Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LOPJA 1984. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,41 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ülésezett a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága szeptember 26-án ülést tartott, amelyen az alábbi napirendek szerepeltek: 1. Jelentés az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok I. félévi teljesítéséről. 2. Jelentés az MSZMP KB 1978. október 12-1, az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól szóló , határozata megyében történő időarányos végrehajtásáról. 3. Javaslat a XIII. kongresszust megelőző beszámoló, vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, valamint pártértekezletek előkészítésére, megtartására. 4. Jelentés a végrehajtó bizottság két pártbizottság! ülés közötti időben végzett munkájáról. 5. Személyi kérdések. Az első két napirend előadója Csatári Béla megyei titkár, a többi napirendé Szabó Miklós megyei első titkár volt. Az utolsó napirendi pontot a pártbizottság zárt ülésen tárgyalta, amelyen a testület dr. Lovász Matildot a megyei pártbizottság tagjává és titkárává választotta. A pártbizottsági ülésen Nagy Jenő megyei titkár elnökölt, és az ülésen részt vett Kovács Péter, a KB alosztályvezetője és Rubik László, a KB munkatársa is. 0 termelőszövetkezeti vagyonvédelemről tárgyalt a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetéről tárgyalt szerdai ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége. Megállapította, hogy a szövetkezeti vagyon védelme sokat javult, de továbbra is előfordulnak visszaélések. Különösen fontos, hogy a kiegészítő tevékenységnél elemezzék avisz- szaélés okait, mert itt gyakran elmosódnak a nyereség- szerzés megengedett és a jogot sértő formái közötti határok. Gondot jelent, hogy a vagyonkezelés és a vagyonvédelem szervezése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása nem tartott lépést a termelés fejlődésével, a szövetkezeti vagyon gyarapodásával. Ezért az elnökség határozatot fogadott el, amely szerint a Belügyminisztériummal és más érdekelt szervekkel együttműködve javaslatokat szükséges kidolgozni a termelőszövetkezeti vagyonvédelem szervezetének és eszközeinek fejlesztésére, működése hatékonyságának fokozására. A határozat kimondja, hogy az e téren szerzett tapasztalatokat ösz- szegyűjtve hozzáférhetővé kell tenni a szövetkezet számára". Molnár-C. Pál-emlékház Battonyán Battonyán született 1894. április 28-án Molnár Pál. Egy későbbi, első budapesti kiállítása alkalmával merült fel az a gondolata, hogy egy ilyen közönséges névvel, mint Molnár Pál, fel lehet-e kelteni a közönség figyelmét. Aligha, vélekedett erről a művész. Ekkor támadt az az ötlete, hogy anyja nevének kezdőbetűjével, (a francia származású Jeanne Contat) toldja meg a nevét, így lett Molnár-C. Pál. A család anyagi helyzete meg az akkori társadalmi követelmények szerint az iskoláztatásból elég lett volna annyi is, amennyi az asztalosmesterséghez szükséges. Egy évig a tanyasi iskolába járt, majd beadták a bat- tonyai elemibe. Innen az aradi reálgimnáziumba került, ahol kezdett kialakulni benne az az elhatározás, hogy gépészmérnök lesz. Hetedikes korában, 1914-ben egy országos ifjúsági pályázaton egy rajzával első dijat nyert. Mindez meghatározta további pályáját, ugyanis ekkor végleg eldöntötte, hogy művész lesz. Ezt követően hosszú út vezetett odáig, hogy az egykori bat- tonyai szegény családból származó Molnár-C. Pál a hazai festészet egyik kiemelkedő egyéniségévé vált. Molnár-C. Pál azt vallotta, hogy művésznek lenni annyi, mint á szó igazi értelmében mesternek lenni. 1981. július 11- én hunyt el a kiváló festő. Számos művészeti társaság és egyesület tagja volt, művei megtalálhatók Münchentől New Yorkig, Chicagótól Rómáig. Battonyán a község fel- szabadulásának 40. évfordulóján nyitották meg, tisztelegve a művész emléke előtt a Molnár-C. Pál-em- lékházat. A több teremben berendezett kiállításon a festő hatvannégy alkotása látható. * * * Molnár-C. Pál festőművész alkotásaiból állandó kiállítás nyílt szerdán a művész egykori budapesti műtermében, a XI., Ménesi út 63—65. szám alatt. Az állandó bemutatót a művész leánya nyitotta meg a nagyközönség számára. A Molnár-C. Pál-gyűjtemény kedden, szerdán és csütörtökön 15 és 19 óra között látogatható. v. I. A Molnár-C. Pál-emlékháA melyet már a nyitás napján több százan kerestek fel Fotó: Kovács Erzsébet Harmincöt éves az NDK Harmincöt évvel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság. Az évforduló alkalmából szerdán sajtótájékoztatót tartottak az NDK budapesti nagykövetségén. Siegfried Körner ideiglenes ügyvivő emlékeztetett rá: az első német munkás-paraszt állam létrejötte fordulópontot jelentett a német nép számára. Az NDK dolgozói — a Német Szocialista Egységpárt vezetésével — a három és fél évtized alatt történelmi jelentőségű eredményeket értek el az országépítő munkában. Társadalmi valóság lett a munkához, a műveltséghez, az egészség- ügyi ellátáshoz való jog, a szociális biztonság. Az NDK — amely a világ legjelentősebb ipari államai közé tartozik — az idén a jubileumhoz méltó, minden eddiginél eredményesebb évet zár. A nemzeti jövedelem az 1949-es 24 milliárd márkával szemben 1984-ben várhatóan eléri a 220 milli- árdot. A baráti szocialista országban jelentős eredményeket értek el szociálpolitikai téren, elsősorban a lakásépítésben. Harmincöt éves múltra tekint vissza az NDK és a Magyar Népköztársaság közötti diplomáciai kapcsolat is. A két ország közötti árucsere-forgalom — amely 1949-ben 29 millió rubel volt — idén várhatóan eléri az 1,8 milliárd rubelt. A gyümölcsöző együttműködésben jelentős szerepet játszanak a rendszeres magas szintű találkozók is, így Kádár János és Erich Honecker megbeszélései. A KSST-országok legutóbbi, moszkvai tanácskozása új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok bővítésének is: a gazdasági, valamint a műszaki-tudományos együttműködésben további minőségi és mennyiségi fejlődés várható. Ugyancsak hagyományosan gyümölcsözőek kapcsolataink kulturális, művészeti területen; így például nagy várakozás előzi meg a közeljövőben Budapesten sorra kerülő NDK kulturális napok eseménysorozatát. A sajtótájékoztatón levetítették a baráti ország 35 éves fejlődéséről képet adó dokumentumfilmet. A második világháborús hadműveletekről beszélt dr. Fűzi Imre alezredes Fotó: Veress Erzsi Történelmi tájkonferencia Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a TIT Hadtudományi Választmánya közreműködésével tájkonferenciát rendeztek a TIT Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyei hadtudományi és történelmi szakosztályai szeptember 26-án, szerdán délután Békéscsabán az értelmiségi klubban. Elsőként dr. Vida István, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa beszélt arról, milyen súllyal bírt Magyarország a második világháborús nagyhatalmi politikában? A történelmi dokumentumok alapján megállapította, hogy Kelet-Euró- pa — s benne hazánk — nem volt fontos hadszíntér sem az amerikai, sem az angol csapatok számára. A legér- dekeltebb ezen a területen kétségkívül a Szovjetunió volt. Szólt a nagyhatalmak közötti megegyezési törekvésekről, arról, hogy a Szovjetuniónak milyen tervei, elképzelései voltak az említett területtel. Ezt követően dr. Fűzi Imre alezredes, tanszék- vezető a hadi eseményeket tárta fel a hallgatóság előtt. Mint mondotta, nincsenek új kutatási eredmények, de néhány esemény átértékelődött. Elsősorban a polgári helytörténészekre támaszkodva, meghallgatva az eseményekben résztvevők emlékezéseit, lehet rekonstruálni még pontosabban a szovjet hadsereg hadmozdulatait, illetve az ellentámadásokat. Hangsúlyozta, hogy — ellentétben néhány megállapítással — nem került Magyarország hadászati főirányba. „Békés megye felszabadítása az újabb kutatások tükrében”, ez volt a címe dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató, a TIT történeti szakosztálya elnöke előadásának. Néhány helytörténeti dokumentum alapján azt próbálta feltárni, hogyan látták a hadi eseményeket az egyszerű emberek. Szólt a Gyulát ért ágyútűzről, Békéscsaba angol bombázásáról, s arról, hogy egyes szemtanúk állítása szerint már szeptember 21-én jelentek meg szovjet tankok megyénkben. Szóba került — dr. Hegyi András egyetemi adjunktus, a TIT Csongrád rád megyei történelmi szakosztályának elnöke előadása kapcsán —, hogy tulajdonképpen még nem dőlt el a vita: Battonya vagy Csa- nádpalota-e az első felszabadított magyar község? A megyén kívüli harcokról nemcsak ebből az előadásból, hanem Bársony Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága archívuma vezetőjének előadásából is tudomást szerezhettünk. A tájkonferenciát vitával, hozzászólásokkal zárták. G. K. HVDSZ-iilés Új formák a szolgáltatásokban összességében tervszerűbb lett a bérgazdálkodás megyénk helyiipari vállalatainál, költségvetési üzemeiben — állapították meg a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának szerda délutáni ülésén. A közgazdasági bizottság jelentése kiemelten foglalkozott az iparban foglalkoztatottak jövedelmével, a nehéz fizikai munka díjazásával. A felmérések szerint a gazdálkodó szervezetek jelenleg nem képesek racionális bérpolitikát megvalósítani. Szinte megoldhatatlan a kimagasló egyéni teljesítmények megfelelő anyagi elismerése. A mai bér- és jövedelemszabályozás ugyanis rugalmatlan. Ennek ellenére szükségesnek tartja a testület, hogy a munkahelyeken nagyobb figyelmet fordítsanak a differenciált bérezésre, az ösztönzők célszerű alkalmazására. A szak- szervezet folyamatosan készítse fel a tisztségviselőket a helyi bérpolitika demokratikusabb megvalósítására. Ezután megtárgyalták az ipari szolgáltató, valamint a kommunális vállalatok tevékenységét, a fejlesztés lehetőségeit. A kormányhatározat alapján megvalósított korszerűsítési folyamat az elmúlt évben kedvezően hatott a szolgáltatások teljesítményére. A híradástechnikai és az autójavító kisvállalatok létrehozása növelte a tanácsi vállalatok szerepét, felelősségét. A szervezeti változás módot adott a rugalmasabb alkatrészbeszerzésre, új szolgáltatási formák bevezetésére. Jelenleg mintegy 800-an dolgoznak az átalányelszámolású üzletekben, főleg a kistelepüléseken. A tanácsi irányítás alá tartozó, szolgáltatással foglalkozó vállalatok közül tavaly egyik sem volt veszteséges, ugyanakkor az újonnan létrejött kisvállalatok is sikeresen megbirkóztak az önállóság kezdeti nehézségeivel. Elénk vita alakult ki a kommunális szolgáltatások körül. Megyénkben az elszállított szilárd hulladék mennyisége 1985-re eléri az évi 400 ezer köbmétert, és 1990-re körülbelül 600 ezer köbméter lesz. Ez megköveteli, hogy a hulladékgyűjtés és -szállítás bővítése révén a rendszeres szemétgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya 1990-re elérje az 50 százalékot, és a szemétszállítás teljes egészében pormentes legyen. Az ülés bejelentésekkel ért véget. S. S.
