetelő képességű, különböző típusú födém- és oldalfalpanelek, zárófödémek, szigetelőlapok, térelhatároló elemek, zsalu- zati elemek és építőblokkok készíthetők. Az ebben az évben üzembe lépő új fehértói gyár után a borsodi ÁÉV a második hazai vállalat, amely a Du- risol-eljárást hasznosítja. a következmények belátha- tatlanná válhatnak. Andrési Pál erdőmérnök a Békés és Szolnok megyék tanácsai által 1979-ben természetvédelmi területté nyilvánított Körös-völgyének madárvilágát, e területen végzett természetvédelmi munkát mutatja be fényképes cikkében az olvasónak. A Jiármas-Körös ezen szigetének zoológiái szigetét példamutatóan veszik körül a mezőgazdaságilag megművelt területek; élelemszerző és életteret nyújtanak a védett madaraknak. A Búvár színes képekkel illusztrált beszámolót közöl — többek között — Nigéria leggazdagabb vadrezervátumáról, Yankariról, valamint Randevú a polippal címmel egy tengeri búvárkalandozásról, A Mikrokörnyezet című rovatban ez alkalommal a mikroszkopizálók az örvényférges egysejtűek megfigyeléséről, az akvaristák a háromcsíkos törpeszájú hal tartásáról és tenyésztéséről, a házikertészek a szerény igényű japánsomfajták telepítéséről, a gombászok pedig a vargányákról olvashatnak. (N. L.) II Búvár a Hármas-Körösről
