Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. szeptember 29., szombat Harmincöt éve szolgál, óvja a rendet Hz elsők között jelentkezett — Alig múltam el 18 éves, amikor 1948 őszén rendőrnek jelentkeztem — kezdi Ki- linkó László rendőr törzs­zászlós. — Akkoriban sok jelentkező volt, válogattak a fiatalok között. 1949. már­cius 5-én vonultam be Bu­dapestre az úgynevezett tan­osztályra. Itt kaptam meg az alapfokú rendőri kikép­zést. Az iskola után Békés­csabára vezényeltek. Jami- nában teljesítettem szolgála­tot, mint rendfokozat nélküli próbarendőr. Elsődleges fel­adatom a megyeszékhely külterületének felügyelete volt. 1.951 -ig voltam itt, majd áthelyeztek Csanádapácára. Zala megyei születésű va­gyok, tehát nem ismertem ezt a települést sem. Ott is járőr voltam, és igyekeztem jó kapcsolatot kialakítani a helybeliekkel. Ugyanebben az évben lettem tagja a párt­nak. Csanádapácán már ti- zedesi rangban szolgáltam. Alig egy évet voltam itt, és átkerültem Szeghalomra, ahol a járási kapitányság politikai helyettese lettem, őrmesterré léptettek elő. Is­mét csak nem telt el 365 nap, és újra áthelyeztek, ez­úttal Gyulára, ugyanebbe a • beosztásba. A következő év augusztusában már Dobozon teljesítettem szolgálatot, mint őrsparancsnok. Magam kértem, hogy ide helyezze­nek át, mert megnősültem. Gyulán nem tudtuk megol­dani a lakásproblémánkat, és Dobozón volt szolgálati lakás. 1955-ben megszűnt a dobozi őrs, visszakerültem Gyulára nyomozónak. Két év múlva megint csak őrs­parancsnok voltam, igaz, ez­úttal Eleken. Egy évig vol­tam itt. Közben elvégeztem Budapesten az őrsparancs­noki iskolát. Később visz- szakerültem Dobozra, mert újra létrehozták a rendőr­őrsöt. 1962-ig a dobozi őrs munkáját irányítottam, de ekkor véglegesen megszűnt az őrs. A községben marad­tam, mint körzeti megbízott. 1965-ben felajánlották, hogy elmehetek Békésszentand- rásra körzeti megbízottnak. Vállaltam a feladatot. 1965 óta — megszakítás nélkül —• Szentandráson teljesítek szolgálatot. Közben a rend­fokozatom is emelkedett. Mint arról már hírt ad­tunk, a Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az 1984. október elsejei állapo­toknak megfelelő kis nép- számlálást, úgynevezett mik- rocenzust tart. Az adatfelvé­telre októberben kerül sor. A kis népszámlálással kapcso­latos megyei feladatokról a KSH Békés megyei Igazgató­ságának igazgatóját, Domo­kos Jánost kérdeztük. — A kis népszámlálás már nevében is mutatja, hogy a népességnek csak egy bizo­nyos hányadát érinti. A la­kosság hány százalékára ter­jed ki a felmérés és milyen módszerrel választották ki a népességnek ezt a hánya­dát? — A mikrocenzus a népes­Általános tapasztalat, hogy a gyalogosok és a járműve­zetők között még mindig nem alakult ki az együtt­működésnek az a formája, amely alapja a balesetmen­tes közlekedésnek. Finoman kifejezve: a gyalogosok és járművezetők kapcsolata nem éppen harmonikus. El­sősorban lakott területeken belüj tapasztalhatók ennek a következményei — a sza­porodó balesetek erről ta­núskodnak. Az országos és a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szokása, hogy év­szaktól függően, a közleke­dés más-más. résztvevőit „ve­szi célba”, hogy propagálja számukra a balesetmentes kétszer soron kívüli előlép­tetéssel. Ma törzszászlós va­gyok. A napjaim változatosan telnek el. A szolgálatot vál­takozó időben teljesítem, a feladatoktól függően. Bé- késszentandráson jó a köz- biztonság, az állampolgári fegyelem. A nem egészen 5 ezer lélekszámú település lakóinak döntő többsége be­csületes, törvénytisztelő ál­lampolgár. Ugyanezt mond­hatom el azokról is, akik hétvégeken — van. amikor 3 ezer ember — a falu kör­nyékén víkendeznck. Egye­dül végzem a munkámat, de számíthatok 9 önkéntes rend­őr, egy munkásőr szakasz, 4 mezőőr, két hivatásos va­dász, két halőr segítségére. Ezenkívül az ifjúgárdisták­ra, a több ezer becsületes ál­lampolgárra, és természete­sen a községi párt- és taná­csi szervekre. Mint ahogy már mondtam, szinte gyerekfejjel választot­tam a rendőri hivatást. Nagy terveim sohasem voltak. Mindig arra törekedtem, hogy a rám bízott munkát tisztességgel elvégezzem. Ré­gebben, amikor időben töb­bet szolgáltunk, mint ma­napság, bizony sokszor vizs­gázott a tűrőképességünk is. De mégis megtaláltam a rendőri munkában azt a szépséget, amiért érdemes ségnek mindössze 2 százalé­kát írja össze. A mintába került lakáscímeket matema­tikai módszerrel, véletlensze­rűen választottuk ki. -A 2 százaléknak megfelelően Bé­kés megyében mintegy 3500 lakásban, 9—9,5 ezer ember összeírására kerül sor. — Megyénkben hány tele­pülést érint a kis népszámlá­lás? — Adatfelvétel lesz a hat városban, ezenkívül Sarkad városi jogú nagyközségben, Csorvás, Doboz, Kondoros, Mezőberény, Vésztő, Elek, Csanádapáca, Kardoskút, Tótkomlós, Bucsa, Körösla- dány, Dévaványa, Dombegy­háza, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Geszt, Kö- tegyán és Mezőgyán közsé­gekben. közlekedés lehetőségeit, módszereit. A fentiek miatt az idei ősszel a gyalogosok számára rendeznek propa­gandasorozatot október 1-től december 15-ig. Mivel a Közlekedésbiztonsági Tanács és a rendőrség dolgozói ön­magukban nem tudják meg­oldani ezt a feladatot, vég­rehajtására segítségül hívják a tömegszervezeteket, hogy előadások lebonyolításához szervezzenek közönséget, biztosítsanak helyet. A ren­dezvények között lesznek il­lusztrált előadások, 'vetélke­dők, kiállítások. Egyik leg­fontosabb helyszín az isko­la lesz. annál is inkább, hi­szen a gyerekek alkotják a közlekedés szempontjából az volt napi 15—20 órát dol­gozni. Pedig a családomat mindig nagyon fontosnak tartottam. Igyekeztem a sza­bad időmet velük tölteni. Többször lett volna lehető­ségem tiszti iskolába men­ni, de nem vállaltam,- mert évekig kellett volna távol lennem a feleségemtől és a fiamtól. Másrészt meg vol- 'tam elégedve a munkámmal. Ez alatt a 35 év alatt , na­gyon sokféle emberrel ke­rültem kapcsolatba. Ügy ér­zem, a békésszentandrásiak elfogadtak engem. Engem is a falubeliek közé sorolnak, noha nem itt születtem. De itt építettem családi házat, és itt szeretném leélni nyug­díjaséveimet is. Jövő febru­árban leszek 55 éves, tehát már nemsokára nyugállo­mányba vonulok. Remélem, több időt szentelhetek majd a kertemnek és a hobbim­nak, a horgászatnak. Amikor fiatalemberekkel beszélgetek, egyikük-mási- kuk elmondja, hogy kicsit ódzkodik a különböző fegy­veres testületek szigorú sza­bályaitól, és ezért nem gon­dol arra, hogy például rend­őrnek menjen. Én ilyenkor mindig elmondom, hogy valóban a rendőri hivatás