Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
o BQ33EB3' 1984. augusztus 8., szerda fl meghatározó: a nagyvállalat Választékbővítésért különdíj Mekkora az optimális vállalati méret? Jó-e, ha a vállalatok minden kiegészítő tevékenységet maguk végeznek el, s így gigantikus méretűvé válpak? Veszélyeztetik-e a kivállalatok a nagyipar munkaerő-ellátottságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szinte naponta találja szembe magát az újságot olvasó, televíziót néző. rádiót hallgató állampolgár. Kezdetben a szaksajtóban folyt erről a párbeszéd, azután kiterebélyesedett, s a vita ma már országos méretű. Ebben olykor szélsőséges nézetek is elhangzottak. Voltak, akik mai gazdasági problémáink gyökereit is az ipari nagyvállalatok monopolhelyzetben vélték megtalálni, mondván: e vállalatok képesek saját érdekeiknek megfelelően befolyásolni a gazdasági irányítást és szabályozást, háttérbe tudják szorítani nemcsak .a kisebb gazdálkodó egységek érdekeit, de néha az egész népgazdaságét is. Mások szerint pedig éppen az erőforrások koncentrálásával lábalhatnánk ki a nehézségekből. Kje az elsőbbség ? Vannak bizonyos iparágak, amelyek ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni, már eleve nem működhetnek kisvállalati keretek között. Ilyen többek között a bányászat, a kohászat, az energiatermelés, a járműgyártás vagy a petrolkémia. Az ezekben az iparágakban lekötött eszközök nagy értéke már önmagában feltételezi a nagy méreteket. Ma már szakkönyvek tucatjaiban olvasható, hogy évente hány autóbuszt és személygépkocsit, televíziót és hűtőszekrényt, szerszámgépet, telefonközpontot, számítógépet, rádiót, magnetoN egy ven négy nagyüzemi gazdaság 54 ezer hektár búzát, kukoricát, cukorrépát és egyéb növényt termő földjén alkalmazták az idén a legújabb műtrágyázási eljárást. Törőcsik Mihálynak, az ÉLMSZOLG kutató főmérnökének találmánya alapján a foszfor- és a káliumműtrágyához olyan adalékanyagot kevernek, ami megakadályozza, hogy a műtrágya tápelemei haszontalanul lekötöd jenék a talajba, lehetővé teszi a tápanyag teljes felvételét a növény számára. A módszerrel 10—30 százalékkal kevesebb műtrágya is A Kemikál Építőanyagipari Vállalat megkezdte az újfajta, szilikonos homlokzatfesték nagyüzemi gyártását. A mészfesték minőségét javították a szilikonos adalékkal, amely időtállóbbá teszi ezt a bevonatot. Különösen kedvező, hogy erről a festékről lepereg a rácsapódó eső, nem ázik a fal, s ennélfogva növeli annak élettartamát, és egyúttal a vízfelszívódás megakadályozásával az épület fűtési költségeit is csökkenti. A cementes vakolatra három rétegben ráfestett szilikonos festék olcsóbb a műgyantaadalékkal készített bevonatnál, és a nemesvakolatnál, tehát kedvez a magánlakás-építőknek, font és hosszan sorolhatnánk még, mi mindent kell ahhoz előállítani, hogy rentábilis jegyen a termelés. És ez csak az egyik oldal, hiszen a megfelelő mennyiséget élenjáró technológiával, jól szervezett munkával, kiváló anyagból, s magas munkakultúrává] rendelkező, fegyelmezett dolgozókkal kell előállítani. E feltételek pedig — általában — a nagyvállalati- keretek között könnyebben megteremthetők. Mindemellett a nagy piacokon fontos, hogy egy-egy termelő ország a kínált árucikk alkatrészellátásáról és szervizeléséről is gondoskodjék, s itt a nagyvállalatoké az elsőbbség. Nemzetközi mércével mérve Mondhatja persze bárki, hogy nekünk nem a nagyméretű piacok meghódítása az elsődleges célunk. Igaz. Sőt, nekünk, amellett, hogy áruforgalmunkban tarrné- szetszerűleg törekszünk az aktívum növelésére, pillanatnyilag fontosabb feladatunk, hogy a belső ellátásban végre versenyhelyzet, kínálati piac alakuljon ki. S ebben — a hazai piacon — valóban a kisebb, rugalmasabb és egymással a vevőért versenyben álló vállalatoké a fő szerep. Ám ha a valóban de nem kizárólagos cél mellett nem feledkezhetünk meg a távolabbi célról. Mert nem az a fő kérdés, hogy hány kis-, közepes és nagyvállalat működik hazánkban, hanem az, hogy ezek hogyan működnek, mennyire hatékonyan dolgoznak. Eddie a kevésbé hatékonyak, sőt veszteségesek az állami támogatás jóvoltából — és a jobban dolgozók rovására — képesek voltak fennmaradni, sőt, vesztesébiztosítja a termés szinten- tartását, az előírt mennyiség viszont jelentős terméstöbbletet eredményez. A dúsított műtrágyázásban részesített huszonnyolc és fél ezer hektárnyi őszi búzából hektáronként 5,4 mázsával több termett. A találmány hasznát a Palotási Állami Gazdaságban és a kengyeli Dózsa Tsz-ben a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ellenőrző kísérletei is igazolták, így az eljárást 1985-ben már legalább száz-száztízezer hektáron alkalmazzák. de főként tömeges felhasználás esetén — a régi lakótömbök felújításánál — csökkenti lényegesen a költségeket. Az új terméket több mint negyvenféle színárnyalatban gyártják, mert a gyártmány- fejlesztés fontos feladata volt- az is, hogy az új homlokzat- festék színválasztéka kielégítse a műemlékvédelem igényeit is. Az idén mintegy ötven tonna szilikonos homlokzatfestéket állítanak elő, amely 60-^0 ezer négyzet- méter falfelülethez elegendő. A sajátházépítők 20 kilogrammos csomagolásban kapják a festéket, amely 25—30 négyzetméter homlokzat bevonására elegendő. ges tevékenységüket még bővíteni is tudták. A gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése során éppen erre a területre — a hatékonyságra, a nemzetközi mércével mérve is kielégítő tevékenységre — került a fő hangsúly. És ez teszi lehetővé a differenciáltabb fejlődést. Függetlenül a vállalat méretétől. lázan gazdasági megfontolások Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. júliusi határozata így fogalmazott: „A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerünk fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékony- sági tartalékokat. Folyamatos munkával elő keli segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is.’’ A nagyipar és az ipari nagyvállalat tehát továbbra is meghatározó kell hogy maradjon. Ezt indokolják a józan gazdasági megfontolások, a világméretű fejlődés tapasztalatainak elemzése és az ezekből adódó következtetések. Nem a vitában elhangzó érvek súlya és a vitatkozók pozíciója dönti el ezt a kérdést, hanem az a gazdasági környezet, amelyben mindenkinek szembe kell néznie a hazai és a világpiac értékítéletével. Műanyag tartályok a gyógyszer- és növényvédűszer gyáraknak A Fővárosi Műanyagipari Vállalat műanyag söröshordói felkeltették a gyógyszer- és növényvédőszer gyárak érdeklődését, amelyek már eddig is többféle műanyag tartályt, valamint a technológiai folyamatokat összekötő műanyag vezetékeket vásároltak a Fővárosi Műanyag- ipari Vállalattól. Általában régi, lemezből készült saválló tartályaikat váltották fel a vegyszerek károsító hatására ugyancsak közömbös, de korszerűbb műanyag termékekkel. A gyár most még csak olyan műanyag hordókat készít a vegyipari vállalatoknak, amelyek fala a sörtartályokhoz hasonlóan 4—6 atmoszféra nyomást bír el. Tervezik azonban, hogy ennél jóival nagyobb, akár 60 atmoszféra nyomásnak is ellenálló hordókat szállítanak majd. A gyógyszer- és növényvédőszer gyárak mellett más vegyipari vállalatok is jól hasznosíthatnák ezeket a műanyag tartályokat, s igényeik kielégítésére nem is kell soká várakozniuk. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával a műanyag hordók külső falazatának üvegszállal való megerősítéséhez még az idén újabb, a mostaninál nagyobb termelékenységű berendezést vásárol. Kétévenként ad otthont a Tisza-parti város, Szeged, az ipari vásárnak. Ilyenkor Békés megyei is bemutatkozik változó sikerrel. Ügy tűnik, egyre több szerencsével, hiszen a ZÖLDÉRT készítményeiért a szegedi ipari vásár különdíját vehette át. Díjat nem kapott, de szakmai körökben elismerést váltott ki a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívájának választékbővítő törekvése. Újítási szellem Egy diétás ételbemutatón a Békés megyei ZÖLDÉRT igazgatója büszkén mondta, sok ötletet valósított meg a vállalati kollektíva a nyolcvanas évek kezdete óta. — A diétás termékek gyártásának ötlete az igazgatótól származik — utal visz- sza dr. Banda István, a húsüzem vezetője. Az újítási szellem kiemelkedő az üzemben, nagy a vágy az elismerésre. Az elmúlt négy évben öt termékük a Kiváló Áruk Fórumának jelvényét viseli, de nyert az újítókollektíva az elmúlt évben a SZÖVOSZ által meghirdetett, ZÖL- DÉRT-ek közötti újítási versenyében is. A szegedi vásár különdíját a falusi májasért, szívesfelvágottért, a csabai és a békési kolbászért, a göngyölt sült hasaszalonná- ért, a rakott szalonnáért és a diétás termékekért kapták. — Azt hiszem, nem túl szerencsés szó, hogy diétás termékek — érvel dr. Banda István üzemvezető főmérnök. — Mert tulajdonképpen arról van szó, hogy a felvágottak fele zsírmennyiséget tartalmaznak, és kivontuk belőle az agresszív fűszert, a borsot, és csökkentjük a paprika mennyiségét. A hiányzó zsírt hússal pótoljuk, a borsot borsikafűre váltjuk fel. — Az egészségügyi meggondolást értem, de van-e piaca ezeknek a termékeknek? — Mint az előbb is mondtam — folytatja dr. Banda István —, a diétás szó riasztja az embereket, bár lassan felfelé ível a rendelés, most heti ezer kilogrammnál tartunk, s egyre bővül a szállítási kör. A termékszerkezet változtatására szükség van, kellenek az olcsóbb készítmények. így született a falusi májas, a szívesfelvágott, a nyelves mozaik. Ezeknek a termékeknek új ízeket adtunk a fűszerezéssel. A falusi májast kakukkfűvel, fahéjjal ízesítjük, a szívesfelvágottat gyömbérrel, a nyelves mozaikot zsályával. Ez utóbbi termékekből 500-500, illetve 300 kilogrammot rendel a kereskedelem. Kooperáció a városban A kereslet növelése új termékekkel, a választék bővítésével, olcsóbb árukkal lehetséges. A ZÖLDÉRT húsüzemében a szabad kapacitást okosan hasznosítják. Magukon is segítenek a fennmaradó gyártási lehetőség kihasználásával, ugyanakkor a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnak is módja nyílik olcsó, választékbővítő termékeket készíteni. A megállapodás a város két üzeme között arra az időre szól, amíg a baromfifeldolgozó önálló gyártósorral nem rendelkezik. — A termékek kifejlesztésében is segítettünk, ebben az üzemben töltik a baromfivirslit juhbélbe, itt készül a rakottzúza-felvágott, a baromfipárizsi. Ezek a termékek — a szegedi ipari vásár is igazolta — újszerű- ek a hasonló profilú hazai feldolgozó üzemek termékskálájában — ismeri el a partnervállalat munkáját az üzemvezető. — Milyen segítséget jelent a baromfifeldolgozó vállalatnak a kooperáció — kérdezem Pinke Sándornét, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat közgazdasági és kereskedelmi igazgató- helyettesét. — Az együttműködés három éve kezdődött, s tavaly futotta ki magát: húsz vagon terméket gyártottunk a ZÖL- DÉRT-nél. Ennek eredménye, hogy a továbbfeldolgo- zásra alkalmas alapanyagaink olcsó termékekként kerülhetnek a bolti forgalomba. Megyei ellátás A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat szinte reklám nélkül hozta forgalomba a termékeit. — Nem is volna értelme a hírverésnek, hiszen elsődleges feladatunknak a megyei ellátást tartjuk, s nem növeljük a jövőben sem 30—40 vagonnyin túl az évente készített mennyiséget — mondja Pinke Sándorné. — De a megjelenő termékek köre bővül, erre utal a Szegeden bemutatott rakott csirkecomb is. — így van. A rakott csirkecombot jelenleg vizsgálják za illetékes hatóságok, és hasonlóképpen az elfogadtatás útját járja a fűszerezett csirkecomb, amelyet majd alutálcán, konyhakészen értékesítenek az üzletek. Az utolsó negyedévre várható a forgalomba kerülése. Hasonló állapotban van a baromfihúsból készült kocsonya, vagyis sokkal több termékkel foglalkozik a gyártmányfejlesztés, mint ami most a boltokban van — érvel az igazgatóhelyettes. — Mellette jelentős meny- nyiségű szárnyasaprólék, comb kerül a pultokra, s még mindig a baromfihús, és az ebből származó készítmények az olcsóbb kategóriájú húsáruk. Mekkora piaci lehetőséget kínál ez önöknek? — Élünk a lehetőségekkel, bár a pecsenyekacsa fogyasztása visszaesett, ezzel szemben a tavalyi évhez képest 30 százalékkal több feldolgozott termékünk fogyott el. A vállalati gyártmányfejlesztés is azt szolgálja; hogy az esetleges növekvő igényeknek megfelelhessünk. Mellette, ha számolunk egy növekvő termékfogyasztással, a munkaerőgondokat is meg kell oldanunk és gépesítéssel fokozni a továbbfeldolgozó kapacitást — fejezte be a gondolatsort Pinke Sándorné. Számadó Julianna Elkészült a massza, a békéscsabai vékonykolbász tölteléke Fotó: Fazekas László Arvay Tivadar Dúsított műtrágyával nagyobb búzatermés Szilikonos homlokzatfesték A vállalat termékei rendszeresen kaphatók a békéscsabai húsáruházban
