Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

Tájékoztató a közlekedés helyzetéről Az OTP és a Magyar Posta szolgáltatásai összeült kedden a Fo­gyasztók Országos Tanácsa. A tanácskozáson megvitat­ják az Országos Takarék- pénztár, a Magyar Posta, és a takarékszövetkezetek la­kossági szolgáltatásainak helyzetét. Az OTP mintegy 600 ta­karékpénztári fiókja és ki- rendeltsége, és a takarék- pénztári betétgyűjtő hely­ként működő csaknem 3200 postahivatal a legkülönbö­zőbb pénzügyi szolgáltatá­sokat végzi. Jelenleg a taka­rékpénztár és a takarékszö­vetkezeti hálózat 16 külön­böző betétformával áll ügy­felei rendelkezésére. A ta­nácskozáson áttekintették a hitelezés, a valuta- és devi­zaügyek intézésének, vala­mint a totó és lottó forgal­mazásának tapasztalatait. A postai és távközlési szolgáltatások elemzésénél 12-féle, országosan kiter­jedt alapszolgáltatást minő­sít a Fogyasztók Országos Tanácsa. Szó esett a posta- hivatalok kézbesítői tevé­kenységéről is. A távbeszé­lő szolgáltatás mellett meg­vitatták a posta rádió- és tv-műsorszóró munkáját is. A takarékszövetkezetek szolgáltatásai a betéteken és hitelezéseken kívül csak­nem 30-féle egyéb területre terjednek ki. Az Állami Biztosító megbízásából éven­te csaknem 400 ezer biztosí­tási szerződést kötnek, és figyelmet fordítanak a szö­vetkezetek a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésé­nek megszervezésére is. Kedden a Parlamentben Urbán Lajos közlekedési miniszter tájékoztatta az új­ságírókat a közlekedés idő­szerű kérdéseiről, a soron következő feladatokról. Mint mondotta, mind a személy-, mind pedig az áruszállításban az utóbbi években — elsősorban az igények mérséklődése miatt — a tervezettől elmaradtak a teljesítmények. Az árufu­varozásban főképpen a be­ruházások visszafogása mi­att csökkentek az igények, a személyszállítás eredmé­nyeinek romlása pedig egy­értelműen az utóbbi idők ta­rifaemelésére vezethető vissza. A vasúton egyéb­ként az elmúlt 8—10 esz­tendőben évi 2—3 százalék­kal csökkent az utasok szá­ma, ám 1983-ban — közvet­lenül a viteldíjak felemelé­se után — 20 százalékkal kevesebben szálltak vonat­ra. Kis mértékben változtak a személyszállításon belül az arányok: kissé vissza­esett a vasúti utazás szere­pe, ugyanakkor sokkal töb­ben utaznak saját gépkocsin. A magánfuvarozás új színt hozott a szállításba, Buda­pesten háromezer, vidéken pedig két és fél ezer a ma­gántaxisok száma. A csak­nem tízezer teherszállító kis­iparos elsősorban a Volán­vállalatoknak jelent nem kis konkurrenciát. A mi­niszter megállapítása sze­rint a magánfuvarozók rendkívül értékes teljesít­ményt nyújtanak, mivel többségükben ott álltak munkába, ahol fuvarozási feszültségek mutatkoztak. A miniszter szólt az el­múlt öt esztendő jelentő­sebb beruházásairól. Figye­lemre méltó eredményként említette, hogy az anyagi nehézségek ellenére is sike­rült befejezni az Ml-es autópálya Bicske—Tatabá­nya közötti szakaszát, üzem­be helyezni az M3-ast Hatvan és Gyöngyös között. A jövő feladatairól szólva elmondta, hogy a közleke­dés fejlesztésére többféle változatot dolgoztak ki. A legszűkebb számítások sze­rint 1986—90 között 80 mil­liárd, optimistább előrejel­zések alapján pedig 88, il­letve 98 milliárd forintot fordíthatnak a magyar köz­lekedési rendszer továbbfej­lesztésére. A minisztérium állásfog­lalása szerint — kompro­misszumos megoldásként — a jövő feladatai közül ki kell választani azokat, ame­lyek a legnagyobb feszültsé­gek feloldására, a legége­tőbb gondok megoldására hivatottak. Egy ilyen fe­szültségoldó beruházás pél­dául az MO-ás autópálya­körgyűrű megépítése, mely jelentősen mentesítené a fővárost a közlekedési