Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM Uj javaslatok a világűr fegyvermentesítéséről Andrej Gromiko felszólalása New Yorkban A megyei tanácsülés napirendién II szocialista hazafiságra nevelés tapasztalatai Békés megye Tanácsa szeptember 27-én, tegnap Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével, ülést tartott. A napirendek a következők holtak: — a szocialista hazafiságra nevelés tapasztalatai és fel­adatai a megye közoktatási intézményeiben, — beszámoló Békés megye Tanácsa számvizsgáló bi­zottságának munkájáról, — bejelentések, interpellációk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 39. ülésszakán hangzott el a szovjet küldöttség vezetőjé­nek, Andrej Gromiko első miniszterelnök-helyettes­nek és külügyminiszternek nagy érdeklődéssel várt fel­szólalása. Gromiko körülbelül egy­órás beszédét a küldöttek nagy figyelemmel hallgat­ták végig, beszédét a túl­nyomó többség tapssal fo­gadta. Üj javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése elé a világűr fegyvermentesíté­séről, illetve az állami szin­tű terrorizmus eltiltásáról Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tegnap délelőtt, a világszervezet közgyűlé­sének 39. ülésszakán. Beszé­dében részletesen foglalko­zott Washington nemzetközi politikájának értékelésével. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén — alapul vé­ve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának állásfoglalását — hosszú távra szóló népe­sedéspolitikai koncepciót hagyott jóvá, egyidejűleg el­fogadta a koncepció meg­valósításának középtávú in­tézkedési tervét. A Minisz­tertanács köszönetét fejezte ki az előkészítő munkában részt vevő társadalmi és tu­dományos szerveknek, vala­mint azoknak a közéleti sze­mélyiségeknek, akik javas­lataikkal elsősegítették a koncepció és a program ki­dolgozását. és a szovjet—amerikai kap­csolatokkal is. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség országai erő­feszítéseiket a nukleáris ka­tasztrófa megakadályozásá­ra összpontosítják — hang­súlyozta. Nem elegendő rá­mutatni a nukleáris háború veszélyére, annak forrását is meg kell mutatni. Alapvető fontosságú a nukleáris fegy­verek problémája kétfajta megközelítésének . összeha­sonlítása — mondotta a szovjet külügyminiszter és rámutatott: „Valahányszoraz amerikai fél realitásérzékről tett tanúságot, a Szovjetunió kész volt arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján kössön megállapodást — erre ko­rábban volt példa —, sike­rült fontos megállapodások­ra jutni”. Az ezt követő idő­(Folytatás a 2 oldalon) A kongnám- jóváhagyta a mezőgazdádig és az élelmi­szeripar 191)5. évi ár-, jö­vedelem- és keresetszabá­lyozóinak tervezett módosí­tásáról szóló előterjesztést. Az erről szóló jogszabályo­kat ez év októberében kell kiadni. A Minisztertanács — a művelődési miniszter és az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kárának előterjesztése alap­ján — megtárgyalta és elfo­gadta a gyermek- és ifjú­ságvédelem továbbfejleszté­sére kidolgozott, hosszabb távra szóló irányelveket. Az irányelvek valóra váltását szolgáló állami feladatok összehangolásával az Álla­mi Ifjúsági Bizottság elnökét bízta meg. A . napirendek tárgyalása előtt Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke megemlé­kezett megyénk felszabadu­lásának közelgő 40. évfordu­lójáról, tisztelettel adózva a felszabadító szovjet hadse­regnek, a megyében harcoló mártíroknak, veteránoknak. A továbbiakban tájékoztatta a tanácsot a végrehajtó bi­zottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, a fontosabb tanácskozásokról, beszámolt az átruházott ha­táskörök gyakorlásáról. Ezt követően került sor az első napirend tárgyalására, amelyhez Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője fű­zött szóbeli kiegészítőt. Ez, valamint az írásos beszámoló megállapította, hogy az er­kölcsi nevelés, a szocialista hazafiságra való nevelés el­marad a kívánalmaktól. En­nek egyrészt történelmi okai vannak, másrészt adódik a családi és az intézményes ne­velés kapcsolatának hiányos­ságaiból, a társadalmi-gaz­dasági élet változásaival já­ró ellentmondások ifjúságra gyakorolt negatív hatásából. A hazafiság mai tartalmában nem mindig kapott kellő hangsúlyt. így történelmi ér­tékeink, melyeket sok eset­ben jobban kellett volna ápolnunk, csorbát szenved­tek. Napjainkban ennek hiá­nyosságait érezzük, különö­sen a családi nevelésben és az egyes iskolai tananyagok tartalmában. Mindez azzal magyarázható, hogy fejlődő társadalomban élünk, a régi életformák rohamosan átala­kultak, ezzel együtt számos régi érték is érvényét