Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

A stúdiósok Cliziája Egyedülálló vállalkozást valósított meg a Békés me­gyei Jókai Színház stúdiója az elmúlt hét végén Békésen. Két, a mozgalomban koráb­bi munkáikkal országos hír­nevet szerzett amatőrszínpa­di rendezők Pleskonics And­rás és Steinwender József a színház belső és külső stú­diósaival színre vitte Niccolo Machiavelli Clizia című víg­játékát. Eleddig még tudo­másunk szerint nem volt ar­ra példa, hogy részben hiva­tásos és részben amatőr szín­játszók egy színház támoga­tásával együtt dolgozhassa­nak. Ezért is nevezhetjük ki­emelkedőnek a stúdiósok Glizia-előadását. Machiavelli a Mediciek Firenzéjének politikáját, ideológiáját, gazdaságot és művészetet meghatározó alakja volt. aki „machiavel- lizmusával” a feudalizmus és a kora kapitalizmus államel­méletét is megteremtette. A színházbarátok az írogató ál­lam férfi nak talán csak a Mandragora című, 1512-ben született komédiáját ismerik. Nos. a Clizia valóban nem tartozik a commedia deli’ar­te ki virágzását is jelentő kor legjobb darabjai közé. A történet végső soron a félre­értések vigjátéka. Akár Boccaccio, akár Morelo. akár Lope de Vega, akár Shakes­peare, akár Calderon ezt az alaptörlénetel sokkalta job­ban, színesebben írta meg. A felszarvazott férj, a raffinált feleség és szolga, no meg a csábos, nevelt lány félté­kenységgel mérgezett-fűsze­rezett, kicsit pikáns és tanul­ságos, s persze mulatságos háromszögéről van szó. Ter­mészetesen az utolsó felvo­nás végére a jó elnyeri ju­talmát, a rossz pedig méltó büntetését. Mindez ebben a Machiavelli-vigjátékban túl­bonyolított és néha elnagyolt. Cselekmény vezetése már- már zavarosnak mondható a mai néző számára. Akkor mégis, miért választották a stúdiósok (nevezzük így e lelkes csapatot) éppen ezt a művet? A válasz egyértel­mű: Machiavelli ha etűdsze- rűen is írta meg a Cliziát, abban kitűnő szerepeket for­mált. Csillogó alakításokra csábítókat is. A megszégyenített, kifosz­tott és alaposan becsapott zsugori és nőcsábász férjet és nevelőapát, Nicomacót Józsa Mihály játszotta. A rendezők afféle jutalomjátékként ad­hatták a Ki mit tud?-on dí­jazott fiatal színháztagnak ezt a főszerepet. Józsa élt is a lehetőségekkel. A néha ta­lán túlságosan is fényesre csiszolt és ettől nem mindig hitelesre sikeredett alakítása mégis nagyszerű, emlékeze­tes. Voltak olyan pillanatai, amikor igazán megcsillogtat­ta eddig ki nem használt te­hetségét. Ez az első igazi sze­repe. Bizonyított vele. Re­méljük, látjuk még sokat — a nagyszínpadon is. Ugyanez írható le a csalafinta, fur­mányos ötleteivel bonyQdal- mat okozó cserfes feleség, Sofronia alakítójáról, Hor­váth Margitról is. Hivatásos színészektől sem gyakran hallható módon tud bánni a hangjával. Jellemformálása telitalálat. A vígjáték harmadik — és egyben utolsó — „nagy" szerepe Eustachióé, a pénzért mindenre kész, kapzsi ma­jorosgazdáé. Tóth Zoltán a szerep megformálásához nemcsak nagyszerű testi adottságait használta ki, ha­nem bizonyára elmélyült munkával építette fel ezt a jó figurát. Hogy többször is felcsattant a nyiltszíni taps, az az ö hitelesre sikerült alakításának is köszönhető. Pleskonics és Steinwender tudásának javát nyújtva ál­lította színpadra ezt a dara­bot. Jól dolgozták ki megfe­lelő előkészítés után a poé­nokat, a csattanókat. Szí­nészmozgatásuk is elismerés­re méltó. Méltatásukkor ki kell hangsúlyozni, hogy ez az előadás igazi, az amatőr- színjátszásban élő csapat munkával, a közös alkotás örömében született. S mert szép, örvendetes siker a Cli­zia színre vitele, ezért — bár a szerepük eleve nem nyúj­tott kiugró alakításra módot — a többi szereplő nevét is meg kell említenünk. így Szatmári Gáborét — aki kor­hű és szellemes zenét kom­ponált a vígjátékhoz! —, Sö­vény Tiborét, Rozgonyi Ildi­kóét, Salka Zsuzsáét, Bordás Józsefét, Locskai Andreáét, Csipke Sándorét és Vasvári Csabáét; minden játszóét. A békési volt az első elő­adás, a premier. A csapat egyelőre nem tudott beszá­molni arról, hogy ezt a bár­hol, kisebb művelődési ház­ban, üzemi vagy ifjúsági klubban is bemutatható da­rabot legközelebb hol és mi­kor láthatja a közönség. Pe­dig jót lehet rajta nevetni, ezzel egy délutánt-estét kel­lemesen és hasznosan, szóra­kozva eltölteni. Ha a Clizia nem is a legjobb színpadi mű, előadása a jelentősek közé tartozik. (nemesi) Pályázati kiállítás Orosházán Magyar költők Bulgáriáról Az Új Aurora füzetek leg­újabb kiadványa magyar költők Bulgáriáról szóló verseinek kis gyűjteményét adja a könyvbarátok kezé­be. Illyés Gyula, Weöres Sándor, Képes Géza, Ta- káts Gyula, Nagy László, Szécsi Margit, Juhász Fe­renc, Fodor András, Csaná- dy János, Garai Gábor, Szé­kely Magda, Király Zoltán, Keresztes Ágnes, Veress Miklós, Kiss Benedek, Ró­zsa Endre, Utassy József és Baka István versei idézik meg a költők; bulgáriai él­ményeit. A füzethez Kiss Ferenc írt előszót. A kiadvány a Bol­gár Népköztársaság felszaba­dulásának 40. évfordulóját is köszönti. Az orosházi Petőfi Mű­velődési Központ első al­kalommal hirdette meg a bázisterületén élő amatőr képző- és iparművészek pá­lyázati kiállítását. A meg­hívottak 149 alkotást küldtek be, ebből a zsűri hetvenötöt tartott méltónak a bemuta­tásra. A pályázat célja — mint azt a felhívásban köz­zétették — az, hogy a mű­velődési központ bázisterü­letén dolgozó amatőrök szá­mára bemutatkozási lehető­séget biztosítsanak. A tervek szerint a pályázati kiállítást évente meghirdetik, jövőre már a megye valamennyi amatőr képző- és iparmű­vésze számára. A kiállítás megnyitóján — melyen Pap István, a Me­gyei Művelődési Központ igazgatója mutatta be a tár­latot és az alkotókat — ní- vódijakat is osztottak. Ki­emelt nívódíjban részesült Verasztóné Ádász Katalin fafaragó, díjat kaptak még: öze István, Horváth János, F. Varga Mária, Molnámé Gulácsi Ilona, Török Sándor, Csarejs Jánosné és Bulla Márta. (S—B) Orosz nyelvlecke a televízióban Fortocska címmel közös nyelvleckesorozatot készített az új tanévre az Iskolatele­vízió és az Iskolarádió. Az epizódok elsősorban a ki­csik nyelvtanulásához adnak segítséget. A 30 adásra ter­vezett sorozatból a rádiónál eddig tizenöt, a televíziónál tizenegy epizód készült el. A harmincperces televízi­ós filrrftek a Szokolov család,, életéből elevenítenek meg egy-egy mozzanatot. Ezek­hez a játékfilmes epizódok­hoz kapcsolódnak a nemzet­közi és az orosz mesekincs­ből feldolgozott rajzfilmes jelenetek. Az adások ma­gyar szövege nélkül, a kép segítségével próbálják fel­tárni egy-egy szó, kifejezés beszédfordulat értelmét, használati lehetőségét. KÉPERNYŐ A magáról a lehető legritkábban hallató svájci film­gyártás nyugatnémet és osztrák filmesekkel együttdolgozva állít ki bizonyítványt a Svájc nevével olyannyira összeforrt politikai semlegességről A csónak megtelt című filmben. Ha volt hibája ennek a péntek este fél 10-kor látott alko­tásnak, az elsősorban dramaturgiájában keresendő. Az alig kétnapnyi történetet epikusabbra formálták a megengedett­nél. Mesélgettek, jellemezgettek, cselezgettek benne, s köz­ben már-már megfeledkeztünk a svájci—német határon túl várakozó biztos halálról. Remekül megformált színészi ala­kítások váltak utólag hiteltelenné az elkrimisítéstől. Hi­szen kiderült, a csendőrnek esze ágában sincs visszatolon- colni a menekülteket, s az étteremtulajdonos sem a szív hangjára csak olykor hallgató ostoba, kielégítetlen hájfej, hanem a bújtatásba beavatott valaki. S ez utóbbi több mint képtelenség. Ha ez igaz, akkor ez a két ember, két szuper embercsempész. Ha meg véletlenszerűen cselekednek, hol vannak a halmazállapotokat elválasztó, olvadás- és fagyás­pontok, a döntések. Minek ez a hosszú határravivős cécó, főleg a végső, a valódi kitoloncolás ismeretében. Aztán a vágások is nem egyszer zagyvák, félrevezetők, feleslegesek voltak. A csónak megtelt így is rendkívül izgalmas, megrázó al­kotás. E színészeket aligha láthattuk. így nehéz eldönteni, szerepeik mennyire testre szabottak, de