Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

A stúdiósok Cliziája

Egyedülálló vállalkozást valósított meg a Békés megyei Jókai Színház stúdiója az elmúlt hét végén Békésen. Két, a mozgalomban korábbi munkáikkal országos hírnevet szerzett amatőrszínpadi rendezők Pleskonics András és Steinwender József a színház belső és külső stúdiósaival színre vitte Niccolo Machiavelli Clizia című vígjátékát. Eleddig még tudomásunk szerint nem volt arra példa, hogy részben hivatásos és részben amatőr színjátszók egy színház támogatásával együtt dolgozhassanak. Ezért is nevezhetjük kiemelkedőnek a stúdiósok Glizia-előadását.

Machiavelli a Mediciek Firenzéjének politikáját, ideológiáját, gazdaságot és művészetet meghatározó alakja volt. aki „machiavel- lizmusával” a feudalizmus és a kora kapitalizmus államelméletét is megteremtette. A színházbarátok az írogató állam férfi nak talán csak a Mandragora című, 1512-ben született komédiáját ismerik. Nos. a Clizia valóban nem tartozik a commedia deli’arte ki virágzását is jelentő kor legjobb darabjai közé. A történet végső soron a félreértések vigjátéka. Akár Boccaccio, akár Morelo. akár Lope de Vega, akár Shakespeare, akár Calderon ezt az alaptörlénetel sokkalta jobban, színesebben írta meg. A felszarvazott férj, a raffinált feleség és szolga, no meg a csábos, nevelt lány féltékenységgel mérgezett-fűszerezett, kicsit pikáns és tanulságos, s persze mulatságos háromszögéről van szó. Természetesen az utolsó felvonás végére a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Mindez ebben a Machiavelli-vigjátékban túlbonyolított és néha elnagyolt. Cselekmény vezetése már- már zavarosnak mondható a mai néző számára. Akkor mégis, miért választották a

stúdiósok (nevezzük így e lelkes csapatot) éppen ezt a művet? A válasz egyértelmű: Machiavelli ha etűdsze- rűen is írta meg a Cliziát, abban kitűnő szerepeket formált. Csillogó alakításokra csábítókat is.

A megszégyenített, kifosztott és alaposan becsapott

zsugori és nőcsábász férjet és nevelőapát, Nicomacót Józsa Mihály játszotta. A rendezők afféle jutalomjátékként adhatták a Ki mit tud?-on díjazott fiatal színháztagnak ezt a főszerepet. Józsa élt is a lehetőségekkel. A néha talán túlságosan is fényesre csiszolt és ettől nem mindig hitelesre sikeredett alakítása mégis nagyszerű, emlékezetes. Voltak olyan pillanatai, amikor igazán megcsillogtatta eddig ki nem használt tehetségét. Ez az első igazi szerepe. Bizonyított vele. Reméljük, látjuk még sokat — a nagyszínpadon is. Ugyanez írható le a csalafinta, furmányos ötleteivel bonyQdal- mat okozó cserfes feleség, Sofronia alakítójáról, Horváth Margitról is. Hivatásos színészektől sem gyakran hallható módon tud bánni a hangjával. Jellemformálása telitalálat.

A vígjáték harmadik — és egyben utolsó — „nagy"

szerepe Eustachióé, a pénzért mindenre kész, kapzsi majorosgazdáé. Tóth Zoltán a szerep megformálásához nemcsak nagyszerű testi adottságait használta ki, hanem bizonyára elmélyült munkával építette fel ezt a jó figurát. Hogy többször is felcsattant a nyiltszíni taps, az az ö hitelesre sikerült alakításának is köszönhető.

Pleskonics és Steinwender tudásának javát nyújtva állította színpadra ezt a darabot. Jól dolgozták ki megfelelő előkészítés után a poénokat, a csattanókat. Színészmozgatásuk is elismerésre méltó. Méltatásukkor ki

kell hangsúlyozni, hogy ez az előadás igazi, az amatőr- színjátszásban élő csapat munkával, a közös alkotás örömében született. S mert szép, örvendetes siker a Clizia színre vitele, ezért — bár a szerepük eleve nem nyújtott kiugró alakításra módot — a többi szereplő nevét is meg kell említenünk. így Szatmári Gáborét — aki korhű és szellemes zenét komponált a vígjátékhoz! —, Sövény Tiborét, Rozgonyi Ildikóét, Salka Zsuzsáét, Bordás

Józsefét, Locskai Andreáét, Csipke Sándorét és Vasvári Csabáét; minden játszóét.

A békési volt az első előadás, a premier. A csapat egyelőre nem tudott beszámolni arról, hogy ezt a bárhol, kisebb művelődési házban, üzemi vagy ifjúsági klubban is bemutatható darabot legközelebb hol és mikor láthatja a közönség. Pedig jót lehet rajta nevetni, ezzel egy délutánt-estét kellemesen és hasznosan, szórakozva eltölteni. Ha a Clizia nem is a legjobb színpadi mű, előadása a jelentősek közé tartozik.

(nemesi)

Pályázati kiállítás Orosházán

Magyar költők Bulgáriáról

Az Új Aurora füzetek legújabb kiadványa magyar költők Bulgáriáról szóló verseinek kis gyűjteményét adja a könyvbarátok kezébe. Illyés Gyula, Weöres Sándor, Képes Géza, Ta- káts Gyula, Nagy László, Szécsi Margit, Juhász Ferenc, Fodor András, Csaná- dy János, Garai Gábor, Székely Magda, Király Zoltán, Keresztes Ágnes, Veress Miklós, Kiss Benedek, Rózsa Endre, Utassy József és Baka István versei idézik meg a költők; bulgáriai élményeit.

A füzethez Kiss Ferenc írt előszót. A kiadvány a Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 40. évfordulóját is köszönti.

Az orosházi Petőfi Művelődési Központ első alkalommal hirdette meg a bázisterületén élő amatőr képző- és iparművészek pályázati kiállítását. A meghívottak 149 alkotást küldtek be, ebből a zsűri hetvenötöt tartott méltónak a bemutatásra. A pályázat célja — mint azt a felhívásban közzétették — az, hogy a művelődési központ bázisterületén dolgozó amatőrök számára bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. A tervek szerint a pályázati kiállítást évente meghirdetik, jövőre

már a megye valamennyi amatőr képző- és iparművésze számára.

A kiállítás megnyitóján — melyen Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója mutatta be a tárlatot és az alkotókat — ní- vódijakat is osztottak. Kiemelt nívódíjban részesült Verasztóné Ádász Katalin fafaragó, díjat kaptak még: öze István, Horváth János, F. Varga Mária, Molnámé Gulácsi Ilona, Török Sándor, Csarejs Jánosné és Bulla Márta.

(S—B)

Orosz nyelvlecke a televízióban

Fortocska címmel közös nyelvleckesorozatot készített az új tanévre az Iskolatelevízió és az Iskolarádió. Az epizódok elsősorban a kicsik nyelvtanulásához adnak segítséget. A 30 adásra tervezett sorozatból a rádiónál eddig tizenöt, a televíziónál tizenegy epizód készült el.

A harmincperces televíziós filrrftek a Szokolov család,, életéből elevenítenek meg egy-egy mozzanatot. Ezekhez a játékfilmes epizódokhoz kapcsolódnak a nemzetközi és az orosz mesekincsből feldolgozott rajzfilmes jelenetek. Az adások magyar szövege nélkül, a kép segítségével próbálják feltárni egy-egy szó, kifejezés beszédfordulat értelmét, használati lehetőségét.

KÉPERNYŐ

A magáról a lehető legritkábban hallató svájci filmgyártás nyugatnémet és osztrák filmesekkel együttdolgozva állít ki bizonyítványt a Svájc nevével olyannyira összeforrt politikai semlegességről A csónak megtelt című filmben.

Ha volt hibája ennek a péntek este fél 10-kor látott alkotásnak, az elsősorban dramaturgiájában keresendő. Az alig kétnapnyi történetet epikusabbra formálták a megengedettnél. Mesélgettek, jellemezgettek, cselezgettek benne, s közben már-már megfeledkeztünk a svájci—német határon túl várakozó biztos halálról. Remekül megformált színészi alakítások váltak utólag hiteltelenné az elkrimisítéstől. Hiszen kiderült, a csendőrnek esze ágában sincs visszatolon- colni a menekülteket, s az étteremtulajdonos sem a szív hangjára csak olykor hallgató ostoba, kielégítetlen hájfej, hanem a bújtatásba beavatott valaki. S ez utóbbi több mint képtelenség. Ha ez igaz, akkor ez a két ember, két szuper embercsempész. Ha meg véletlenszerűen cselekednek, hol vannak a halmazállapotokat elválasztó, olvadás- és fagyáspontok, a döntések. Minek ez a hosszú határravivős cécó, főleg a végső, a valódi kitoloncolás ismeretében. Aztán a vágások is nem egyszer zagyvák, félrevezetők, feleslegesek voltak.

A csónak megtelt így is rendkívül izgalmas, megrázó alkotás. E színészeket aligha láthattuk. így nehéz eldönteni, szerepeik mennyire testre szabottak, de számomra, szinte mindegyikük alakítása kiváló. Rettentően erős pillanatokat kaphattunk, egy máig érvényes tanulságot: azt. hogy háborúban nincs semlegesség, csak a cinkosságnak különböző módon szalonképes fokai vannak. Nem lehet semleges törvényeket hozni, csak igazságosakat vagy nem azokat. ■ S a börtönparancsnok „nem én hoztam a törvényeket” kijelentése után a parancsra gyilkolás egy eddig alig ismert fajtájától is megborzonghattunk.

A tévé azonban- amit adott, abból jócskán el is vett ezúttal a szinkron hiánya miatt. Helyenként az érthetőség rovására ment a felirat. Szerencsére elszoktunk tőle. Ám ha így van, s a legtökkelütöttebb westernek minden coltjának megszólalására van magyar hang, akkor miért pont ennek a többre érdemes filmnek s ennek a szép vállalásé sorozatnak nem jutott szinkron.

Mi történik ilyen esetben péntek este fél 10-kor?

Férj: Svájci háborús film? Mi lehet az anyukám?

Feleség: Nézd csak, mennyi díjat kapott!

Férj: Akkor ez se nekünk készült.

Feleség: Háborút, ilyen későn?!

Férj: Nézzük kicsit, hát ha szól valamiről. .. Te, ez feliratos! (Káromkodik maximum egyet, ennyit ér az ügy, kikapcsolja a tévét, lefekszik vagy olvas, vagy kinéz az ablakon.)

No nem, ennél tényleg sokkal többet ért.

Remek egy óra volt Sas József szombati műsora. Hogy a műsoridő 75 percre nyúlt? Igen, 15-öt ki lehetett volna hagyni. Azt se nehéz eldönteni, melyik tizenötöt? A nótázásost, meg néhány összekötő szöveget. Mert kinek szükséges bizonyítani Sas József sokoldalú énektudását, kissé hakniszerű nótázással, a televízióban mindig is csináltnak tűnő kíván- ságkielégítősdivel. Amikor politikus nótácskáit előadja, úgy is benne van azokban minden, ami élet és ének, szakma, sőt, művészet. Szövegei pedig lassították, dadogóssá tették a műsort. Sas közismerten félelmetes ritmust képes diktálni, s.ezt így megállítani kár volt.

Sas parodizáló készségét mindeddig nem ismertem. Meglepett. Érett volt, s ami ritka, a gesztus gyökere, érzelmi rugója, emberi tartalma felől fogta meg a szeretett személyiségeket. Ahogy Rózsahegyi Kálmánnal elmondatta a Falu végén-t, az bravúr. Ezt a verset még nem hallottam, láttam így elmondani. Mennyi volt benne a híres-hírhedt nagy színészelőd, mennyi önmaga? Lényegtelen. Eggyé váltak. Nem volt érdekes ki mondja, ő vagy a mester, merthogy a verssel is eggyé vált ez a furcsa, s hallatlan egyéni tehetséggel megáldott bohóc. A kuncogós, nevetős (hangulatos) kezdés a dráma kirobbanásakor döbbenetes erejűvé forrósodott.

Aztán jött a József Attila-vers, nem tudom milyen szintű elmondása, mivel Sast a kamera végig alulról vette, ellenszenvessé ' maszkírozva, szoborrá merevítve ezzel. Olyan hiba, amit már egy jelentkező operatőrnek sem néznek el a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Még csak azzal se biztatják, jöjjön jövőre. Itt elnézte, vagy száz érdekelt. Nem értem miképp keveredhet az érték egy percen belül ilyen szélsőségesen az értéktelennel, és az értékelhetetlennek Talán ennek a kevésnek a kilúgozása a legnehezebb? Aligha hiszem. Figyelmetlenségről, szakmai hiányosságokról van szó, s arról, hogy bíznak benne, a közönség nagy része átsiklik ezeken az apróságokon.

Ungár Tamás

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Gyógyszerek helyett 9.00: A hét zeneműve.

9.30: Szimfonikus zene.

9.44: Szüretidö.

10.05: MR 10—14.

10.35: Nóták.

11.15: Maria Ivogün operaáriákat énekel.

11.40: A kápolna titka.

Galgóczi Erzsébet regénye.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Huszka Jenő—Martos Ferenc: Gül baba.

14.15: Debussy: g-moll vonósnégyes.

14.40: Elő világirodalom.

15.05: Évszázadok mesterművei. 16.00: Társadalom és iskola. 16.30: Daloló, muzsikáló tájak. 17.05: Puccini: A nyugat lánya. 17.27: Filmzene.

17.45: A Szabó család.

18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Budapesti művészeti hetek. Macbeth.

21.12: Régi magyar muzsika. 21.30: A keleti gyógyászat. TI. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Schubert: a-moll szonatina.

22.50: A közjó szolgálatában.

23.00: Zenekari muzsika.

0.10: Virágénekek.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Sanzonok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca.

12.35: Melódiakoktél,

13.25: Látószög.

13.30: Francia muzsika gyermekeknek.

13.45: Zenés délután.

14.00: Operaslágerek.