vesz­tette. Ugyanakkor az új ér­tékek az átmeneti kor létező ellentmondásai között lassan alakulnak. Éppen ezért fon­tos, hogy a felnőtt társada­lom mit és mennyit vállal, hogyan gyarapítja, befolyá­solja az ifjúság tudatát, ér­zelmét és cselekedeteit. Az iskolai és a mozgalmi nevelőmunkában — a tan­tárgyak mellett — a tettek­ben megnyilvánuló hazasze­retet kap nagy hangsúlyt. Jó alkalmat ad erre a sokféle közhangú, értékteremtő tár­sadalmi munka, amelyben számos példát találunk me­gyénk szinte minden intéz­ményében. Jelentős az osz­tályfőnöki órák szerepe, a tanulmányi kirándulások, tú­rák hatása, hasznosak azok a kiterjedt kapcsolatok, ame­lyek az iskola és a fegyveres testületek, a népfront, az üzemek, vállalatok között ki­alakultak. Az oktatás folya­matában az intézmények, va­lamint az ifjúsági szerveze­tek — úttörő, KISZ —, sa­játos lehetőségeikkel széles teret biztosítanak a hazafias, (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a Minisztertanács A felszabadulás 40. évfordulója alkalmából tartott HNF-ren- dezvényen M. Kupcsenko, az SZKTH igazgatóhelyettese mon­dott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi HNF-ünnepség Békéscsabán Befejeződött a magyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozata megyénkben Békés megye felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A magyar és szovjet himnusz, valamint a szavalat után Szegfű István titkárhelyettes köszöntötte a résztvevőket és az elnöksé­get, amelynek tagjai közölt volt M. Kupcsenko, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese és Behon János, az intéz­mény osztályvezetője; to­vábbá Bács Zoltán, az Or­szágos Béketanács és S. Sza­bó Ferenc, a HNF Országos Tanácsának képviseletében, valamint Csaba János, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetője is. Dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke ünnepi kö­szöntőjében emlékeztetett a Battonya körüli harcokra, amelyekkel megkezdődött a megye, majd az egész or­szág felszabadítása. Ezután a politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életünk­ben bekövetkezett változá­sokról, s a 40 év alatt elért eredményeinkről szólt. A több konkrét adatot tartal­mazó visszatekintés egyér­telműen rávilágított arra, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban eddig soha nem tapasztalt méretű volt a fejlődés. E fellendü­lést azonban nemcsak az új gyárak, üzemek, oktatási, egészségügyi stb. intézmé­nyek létesítése jelentette, ha­nem az is, hogy az elmúlt évtizedekben többszörösére növekedett a dolgozók reál- jövedelme, s ugyanakkor ug­rásszerűen javultak a lako­sok élet- és munkakörülmé­nyei. Befejezésül a HNF megyei elnöke a béke meg­őrzésének fontosságáról be­szélt. Ezután M. Kupcsenko, az SZKTH igazgatóhelyettese emelkedett szólásra, és a második világháború kitö­résének okairól, legfonto­sabb mozzanatairól, vala­mint tanulságairól tartott előadást magyarul. „Minden nép naptárában — mint mondotta — vannak olyan dátumok, amelyeknek jelen­tősége sose csökken, bárho­gyan is múljon az idő.” Majd a Nagy Honvédő Há­borúra utalva megemlítette, hogy ez egyébként a több mint 50 millió emberáldoza­tot követelő világégés leg­fontosabb eseménysorozata volt. A Szovjetunió ugyanis nem csupán megállította a fasiszta támadást, hanem egyúttal meg is akadályozta az expanzió kiterjedését Európára és a többi föld­részre egyaránt. Ezenkívül létrejött a szocialista orszá­gok közössége, felgyorsult a gyarmati rendszer felbomlá­sa, valamint visszaszorult az imperializmus a nemzetközi küzdőtéren. A szónok a továbbiakban az egyes reakciós körök há­borús fenyegetéseivel, s a békeszerető erők összefogá­sával kapcsolatban fejtette ki álláspontját, illetve mond­ta el véleményét. Az ünnepi beszéd után a Kiváló Társadalmi Munká­ért kitüntetések átadására került sor, majd — a zenei szakközépiskola növendé­keinek műsorát követően — az Internacionálé hangjaival ért véget a HNF megyei bi­zottságának ünnepi ülése. —y—n Díszelőadás az Operaházban Sarlós István beszéde Ünnepi díszelőadással nyitotta meg kapuit csü­törtökön este a megfiatalo­dott. ismét eredeti pompájá­ban ragyogó, 100 éves Ma­gyar Állami Operaház. A ju­bileumi előadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt az MSZMP Po- tikai Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos más tagja, a társadalmi és kulturális élet vezető szemé­lyiségei. Ott voltak a bu­dapesti dipolmáciai képvise­letek vezetői, valamint Ger­hard Schürer, az NDK mi­niszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke. A díszelőadás kezdetén felcsendült a