Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
1984. augusztus 9., csütörtök o Sajtóértekezlet a tudománytörténeti konferenciáról Veszprém ad otthont a Nemzetközi Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Egyesület idei konferenciájának — jelentették be tegnap budapesti sajtótájékoztatójukon a szervező bizottság képviselői. Az augusztus 14-én kezdődő és hat hónapig tartó konferencia céljáról szólva elmondották: a világ 17 országából érkező mintegy 50 szakember áttekinti együttműködésük további lehetőségeit, feltárandó azokat a határterületeket és témaköröket, amelyekben közösen munkálkodhatnak. A Nemzetközi Tudomány- történeti és Tudományfilozófiai Egyesület négyévenként rendezi meg világkonferenciáját, és tekinti át e két tudományág legfonto(Tudósítónktól) A múlt héten tartotta közgyűlését a kevermesi önkéntes tűzoltóegyesület. A közgyűlésen Domsik Jánosné tanácselnök köszöntő szavai után T. Bálint József, az egyesület parancsnoka számolt be az elmúlt öt év munkájáról, eredményeiről, s ismertette az elkövetkező időszak feladatait. A közeljövőben — többek között — összevont taktikai vizesgyakorlatot tartanak, fokozottabban kívánják támogatni az úttörőszakkör munkáját, s ellenőrzik a község területén levő vizescsapokat is. A feladatok ismertetése sabbnak ítélt kérdéseit. E nagyszabású tanácskozáson általában mintegy ezren vesznek részt, emiatt nincs lehetőség a részletek megvitatására, az egyes speciális vonások kiemelésére. Felismerve a közös érdeket, a tudományos egyesület irányító testületé tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy két világ- konferencia között, minden második évben egy szűkebb körű tanácskozást rendez, amelyen csak a meghívottak vesznek részt. A magyar tudománytörténészek és tudományfilozófusok munkásságának elismeréseként határozott úgy az elnökség tavalyi, salzburgi ülésén, hogy hazánkat kéri fel az esedékes tanácskozás megszervezésére és lebonyolítására, elsőként a szocialista országok közül. után Kovács János őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok az idős korára való tekintettel leköszönő T. Bálint Józsefnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, a máshová távozó, szintén lemondott dr. Mánya Tibor elnöknek pedig a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át több évtizedes lelkiismeretes munkájuk elismeréséül. A közgyűlés végezetül megválasztotta az új vezetőséget, melynek nevében Nagy Pál elnök köszönte meg a bizalmat. Hammer Ernőné Lengyel éremkiállítás Budapesten A Lengyel Népköztársaság 40 éve — érmeken címmel képzőművészeti kiállítás nyílt tegnap Budapesten, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban. A Lengyelország újjászületésének 40. évfordulója tiszteletére megrendezett tárlatot Edward Debicki nagykövetségi tanácsos, a lengyel kultúra igazgatója nyitotta meg. A kiállítás mintegy 200 érmét mutat be; a jelentős dátumokhoz, eseményekhez kapcsolódó életképeket ábrázolnak az ipar, a politika, a sport, a kultúra területeiről is. A munkák között számos kimagasló lengyel művész alkotásai kaptak helyet. A kiállítás anyagát a poz- nani múzeum hatezres éremgyűjteményéből válogatták. A tárlatot augusztus 22-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Magyar fűtöturbina finn erőműben Helsinki egyik fűtőerőművében üzembe helyeztek egy 150 megawattos, magyar gyártmányú, svájci licenc alapján készült turbinát, amely Finnország villamos- energia-ellátását javítja. Ez már az ötödik és egyben a legnagyobb teljesítményű azoknak a turbináknak a sorában, amelyeket a Láng Gépgyár finn megrendelésre készít. A most szállított berendezés jelenleg Európa legnagyobb, úgynevezett fűtőmegcsapolással rendelkező ellennyomású gőzturbinája, amely nemcsak a villamos energia előállítását szolgálja, hanem — a felszabaduló gőz révén — 40—50 ezer lakás fűtésére is alkalmas. A magyar turbinák jól beváltak a finn erőművekben, s a Láng Gépgyár további megrendelésekre számít. Bélyeg a békéscsabai műrepűlő világbajnokságra A békéscsabai motoros műrepülő-világbajnokság alkalmából — az Évfordulók- események ’84 sorozaton belül — ma, csütörtökön kétforintos bélyeget bocsát forgalomba a posta . A bélyeg Varga Pál grafikusművész terve alapján, több színű ofszetnyomással 1 millió 592 300 fogazott és 5800 fogazatlan példányban készült az Állami Nyomdában. A bélyegképen stilizált világtérkép, előtte motoros műrepülő, alatta a magyar nemzetiszínű zászló látható. Átadás előtt a Molnár C. Pál-emlékmúzeum Battonyán Szorgos munka kívül és belül, napi 12 órában Fotó: Fazekas László A házbeli fiatalembert a liftajtóban szólítom meg: — Mit tenne, ha a házban tűz keletkezne? — Hát, gondolom, fölmennék a tetőre. — És ha zárva a kijárat? — Akkor? Nem is tudom ... Márpedig, amint az most, a megyei ellenőrző tűzoltógyakorlaton kiderült, a tetőre vezető ajtó itt, a Békéscsaba, Lencsési út 22. számú toroayházban is zárva, miként a legtöbb lakótelepi épületben. Tulajdonképpen nem is a zárt ajtó a gond, hiszen illetékteleneknek semmi keresnivalójuk a kazánok körül, a tetőn. A szabály szerint azonban a kulcsnak jól látható helyen, egy üvegezett dobozban a falon kellene lennie, hogy tűz esetén a füst elől helyesen a tetőre menekülők, betörve az üveget, a kulccsal kinyithassák a szóban forgó ajtót. Ezt, és még néhány hasonló hiányosságot tapasztaltak a szakemberek az augusztus 8-i, tegnap délutáni Munka közben a szivattyúkezelő gyakorlaton a megyeszékhelyen, amely egyúttal amolyan ellenőrzővizsga-féle is volt a tűzoltók számára. A lakók természetesen tudtak az eseményről, a szolgálatban levő tűzoltók viszont nem, így, amikor egy izgatott hang azt telefonálta, hogy a Lencsési út 22-ben tűz ütött ki az 5. emeleten, és füst áramlik a hatodikról is, a békéscsabai parancsnokság ügyeletese azonnal az ilyenkor előírt, úgynevezett 4-es kiemelt riasztást alkalmazta. A helybeli kocsik és a 44 méteres tolólétra után gyorsan érkeztek a tűzoltókocsik Gyuláról, Orosházáról és Me- zőkovácsházáról is, és népes nézőközönség jelenlétében tartották meg a gyakorlatot. A tapasztalatok, az oltás feltételeit illetően igen elgondolkodtatóak : a tűzcsapokat alig, vagy egyáltalán nem lehet megtalálni, az ott paFkoló személygépkocsiktól az épületet alig lehet megközelíteni. Benn, az épületben, az úgynevezett száraz felszálló vezeték csapjait, feltételezhetően a gyerekek, sorra kinyitották, s ez egy tényleges tűz esetén szintén hátráltatná az oltást. A gyakorlat, ami a tűzoltók gyors, szakszerű beavatkozását illeti, jól sikerült, s ez megnyugtató. Az említett körülmények kevésbé... T. I. Mentés a tetőről Akik az „oltást” irányították Fotó: Fazekas László Három éve, 87 éves korában halt meg Molnár C. Pál festőművész. A battonyai származású művész a főiskola elvégzése után Lau- sanne-ban és Genfben rendezte első kiállításait. Később Párizsban, majd Rómában élt és alkotott, de szülőföldjéhez sohasem lett hűtlen. Ez a termékeny művész, akinek alkotásait szinte lehetetlen számba venni — nemcsak nagy számuk miatt, hanem mert műveit széthordták a világ minden tájára —, munkásságának egy jelentős gyűjteményét Batto- nyának ajándékozta. A battonyaiak elhatározták, hogy a nagyközségnek adományozott képeket egy, a festőről elnevezett emlékmúzeumban helyezik el. Erre a felújítandó, volt középiskolai leánykollégium — a régi Lakatos-kúria — látszott legalkalmasabbnak. Az épület felújításához januárban kezdett hozzá a MESZESZOLG GT battonyai üzeme. A munka nehezén, a bontásokon, a nyílásképzéseken, a tetőkiváltáson már tavasszal túljutottak, s jelenleg fűtés- szerelők, épületasztalosok és cserepesek vették birtokukba az épületet. Ez utóbbiak munkáját alaposan késleltette a cseréphiány, végül is csak az előre tervezettnél drágább import cserép jelentett megoldást. A határidővel azonban — az építők ígérete szerint — nem lesz baj, s szeptember 23-án befejezik a majd hárommilliós munkát. Persze addig napi 12 órás és gyakori hét végi műszakokat kell tartaniuk. A 240 négyzetméteres kép- tári rész arányai már most is jól láthatók. S ha ehhez hozzáképzeljük a süttői márványpadozatot, akkor van okunk várakozással gondolni az átadásra. Szeptember 23-án, Batto- nya felszabadulásának 40. évfordulóján — úgy tűnik —, értékes épületben kapnak otthont Molnár- C. Pál alkotásai. U. T. Czeizel Endre könyvéről (Tudósítónktól) Tudom, hogy Czeizel Endre könyveinek nem kell kommentár, mégis szólni kívánok „Az érték bennünk van” című könyvéről. Egyszerű nyelvezete, melyet a laikus is könnyen megérthet, egyik legnagyobb értéke. Népszerű orvosgenetikusunk azt vallja: minden emberben van érték, csak ki kell aknázni. Ki ebben, ki abban alkothat maradandót. Leginkább saját adottságainkkal kell tisztában lennünk, s akkor nem érhet bennünket meglepetés. Persze más az értékelés és a túlértékelés. Ám, ha elemezni tudjuk képességeinket, felismerjük hibáinkat, már ez is eredmény. Senki emberfia nem bújhat ki a saját bőréből, nem tagadhatja meg önmagát. Nem is kell! Hibáinkkal, erényeinkkel, bűneinkkel, emberi létünk sokszínűségével vállalhatjuk homo sapiens mivotunkat. Ha megtanuljuk tisztelni embertársainkat, magunkat is jobban becsüljük. Hány embert menthetne meg az alkoholizmustól, a mesterséges „örömöktől”, ha tisztában lenne saját értékeivel; azzal, hogy az élet mely területén adhatná igazán önmagát, s élvezhetné a jól végzett munka gyönyörűségét. Nem baj, ha nagy tettekre érezzük magunkat hivatottaknak, de a cél eléréséért tegyünk meg mindent: tanuljunk, bővítsük tudásanyagunkat, s ne futamodjunk meg az akadályok elől. Czeizel Endre könyve végigvezet bennünket az emberi faj keletkezésétől a különböző fejlődési fokozatokon keresztül jelenünkig. Megismerjük az ősmagyarság nomád életét, a honfoglalást a Kárpát-medencében, s az országalapítást István király vezetésével. Ügy kíséri fejlődésünket az író, hogy közben ecseteli genetikai keveredésünket Európa népeivel, s ismerteti ennek előnyeit is. Mindazok, akik elolvassák ezt a könyvet, gazdagodnak érzelmekben és tudásban. I. T. Önkéntes tűzoltók közgyűlése Kevermesen