jó néhány megkötöttséggel jár. A munkánk, életünk szigo­rúbb szabályokhoz van köt1 ve, mint a civil foglalkozá­sokat űzők élete, munkája. De a másik oldalról sem szabad megfeledkezni. Ami­kor a bajba jutott embere­ken segítünk, akkor mindig érzem, hogy megérte a sok áldozatvállalás, a sok átvir­rasztott éjszaka. Ügy érzem, munkámért a helybeliek és a feletteseim egyaránt megbecsülnek. In­tézkedéseim ellen a békés­szentandrásiak még soha nem emeltek kifogást. Jó né­hány kitüntetést kaptam, nem beszélve a különböző dicséretekről és jutalmak­ról. Legmagasabb kitünteté­sem a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata. * * * A belügyminiszter a fegy­veres erők napja alkalmával dicséretben és jutalomban részesítette. Lejegyezte: Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi — Kiket kell ezúttal össze­írni? — Az ötven összeírónak minden személyt össze kell írni, aki az összeírás eszmei időpontjában — '514. szep­tember 30. és október elseje közötti éjfél — a lakás ál­landó, vagy ideiglenes beje­lentett lakója. Az eszmei időpont és a tényleges adat- felvétel ideje között bekövet­kezett változásokat figyel­men kívül kell hagyni. — Szükséges-e az adatok okmányokkal való igazolása? — Erre nem lesz szükség. Az összeírok a bemondott adatokat elfogadják. Ezúttal is szeretném kérni azokat, akikre az összeírás kiterjed, hogy munkánkat a pontos adatszolgáltatással támogas­sák- L. S. egyik legveszélyeztetettebb csoportot. Ugyanez okból be­vonják a tájékoztatók hall­gatói közé az idősebb nem­zedék tagjait. A játékos tanulási formák közé tartozik a Viharsarok Kupa megrendezése — ezen iskolások mérik össze tudá­sukat kerékpáron és segéd- motoros kerékpáron való közlekedési ismereteikből. A békéscsabai Vasutas Mű­velődési Házban „Az ok az alkohol” címmel rendeznek kiállítást. Ügy tűnik, az elkövetkező két és fél hónapban lesz al­kalmuk gyalogosoknak és járművezetőknek ismereteik megújítására, kiegészítésére. Az igazi természetesen az lenne, ha kapcsolatuk meg­javulna, s ez hosszú távon megmaradna. m. sz. zs. — Kovács Jánosnak hív­nak. A békéscsabai munkás­őr egység törzsének tagja va­gyok. „Civilben” a MEZŐ­GÉP Vállalat békéscsabai gyárának személyzeti osztá­lyát vezetem. Hogyan lettem munkásőr? — erre a kérdés­re nagyon nehéz néhány szó­ban válaszolni. Talán onnan kezdeném, hogy koromnál fogva lehetőségem volt két társadalmi rendszerben élni. A felszabadulást megelőzően fiatalember voltam, mégis kegyetlen időkre emlékszem vissza. Az eltelt évtizedek sem szépítették meg az ak­kori időket. Kilencen vol­tunk testvérek, szegénység­ben éltünk. Én gazdasági cseléd voltam. Mai nyelvre ezt így fordíthatnánk le lá­tástól vakulásig munka, mi­nimális pénzért. A felszaba­dulást követően én is kivet­tem a részem az ország új­jáépítéséből. Megértettem, hogy minél hamarabb elta­karítjuk a romokat, minél hamarabb helyreáll a nor­mális élet, annál gyorsabban valósíthatjuk meg elképze­léseinket, annál hamarabb élvezheti a magamfajta mun­kásember az új ország elő­nyeit. 1944. végén önként jelent­keztem a magyar vöröshad­seregbe, 1945. március else­jén vonultam be. Két évig szolgáltam. Ekkor már kü­lönbséget tudtam tenni a két társadalmi rendszer között. Megfogalmazódott bennem, ha kell fegyverrel védem meg a szocializmus útjára lépő Magyarországot. Ami­kor leszereltem, traktorosnak jelentkeztem. Elvégeztem Mezőhegyesen a traktoros is­kolát, majd 1949-ben Csor- vásra kerültem, a gépállo­másra. Rá egy évre Békés­csabán is megalakult a gép­állomás. Idejöttem dolgozni. Ez a gépállomás a mai ME­ZŐGÉP egyik jogi elődje. TARCZALl LAJOS őrnagy, Szeghalom város volt polgári védelmi törzs- parancsnoka sok mindent átélt, amíg elérkezett nyug­állományba vonulásának ideje. Édesapja mint nap­számos parasztember keres­te kenyerét, majd a felsza­badulás után földet kapott, és azon gazdálkodott. Édes­anyja háztartást vezetett, s három fiát jobbára maga ne­velte fel. Kettőből pedagó­gus, Lajosból pedig katona­tiszt lett. Ő az általános is­kolát szülőfalujában, Be­rekböszörményben végezte el. Ezután kitanulta a ci­pészszakmát. Mivel azon­ban munkát nem kapott, Budapesten, az akkori Friss Újság nyomdájában he­lyezkedett el. Bekapcsoló­dott az ifjúsági mozgalom­ba, s amikor a párt az új néphadsereg tisztikarát kezdte szervezni, önként je­lentkezett. A tanulás, ki­képzés és vizsgák után 1951 - ben avatták alhadnaggyá. A hazai zokni- és haris­nyaellátás zavaraiért a gyár­tók szerint részben a keres­kedelem és az ipar közti többszörös áttétel a felelős, így mire a vásárlók igé­nyei a gyárhoz érnek, hosz- szú idő telik el, lassú a rea­gálás, és ha egy hiánycikk miatt felbolydult a piac, ak­kor már nehéz lemérni a reális igényeket. A felesle­ges kerülők kiiktatása érde­Amikor 1956. novemberé­ben már kialakult, hogy tu­lajdonképpen ki, mit akar. akkor számomra egyértelmű volt, hogy melyik oldalra kell állnom. A párt felhívá­sakor megalakítottuk a párt- alapszervezetünket, aminek a vezetőségi tagja lettem, önként jelentkeztem a mun­kásőrségbe. A békéscsabai egység 1957. március 14-én alakult, de már korábban is végeztem szolgálatot külön­böző helyeken, támogatva a rendőri szervek rendfenn­tartó tevékenységét. 1960-ban szakaszparancs- nok, majd 1967-ben a csabai egység törzsének anyagi szol­gálati vezetője lettem. Azóta is ebben a testületben tevé­kenykedem. Jó néhányan megkérdez­ték már, hogy mit adott ne­kem a munkásőrség és miért végzem szívesen ezt a mun­kát. Azért, mert mindig olyan közösségben éreztem jól magam, ahol a többiek érdekében tehetünk valamit. Napjainkban amikor az or­szág lakosai nyugodt körül­mények, konszolidált állapo­tok között élnek, vélemé­nyem szerint mégis szükség van a munkásőrségre. Egy­részt a munkásőrség mind ezek mellett segíti társadal­munk egészséges fejlődését, a munkásőrök személyes pél­damutatása alapján. Itt el­sősorban a munkahelyekre és másodsorban a különböző munkásőr kollektívákra gon­dolok. De azt is meg kell említeni, hogy a munkásőrök sok olyan feladatot végeznek el társadalmi munkában, aminek forintban kifejezhető haszna van. És akkor még nem is beszéltem egy szá­momra nagyon fontos mo­mentumról, a családomról. Mint rhunkásőr a munkás- osztály érdekeit védem, de közben arra is gondolok, hogy ezzel a két gyermekem Attól az időtől fogva kü­lönböző beosztásokban szol­gált az egyes alakulatoknál, majd Békésbe kerülve 1966- ban előbb városi, aztán pe­dig a megyei polgári védel­mi parancsnokságon dolgo­zott. öt évre rá Szeghalom­ba kérte magát, ahol járási, ezt követően pedig városi törzsparancsnok lett. Ebből a beosztásából ment az idén nyugállományba, ami ko­rántsem jelenti számára azt — ahogy nemrég fogalma­zott —, „bezárja a kaput”. Sőt, éppen ellenkezően, alap­vető feladatának tartja a polgári védelem további se­gítését, s erre különben már előzőén felkérték a párt- és tanácsi szervek. Meggyőződéssel jelentette ki: katonatiszti pályafutásá­ra visszatekintve nagyon megtetszett akkoriban a csapatélet. Mindig szeretett, és szeret ma is az emberek között lenni. Nagy örömet jelentene számára, ha sike­rülne létrehozni egy új klu­bot Szeghalmon. Itt azok a nyugdíjasok tartanák rend­szeres összejöveteleiket, akik például a tanácsi szerveknél, illetve a fegyveres erőknél és testületeknél teljesítettek szolgálatot. Ez egyben egy olyan szellemierő-koncent­kében hozta létre az első kereskedők áruházát Buda­pesten a Budapesti Haris­nyagyár. Akkor ez nagy si­kert aratott, és ennek nyo­mán hétfőn, október else­jén Gyulán, a Zrínyi tér 1. szám alatt újabb kereskedők áruháza nyílik meg. A Gyulai Harisnyagyár ál­tal üzemeltetett áruház — mint a neve is jelzi — a kereskedők, viszonteladók el­és a négy unokám jövőjét is biztosítva látom. A felesé­gem megértette ezt és segí­tett abban, hogy a rámbízott feladatoknak eleget tudjak tenni. Ugyanígy segítségem­re voltak a vállalat vezetői és a munkatársaim. Amikor a fiatalabb gene­ráció tagjai állnak be kö­zénk, mi, idősebbek igyek­szünk tudatosítani velük, hogy a szabad idejükből ál­dozott idő kamatosán meg­térül az itt kialakuló emberi kapcsolatok miatt. Szeret­nénk, ha bennük is tovább erősödne az embertársaik iránt érzett felelősség. Lejegyezte: L. S. Fotó: Veress Erzsi rálást is jelentene, amelyet azután jól lehetne hasznosí­tani például a helyi gazda­ságirányítással, közéletiség- gel kapcsolatos teendők el­látása végett. E csoport szer­vezésében pozíció nélkül Tarczali Lajos is szívesen közreműködne. A négygyermekes család­apa — amint jeleztük — sok mindenen keresztül ment. Ott volt Algyőn, ahol 1968-ban a hatalmas tározók épültek, s többedmagával mintegy ezer ember munká­ját vezette. De ugyanúgy helytállt az 1970. és az 1980. évi árvízi védekezésben is. Nem kis érdeme van abban, hogy a ’70-es évek végén lét­rejött Szeghalmon a területi p. v. kiképző bázis, amely egyébként igen sok társadal­mi munkát igényelt. A ke­mény kitartó, eredményes tevékenységének elismeré­séül négy alkalommal kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, valamint átvette az „Árvíz- védelemért” érmet. Ugyan­akkor birtokosa a haza fegy­veres szolgálatában eltöl­tött 10, 15, 20, 25 és 30 évért járó Szolgálati Ér­deméremnek is. Bukovinszky István látására jött létre. Termé­szetesen nemcsak a Gyulai Harisnyagyár, hanem a nagy- vállalat valamennyi termé­két forgalmazzák. Az állami, szövetkezeti és magánkeres­kedők, ha igénylik, azonnal magukkal vihetik a kivá­lasztott árut, a nagyobb té­telek szállításáról is gondos­kodnak. A több mint öt­millió forintos árukészlettel nyitó áruháztól azt várják, -hogy gyorsabbá, egyenlete­sebbé teszi az üzletek ellá­tását. , , D kis népszámlálással kapcsolatos megyei feladatok fl gyalogos biztonságáért Kereskedők áruháza Gyulán Szeret az emberekkel együtt lenni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents