Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1984. augusztus 11., szombat ff NAGYVILÁG Urháborúk vagy tárgyalások? % Megnőtt a világűr militari- zálásának veszélye. Különö­sen éles fordulatot tett Wa­shington a világűr militari- zálása felé a nyolcvanas években. Reagan elnök sze­mélyes utasítására 1981 óta többször is a legmagasabb szinten tanácskoztak azért, hogy kiválasszák a világűr­ben, a levegőben és a földön található célpontok világűr­ből történő megsemmisítésé­re alkalmas hatékony eszkö­zök kifejlesztésének útjait. Növekedett a katonai célú űrprogram költségvetése is: 1983—1985 között 8,5-ről 12,9 milliárd dollárra. A tervek szerint 1988-ra elérheti a húszmilliárd dollárt. A közel­múltban kísérletet hajtottak végre a korszerű, és a szak­értők szerint rendkívül haté­kony ASAT műholdelhárító rendszerrel. Gyorsított ütem­ben fejlesztik az irányított eneigiával működő lézeres és sugárfegyverek új típusait, s dolgoznak a világűrben tör­ténő elhelyezésük megvaló­sításán. Valamennyi program összhangban van az USA nemzeti űrpolitikájára vo­natkozó (1982. júliusi) elnöki irányelvekkel, amelyek a vi­lágűr és a^ világ uralmára irányuló hódító törekvésekre épülnek. A világűr militarizálására vonatkozó USA-tervekben különleges helyet foglalnak el a többször felhasználható, Shuttle típusú űrhajók, ame­lyeket a Pentagon már rég­óta katonai célokra szán. A napokban az USA Nemzeti Ürhjózási és Űrkutatási Hi­vatala (NASA) jóváhagyta az űrrepülőgép-program kibő­vítését. Öt esztendő alatt mintegy száz űrrepülést haj­tanak végre, hetet még az idén Mi is az a Shuttle-rend- szer? Fő eleme a többször felhasználható, emberi irá­nyítású szállító űrhajó, amely képes a földhöz közeli pályára (kb. 200 kilométeres magasságba) juttatni, és on­nan a földre visszahozni maximum harminc tonnányi hasznos terhet. A rendszer másik eleme a föld körüli pályán felhasználható szállí­tó űrhajó, amelyet az űr­sikló teherrekeszében jut­tatnak földközeli pályára, s a fedélzetről indítják. Maxi­mum 2,5 tonna hasznos ter­het (főként műholdakat) jut­tathatnak közelebbi föld körül pályáról távolabbi pá­lyára. A szovjet kormány a már ismert felhívással fordult az USA-hoz. Ebben rámutatott, hogy a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésé­nek megakadályozása korunk egyik legaktuálisabb felada­ta. Hiszen mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a világűr felfegyverzése új jelleget ad a fegyverkezési versenynek, újabb utakat nyit meg előtte, és rendkívül erős negatív ha­tást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Másrészt pedig a fegyverkezési verseny kiter- pesztése a világűrre nagy­mértékben fokozza a háborús veszélyt. Harmadrészt az űr­fegyverek megjelenése na­gyon megnehezítené a tár­gyalások folytatását minden más fegyverfajta korlátozásá­ról és csökkentéséről. A Szovjetunió javasolja, hogy egyszer, s mindenkorra zárják el a militarizálás ösz- szes lehetséges csatornáját, és felhívja az USA-t, hogy már szeptemberben kezdjék meg a tárgyalásokat a világ­űr militarizálásának meg­előzéséről. A szovjet kor­mány javasolja a nukleáris űrfegyverek minden fajtá­jának, köztük a világűrben telepített műhold- és rakéta­elhárító rendszereknek, vala­mint mindenfajta földi, lé­gi és tengeri telepítésű - űr­objektumok megsemmisíté­sére alkalmas eszköznek a betiltását és megsemmisíté­sét. Más szavakkal: betilta­nák az összes csapást mérő űreszközt, viszont az ellenőr­ző, navigációs és távközlési eszközöket és más rendsze­reket nem tiltanák be. A szovjet fél már ma is egy sor gyakorlati intézkedés elfogadását javasolja az űr­fegyverkezési verseny megfé­kezésére, hogy kedvező fel­tételek alakuljanak ki a kö­zös megállapodás elérésére: így például a tárgyalások megkezdésének pillanatától moratórium elrendelését in­dítványozza e fegyverek ki­próbálására és elterjesztésé­re. O. Lomov, ezredes (APN — KS) Szélesedő atomerőmű hálózat A húszéves szovjet energetikai program A Szovjetunió gazdasági tér­képén újabb atomerőmű jelent meg: Moszkva közelében már áramot termel a kalinyini atom­erőmű első, egymillió kilowatt teljesítményű energiablokkja. Az idén hasonló teljesítményű energiablokkokat helyeznek üzembe két új atomerőműben — Balakovóban (Volga-vidék) és Zaporozsjeben (Ukrajna). Eze­ken kívül újabb energiablokkok kapcsolódnak be a villamos- energia-termelésbe a már mű­ködők mellé a dél-ukrajnai, a szmolenszki és a kólái atom­erőműben. A Szovjetunióban, az országf európai részében a ter­vek szerint évi tízmillió kilo­watt teljesítményű atomerőművi energiablokkot helyeznek üzem­be. Ez majdnem annyi, mint amennyi nemrégiben még az or­szág atomerőműveinek összka- pacitása volt. Megemlítjük, hogy az atomenergetika korsza­ka a Szovjetunióban kezdődött 1954-ben, a világ első, ötezer kilowattos atomerőmüvének üzembe helyezésével. Az atomerőművek intenzív fejlesztése alkotórészét képezi az elkövetkezendő húsz évre vonat­kozó szovjet energetikai prog­ramnak. Ez többek között jelen­tős változásokat irányoz elő az ország energetikai, fűtő- és tü­zelőanyag-mérlegének szerkeze­tében. A szerves fűtőanyagok értékes és korlátozott készletek­kel rendelkező fajtái (elsősor­ban a kőolaj, ezután pedig a földgáz) a jövő nemzedékeinek érdekében fokozatosan kiszorul­nak a villamos- és hőenergia­termelésből. Az ország keleti vidékén, kü­lönösen az energiahordozókban gazdag Szibériában, a hangsúly áthelyeződik az olcsó szénre és a körzet nagy folyóinak vízi- energia-készleteire. Az ország európai részén, valamint az Uraiban és a Kaukázusban, ahol a Szovjetunióban előállított villamos energia nyolcvan szá­zalékát felhasználó ipari köz­pontok találhatók — ami körül­belül a világtermelés egyötöde — az energiaellátásban a fősze­repet az atomerőművek vállal­ják magukra. A Szovjetunióban régebben nem különösebben ösztönözték a saját atomenergetika fejlesz­tését, fokozottabb figyelmet a korszerűbb és gazdaságosabb technológiák kifejlesztésére, va­lamint a környezetvédelem kér­déseire fordítottak. Napjainkban a Szovjetunió európai részén található atomerőművekben ter­melt villamos energia olcsóbb, mint a fűtőanyagként szenet és pakurát fogyasztó erőművekben, és az atomerőművek radioaktív sugárzása kisebb, mint egy nor­mál televízió képernyőjének kö­zelében­APN—KS Jugoszlávia Az ingyenes oktatás és a realitások Horvátországban Déli szomszédainknál — akárcsak nálunk —> már megkezdődött a szokásos őszi nagy tanszer- és tan­eszközvásár. A cél ott is nyil­ván az, hogy jusson idő a vásárlásra, ne kelljen sorba- állni, loholni a tanítás meg­kezdésekor. A zágrábi Vjes- nik nemrégiben terjedelmes cikkben foglalkozott a hor­vátországi szülők, gyerekek tanév előtti gondjaival. En­nek alapján úgy tűnik, hogy az őszi időszak ott is jelentős anyagi erőfeszítéseket kíván a szülőktől, családoktól. Jugoszláviában a nyolcosz­tályos kötelező általános is­kolában az oktatás ingyenes, de az utóbbi években felme­rült gazdasági nehézségek miatt mind kevesebbet ál­doznak az ingyenesség fenn­tartására. A stabilizációs program, amely minden anyagi eszközt a gazdaság megszilárdításának érdeké­ben kíván mozgósítani, nem teszi lehetővé, hogy ingyen adják a tankönyveket. Ah­hoz, hogy minden általános iskolás ingyen tankönyvet kaphasson, újabb 420 millió dinárral kellene megemelni Horvátországban a tanügyi költségvetést, holott a jelen­leg rendelkezésre álló össze­gek is apadnak, -értékük fo­kozatosan csökken. így az­tán a szülőknek kell a zse­bükbe nyúlni a tankönyvek, iskolaszerek, taneszközök be­szerzésekor. Ez pedig a ma­gasra szökött árak, az inflá­ció aggasztó mérete miatt mind nagyobb nehézségeket okoz, különösen ott, ahol sok a gyerek. A hivatalos adatok szerint ez év első három hónapjá­ban a személyi jövedelmek a tavalyi első negyedévhez ké­pest 3 százalékkal csökken­tek. A drágulás — amelyet a korábban bevezetett és nem­régiben feloldott árstop sem tudott mérsékelni — követ­keztében az általános iskolai tankönyvek 27, a középisko­laiak ára pedig 23 százalék­kal növekedett. Horvátor­szágban egy második osz­tályba járó kisdiák számára átlagosan 894 dinárért lehet megvásárolni a kötelezően előírt tankönyveket, a nyol­cadik osztályosok tanköny­veiért már 1300 dinárt kell fizetni, de az sem garantált, mert az árak helységenként, sőt üzletenként is 15—20 szá­zalékkal különböznek. 'Némi vigaszt nyújt az, hogy ebben a tanévben már olyan tankönyveket is kibocsáta­nak, amelyeket nem kell el­dobni az év végén, mert nem kell beleírni, nem kell az ol­dalait kitépni, vagyis átad­hatók a következő korosztály­nak. A gyakorló szülők persze azt is tudják, hogy a tan­könyv megvásárlása csak az első a tanév előtti kiadások között. A füzetek, rajzeszkö­zök, tornaruhák, -cipők, író­szerek, számológépek ára is feljebb ment az utóbbi hóna­pokban. Kiszámították, hogy Horvátországban egy két­gyermekes család számára — ahol a fiú negyedikes, s a lány nyolcadikos — 15 230 dinár többletkiadást jelent a tanévkezdés. És a tanévkez­dés kiadásai a vásárlásokkal még nem fejeződnek be. Az iskolában elő kell fizetni a gyereklapokra, az iskolatej­re, az uzsonnára, be illik lép­ni a Vöröskereszt-szervezet­be. ki kell fizetni a kötelező diákbiztosítást, a különböző kirándulások költségeit... és így tovább. Mivel Jugoszlá­viában az egy főre jutó tisz­ta személyi jövedelem — a legutóbbi statisztikai felmé­rés szerint 19 767 dinár volt, könnyen kiszámítható, hogy a kétgyerekes családoknál a családfő teljes havi kerese­tét elviszik a tanévkezdéssel járó kiadások. Az ingyenes oktatás megvalósítását — úgy látszik — jobb időkre kell halasztani Jugoszláviá­ban is. Vjesnik — KS n KNOK fővárosa: Phenjan A Phenjanba érkező utas csalódik, ha nyomban ázsiai jellegzetességeket igyekszik felfedezni a népi Korea fő­városában. Az utcákat szo­morúfüzek szegélyezik, s a fák és virágok alig külön­böznek az itthoniaktól. A tájékozott vendéglátók arra sem mulasztják el felhívni a figyelmet, hogy a széles Tae- dong-folyó éppúgy szeli ket­té a várost, mint a Duna Budapestet, csak éppen Phenjanban a hegyes-dom­bos „budai" oldal van a bal­parton. Az új lakótelepek sem sok­ban különböznek a megszo­kottól, régi épületeket nem lehet látni. Phenjant a ko­reai háború után a szó szo­ros értelmében újra fel kel­lett építeni. A műemlék­számba menő, pagodatetejű folyóparti őrtornyok is csak másai a régieknek. A város legjellegzetesebb középületei vadonatújak. Nagyvonalú városépítészeti megoldással a Taedong fo­lyó két partján két hatalmas tér került egymással szembe, s az így kialakult tengely két végén áll a két monumentá­lis építmény: a Dzsucse-to- rony és a Népi Tanulás Pa­lotája. A torony a koreaiak szerint a világ legmagasabb emlékműve. Nem kevesebb, mint 170 méter magas. A Kim ír Szén által kidolgo­zott ideológiának, a dzsucse eszmének állít örök emléket. A toronnyal szemben a belváros központjában épült fel a könyvtár, művelődési ház, nyelviskola szerepét egyaránt betöltő, valóban pa­lotának beillő épület, amely stílusában egyszerre idézi a régi pagodák és a más szo­cialista országokban is lát­ható hasonló építmények stí­lusjegyeit. A könyvtárban 30 millió kötet fér el. Japán gyártmányú, a koreai betű­ket ismerő számítógép szál­lítja a könyveket a raktár­ból az olvasótermekbe, a ze­nei felvételeket ugyancsak japán hi-fi-berendezéseken lehet lejátszani. A csupa márvány épület és a kor­szerű technika a Koreai Munkapártnak azt a célját van hivatva szolgálni, hogy a társadalom minden egyes tagja tanuljon, képezze to­vább magát. Phenjan képéhez a tízez­rével épülő új lakások épp­úgy hozzátartoznak, mint a pazar kivitelű középületek. A szülészeti klinikát nemcsak a legkorszerűbb külföldi be­rendezésekkel' szerelték fel, hanem a belső tereket drá­gakövekkel díszítették. A ha­talmas, több ezer nézőt befo­gadó Manszude színház egyik-másik termében világí­tó, több színben játszó me- nyezet kápráztatja el a láto­gatót. Még a metróállomáso­kat is üvegcsillárokkal, fal­festményekkel, szobrokkal díszítették. A műalkotások .mindenhol a megálló nevé­hez illő hangulatot árasztják: Győztes Hazatérés, Arany Mező, Vörös Csillag, és így tovább, egészen a végállo­másig, A Haza Újjászületé­séig. Bcdő Iván Az "újjáépült Phenjan Üzemi bölcsőde a fővárosban (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS) A Taedong-folyó, amely kettészeli a várost A Népi Tanulás Palotája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents