Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 25., kedd Tanácsülés Medgyesegyházán Közművelődési konferencia A medgyesegyházi Nagy­községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ta­nácsülés óta három ülést tartott — jelentette be Mak­ros János tanácselnök, a teg­nap délutáni tanácsülésen. A három tanácskozás közül különös jelentőséggel bír az, melyet a nagyközségi párt- bizottság végrehajtó bizott­ságával együtt a bánkúti ke­rületben tartottak, és fel­mérték azon a település helyzetét. A tanácselnök ez­után a július 18-i tanácsülés óta eltelt időszak más, fon­tosabb eseményeiről és in­tézkedésekről adott tájé­koztatást. Az ülés első napirendjén az ügyrendi bizottság beszá­molóját terjesztették a ta­nácstagok elé. A jelentés a vásárokról, piacokról, a köz­ség belterületén áthaladó, vagy oda érkező munka- és szállítógépek - közlekedési rendjéről, a köztisztaságról, a községi, helyi építésügyi előírások betartásáról szá­molt be, megállapítva, hogy a rendeletek érvényesülése általában megfelelő. A második napirend a ta­nácsi bizottságok és a szak- igazgatási szerv által vég­zett ellenőrzések tapasztala­tait összegezte. Megvitatták az egészségügyi és szociál­politikai bizottság, az okta­tási és közművelődési bizott­ság, valamint a tanácsi szakigazgatás munkaügyi el­lenőrzéseinek tapasztalatait a Haladás Tsz-ben, valamint vas- és faipari szövetkezet­ben. A tanácsülés a jelentést elfogadta, javasolva, hogy a bizottságok növeljék az el­lenőrzések számát és tegyék azokat részleteiben is haté­konyabbá. (s—n) Horváth István Romániában Belügyi delegáció élén hétfőn hivatalos látogatásra Romániába utazott Horváth István belügyminiszter. Hor­váth István Georghe Ho- mostean, a Román Szocia­lista Köztársaság belügy­minisztere meghívásának tesz eleget Gáspár Sándor Prágában Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen a világ- szervezet vezetőivel a soron következő főtanácsülés, és a szervezet előtt álló néhány időszerű téma előkészítésé­ben. Tíz esztendeje hozott ha­tározatot az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a közműve­lődés helyzetéről, s a fej­lesztés feladatairól. Két év­vel később, 1976-ban törvény született a közművelődésről, amely a reális társadalmi, gazdasági folyamatokból ki­indulva tárta fel a magyar közművelődés eredményeit és gondjait, s állást foglalt alapvető elvi és gyakorlati kérdésekben. Október 4-én és 5-én drszágos tanácskozá­son vitatják meg az eltelt évtized legfontosabb tapasz­talatait, s elemzik azokat a sok tekintetben új társadal­mi, gazdasági és kulturális kérdéseket, amelyek a köz- művelődéstől is a mai hely­zetnek, s a jövő igényeinek megfelelő válaszokat várnak. Az előkészületekről Kor­mos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője tájé­koztatta Dénes Istvánt, az MTI munkatársát. Többek között elmondta, hogy az ér­tekezletet széles körű szak­mai eszmecsere előzte meg; mintegy ezer szakember, s az érintett tanácsi, mozgal­mi, társadalmi szervek ille­tékes testületé véleményezte a tanácskozás vitaanyagát. A viták során különös hang­súlyt kapott az elmúlt tíz év értékelése, a megtett út ered­ményeinek és ellentmondá­sainak vizsgálata, s a jövő elképzeléseinek felvázolása. Jelentős véleménykülönbsé­gek is voltak, de abban a résztvevők majd mindegyike egyetértett, hogy a pártha­tározat és a törvény hosz- szabb távra szóló elképzelé­sei az alapelvek és a cselek­vés fő irányai ma is érvé­nyesek, s alkalmasak arra, hogy megalapozzák a követ­kező esztendők munkáját. — Az is nyilvánvalóvá vált — mondotta a főosztályvezető —, hogy a törvény végrehaj­tása során elért eredmények mellett néhány területen — főleg a művelődési otthonok­ban és a közösségi művelő­dés más bázisaiban — ész­lelhető bizonyos megtorpa­nás. A mennyiségi mutatók csökkenése mellett azonban itt is kimutatható a minősé­gi fejlődés, mert például ma a szakkörök jelentős részé­nek jobbak a tárgyi, sze­mélyi feltételei, mint koráb­ban. A viták csomópontjába került az a kérdés is, hogy mennyire tudott a közműve­lődés a társadalom számára hasznos értékeket közvetíte­ni. Kirajzolódott, hogy emel­kedett a lakosság politikai, gazdasági ismereteinek szín­vonala, s bővült a gyakorla­ti ismeretek köre, ugyanak­kor — elsősorban a szóra­koztatás szférájában — teret hódított a kommersz. Kormos Sándor rámuta­tott: az országos közművelő­dési tanácskozás olyan mun­kaértekezlet, amely hozzáse­gíthet közművelődésünk idő­szerű tennivalóinak kijelölé­séhez, ösztönzést adhat a mindennapi munkához, és erősítheti társadalmunk ér­deklődését a művelődési le­hetőségek igénybevétele iránt. 11 múzeumi hónap rendezvényei Békés megyében Megyénkben sok kiállí­tással, előadással, filmvetí­téssel várja a múzeumi hó­nap az érdeklődőket. Már megnyílt a békéscsa­bai Munkácsy Mihály Mú- zuemban A felszabadulástól a demokratikus újjászületé­sig című kiállítás. Október 18-án „Az én műhelyem”- sorozat rendezvényeként Szereday Ilona grafikusmű­vész tárlata nyílik meg. Gyulán az Erkel Ferenc Múzeumban vadásztrófea- kiállítás lesz látható szep­tember 25-től. A Réthy Zsig- mond által rendezett kiállí­tást jövő év januárjáig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Orosházán a Szántó Ko­vács János Múzeum ad ott­hont a Munkásmozgalom története Orosházán 1945-ig című kiállításnak. Megnyitó október 7-én. Gyulán a Kohán Múze­um Baráti Körének tart előadást Sisa Béla építész. az Országos Műemléki Fel­ügyelőség munkatársa Mű­emlékvédelem Békés megyé­ben címmel. A Kohán Mú­zeumban az új állandó Ko- hán-kiállítást mutatja be Ibos Éva muzeológus. A múzeumi hónapban a múzeumi szakágakhoz kap­csolódó filmvetítésekre vár­ják az előre bejelentett is­koláscsoportokat. Október 2-án és 4-én a történeti szak­ági napon a Békés megye 1944—45-ben című időszakos kiállítás tárlatvezetésére, s az ehhez kapcsolódó Fel ké­ne szabadulni már című kis- film vetítésére kerül sor. Október 9-én természet- tudományi nap, 16-án nép­rajzi szakági nap, 23-án ré­gészeti nap, 29-én képzőmű­vészeti nap filmvetítései várják az érdeklődőket. A csoportok a múzeum köz- művelődési osztályán jelent­kezhetnek. U.T. Nemzetközi autós tanulmányi hót Hétfőn nemzetközi tanács­kozás kezdődött a Fórum Szállóban: az autó. és tou- ringklubokat egyesítő világ- szervezet (AIT) szeptember 24—28. között Budapesten tartja tizedik tanulmányi hé­tét. Az AIT 1898-ban alakult Luxemburgban, a II. világ­háború után Genf lett a köz­pontja. Jelenleg a világ 120 milliónyi autósának érdekvé­delmi szervezete. A világ- szervezetet négy régióra osz­tották fel, az elsőbe — az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát felölelő régióba — tartozik a Magyar Autóklub. A régiók ügyeit az igazgató- tanács irányítja, ennek 1981 óta tagja a magyar szerve­zet. Az AIT legfontosabb céljai között szerepel a sza­bad idő eltöltésének elősegí­tése, az atósok érdekeinek képviselete, a tagszervezetek szolgáltatásainak egységesí­tése, valamint a rendszeres tapasztalatcserék megszerve­zése. Ez utóbbinak jelentős fó­ruma a most megrendezett tanulmányi hét is, melyen több mint húsz európai, af­rikai és ázsiai ország autó­klubja képviselteti magát. A résztvevők több szekcióban tanácskoznak, s egyebek kö­zött megvitatják a kempin­gezéssel. az ifjúsági turiz­mussal, a kerékpáros és gya­logos túrákkal, valamint a környezetvédelemmel ■ kap­csolatos időszerű kérdéseket. Képeskönyv Pannunhalmáról Reprezentatív kivitelű pan­nonhalmi képeskönyvet jelente­tett meg a Győr-Sopron me­gyei Idegenforgalmi Hivatal. A magyar és' német nyelvű kiad­vány színes felvételeit Meződy ö. István győri fotóművész ké­szítette. az ismertető szöveget pedig Keresztury Dezső aka­démikus írta. A képeskönyv áttekintést ad a vár ezeréves történetéről, be­mutatja a vár építészeti emlé­keit, az ott őrzött több száz éves kódexeket, s a főapátság kincstárának legszebb darabja­it, közöttük az 1482-ből szárma­zó, sodronyzománc díszítésű Mátyás-kelyhet. Honvédelemmel a békéért (Tudósítónktól) Az MHSZ szarvasi városi vezetőségének székházában kibővített ülést tartott szep­tember 21-én, pénteken az MHSZ Békés megyei agitá- ciós és propaganda tagbi- zottsága. Ezen részt vettek a területi vezetőségek agitá- ciós és propagandabizottsá­gának vezetői. Tóth József megyei főelő­adó megnyitója után Tímár Béla főhadnagy, az MHSZ városi vezetőségének titkára tájékoztatót adott a szarvasi MHSZ irányítása alá tarto­zó klubok munkájáról. Ez­után Huszárik Mihály, a vá­rosi szakbizottság vezetője tartott előadást, melyben ki­emelte, hogy az agitációs és propagandatevékenységnek minden területen jelen kell lennie. Utalt az MHSZ vá­rosi vezetőségének együtt­működéseire, melyet a társ fegyveres testületekkel, a tanáccsal, a HNF-fel, a KISZ-bizottsággal, a szocia­lista brigádokkal és a helyi cigányügyi koordinációs bi­zottsággal kötöttek. További feladatnak tekin­tik a Szarvas felszabadulá­sának 40. évfordulója jegyé­ben megrendezésre kerülő helytörténeti vetélkedő le­bonyolítását, a szocialista munkaverseny eddigi érté­kelését, á klubok történeté­nek megírását, a fiatalok hazafias, honvédelmi ne­velésének segítését. Az átfogó ismertetés után a résztvevők megtekintették a város honvédelmi klubjai­nak agitációs és propagan­datevékenységét bemutató kiállítást továbbá a Szarvasi Állami Tangazda­ság Mező Imre honvédelmi klubjának 1960-as években rendezett versenyekről ké­szült filmjét. K. P. Plakátpályázat A KISZ Békés megyei bizottsága plakátpályázatot hir­det a megye felszabadulásának 40. évfordulójára. Pálya­munkákat a következő témákban lehet készíteni: — A megye felszabadulásának 40. évfordulója. — Béke, barátság, szolidaritás. A pályázaton bárki részt vehet. A pályamunkákat 1984. október 1-ig a következő címre lehet eljuttatni: KISZ Békés megyei bizottság, politikai képzési központ, 5600 Békéscsaba, Lencsés! út. Díjazás: a legjobb tíz plakát készítője vásárlási utal­ványt kap. A legsikerültebb plakátokból 1984. október 6-án, a megyei ifjúsági találkozón kiállítást rendeznek. B VIT-tombola nyereményjegyzéke A xn. Világifjúsági és Diák­9177, 1311, 9106, 8509, 3860, 3260, találkozóra való felkészülés je­9017, 20, 8704, 8708, 9076, 9045, gyében a KISZ Békés megyei 3361, 7679, 3373, 8566, 545, 7529, bizottsága VIT-tombolát bocsá­7634, 1160, 41, 9099, 1168, 9057, tott ki, első ízben a szeptember 531, 1364, 8748, 9089, 1086, 7625, 22-ét megelőző időszakban. E 1887, 841, 1152, 513, 9456, 9308, tombola sorsolását szeptember 426, 7777, 1412, 440, 575, 7823, 22-én, szombaton délután a bat­577, 333, 3365, 9004, 1361, 660, 1151, tonyai emlékünnepségen rendez­580, 6265, 555, 464, 838, 8738, 1126, ték meg. A következőkben kö­1889, 1097, 7637, 836, 9315, 1296, zöljük a nyertes tombolajegyek 675, 6261, 8528, 472, 1076, 690, 3375, számát. 9228, 7575, 1983, 1206, 9015, 7601, A főnyereményt, egy penzal 1408, 9310, 7514, 1406, 7534, 558, társasúton való, két személyre 8508, 7581, 1366, 48, 1413, 7522, szóló részvételi jegyet nyerte a 7608, 3364, 1403, 3718. 7682. számú VIT-tombolajegy. A A nyereménytárgyakat a KISZ további nyertes tombolajegyek Békés megyei bizottságán (Bé­száma — amelyekkel különböző késcsaba. Szabadság tér 17. III. tárgyakat sportfelszerelést. Játé­emelet) 30 napon belül lehet át­kot nyertek — a következő: venni. Szarvas Tanácskozás a kistermelők helyzetéről A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének kertba­rátok és kistermelők társa­dalmi szövetsége kibővített vezetőségi ülést tartott teg­nap Szarvason. Ezen elsőként Fekete Béláné titkár, a kis- árutermelés idei helyzeté­ről tájékoztatta a megjelen­teket. Mint mondotta, a fo­gyasztási szövetkezetek vár­hatóan nem tudják felvásá­rolni burgonyából, valamint zöldség- és gyümölcsfélesé­gekből a korábban tervezett mennyiséget, mivel az idő­járás elég kedvezőtlenül be­folyásolta a terméseredmé­nyeket. Például az 1984. év első negyedében primőrök­ből is a tervezettnél keve­sebbet vettek át az ÁFÉSZ- boltok, mert ezeket a kister­melők — a szövetkezetek ki­kerülésével — főleg maguk értékesítették a piacokon. Az úgynevezett vegyes cikkeket érintő forgalom szintén alatta marad a múlt évinek. Ezen belül viszont 122 millió 500 ezer forint ér­tékű baromfit vásároltak fel 8 hónap alatt, míg tojásból több mint 30 millió darabot vettek át, illetve adtak el a szövetkezetek. A nyúl jöve­delmezősége leromlott, bár a nyáron némileg jobb volt a helyzet. A méztermelésre ugyancsak kedvezőtlenül ha­tott az időjárás, sőt, a múlt év második felében méhbe- tegséggel is számolni kel­lett. ■ A részletes tájékoztatás után kérdések, válaszok és hozzászólások hangzottak el, majd dr. Tóth József tudo­mányos kutató beszámolt az ÖKI tevékenységéről. Végül a résztvevők megtekintették Szarvas és a város környéki községek kertbarátköreinek, kertészeti szakcsoportjainak termékeiből rendezett kiál­lítást az Árpád Szállóban. —y—a Országgyűlési bizottságok ülése Hétfőn a Parlamentben együttes ülésen tanácskozott a mezőgazdaságban alkalma­zott keresetszabályozás ta­pasztalatairól, a továbbfej­lesztés feladatairól az or­szággyűlés mezőgazdasági, valamint terv- és költségve­tési bizottsága. A téma napi­rendre tűzését az indokolta, hogy a mezőgazdaságban je­lenleg alkalmazott kereset­szabályozási módszer mind kevésbé képes hatékony ter­melésre ösztönözni a dolgo­zókat. A tapasztalatok sze­rint a mai központi előírá­sok éppen a dinamikusan fejlődő, a leginkább haté­konyan gazdálkodó nagy­üzemek elé állítanak korlá­tokat. A keresetszabályozás módszerei ugyanis nem iga­zodtak kellően azokhoz a követelményekhez, amelyek a termelési technológiák gyors fejlődésével, a terme­lési szerkezet és a munka­erő-struktúra módosításával kerültek előtérbe. A képviselők megvitatták a több mint másfél éve kí­sérletképpen bevezetett és mintegy száz mezőgazdasági nagyüzemre kiterjesztett új jövedelemszabályozás tapasz­talatait is. Szedik a cirokszakállt Megyénk mezőgazdasági üzemeiben, az orosházi és a mezőkovácsházi járásban hétfőn megkezdték a cirok- szakáll szedését. A háztáji művelésére kiadott összefüg­gő nagy táblákon több szá­zan kézzel vágják a seprű­alapanyagot. A cirokszakáll — minőségének megőrzése végett — csak ily módon ta­karítható be, mert kizárólag a szépen vágott, magjától megtisztított és törésmentes alapanyagból készíthető jó minőségű háztartási seprű. A hazai cirokszakálltermés több mint nyolcvan százalé­ka kerül le a következő he­tekben a Békés megyei föl­dekről. A Mezőkovácsházi Ciroktermeltető Közös Válla­lat körzetében több mint két és fél ezer hektáron terem ez a belföldön és külpiacon egyaránt jól értékesíthető ipari növény. Az idei ter­mésnek nem kedvezett a szá­razság, ennek ellenére a szakemberek közepesnél jobb hozammal és minőséggel szá­molnak. Újra együtt Sütőipari üzemi randevú Az ma már — szerencsére — természetes, hogy szinte minden üzem, intézmény évente egyszer „randevút ad” egykori dolgozóinak, nyugdí­jasainak, tájékoztatja őket a volt munkahely fontosabb eseményeiről. így volt ez tegnap is Békéscsabán az 1. sz. sütőipari vállalatnál. A szervezők — az idén először nem a szakszervezet, hanem egy szocialista brigád, az Arany János, vállalta e sze­repet — mintegy 160 meghí­vót küldött szét, amit bizo­nyára, a szépen megtelt ebédlő igazolja, sok helyen örömmel fogadtak. A vidéki (békési, mezőberényi) egysé­gek nyugdíjasait busszal hoz­ták el az összejövetelre. Persze, nem elég megren­dezni a találkozót, színvona­lassá, élvezetessé, emlékeze­tessé kell azt tenni. A jó hangulatról ezúttal magyar­nóta-énékesek és a Halász- csárda zenekara gondosko­dott. A hagyományokhoz híven az igazgató, Szabó László tá­jékoztatta az egybegyűlter -ket az üzemben történtekről, többek között arról, hogy még az idén egy helyen, az átadásra kerülő új üzemrész­ben készül valamennyi ter­mékük. Szó esett arról is, hogy a péksüteményeket — a töltelékes árut — hama­rosan nem éjjel, hanem nap­pal sütik, és így délután ke­rülnek frissen, melegen az üzletekbe. A nyugdíjasok természetesen megtekintet­ték az új üzemépületet, és nem maradhatott ki az ilyen­kor szokásos vendéglátás, a vacsora sem. Búcsúzóul a vállalat minden régi dolgo­zóját egyik közkedvelt ter­mékével, a mézes tortalap­pal ajándékozta meg. —szí—

Next

/
Thumbnails
Contents