Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM Uj javaslatok a világűr fegyvermentesítéséről Andrej Gromiko felszólalása New Yorkban A megyei tanácsülés napirendién II szocialista hazafiságra nevelés tapasztalatai Békés megye Tanácsa szeptember 27-én, tegnap Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével, ülést tartott. A napirendek a következők holtak: — a szocialista hazafiságra nevelés tapasztalatai és feladatai a megye közoktatási intézményeiben, — beszámoló Békés megye Tanácsa számvizsgáló bizottságának munkájáról, — bejelentések, interpellációk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 39. ülésszakán hangzott el a szovjet küldöttség vezetőjének, Andrej Gromiko első miniszterelnök-helyettesnek és külügyminiszternek nagy érdeklődéssel várt felszólalása. Gromiko körülbelül egyórás beszédét a küldöttek nagy figyelemmel hallgatták végig, beszédét a túlnyomó többség tapssal fogadta. Üj javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése elé a világűr fegyvermentesítéséről, illetve az állami szintű terrorizmus eltiltásáról Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap délelőtt, a világszervezet közgyűlésének 39. ülésszakán. Beszédében részletesen foglalkozott Washington nemzetközi politikájának értékelésével. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalását — hosszú távra szóló népesedéspolitikai koncepciót hagyott jóvá, egyidejűleg elfogadta a koncepció megvalósításának középtávú intézkedési tervét. A Minisztertanács köszönetét fejezte ki az előkészítő munkában részt vevő társadalmi és tudományos szerveknek, valamint azoknak a közéleti személyiségeknek, akik javaslataikkal elsősegítették a koncepció és a program kidolgozását. és a szovjet—amerikai kapcsolatokkal is. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai erőfeszítéseiket a nukleáris katasztrófa megakadályozására összpontosítják — hangsúlyozta. Nem elegendő rámutatni a nukleáris háború veszélyére, annak forrását is meg kell mutatni. Alapvető fontosságú a nukleáris fegyverek problémája kétfajta megközelítésének . összehasonlítása — mondotta a szovjet külügyminiszter és rámutatott: „Valahányszoraz amerikai fél realitásérzékről tett tanúságot, a Szovjetunió kész volt arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján kössön megállapodást — erre korábban volt példa —, sikerült fontos megállapodásokra jutni”. Az ezt követő idő(Folytatás a 2 oldalon) A kongnám- jóváhagyta a mezőgazdádig és az élelmiszeripar 191)5. évi ár-, jövedelem- és keresetszabályozóinak tervezett módosításáról szóló előterjesztést. Az erről szóló jogszabályokat ez év októberében kell kiadni. A Minisztertanács — a művelődési miniszter és az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának előterjesztése alapján — megtárgyalta és elfogadta a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésére kidolgozott, hosszabb távra szóló irányelveket. Az irányelvek valóra váltását szolgáló állami feladatok összehangolásával az Állami Ifjúsági Bizottság elnökét bízta meg. A . napirendek tárgyalása előtt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke megemlékezett megyénk felszabadulásának közelgő 40. évfordulójáról, tisztelettel adózva a felszabadító szovjet hadseregnek, a megyében harcoló mártíroknak, veteránoknak. A továbbiakban tájékoztatta a tanácsot a végrehajtó bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, a fontosabb tanácskozásokról, beszámolt az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Ezt követően került sor az első napirend tárgyalására, amelyhez Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítőt. Ez, valamint az írásos beszámoló megállapította, hogy az erkölcsi nevelés, a szocialista hazafiságra való nevelés elmarad a kívánalmaktól. Ennek egyrészt történelmi okai vannak, másrészt adódik a családi és az intézményes nevelés kapcsolatának hiányosságaiból, a társadalmi-gazdasági élet változásaival járó ellentmondások ifjúságra gyakorolt negatív hatásából. A hazafiság mai tartalmában nem mindig kapott kellő hangsúlyt. így történelmi értékeink, melyeket sok esetben jobban kellett volna ápolnunk, csorbát szenvedtek. Napjainkban ennek hiányosságait érezzük, különösen a családi nevelésben és az egyes iskolai tananyagok tartalmában. Mindez azzal magyarázható, hogy fejlődő társadalomban élünk, a régi életformák rohamosan átalakultak, ezzel együtt számos régi érték is érvényét vesztette. Ugyanakkor az új értékek az átmeneti kor létező ellentmondásai között lassan alakulnak. Éppen ezért fontos, hogy a felnőtt társadalom mit és mennyit vállal, hogyan gyarapítja, befolyásolja az ifjúság tudatát, érzelmét és cselekedeteit. Az iskolai és a mozgalmi nevelőmunkában — a tantárgyak mellett — a tettekben megnyilvánuló hazaszeretet kap nagy hangsúlyt. Jó alkalmat ad erre a sokféle közhangú, értékteremtő társadalmi munka, amelyben számos példát találunk megyénk szinte minden intézményében. Jelentős az osztályfőnöki órák szerepe, a tanulmányi kirándulások, túrák hatása, hasznosak azok a kiterjedt kapcsolatok, amelyek az iskola és a fegyveres testületek, a népfront, az üzemek, vállalatok között kialakultak. Az oktatás folyamatában az intézmények, valamint az ifjúsági szervezetek — úttörő, KISZ —, sajátos lehetőségeikkel széles teret biztosítanak a hazafias, (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a Minisztertanács A felszabadulás 40. évfordulója alkalmából tartott HNF-ren- dezvényen M. Kupcsenko, az SZKTH igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi HNF-ünnepség Békéscsabán Befejeződött a magyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozata megyénkben Békés megye felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A magyar és szovjet himnusz, valamint a szavalat után Szegfű István titkárhelyettes köszöntötte a résztvevőket és az elnökséget, amelynek tagjai közölt volt M. Kupcsenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese és Behon János, az intézmény osztályvezetője; továbbá Bács Zoltán, az Országos Béketanács és S. Szabó Ferenc, a HNF Országos Tanácsának képviseletében, valamint Csaba János, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetője is. Dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke ünnepi köszöntőjében emlékeztetett a Battonya körüli harcokra, amelyekkel megkezdődött a megye, majd az egész ország felszabadítása. Ezután a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben bekövetkezett változásokról, s a 40 év alatt elért eredményeinkről szólt. A több konkrét adatot tartalmazó visszatekintés egyértelműen rávilágított arra, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban eddig soha nem tapasztalt méretű volt a fejlődés. E fellendülést azonban nemcsak az új gyárak, üzemek, oktatási, egészségügyi stb. intézmények létesítése jelentette, hanem az is, hogy az elmúlt évtizedekben többszörösére növekedett a dolgozók reál- jövedelme, s ugyanakkor ugrásszerűen javultak a lakosok élet- és munkakörülményei. Befejezésül a HNF megyei elnöke a béke megőrzésének fontosságáról beszélt. Ezután M. Kupcsenko, az SZKTH igazgatóhelyettese emelkedett szólásra, és a második világháború kitörésének okairól, legfontosabb mozzanatairól, valamint tanulságairól tartott előadást magyarul. „Minden nép naptárában — mint mondotta — vannak olyan dátumok, amelyeknek jelentősége sose csökken, bárhogyan is múljon az idő.” Majd a Nagy Honvédő Háborúra utalva megemlítette, hogy ez egyébként a több mint 50 millió emberáldozatot követelő világégés legfontosabb eseménysorozata volt. A Szovjetunió ugyanis nem csupán megállította a fasiszta támadást, hanem egyúttal meg is akadályozta az expanzió kiterjedését Európára és a többi földrészre egyaránt. Ezenkívül létrejött a szocialista országok közössége, felgyorsult a gyarmati rendszer felbomlása, valamint visszaszorult az imperializmus a nemzetközi küzdőtéren. A szónok a továbbiakban az egyes reakciós körök háborús fenyegetéseivel, s a békeszerető erők összefogásával kapcsolatban fejtette ki álláspontját, illetve mondta el véleményét. Az ünnepi beszéd után a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetések átadására került sor, majd — a zenei szakközépiskola növendékeinek műsorát követően — az Internacionálé hangjaival ért véget a HNF megyei bizottságának ünnepi ülése. —y—n Díszelőadás az Operaházban Sarlós István beszéde Ünnepi díszelőadással nyitotta meg kapuit csütörtökön este a megfiatalodott. ismét eredeti pompájában ragyogó, 100 éves Magyar Állami Operaház. A jubileumi előadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt az MSZMP Po- tikai Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos más tagja, a társadalmi és kulturális élet vezető személyiségei. Ott voltak a budapesti dipolmáciai képviseletek vezetői, valamint Gerhard Schürer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke. A díszelőadás kezdetén felcsendült a Himnusz, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. — Ma száz esztendeje annak, hogy 1884. szeptember 27-én ünnepélyes keretek között felavatták az Ybl Miklós tervei alapján, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór közreműködésével felépült magyar Operaházat. Nemzeti kultúránknak ez a kiemelkedő jelentőségű otthona a korabeli Európa egyik legszebb, és technikailag legjobban felszerelt dalszínháza volt. Az elődök jó munkáját dicséri, hogy az épület jelentősebb átalakítások nélkül csaknem egy évszázadon keresztül volt a magyar opera- és balettművészet központja — mondotta bevezetőben. — A magyar operajátszás története nem ekkor, hanem a XIX. század 30-as éveiben kezdődött el. Csaknem fél évszázadra volt szükség, míg a Nemzeti Színházban és alkalmi színpadokon vendégeskedő operaművészetünk saját, végleges otthont kapott. Ettől kezdve nyílt lehetőség arra, hogy magas színvonalú előadásokon ismertesse meg a hazai közönséggel a világ opera- és balettművészetének szinte minden jelentős darabját. Társulatai felelősen éltek ezzel a lehetőséggel, és teljesítették a minden alkotóra érvényes belső parancsot: jót s jól kell a közönségnek nyújtani. Sarlós István rámutatott: a múltbeli sikerek és az operakultúra iránt megnövekedett igény kötelezett arra a négy évvel ezelőtti döntésre, hogy eredeti pompájában kell felújítani, és technikailag korszerűsíteni Ybl Miklós remekművű alkotását, az Operaházat. — A felújított épület és a korszerű feltételek lehetővé teszik, hogy a magyar opera- és balettkultúra a most kezdődő második évszázad során felülmúlja az eddigi sikereket. Ehhez az Operaház tagjainak színvonalas alkotómunkát és a közönségnek új és maradandó élményeket kívánok — mondotta befejezésül a Minisztertanács elnökhelyettese. A beszéd után ünnepi műsor következett. Az ember nem lemming! Mezőhegyesen, a Kossuth utcában van két beépíthető takaros telke a nagyközségi tanácsnak. Akadt is rá vevő, több is, de a tanács a következő feltételt szabta: azok vehetik tartós használatba a két telket, akik megőrzik a két szép platánt. Pedig Mezőhegyesen igazán nem kevés a fa, a park — talán éppen azért, mert így vigyáznak minden egyes fára. S hogy miért említésre méltó a mezőhe- gyesiek példája, amelyhez hasonlót egyébként jónéhányat lehetne még említeni, a műemlékvédelemtől a köztisztaságig? Éppen azért, mert még mindig kevés a jó példa környezetünk védelmére, mi több, a tervszerű, tudatos környezetfejlesztésre. A Hazafias Népfront 1973-ban összehívta az I. országos környezetvédelmi konferenciát, elfogadták a környezetvédelem társadalmi programját, társadalmi felhívással fordultak az ország lakosságához. 1976-ban létrejött az első magyar környezetvédelmi törvény, és ennek nyomán a környezetvédelem állami szerve. A törvény szabályozza a víz, a föld, a levegő, az élővilág, a táj és a település környezetvédelmét. Megalakult — a kormány koordináló, véleményező és ellenőrző szerveként — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, és mint országos hatáskörű szerv, létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, majd az országos környezetvédelmi titkári hálózat. Nem kevés feladat és felelősség hárul a környezetvédelemben az érdekelt minisztériumokra, állami szervekre is. Akkor tehát minden rendben? Korántsem, hiszen hiába a jogszabály, a hivatal, a felelős szakembergárda — ha hiányzik az egységes, egészséges szemlélet. Márpedig ez még hiányzik, — pedig valamennyien felelősek vagyunk környezetünk megóvásáért és a hibák helyrehozásáért! Az egészséges emberi környezet érdekében számos sürgető feladat vár még tehát a társadalomra, minden egyes állampolgárra. S hogy hol tartunk ma, melyek a legégetőbb teendők, — erről lesz szó a III. országos környezetvédelmi tanácskozáson, amelyet szeptember 28-án, ma megyénkben, Gyulán rendez a Hazafias Népfront Országos Titkársága. Sürgető tennivalókról, aggasztó helyzetről szóltunk. Vajon egyáltalán van-e remény, hogy az emberiség helyrehozza, amit környezete ellen vétett, s hogy ne károsítsa tovább környezetét? A kérdésre dr. Balogh János akadémikus, az ' Eötvös Lóránd Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetője egyszer a következőt válaszolta egy újságírónak: „Nézze, megfigyelték, hogy a lemmingek, ezek a kis északi rágcsálók, vándorlásuk alkalmával — a pusztulással mit sem törődve — nekiszaladnak a tengernek. Nos, bármi esett is meg eddig, azért reménykedem: az ember végül is nem lemming ....!” Tóth Ibolya