Himnusz, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. — Ma száz esztendeje an­nak, hogy 1884. szeptember 27-én ünnepélyes keretek között felavatták az Ybl Miklós tervei alapján, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór közreműködésé­vel felépült magyar Opera­házat. Nemzeti kultúránk­nak ez a kiemelkedő jelen­tőségű otthona a korabeli Európa egyik legszebb, és technikailag legjobban fel­szerelt dalszínháza volt. Az elődök jó munkáját dicséri, hogy az épület jelentősebb átalakítások nélkül csak­nem egy évszázadon keresz­tül volt a magyar opera- és balettművészet központja — mondotta bevezetőben. — A magyar operajátszás története nem ekkor, hanem a XIX. század 30-as évei­ben kezdődött el. Csaknem fél évszázadra volt szükség, míg a Nemzeti Színházban és alkalmi színpadokon ven­dégeskedő operaművésze­tünk saját, végleges otthont kapott. Ettől kezdve nyílt lehetőség arra, hogy magas színvonalú előadásokon is­mertesse meg a hazai kö­zönséggel a világ opera- és balettművészetének szinte minden jelentős darabját. Társulatai felelősen éltek ezzel a lehetőséggel, és tel­jesítették a minden alkotóra érvényes belső parancsot: jót s jól kell a közönségnek nyújtani. Sarlós István rámutatott: a múltbeli sikerek és az operakultúra iránt megnö­vekedett igény kötelezett arra a négy évvel ezelőtti döntésre, hogy eredeti pom­pájában kell felújítani, és technikailag korszerűsíteni Ybl Miklós remekművű al­kotását, az Operaházat. — A felújított épület és a korszerű feltételek lehetővé teszik, hogy a magyar ope­ra- és balettkultúra a most kezdődő második évszázad során felülmúlja az eddigi sikereket. Ehhez az Opera­ház tagjainak színvonalas alkotómunkát és a közönség­nek új és maradandó élmé­nyeket kívánok — mondotta befejezésül a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A beszéd után ünnepi mű­sor következett. Az ember nem lemming! Mezőhegyesen, a Kossuth utcában van két beépíthető takaros telke a nagyközségi tanácsnak. Akadt is rá vevő, több is, de a tanács a következő feltételt szabta: azok vehetik tartós használatba a két telket, akik megőrzik a két szép platánt. Pedig Mezőhegyesen igazán nem kevés a fa, a park — talán éppen azért, mert így vi­gyáznak minden egyes fára. S hogy miért említésre méltó a mezőhe- gyesiek példája, amelyhez hasonlót egyéb­ként jónéhányat lehetne még említeni, a műemlékvédelemtől a köztisztaságig? Ép­pen azért, mert még mindig kevés a jó pél­da környezetünk védelmére, mi több, a tervszerű, tudatos környezetfejlesztésre. A Hazafias Népfront 1973-ban összehív­ta az I. országos környezetvédelmi konfe­renciát, elfogadták a környezetvédelem társadalmi programját, társadalmi felhí­vással fordultak az ország lakosságához. 1976-ban létrejött az első magyar környe­zetvédelmi törvény, és ennek nyomán a környezetvédelem állami szerve. A törvény szabályozza a víz, a föld, a levegő, az élő­világ, a táj és a település környezetvédel­mét. Megalakult — a kormány koordináló, véleményező és ellenőrző szerveként — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, és mint országos hatáskörű szerv, létrejött az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, majd az országos környezetvédelmi titkári hálózat. Nem kevés feladat és felelősség hárul a környe­zetvédelemben az érdekelt minisztériu­mokra, állami szervekre is. Akkor tehát minden rendben? Koránt­sem, hiszen hiába a jogszabály, a hivatal, a felelős szakembergárda — ha hiányzik az egységes, egészséges szemlélet. Márpe­dig ez még hiányzik, — pedig valamennyi­en felelősek vagyunk környezetünk meg­óvásáért és a hibák helyrehozásáért! Az egészséges emberi környezet érdeké­ben számos sürgető feladat vár még tehát a társadalomra, minden egyes állampol­gárra. S hogy hol tartunk ma, melyek a legégetőbb teendők, — erről lesz szó a III. országos környezetvédelmi tanácskozáson, amelyet szeptember 28-án, ma megyénk­ben, Gyulán rendez a Hazafias Népfront Országos Titkársága. Sürgető tennivalókról, aggasztó helyzet­ről szóltunk. Vajon egyáltalán van-e re­mény, hogy az emberiség helyrehozza, amit környezete ellen vétett, s hogy ne károsít­sa tovább környezetét? A kérdésre dr. Ba­logh János akadémikus, az ' Eötvös Lóránd Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetője egyszer a következőt válaszolta egy újságírónak: „Nézze, megfigyelték, hogy a lemmingek, ezek a kis északi rág­csálók, vándorlásuk alkalmával — a pusz­tulással mit sem törődve — nekiszalad­nak a tengernek. Nos, bármi esett is meg eddig, azért reménykedem: az ember vé­gül is nem lemming ....!” Tóth Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents