Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. szeptember 15„ szombat NAGYVILÁG A L’Humanité ünnepének tanulságai Az idén is sok százezres tömegeket vonzott a L’Humanité ünnepe a Párizs melletti Courneuve hatalmas parkjába. A korábbiakhoz képest most talán az volt a változás, hogy a gazdag és sokszínű kulturális program mellett a politika még inkább az előtérbe került, mint eddig. Nem kommunista politikai körökben is nagy érdeklődéssel várták az FKP ve­zetőinek az ünnepen elhangzó nyilatkozatait, azt, hogy mi­lyen álláspontot foglalnak el a kommunisták a kormányból való távozásuk után. Ugyanakkor az ünnep programján is több olyan rendezvény szerepelt, mint a fiatalok részére rendezett vitafórum, vagy az acélipar és gépkocsiipar prob­lémáival foglalkozó kiállítások, s az azokon rendezett viták, amelyek középpontjában a francia dolgozókat ma elsősor­ban foglalkoztató problémák — a munkanélküliség emelke­dése, s a vásárlóerő csökkenése — álltak, hiszen a franciák ma elsősorban e gondok megoldását várják a politikai veze­tőktől. Amerikai választási kampány Eldördült a startlövés Georges Marchais főtitkár tévényilatkozata, s Roland Leroynak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a L’Huma­nité igazgatójának a szep­tember 9-én, vasárnap nagy­gyűlésen elhangzott beszéde világosan körvonalazták a párt álláspontját. Az FKP azért volt kénytelen távozni a kormányból, mert intő szavát és javaslatait nem vették figyelembe. Ez nem jelenti azt, hogy a kommu­nisták most duzzogva félre­állnak és afféle „ugye meg­mondtuk" álláspontról fi­gyelik a helyzet alakulását. Ellenkezőleg, a kommunis­ták aktívan küzdenek a vál­ság ellen, s arra szólítják fel a szocialistákat és a haladás minden hívét, hogy olyan széles körű népi tömörülést hozzanak létre, amely ma egyedül képes kivezetni az országot a válságból és megújítani azt a lendületet, Április óta nincs áramkor­látozás Jugoszláviában. Köz­ismert, hogy az őszi és téli hónapokban drasztikus áramkorlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni. A helyzet tavasz óta annyira megjavult, hogy fennakadás nélkül tudták biztosítani a napi 140—150 millió kilo­wattórás fogyasztást, sőt le­hetővé vált jelentős mennyi­ségű áram exportja is. Az eredményekhez hozzájárult a szénbányászat növekvő telje­sítménye és az a körülmény, hogy a krskói atomerőmű túlszárnyalta előirányzott termelési tervét. A jövő kilátásait illetően a hivatalos jelentések ugyan­csak biztatóak, a hőerőmű­vek — a kőolajüzemelésűek amely 1981-ben győzelemre vitte a baloldalt. Georges Marchais azt is határozottan leszögezte: a kommunisták, mivel nem vesznek részt a kormányban, nem vállalják a felelősséget az ügyek intézéséért, de a parlamentben támogatni fogják a szocialista kormány minden pozitív intézkedését és bírálni fogják azokat, amelyek meggyőződésük sze­rint ellentétesek a dolgozók és az ország érdekeivel. Ro­land Leroy arra is rámuta­tott: a kommunistáknak a kormányból való távozása óta tovább nőtt a munka- nélküliség, újabb üzemek zárják be kapuikat, számos közszolgáltatás árát emel­ték, csökkent a dolgozók vá­sárlóereje, a jövő évi költ­ségvetés előkészületei pedig arról tanúskodnak, hogy a szigor politikája méginkáb a nadrágszíj-összehúzás po­litikájává válik. kivételével — teljes kapaci­tással működnek és a csa­padékbőség következtében a tározókban nagy víztartalé­kokkal rendelkeznek. Az energiahordozók tekin­tetében Jugoszláviában ko­rábban a barnaszén és lignit szerepelt az első helyen, a feketeszén-termelés viszont nem fedezi a szükségletet. A drága kőolajból a hazai le­lőhelyek nem fedezik a szükségletet, a devizahiány azonban korlátozza az olaj­behozatalt. A földgázellátás gondjait könnyítik az évi 1 milliárd köbméterre rúgó szovjet szállítások, s emehett egyre több helyen végeznek eredményes fúrásokat az or­szág különböző területein. Mindez azt bizonyítja, he­lyes volt az a döntés, hogy az FKP nem vállalja tovább a kormányzati felelősséget. A francia televízió harma­dik csatornája közvélemény­kutatást rendezett az ünnep résztvevői között: mit gon­dolnak arról, hogy az FKP nem vesz részt a kormány­ban. A megkérdezettek kivé­tel nélkül helyeselték a Köz­ponti Bizottságnak ezt a döntését. Az egyik megkér­dezett ezt is hozzátette: a kommunisták ismét vissza­térnek majd a kormányba, ha az megváltoztatja gazda­ságpolitikáját. Ezért kell küzdenünk, mert csak így lehet elkerülni azt, hogy a baloldal vereséget szenved­jen az — 1986-os nemzet- gyűlési választáson. A L’Humanité hétfői, ün­nep utáni vezércikkének ér­tékelése szerint az ünnep minden évben nagy politikai esemény. De az idén ennél valamivel több volt, valami minőségi változás mutatko­zott. A tömeg éppolyan nagy volt, mint az előző évben, de az ünnep hatalmas városá­nak utcáin most olyan poli­tikai légkör alakult ki, amely arra vall: új népi ön­tudat van kialakulóban. Tud­juk, az út hosszú és nehéz lesz, nagyon sok energiát és intelligenciát kell mozgósí­tani. Az idei ünnepből a megfigyelők le fogják vonni azt a tanulságot, hogy a kommunisták továbbra is je­len vannak és helytállnak. Dobsa János Bánátban és Bácskában újabbnál újabb földgázkuta- kat tárnak fel. Szovjet és bá­náti földgázzal üzemelnek az ország nagy vasművei, a beocsini cementgyár, Szerbia számos jelentős ipari üzeme, s a közeljövőben Belgrád is rákapcsolódik a Vajdaságot behálózó gázvezetékre. A pancsovai vegyiipari nagy­üzem is a bánáti földgázra épült. Szlavónia szintén je­lentős szénhidrogén-lelőhely. Mind újabb fúratokat tárnak fel: földgázt főleg a Dráva menti vonalon leltek. A leg­újabb hír: kedvező eredmé­nyek mutatkoznak a tenger­fenék-kutatásban, elsősor­ban Pula körzetében, ahol földgázra bukkantak. A ju­goszláv hajógyárakban há­rom úszósziget épül, amely lehetővé teszi .majd az Ad­riai-tengerparton tervezett fúrásokat. Gáti István Szeptember első hétfőjén megkezdődött a hivatalos amerikai választási kam­pány, amely novem­ber 6-án (hivatalos leírás szerint a „november első va­sárnapját követő kedden”) ér véget. Eldördült tehát a startlövés. Ebben a pilla­natban az esélyek egyértel­műen Ronald Reagannak, az Egyesült Államok jelenlegi elnökének, a republikánusok vezérének kedveznek. Ennek számos oka van. Az első mindenképpen az, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években rendkívül nagyszabású gazdasági és demográfiai változások tör­téntek. Ennek következtében az ország politikai súlypontja a lényegesen konzervatí­vabb déli-délnyugati, úgy­nevezett Nap-övezet felé to­lódott el. Ezzel összefüggés­ben az említett övezet gaz­dasági jelentősége is meg­nőtt. Ez jelenleg az Egyesült Államok konjunktúra-köz­pontja. a mostani gazdasági fellendülés fő területe. Ez az eltolódás már 1980-ban is je­lentősen hozzájárult Reagan választási győzelméhez és ahhoz, hogy az utóbbi négy évben megerősödjék az Egyesült Államok modern történetének legjobboldalibb kormánya. Reagan fölénye Mindez természetesen nem lett volna lehetséges, ha az Egyesült Államokban nem bontakozik ki egy olyan gaz­dasági fellendülés, amely­nek során a bruttó nemzeti össztermék növekedésének évi üteme 7 százalék körül ingadozik. Méghozzá úgy, hogy ezzel, egy időben az infláció rendkívül alacsony (4 százalék körüli), és a munkanélküliek száma — noha továbbra is viszonylag magas — csökkent (a válság csúcspontján mért 10 száza­lékos arányról mintegy 8 százalékra). A köztársaság­párti vezetés ezt az előnyt természetesen a végsőkig ki­használja, és mindent elkö­vet, hogy legalább az év vé­géig ne törjön meg a fel­lendülés. Miután az Egyesült Álla­mokban a történelmi tapasz­talatok szerint az elnökvá­lasztás során mindig belső politikai tényezők játsszák a legfontosabb szerepet, a fel­sorolt két tényező önmagá­ban is biztosította Reagan fölényét. Ehhez azonban az európaiak számára sokszor érthetetlen módon hozzájá­rult Reagan úgynevezett ke­mény külpolitikája is. Igaz: az Egyesült Államokban szé­les — mindenekelőtt értel­miségi — rétegek okkal ag­gódnak a Fehér Ház lakójá­nak fegyverkezési politikája és elvakult szovjetellenessé- ge miatt. Ugyanakkor a la­kosság széles — és a részle­tekben tájékozatlan — réte­geit magával sodorta az el­nök féktelen szovjetellenes retorikája, valamint az, hogy igen ügyesen manőverezett az „erős Amerika”, és az úgynevezett új hazafiság jel­szavával. Oemokraták hátránya Az említett tényezőkön túlmenően akaratlanul a má­sik oldal, a demokrata párt is hozzájárult Reagan fölé­nyének megszilárdításához. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdasági konjunktúra • lég­körében a demokratáknak egszerűen nem volt módjuk arra, hogy egy másik, Rea­ganétól gyökeresen különbö­ző gazdaságpolitikai válto­zatot dolgozzanak ki. Ha­sonlóképpen hiányzott az éles különbségtétel külpoli­tikai vonatkozásban. Igaz, olyan részletkérdésekben, mint a nukleáris fegyverke­zés befagyasztása, vagy a B—1 bombázóról és az MX- rakétáról való lemondás, a demokraták hajlékonyabb és pozitívabb álláspontot kép­viselnek. Nem támadják vi­szont a jelenlegi amerikai külpolitika alapvonalait, és fokozni akarják a fegyver­kezési kiadásokat, bár Rea­gannál valamivel lassúbb ütemben. A demokraták hátrányos helyzetéhez hozzájárult az is, hogy Reagan gyakorlati­lag kezében tartja a köztár­sasági pártot, és ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással je­lölték a republikánusok a Fehér Házban. A demokrata jelöltnek, Mondáiénak ezzel szemben heves és hosszan tartó küzdelmet kellett vív­nia a jelöltség megszerzésé­ért. Sőt, az amerikai feketék vezető politikai képviselőjé­vel, a rendkívül aktív Jack- sonnal még a jelöltség meg­szerzése után is súlyos nézet- különbségei voltak. Ezeket csak egy hat napig tartó bé­ketárgyaláson sikerült leg­alább formailag tisztázni. Verseny — kérdőjelekkel A fenti, vázlatosan felso­rolt okok következtében a startlövés pillanatában Rea­gannak 11 százalékos az elő­nye Mondale volt alelnökkel szemben. Ezek után úgy tűn­het, hogy a novemberig tar­tó kampány puszta formaság. A valóságban ez nem így van. Egyértelműen Reagan az esélyes, a versenyt azon­ban mégsem lehet lefutott­nak tekinteni. Ennek volta­képpen egyetlen számottevő oka van. Nevezetesen az. hogy a jelenlegi választáso­kon a becslések szerint sok­kal nagyobb lesz a szavazók száma, mint eddig bármikor. Ez két, egymással összefüggő okkal magyarázható: a poli­tikailag tudatosabb női sza­vazók, és á fekete szavazók számának várható növeke­désével. Ez több milliós vá­lasztótömeget jelent, mégpe­dig egyértelműen demokra­ta szavazókat. Mondale esé­lyei tehát némileg leegysze­rűsítve attól függenek, hogy az amerikai fekete szavazók, s az említett női rétegek mennyire aktivizálódnak, és ez az aktivitás az Egyesült Államok mely államaiban lesz a legerősebb. Ha nagyon nagy arányú lesz e szavazó­rétegek fellépése, és olyan államokban nyilvánul meg (elsősorban délen), ahol a két jelölt között viszonylag szoros a verseny, akkor le­het némi esélye Mondaténak a sikerre. Le kell azonban szögezni, hogy mindez az adott pilla­natban csak lehetőség, és valójában óriási meglepetést jelentene. Pillanatnyilag a világnak azzal kell számol­nia, hogy Ronald Reagan a Fehér Házért folyó verseny favoritja. — i — c — Jugoszlávia Földgáz a tengerfenékről Nézzük meg például a bú­torgyártást. Bútorokból Csehszlovákia számottevően növeli szállításait a Szov­jetunióba. Ezek értéke 1990- ig eléri a hétszáz millió ru­belt. összehasonlításul: 1983-ban az ilyen eladások nyolcvanmillió rubelt tettek ki. Az ország részvétele eb­ben a programban többek között azért is jelentős, mert úgynevezett beruházási bú­torszállítmányai hozzájáru­lásnak számítanak. a hmel- nyicei atomerőmű építkezé­seihez. A bútorokért cseré­be Csehszlovákia igen elő­nyös feltételekkel villany­áramot kap. A tartós használati cikkek és háztartási berendezések gyártásában Csehszlovákia kezdeményező szerepet ját­szik. Elsősorban mosó-, hű­tő- és fagyasztógépekkel je­lentkezik a KGST-országok piacán. A Tatramat és a Calex vállalat arra törek­szik, hogy termékeivel a legmagasabb igényeket is kielégítse. E kiragadott példákból is látható, Csehszlovákia fon­tosnak tartja a célprogram megvalósítását. Ez biztosítja többek között a tartós hasz­nálati cikkek stabil, hosszú távú szállítási lehetőségeit a KGST-tagállarrtokba, s hoz­zájárul a csehszlovák gazda­ság intenzív fejlesztéséhez. Fogyasztási cikkek Csehszlovákiából A KGST tagállamai 1979- ben hosszú távú célprogra­mot fogadtak el a fogyasz­tási cikkek gyártására. Az­óta öt esztendő telt el, ér­demes tehát szemügyre ven­ni, hol tart a program meg­valósítása. Csehszlovákiában ennek a programnak kez­dettől fogva fokozott figyel­met szenteltek. Az ország ma már 170 egyezményben érdekelt, elsősorban a tex­til-, az üveg- és a fafeldol­gozó iparban. Partizánfalváról a világ hetven országába exportálnak ci­pőt. Csak a Szovjetunióba évente több mint tizenegymillió párat adnak el A Calex Vállalat dolgozói hét százalékkal teljesítették túl ta­valyi exporttervüket. Termékeit elsősorban a szocialista ál­lamokba szállította, de Franciaországba is exportált 18 ezer hűtő- és fagyasztógépet. A képen: meózzák a hűtőgépeket Rózsahegyen új kártolt fonalkészítő üzemet építettek. Ebből készülnek a többi között azok az inganyagok, amelyeket külföldön értékesítenek (Fotó: ctk — KS) Virágos falvak Vietnamban A virágkultusz ősidők óta hozzátartozik a vietnami életformához. Régi krónikák adják hírül, hogy az egykori császárváros, Thang Long — a mai Hanoi — virágkerté­szei művészi tökélyre vitték mesterségüket. A virágok szeretete a mai Vietnamban is élő hagyo­mány. A fővárost övező ki­sebb községekét „virágos fal­vaknak” nevezi a népnyelv. A virágpiac helyi nevezetes­ség Hanoiban, a „virágos falvak” kertészei pedig messze földre is elküldik vi­rágaikat. Kora tavasztól ké­ső őszig kilométer hosszan illatozik itt a vörös hibisz- kusz, a jázmin, a liliom, és virágzik a vietnami táj jel­legzetessége, a barackfa. A legnevezetesebb e falvak kö­zül Ngoc Ha. Itt már a IX. században, a Ly-dinasztia idején is fejlett volt a virág- kertészet. Manapság — meg­őrizve a régi fajtákat — számos, korábban nem ho­nos, de az itteni éghajlaton is gyönyörűen viruló nö­vényt termesztenek a falu­ban. A „virágos falvak” mind­egyikének megvan a maga specialitása. Quang Ba man­darinfáiról, Nghi Tam és Yen Phu dísznövényeiről, Nhat Tan őszirózsáiról ne­vezetes. A falvak egyébként jelentős virágexportőrök.

Next

/
Thumbnails
Contents