számomra, szinte mindegyikük alakítása kiváló. Rettentően erős pillanatokat kaphattunk, egy máig érvényes tanulságot: azt. hogy hábo­rúban nincs semlegesség, csak a cinkosságnak különböző módon szalonképes fokai vannak. Nem lehet semleges tör­vényeket hozni, csak igazságosakat vagy nem azokat. ■ S a börtönparancsnok „nem én hoztam a törvényeket” kijelen­tése után a parancsra gyilkolás egy eddig alig ismert faj­tájától is megborzonghattunk. A tévé azonban- amit adott, abból jócskán el is vett ez­úttal a szinkron hiánya miatt. Helyenként az érthetőség ro­vására ment a felirat. Szerencsére elszoktunk tőle. Ám ha így van, s a legtökkelütöttebb westernek minden coltjának megszólalására van magyar hang, akkor miért pont ennek a többre érdemes filmnek s ennek a szép vállalásé soro­zatnak nem jutott szinkron. Mi történik ilyen esetben péntek este fél 10-kor? Férj: Svájci háborús film? Mi lehet az anyukám? Feleség: Nézd csak, mennyi díjat kapott! Férj: Akkor ez se nekünk készült. Feleség: Háborút, ilyen későn?! Férj: Nézzük kicsit, hát ha szól valamiről. .. Te, ez fel­iratos! (Káromkodik maximum egyet, ennyit ér az ügy, kikapcsolja a tévét, lefekszik vagy olvas, vagy kinéz az ablakon.) No nem, ennél tényleg sokkal többet ért. Remek egy óra volt Sas József szombati műsora. Hogy a műsoridő 75 percre nyúlt? Igen, 15-öt ki lehetett volna hagy­ni. Azt se nehéz eldönteni, melyik tizenötöt? A nótázásost, meg néhány összekötő szöveget. Mert kinek szükséges bizo­nyítani Sas József sokoldalú énektudását, kissé hakniszerű nótázással, a televízióban mindig is csináltnak tűnő kíván- ságkielégítősdivel. Amikor politikus nótácskáit előadja, úgy is benne van azokban minden, ami élet és ének, szak­ma, sőt, művészet. Szövegei pedig lassították, dadogóssá tet­ték a műsort. Sas közismerten félelmetes ritmust képes diktálni, s.ezt így megállítani kár volt. Sas parodizáló készségét mindeddig nem ismertem. Meg­lepett. Érett volt, s ami ritka, a gesztus gyökere, érzelmi rugója, emberi tartalma felől fogta meg a szeretett sze­mélyiségeket. Ahogy Rózsahegyi Kálmánnal elmondatta a Falu végén-t, az bravúr. Ezt a verset még nem hallottam, láttam így elmondani. Mennyi volt benne a híres-hírhedt nagy színészelőd, mennyi önmaga? Lényegtelen. Eggyé vál­tak. Nem volt érdekes ki mondja, ő vagy a mester, mert­hogy a verssel is eggyé vált ez a furcsa, s hallatlan egyéni tehetséggel megáldott bohóc. A kuncogós, nevetős (hangu­latos) kezdés a dráma kirobbanásakor döbbenetes erejűvé forrósodott. Aztán jött a József Attila-vers, nem tudom milyen szintű elmondása, mivel Sast a kamera végig alulról vette, ellen­szenvessé ' maszkírozva, szoborrá merevítve ezzel. Olyan hiba, amit már egy jelentkező operatőrnek sem néznek el a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Még csak azzal se biztatják, jöjjön jövőre. Itt elnézte, vagy száz érdekelt. Nem értem miképp keveredhet az érték egy percen belül ilyen szélsőségesen az értéktelennel, és az értékelhetetlennek Ta­lán ennek a kevésnek a kilúgozása a legnehezebb? Aligha hiszem. Figyelmetlenségről, szakmai hiányosságokról van szó, s arról, hogy bíznak benne, a közönség nagy része át­siklik ezeken az apróságokon. Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Gyógyszerek helyett 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Szimfonikus zene. 9.44: Szüretidö. 10.05: MR 10—14. 10.35: Nóták. 11.15: Maria Ivogün operaáriá­kat énekel. 11.40: A kápolna titka. Galgóczi Erzsébet regé­nye. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Huszka Jenő—Martos Fe­renc: Gül baba. 14.15: Debussy: g-moll vonósné­gyes. 14.40: Elő világirodalom. 15.05: Évszázadok mesterművei. 16.00: Társadalom és iskola. 16.30: Daloló, muzsikáló tájak. 17.05: Puccini: A nyugat lánya. 17.27: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Budapesti művészeti he­tek. Macbeth. 21.12: Régi magyar muzsika. 21.30: A keleti gyógyászat. TI. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Schubert: a-moll szonati­na. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sanzonok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél, 13.25: Látószög. 13.30: Francia muzsika gyerme­keknek. 13.45: Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. « 18.35: Válogatott felvételek. 19.25: Az élő népdal. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Az első világháború és a nemzetközi munkásmozga­lom. 20.45: A nászéjszaka. Készletek Messager operettjéből. 21.15: Panteleón és a hölgyven­dégek. Mario Vargas I,lo- sa regénye. 21.45: Tisztelet Buddy Hollynak. Il/l. rész. 22.35: Nóták. 23.20: JDcseö Csaba szerzemé­nyeiből. m. MŰSOR 9.00: Fiatal szólisták és együt­tesek órája. 10.00: Vokális zene. 11.05: Interfórum — 1984. III. rész. 12.34: Operaáriák. 13.07: Szimfonikus zene. 14.00: Világújság. 14.20: Népballadák. 14.40: Jevgenyij Nyesztyerenko operaáriákát énekel. 15.19: Barlang. Bernáth László rádiójátéka. 16.00: Szimfonikus táncok. 16.45: Labirintus. Zenei rejtvé­nyek fiataloknak. 17.00: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 17.35: Dokumentumok a százéves budapesti Operaház törté­netéből. m/3. rész. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: Hangverseny Haydn mű­veiből. 20.35: Gregorián-dallamok. 21.06: A zeneirodalom remek­műveiből. 21.55: Közvetítés Luganóból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: .lohn Lennon énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: Alföldi juhás/.nótákat* ad elő Béres Ferenc. 17.30: Besenyszögi számvetések. Riporter: Dalocsa István. 17.45: Könnyű hangszers/.plók gi­tárra. Faragó „Judy” Ist­ván játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kim Wilde felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.20: Környezetismeret. (ált. isk. 3. oszt.) 9.35: Kincsek titkos dossziéja. Magyar—francia film. (ism.) 10.30: Benny Hill műsora. An­gol film. (ism.) 10.55: Képújság. 15.20: Iskolatévé. Afrikai képek. (ált. isk. 6. oszt.) 15.30: Orosz nyelv kicsiknek. 15.45: Az ember a térben és az időben. 16.15: Hírek. 16.20: A hetedik kontinens. Francia film. (ism.) 16.50: Rallye-bajnokok. VI/6. 17.25: 9-es stúdió. A Szovjet Te­levízió külpolitikai vita- műsora. 17.55: Reklám. 18.00: Sakk-matt különkiadás. 18.20: Képújság. 18.25: Sportmúzeum. Magyar—osztrák foeimúlt. 18.50: Ministúdió ’84. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Az Onedin család. Angol tévéfilmsorozat. X/4. rész: Első az üzlet. 20.55: Stúdió ’84. 21.55: Megszállottak? 22.40: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.20: Csak gye' jkeknek! 18.45: Képújság. 18.50: Kondor Béla: Szentek be­vonulása a városba. 19.10: Svéd barokk együttes — a Brottingholm Ensemble (ism.) 20.00: Szegedi beszélgetések. 20.40: Kék nyerc, fekete coboly. Szovjet rövidfilm. 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Jajkiáltás otthon — Kana­dai film. 22.50: Képújság. BUKAREST 15.05: Diák fórum. ’15.25: Rajzfilmek. 15.35: Népdal fesztivál. 16.00: Nőkről nőknek. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: Olvasószoba. 20.40: Dalok. 20.50: Tv-színház: Petru Vintila: A jelszó című műve. 22.20: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Néző szerkesztő. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Alfred Hitchcock filmjei: Elvarázsolt — amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Irodalom. 18.45: Világnézet. 19.00: Népszerü-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Esztrád koncert. 20.50: A szabadság útjain. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: A dzsessz ideje. MOZI Békési Bástya: Balfácán. Bé­késcsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Az álarcos lovas le­gendája, 4-kor: Robin Hooci nyila. Békéscsabai Terv: A kicsi kocsi újra száguld. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: Vészjelzés a ten­ger alól, fél 8-kor: Csendes­társ. Gyulai Petőfi: A Jedi visszatér. Orosházi Partizán: Rossz fiú. Szeghalmi Ady: Kelly hősei, I—II.

Next

/
Thumbnails
Contents