14.35: Tánczenei koktél.

15.20: Könyvről könyvért.

15.30: örökzöld dallamok.

16.35: Csúcsforgalom.

18.00: Kamasz-panasz. «

18.35: Válogatott felvételek.

19.25: Az élő népdal.

19.35: Csak fiataloknak!

20.35: Az első világháború és a nemzetközi munkásmozgalom.

20.45: A nászéjszaka. Készletek Messager operettjéből.

21.15: Panteleón és a hölgyvendégek. Mario Vargas I,lo- sa regénye.

21.45: Tisztelet Buddy Hollynak. Il/l. rész.

22.35: Nóták.

23.20: JDcseö Csaba szerzeményeiből.

m. MŰSOR

9.00: Fiatal szólisták és együttesek órája.

10.00: Vokális zene.

11.05: Interfórum — 1984.

III. rész.

12.34: Operaáriák.

13.07: Szimfonikus zene.

14.00: Világújság.

14.20: Népballadák.

14.40: Jevgenyij Nyesztyerenko operaáriákát énekel.

15.19: Barlang. Bernáth László rádiójátéka.

16.00: Szimfonikus táncok.

16.45: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak.

17.00: Emlékezetes dzsesszhangversenyek.

17.35: Dokumentumok a százéves budapesti Operaház történetéből. m/3. rész.

18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora.

19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora.

19.35: Hangverseny Haydn műveiből.

20.35: Gregorián-dallamok.

21.06: A zeneirodalom remekműveiből.

21.55: Közvetítés Luganóból.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: .lohn Lennon énekel.

17.15: Noteszlap.

17.20: Alföldi juhás/.nótákat* ad elő Béres Ferenc.

17.30: Besenyszögi számvetések. Riporter: Dalocsa István.

17.45: Könnyű hangszers/.plók gitárra. Faragó „Judy” István játszik.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Kim Wilde felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.20: Környezetismeret.

(ált. isk. 3. oszt.)

9.35: Kincsek titkos dossziéja. Magyar—francia film.

(ism.)

10.30: Benny Hill műsora. Angol film. (ism.)

10.55: Képújság.

15.20: Iskolatévé.

Afrikai képek. (ált. isk. 6. oszt.)

15.30: Orosz nyelv kicsiknek. 15.45: Az ember a térben és az időben.

16.15: Hírek.

16.20: A hetedik kontinens.

Francia film. (ism.)

16.50: Rallye-bajnokok. VI/6. 17.25: 9-es stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai vita- műsora.

17.55: Reklám.

18.00: Sakk-matt különkiadás. 18.20: Képújság.

18.25: Sportmúzeum.

Magyar—osztrák foeimúlt. 18.50: Ministúdió ’84.

18.55: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-hiradó.

20.00: Az Onedin család. Angol

tévéfilmsorozat. X/4. rész: Első az üzlet.

20.55: Stúdió ’84.

21.55: Megszállottak?

22.40: Tv-hiradó 3.

II. MŰSOR

18.20: Csak gye' jkeknek!

18.45: Képújság.

18.50: Kondor Béla: Szentek bevonulása a városba.

19.10: Svéd barokk együttes — a Brottingholm Ensemble (ism.)

20.00: Szegedi beszélgetések. 20.40: Kék nyerc, fekete coboly.

Szovjet rövidfilm.

21.00: Tv-hiradó 2.

21.20: Reklám.

21.25: Jajkiáltás otthon — Kanadai film.

22.50: Képújság.

BUKAREST

15.05: Diák fórum.

’15.25: Rajzfilmek.

15.35: Népdal fesztivál.

16.00: Nőkről nőknek.

20.00: Tv-hiradó.

20.20: Olvasószoba.

20.40: Dalok.

20.50: Tv-színház: Petru Vintila: A jelszó című műve.

22.20: Tv-hiradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak.

16.50: Művelődési műsor.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek.

17.45: Kicsiny világ.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Néző szerkesztő.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Gyújtópontban.

20.45: Lottóhúzás.

20.55: Alfred Hitchcock filmjei: Elvarázsolt — amerikai játékfilm.

22.35: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Irodalom.

18.45: Világnézet.

19.00: Népszerü-tudományos film.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Esztrád koncert.

20.50: A szabadság útjain.

21.35: Zágrábi körkép.

21.50: A dzsessz ideje.

MOZI

Békési Bástya: Balfácán. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Az álarcos lovas legendája, 4-kor: Robin Hooci

nyila. Békéscsabai Terv: A kicsi kocsi újra száguld. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Vészjelzés a tenger alól, fél 8-kor: Csendestárs. Gyulai Petőfi: A Jedi

visszatér. Orosházi Partizán: Rossz fiú. Szeghalmi Ady: Kelly hősei, I—II.