ter­heléstől. Ugyancsak szük­séges — elsősorban zajvédel­mi szempontból — a régi Ferihegyi kifutópálya fel­újítása. Tegnap a megyei vadászok napja volt. Délelőtt Gyulán vadászati kiállítást nyitottak meg. Ebéd után sor került a MAVOSZ megyei központi épületének átadására és igénybevételére, amely egy­ben a horgászok megyei szer­vezetének is helyet biztosít. A megyei vadászok jubi­leumi közgyűlésén Csatári Béla, az intéző bizottság el­nöke köszöntötte az elnök­ségben megjelenteket, így többek között Vállus Pált, a MAVOSZ elnökét, Szabó Miklóst, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Frank Fe­rencet, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbi­zottság nyugalmazott első titkárát, dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Nagy Jenőt, a MAHOSZ megyei elnökét. Köszönetét mondott a táj-és természetvédelemért, a va­dászat ügyéért sikeresen dol­gozóknak, a vadászok mun­káját segítő társszervek kép­viselőinek. Ezt követően dr. Romvári László, az intéző bizottság titkára tartott ünnepi be­számolót, amelyben meg­emlékezett hazánk felszaba­dításának 40. évfordulójáról, majd történelmi visszapillan­tást tett a megyei vadászat múltjára. utazott Az ünnepi közgyűlés befe­jeztével a résztvevők baráti találkozón vettek részt. —egs— Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit-* kára Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására kedden Prágába utazott. Búcsúztatásánál a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Hétfőn szép ajándékot kaptak a gyulai határőrök. Ugyanis ekkor vehették birtokukba a csaknem 30 millió forintos költséggel létrehozott új határőrőrsöt. Szinte otthoni körül­mények közé kerültek a korszerűen berendezett, minden ké­nyelmet biztosító laktanyában. Az új létesítményt Tóth Im­re vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka adta át. Az eseményen ott volt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, Szabó Miklós, a párt megyei bizottságának első titkára, va­lamint a város politikai, állami, társadalmi vezetői Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából vadá­szati kiállítás nyílt tegnap, szeptember 25-én a gyulai Dü­rer teremben. A kiállítást Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg. A megye vad- gazdálkodásának 40 éves történetét reprezentáló bemutató december 31-ig tekinthető meg Bőven foglalkozott az el­múlt négy évtizedben bekö­vetkezett vadgazdálkodási eredményekkel, a vadászat minőségi változásaival. El­mondta többek között, hogy a felszabadulást követően a vadásztársaságok egy ideig a fácán természetes szaporu­latából vadásztak. Gyomáról indult el az a kezdeménye­zés, amely a mentett tojás­ból kotlóssal keltette a csi­béket, azokat felnevelte. A fácánállomány a gondos tö­rődés eredményeképpen ne­gyedszázad alatt háromszo­rosára emelkedett a megyé­ben. Jelentős lett a szakis­meretek bővülése. A vadgaz­dálkodás jelentőségét és eredményeit ma már kétsé­get kizáróan az ebből eredő igen jelentős pénzügyi bevé­telek is mutatják. Megyénkben a' vadászok száma jelenleg kereken 2 ezer fő. A vadásztársaságok több mint félmillió hektár területen bérlik a vadászati jogot az államtól. A haté­kony vadgazdálkodás érde­kében 10 éve hozták létre 8200 hektáron a megyei be­mutató vadgazdaságot. Kez­deményezték Békéscsabán egy vadászbolt és fegyver ja­vító műhely létrehozását. Hét éve határozták el megyei küldöttközgyűlésen egy me­gyei központi épület létesíté­sét, amelyben tegnap a ju­bileumi közgyűlést megtart­hatták. A megye előkelő helyet foglal el a megyék sorában az itt található vadállomány tekintetében. Békés megyé­ben található a legtöbb me­zei nyúl, fácán, fogoly, tú­zok. Itt a legtöbb az előne­velt fácán is. Számos olyan kezdeményezés született me­gyénkben, amely országosan is jelentős. Nem a pihenés időszaka következik ezután sem — hangsúlyozta az előadó —> hanem nagyon komoly prog­ram végrehajtása vár a bé­kési vadászokra. Említette azokat a gondokat is, ame­lyek megoldásra várnak. Kiemelte a közgyűlés be­számolója végén, hogy az említett eredményeket a va­dászok lelkes közreműködé­sével és a társszervek segít­ségével sikerült biztosítani. Ez az évforduló legyen mér­földkő, amely további sike­rek kezdetét jelenti. A megyei vadásztársaságok eddigi munkájáért, sikeréért elismerését fejezte ki Szabó Miklós megyei első titkár, Vallus Pál, a MAVOSZ elnö­ke, aki egyben az országos intéző bizottság ajándékát is átnyújtotta Csatári Bélának, illetve a MAVOSZ „Nimród” díjával jutalmazta Kovács Györgyöt, Tóth Gézát és Fi- lyó Györgyöt! Ezt követően Csatári Béla az intéző bizott­ság által alapított oklevelet és plakettet nyújtotta át a jó munkájuk elismeréseként Vallus Pál, Baukó Mihály, Békefalvi András, Papp László, Ráthy Zsigmond, Sinka Pál, Barta István, Boj- tor József, dr. Nagy Lajos, dr. Oláh László, Gyurkó Pál, Bakonyi István és Balogh János részére. Ezután hir­dették ki a gazdálkodási eredmények alapján a leg­jobb helyezést elért vadász­társasági eredményeket. Az első kategóriában 1—3. he­lyezést ért el a gyomaendrő- di kettős-körösi, a kötegyáni Vörös Csillag Vadásztársa­ság. A második kategóriában első helyen a körösmenti második helyen az eleki Le­nin, harmadik helyen a vész­tői Vörös Csillag Vadásztár­saság végzett. A harmadik kategóriában a sorrend a kö­vetkező: szarvasi Arborétum, gyulai Dózsa, kevermesi Le­nin Vadásztársaság. A megyei vadászok és horgászok központi épülete Békés­csabán Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 26., SZERDA Ara: 1,46 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Ünnepi küldöttközgyűlés flczél György Csehszlovákiába Konsztantyin Csernyenko beszéde a Szovjet írószövetség jubileumi ülésén Tegnap délelőtt Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött az 50 éves Szovjet Írószövet­ség vezetőségének jubileumi ülése. A tanácskozáson je­len vannak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­vel. Konsztantyin Csernyenko a délelőtti órákban be­szédet mondott a plénumon. A szovjet társadalom éled­tét — mondotta Csernyenko — érezhetően befolyásolja a jelenleg igen nyugtalanítóan alakuló nemzetközi helyzet. A nukleáris veszély jelentő­sen megnőtt, s e fenyegetés­sel szemben aktív és céltu7 datos -harcot kell vívni. Ezen a téren igen sokat te­hetnek az értelmiségiek, akiknek nem egyszerűen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kell válasz­taniuk, mint azt az anti- kommunisták gyakran állít­ják, hanem az emberi civi­lizáció fennmaradásának vagy pusztulásának a lehe­tőségei között. Ezen a téren pedig nincs semmiféle arany középút. Aki választ, az vagy a háborút előkészítők mellé áll, vagy pedig eluta­sítja az imperializmus ka­landorpolitikáját, s a békés egymás mellett élésért, a le­szerelésért küzd. E választás megtételében a szovjet alkotó értelmiség tag­jai sokat segíthetnek külföl­di kollégáiknak. A nyugati vezetők félnek is ettől- a le­hetőségtől, és országaik ér­telmisége előtt megpróbálják lejáratni a szocializmus esz­méit és gyakorlatát, s meg­próbálják saját értelmiségü­ket szembeállítani a szocia­lista országok alkotó értel­miségével. Ugyanakkor gyakran szónokolnak az em­berek 'közötti kapcsolatok erősítésének szükségességé­ről. Ennek a Szovjetunió is híve. Elutasítja azonban, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents