Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

lf)84. szeptember 13,, csütörtök Egy újjászületett tábor története A tábor két éve üresen állt. A fabarakkokon már az enyészet jelei mutatkoztak, s ha valaki — csodával határos módon — átjutott a két em­ber magasságú kapun, boká­ig gázolhatott a zörgő nyár­falevelekben. Aztán született egy gondolat. A gondolatot vb-határozat követte, majd villámgyors szervező mun­ka kezdődött. Így esett, hogy ezen a nyáron megújult az egykori építőtábor. Először csak szülők, szocialista bri­gádtagok jöttek, festékkel, takarító szerszámokkal fel­szerelve, aztán megjelentek a gyerekek Sokan csak pró­baképpen. egy hétre. Végül egész nyáron maradtak. — Amikor befejeződött az iskola, jó néhány szülő nem tudott mit kezdeni a gyere­keivel. Szabadságra nem mehettek, hiszen nálunk ilyenkor van a munka dan­dárja — utal az ötlet gyöke­reire Varga Bálint, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. — Sokan vidékről járnak ide, Telekgerendásra. A reggeli buszokkal hozták a gyereke­ket is, s amíg apu-anyu dolgozott, ők közöttük téblá- boltak. Sehogysem volt ez így jó! Gondolkodtunk, mit lehetne tenni. Nem kellett sokat törni a fejünket, hi­szen rendelkezésünkre állt egy jó állapotban levő épí­tőtábor., amelyre — a gépesí­tés miatt — már nem volt szükségünk. Egy májusi vb-ülésen fel­vetődött: oldjuk meg a több, mint ezer dolgozó gyerme­keinek nyári elhelyezését. Állásfoglalás született: a gazdaság vezetősége dolgoz­za ki a* lehetőségeket, bizto­sítsa a szükséges pénzt. A többi már a szervezésen mú­lott. Az alkalmas szervezőt is megtalálták Varga Mihály- né személyében, aki a szoci­álpolitikai osztály vezetője. — Szerencsénk volt: talál­tunk egy remek pedagógus­párt, akik nemcsak jól, ha­nem szívvel-lélekkel irányí­Megjelent a Nagyvilág cí­mű folyóirat repertóriuma, amely a világirodalmat be­mutató kiadvány 1971—1980 között napvilágot látott tel­jes anyagát gyűjti egybe. Az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Köz­pontjának gondozásában el­készült mű Körtés Júlia munkája. A kötet a szépiro­dalmi művek és könyvis­mertetések mellett közli a Nagyvilágban megjelent képanyagok és illusztrációk di fi vöt is A csaknem 10 tották a tábort. Megérdem­lik. hogy megemlítsük a ne­vüket: Baráth Lajosról és feleségéről van szó, mind­ketten Csorváson tanítanak. De hogy az elején kezdjem: igényfelmérést végeztünk, s ebből megtudtuk, milyen nagy szükség van valóban erre a táborra. Azután tár­sadalmi munkában rendbe hoztuk az épületeket, a te­rületet, megszereztük az en­gedélyeket, s máris jöhettek a gyerekek. Csorvásról. Bé­késcsabáról, Kígyósról, Kere- kiböl reggelenként busz- szal érkeztek, de jöttek hely­beliek is négytől 12 éves ko­rig. A különböző korúnknak más-más programokat állí­tottak össze a pedagógusok: rajzoltak, társasjátékokkal, sporttal tölthették az időt, de eljártak kirándulni is. Egy napot vendégeskedtek a békéscsabai napközis tábor­ban, ellátogattak a kígyósi kastélyba, megnézték a báb- fesztivált, a repülő-világ­bajnokságot. Játékokat vá­sároltunk, eljártak a műve­lődési házba, láttak mozielő­adást. Napi kétszeri étkezést biztosítottunk számukra. A gazdaság konyháján külön főztek a gyerekeknek, figye­lembe véve életkori sajátos­ságaikat. Ha valaki emellett még megéhezett, mindig volt kéznél zsíros kenyér. Járvány, betegség szerencsére nem volt, az üzemorvosunk heten­te kétszer meglátogatta a tá­bort. Telekgerendás központjá­ban van a textilüzem, amely jó néhány asszonynak ad munkalehetőséget, s nem kevés dollárt hoz a gazda­ságnak. A textilhulladékok válogatása nem nehéz mun­ka, ám a monoton tevékeny­ség, az álldogálás a huzatos csarnokban bizony elfáraszt- ja estig az asszonyokat. Könyves Mihályné pedig otthon sem igen pihenhet, hiszen három gyermek vár­ja: 5, 7 és 9 évesek. Két éve jött vissza gyesről, s bizony, az elmúlt nyáron nem kis gondot okozott a gyerekek elhelyezése. ezer tételt tartalmazó adat­tár — a lexikonhoz hason­lóan — betűrendben közli a szerzőket, majd felsorolja műveiket. A Nagyvilág című folyó­irat rendszeres áttekintést ad a világirodalomról, a kézi­könyv pedig nemcsak a mű­vekről nyújt tájékoztatást, .hanem azok kritikai fogad­tatásáról is.- A folyóirat első tizenöt évét összefoglaló, 1973-ban megjelent repertó­riummal együtt, így most már 25 év világirodalmában tájékozódhatnak az olvasók. — Az idén mind a hárman a gazdaság napközijében vol­tak — mondja a fiatalasz- szony. — Csorváson lakunk, reggel együtt jöttünk a busz- szal, délután együtt mentünk haza. Jól érezték magukat, este mindig sokat meséltek. Ha jövőre lesz ilyen lehető­ség, megint beadom őket. Pleskonics Jánosné a szál­lítóüzem adminisztratív dol­gozója, egy hároméves kis­fiú és egy ötéves kislány édesanyja. — Nagy gond a nyár. A szabadság kevés, viszont saj­náljuk őket ilyenkor is óvo­dába adni. Változatosságot jelentett nekik ez a telekge- rendási tábor. Egészséges, szép környezetben tölthették a nyarat, s rengeteg élmény­nyel gazdagodtak. A köze­lemben lehettek, s nem ke­rült így sem többe az ellátá­suk, mintha fizettem volna az óvodát. Farkasinszki Istvánná a 4- es kerületben dolgozik se­gédmunkásként. — Lezsákoló vagyok, ez nem könnyű fizikai munka. Mivel egyedül nevelem a két gyereket — első és negyedik osztályosok — előfordult, hogy be kellett hozni őket a munkahelyemre. Mondanom sem kell, hogy a szemem ál­landóan rajtuk volt, nem tudtam nyugodtan dolgozni. Ez a napközis tábor megol­dotta a problémámat. Csak jót mondhatok az egészről! Voltam ott, megnéztem őket; együtt játszottak, és nagyon jól érezték magukat. Most megint elárvult a tá­bor. Nyolcvan kis nyári lakó­ja az óvodában, az iskola­padban emlékezik a nyárra. A közös helyiség — amely ebédlőül, s eső előli mene­dékül szolgált — teljesen üres. Falán a rajzszegek még jól tartják a telerajzolt pa­pírlapokat. Ha megkíméli őket az idő, talán egy év múlva pár gyerek csodálkoz­va áll majd meg a „kiállítás” előtt: jé, ezt én rajzoltam, ta­valy nyáron ... Gubucz Katalin Filmajánló jegyzékek Háromféle ajánlójegyzéket is készített az új tanévre a Békés megyei Moziüzemi Vállalat. A korábbi, több pótjegyzékkel is kiegészített helyett minden ál­talános iskola és középfokú tanintézet újat és könnyebben kezelhetőbbet kapott ezekben a napokban. Az Iskolamozi soro­zatának megszervezéséhez, a tananyag feldolgozásához, a napközis és tanulószobás diá­kok szabadidős programjainak megszervezéséhez nyújt segít­séget ez a filmajánló füzet. Az MSZMP tömegpolitikai ok­tatás tanfolyamait színesíthetik a propagandisták a másik, ré­szükre öszeállított ajánlójegy­zék alapján. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatás témáihoz is készült jegyzék. Ez utóbbi kettőt szintén a napokban kap­tak- kézhez a propagandisták. Gombás Pál tudományos emlékülés Gombás Pál születésének 75. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tar­tottak tegnap a Magyar Tu­dományos Akadémián. Az ülés részvevői számos elő­adásban méltatták az 1971- ben elhunyt kétszeres Kos- suth-díjas neves magyar fi­zikus munkásságát. Gombás Pál 1932-ben ka­pott diplomát a Budapesti Tudományegyetemen, ahol aztán tanársegédként kez­dett dolgozni. 1948—58 kö­zött a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt, és ugyancsak 1948-tól haláláig a Budapesti Műszaki Egye­tem fizikai tanszékének volt a vezetője. Kutatásaiban el­sősorban az atomok, atom­magok és fémek statiszti­kus elméletével, valamint a kvantumelmélet közelítő módszerével foglalkozott. Élete végéig tanított, és hall­gatói a tudományát mélyen ismerő, önzetlen tanárként emlékeznek vissza rá. 130 szakdolgozat és 12 könyv őrzi munkásságát, ebből többet idegen nyelvre is lefordítottak. Az emlékülés után a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Ló- ránd Fizikai Társulat képvi­selői koszorút helyeztek el Gombás Pál Farkasréti te­metőben lévő sírjánál. Országos szakszervezeti amatörfilm­szemle Dokumentum ’84 címmel szep­tember 28. és 30. között a szol­noki MÁV Járműjavító Üzem Művelődési Házában rendezik meg az idei országos amatőr­film szemlét. A SZOT. a KISZ Központi Bizottsága, a Népmű­velési Intézet, valamint a Ma­gyar Amatőrfilm és Videoszö- vetség által meghirdetett se­regszemlén a nagyüzemek és művelődési házak által működ­tetett filmklubok, s egyéni al­kotók mutatják be filmjeiket. A szemlét egy témapályázat ki­írása előzte meg olyan alkotá­sok létrehozására, amelyek nap­jaink valóságát mutatják be filjndokumentum — publicisz­tika és szociográfia műfajban. A felhívásra tizenhat pályamű érkezett be. ezek közül tizen­négy megvalósításához anyagi segítséget nyújtottak a rende­zők. A szemlén részt vehet az is. aki témapályázatra nem neve­zett. Egy-egy alkotó több film­mel is — az utóbbi három év­ben készült munkával — nevez­het. s a díjnyertes alkotások szerzőit a zsűri pénzjutalomban részesíti. Az országos szemle a bemutatkozási lehetőség mellett alkalmat ad az amatőrfilmesek szakmai tapasztalatcseréjére is. A szemlével kapcsolatos bővebb tudnivalókról az érdeklődők a Szakszervezetek Fővárosi Műve­lődési Házában (1119. Buda­pest, Fehérvári út 47.) és a Vasutas Szakszervezet Művelő­dési Házában (5002. Szolnok, Munkásőr út l.) kérhetnek fel- világi tsitíim. Megjelent a Nagyvilág repertórium Vasárnap reggel, 7 óra 23 perc. „...Vadat és halat, s mi jó falat..." címmel „élelmiszer-magazint” hallottunk „a parádi palócok étkezési szokásairól”. Hát nemcsak a paródi­ákról, hanem úgy általában a palócokról, tehetjük hozzá ki­egészítésképpen. A műsorvezető Kondor Katalin (a.kit a tele­vízió Hét című műsorából ismerünk elsősorban, és szeretjük határozottságát, közgazdasági szakértelmét, kérdéseinek, piosszáinak merészségét), most valami egészen másra vállal­kozott, hogy bizonyítsa: ehhez is ért. Jól tette, hogy kirándult efféle néprajzi tájakra, és elhoz­ta ezeket a riportokat, közvetlen, kötetlen hangulatot teremt­ve alanyaival, a magánmúzeumos Szakács Józsefnével, a hí­res, és nemrég elhalt parádi Asztalos Johák fafaragó özvegyé­vel és leányával, a parádi tájház gondnoknöjével és másokkal. A krumpli, a káposzta, a bab, a túró: ezek voltak (vagy még sok tekintetben ma is?) a palócok megszokott, elérhető, legfontosabb táplálékai. Ezekből készítettek ügyes palócasz- szonyok különleges ételeket, olyanokat, amit talán a másik faluban nem is ismertek. Aztán a parádi víz: ez a messzi földön ismert „csodaszer” is szóba került, mondván: a paló­cok között olyan ritka a gyomorbeteg, mint a fehér holló. Csak azért persze, mert parádi vizet isznak . . . Nehéz visszaadni ennek a reggeli fél órának minden részle­tét, inkább az összegzésre vállalkozom: tökéletes képet kap­tam a palócok étkezési szokásairól, régi és mostani kedvenc ételeikről, a leghitelesebb forrásból, az ott élők hangján, el­beszéléseiből. Nem is tudom, ezt az „élelmiszer-magazint” régóta csinálják? Vagy ez volt az első? Ha igen, javaslom, kerekítsék sorozattá! Hiszen ellátogathatnánk az ország leg­különbözőbb tájaira, ahol még sokat tudnak a régi világról, a szegénység-szülte ételekről, szokásokról, meg egyáltalán arról: hogyan éltek az emberek? S a múltat ismerni, megis­merni (ma már tudjuk) nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a je­lent is jól ismerjük, és ellássunk a jövő felé. Ritka tisztelet övezte a rádióban az elmúlt héten a nyolc­vanéves Keresztury Dezsőt, ö volt „a hét költője", és három alkalommal hallhattuk verseit a legkiválóbb versmondó színművészek előadásában, sőt, egy alkalommal, szombaton, a 3. műsorban maga a költő vállalkozott arra, hogy versei­ből válogatva verseket mondjon. Vasárnap kilenc óra 2 perc­kor Vázlatok egy önéletrajzhoz címmel Bdcs Ferenc, Keres Emil és Sinkovits Imre idézte meg az ünnepelt költészetét, igaz, csak hat percben (ami. ha jól számolom, semmiképpen sem több 360 másodpercnél), de hát költészetről lévén szó, ne legyünk elégedetlenek! A hat perc azonban azóta sem hagy nyugodni, és még akkor is keveslem, ha az a hit járja, hogy az emberek nem szeretik a verseket, és kikapcsolják a rádiót, ha ilyen műsor következik. Mondhatnánk ugyan: le­gyen a vers erős, beszéljen önmaga helyett, és ne engedje, hogy a hallgató elforgassa a kikapcsológombot. Persze, ha tudja, hogy kiről van szó. talán más a helyzet. De (állítom) a rádióhallgatók nagy része (sajnos) nem tudja. Tehát: illő lett volna a versek előtt valamit a költőről is elrebegni, hogy ki ő a magyar irodalomban, és mit tett élete eddigi nyolc évtizede alatt az emberekért, és miért kapott magas kitünte­tést. nem is olyan régen? A három jeles előadó (különösen Sinkovits) megtett mindent, hogy a 360 másodpercben em­berközelbe hozza a költőt, és főleg a költő gondolatait. Az olyanokat, hogy: „Ha jó, s balsorsod napja égtáj évszak di­vatjai ! közt megmaradsz annak, ami lehetsz egészen ki­fosztva is éppen lélek a lélektelenségben úgy leszel em­ber, igazi." Köszönet érte. A riport Tímeáról szólt, aki nem tud járni. És mégis is­kolás szeretne lenni, igazi iskolás, egészséges gyerekek kö­zött. Ahol lesz majd egy-két jópajtása, és sokan lesznek, akik kigúnyolják. Tímea hároméves kora óta tudja, hogy beteg, es ha bemutatkozik, rögtön hozzáteszi: és nem tudok járni... Tímea mégis jár, géppel, és erős rugók tartják állva, hogy ei ne dűljön. De miféle rugók tartják hatéves kis lelkét, hogy „el ne dűljön”, hogy olyan legyen, amilyen? Hogy kedves, bájos, közvetlen? Mert az is a képhez tartozik, hogy Tímea szép kislány és okos. Hogy úgy cseveg Juhász Judittal, a riporter nénivel, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. És a riporter néni is, aki (le sem tagadhatná): nagyon szereti a gyerekeket. Ez a szeretet sugarazta be az egész be­szélgetés, és mivel önmaga gyönyörűségére tette, nekünk is gyönyörűséget okozott. Szomorú gyönyörűséget arról, hogy az ember, igen, ilyen is lehet. S mindez a Szivárványban volt hallható, vasárnap dél­előtt. A Petőfi rádióban hétről hétre ismétlődő riportsorozat d rádió legjobbjai közé emelkedett, amelyben részt venni, feltételezem, a rádiósok számára rangos és megtisztelő le­hetőség. Hallgatni pedig nemcsak kellemes időtöltés, hanem léleknemesítő és gondolatokat érlelő. Mint ezúttal, hogy az emberség és a szeretet — édestestvérek. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.10: Rimszkji-Korszakov: Vera Seloga bojárnö. 9.44: Kodály Zoltán gyermek­muzsikájából. 10.05: ..Ajtós ház szögibe visz­nek . . .” 10.30: Verbunkosok, katonada­lok. 11.00: Kamarazene. 11.25: A kis-suba balladája. 11.40: Galgóczi Erzsébet: A ká­polna titka. VIII/2. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle. 12.55: Hő na Gusztáv (harsona) felvételeiből. 13.28: Nóták. 14.02: Pillantás a tibeti iroda­lomra. 14.30: Dalok és találkozások. 15.05: Operarészletek. 15.50: Szöllős Beatrix cimbalmo- zik. 16.06: Vészi Endre hangjátékai­ból: Félhomályos zóna. 17.05: Számitógépes adatvédelem. 17.20: Válogatás az OIRT-rádiók műsoraiból. 18.06: Vili. csárdajelenet. 19.15: Kávécsarnok. Életkép. 19.50: Mónár Anna. Népballada. 20.08: Kaukázusi filmrendezők. I. 20.38: Yehudi Menuhin hegedül. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Pápai Húskombinátban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.50: Kié a ruhaszárító? 23.10: Éji muzsika. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Szatirikus dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! (ism.) 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a győri körze­ti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.37: Bach-muzsika gyermekek­nek. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.35: Tudósítás a várnai súly­emelőversenyről. 19.40: Két kettős a Mágnás Mis­ka című operettből. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti . . . (ism.) 21.05: Nem vagyok egy ügyül 22.15: Körmendi Vilmos szerze­ményeiből. 23.20: Klasszikus operettekből. III. MŰSOR 9.00: Üj táncdalfelvételekből. 10.00: Az Üj Budapest vonósné­gyes felvételeiből. 11.05: Basszusáriák. 11.40: Zenekari muzsika. 13.07: ..Arcod fénye vigyázó . . .” 13.56: Operaáriák. 14.30: Dzsesszegyüttesek felvéte­leiből. 15.22: Szelecsényi Norbert zon­gorázik. 15.47: Zenei Lexikon. ..Passió” 16.07: Bemutatjuk új kórusfelvé­teleinket. 16.55: Pillanatkép. 17.00: Pophullám. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: A Magyar Rádió' román nyelvű műsora. 19.05: Zenekari muzsika. 19.50: Dietrich Fischer-Dieskau Liszt- és Mahler-dal felvé­telei. X/7. rész. 20.30: Szintetizátor-varázs. 21.10: Diszkotéka. 22.10: ........hogy arcod még egy­s zer megmutassam.” 22.38: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Gary Glitter és a rádió vonós tánczenekarának felvételeiből. 17.25: Tanévkezdés a zeneisko­lákban. Riporter: Kutas János. 17.40: Mezei szőttes hortobágyi népdalokból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.27—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelözetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: A balek bosszúja. Francia film. (ism.) 11.40: Képújság. 15.45: Iskolatévé. A kodályi ze­nepedagógia alfája, (ism.) 16.25: Orosz nyelv kicsiknek. 3. rész. 16.35: ,,örülök, hogy találkoztam veled." III. rész. (ism.) 17.15: Hírek. 17.25: Tizen Túliak Társasága. 18.20: Tévébörze. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. , 20.55: Hírháttér. 21.45: Népzene zenekarra. 21.50: Hat láb föld. Angol tv- filmsorozat: A próba. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Képújság. 19.10: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 19.30: Szing-szing fesztivál Üj­Guineában. Lengyel rö­vidfilm. (ism.) 20.00: Adriana. Angol tv-film. 20.50: Cél: a lehetetlen. Ameri­kai rövidfilm. (ism.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Nemzetközi súlyemelőver­seny. 22.20: Képújság. BUKAREST 15.05: Tűzoltókról. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Románia életéről. 20.45: Könyvtárszoba. 22.00: Irodalmi magazin. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17,45: Az ötlábú nyúl. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfi; • 19.27: Ma est . 19.30: Tv-napló. 20.00: Panoráma. 21.05: Színház a u.izban. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudományos beszélgetések. 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-Mnpló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. szeptember 13-án, csü­törtökön, Tatabányán, 19.00 óra­kor: BÁSTYASÉTÁNY 77 1984. szeptember 14-én, pénte­ken, 15.00 órakor a békési sport­pályán : Színész—Újságíró SZŰR. 1984. szeptember 14-én, pénte­ken. 19.30 órakor, a békési mű­velődési központban: MACHIAVELLI CLIZIA. MOZI Békési Bástya: Mária nap. Bé­késcsabai Szabadság: A Jedi visszatér. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Frissen lopott milliók, fél 8-kor: Bombanő. Békéscsabai Kert: Britannia gyógyintézet. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Ke­resztapa, 1—II. Gyulai Petőfi: A gonosz Lady. Gyulai Kert: Piedone Egyiptomban. Oros­házi Béke: Egy tiszta nő. I—II. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Halálos tévedés,fél 6-kor és fél 8-kor: Omega, Omega. Szarvasi Táncsics: Mexikó lángokban, I—II. 22-kor: A királyi biztos szeretője. Szeghalmi Ady: Ne­vem: Senki.

Next

/
Thumbnails
Contents