Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Felmérés a főbb népgazdasági folyamatokról A Statisztikai Kiadó Vállalat „Főbb népgazdasági folyamatok” címmel átfogó elemzést tett közzé arról, hogyan alakult a termelés és a felhasználás, a beruházás, az export és az import, a népgazdasági és a vállalati jövedelem, a foglalkoztatottság, a bérek, a keresetek, a vásárlóerő és a lakosság fogyasztása a VI. ötéves tervidőszak első három évében. Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés főbb tendenciái megfelelnek a XII. pártkongresszus által jóváhagyott irányzatoknak: javult az ország külgazdasági egyensúlya, és nem csökkent a lakosság életszínvonala. A külgazdasági stabilizáció csak a belső felhasználás korlátozásával volt elérhető, ezért volt szükség az import csökkentésére és az export növelésére. A nemzetközi fizetési mérleg javítása érdekében 1980 óta 11 százalékkal csökkentették a beruházások mennyiségét, a színvonal jelenleg az 1976. évivel azonos. 1982-ben — tíz év óta először — 6,8 milliárd, 1983- ban 17,6 milliárd forint kiviteli többlet keletkezett. 1983-ban a nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően alakult. Döntő többségét — mintegy kétharmadát — továbbra is az ipar és a mezőgazdaság termelte, bár ez utóbbi értéke — a kedvezőtlen időjárás miatt — tavaly a korábbi évekkel ellentétben kissé csökkent. Az állami ipar termelése kismértékben növekedett, a szövetkezeti iparé azonban a kereslet lanyhulása, anyag- ellátási gondok, és létszámproblémák miatt 5,2 százalékkal visszaesett. A kisvállalkozások, a vállalati és magán munkaközösségek az elmúlt évben 4,6 milliárd forintnyi termelési értéket hoztak létre. A készletfelhalmozás az elmúlt évben igen mérsékelt, a korábbiaknál számottevően kisebb volt. Ez önmagában nem jelentene gondot, hiszen a szabályozók és az érdekeltségi rendszer egyaránt az alacsonyabb készletezési szintet részesíti előnyben. Probléma azonban, hogy főként a fontos, exportálható áruk készlete csökkent. Az ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek készlet- gazdálkodására az utóbbi két esztendőben jellemző, hogy az első három negyedévben erősen csökkentik, az utolsó negyedévben pedig nagymértékben növelik készleteiket. Az erős ingadozások hátráltatják a termelés és forgalmazás normális ütemét. A foglalkoztatottság és a létszámarányok adatai azt mutatják, hogy 1976 óta fokozatosan csökken az aktív keresők létszáma. Az idén január elsején 4 millió 935 ezren dolgoztak, 35 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, s mintegy 80 ezerrel alacsonyabb a létszám, mint a hatodik ötéves terv indulásakor. A legnagyobb a létszámcsökkenés az építőiparban — három év alatt mintegy 9 százalék — és az iparban — mintegy 5 százalék —, de a szállításban, valamint a kereskedelemben is kevesebb a munkavállaló. Csökkent a műszaki munkakörben dolgozók, és a számviteli, ügyviteli alkalmazottak létszáma is, míg az igazgatási, gazdasági, valamint az egészségügyi és kulturális munkahelyeken mintegy hat százalékkal többen dolgoznak, mint három évvel ezelőtt. Az utóbbi három évben jóval többen változtattak munkahelyet, mint korábban, 1980-ban 547, a következő két évben 608, illetve 609 ezren, s 80 százalékuk fizikai dolgozó volt. Egyedül az építőiparban mérséklődött némileg a fluktuáció, a népgazdaság összes többi ágazatában növekedett, legjobban — 42 százalékkal — a mezőgazdaságban. A (Folytatás a 3. oldalon) Összefogni a békéért Vasárnap fővárosunkban, a Budapest Sportcsarnokban befejezte kéthetes munkáját a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése. A tanácskozásra a világ csaknem száz országából érkeztek egyházi személyiségek — 1400 küldött —, s a beszámolókat, előadásokat, a vitát meghívott vendégként több ezer külföldi és hazai hivő is figyelemmel kísérhette a helyszínen. A 37 éve megalakult, 55 millió evangélikust tömörítő világszövetség ezúttal először választotta nagygyűlése színhelyéül szocialista ország fővárosát. S ez a döntés már önmagában is élismerése a szocialista magyar állam egyházpolitikájának. Hosszú és nem könnyű út vezetett addig, amíg Magyarországon mind az egyházak,' mind pedig az állam részéről felismerték: elvi engedmények nélkül is lehetséges az együttműködés, s az újra és újra felmerülő problémákat közös akarattal, nyílt megközelítéssel meg lehet oldani. A rendezett kapcsolatok alapján az egyházak a felelős szabadsággal élve szolgálhatják hitük szerint az embert, míg az állam részéről biztosított: ma országunkban lelkiismereti problémák nélkül vállalhatja hitét bárki, s ezzel együtt is aktívan részt vehet a társadalom építésében, gyarapításában. Az útkeresés miatt a korábbi évtizedekben támadások kereszttüzébe került — főként külföldön — a magyar evangélikus egyház is. S az, hogy a nagygyűlés Budapestet választotta színhelyéül, hogy a tanácskozáson Káldy Zoltánt, a magyar evangélikus egyház püspökelnökét választották meg a világszövetség új elnökének, elismerése egyben a hazai evangélikus egyház munkásságának is. Annak a szolgálatnak a tiszteletét is jelzi mindez, amelynek lényege a diakóniai teológia, azaz az ember szolgálata. Tevékenykedés azért, hogy emberi, nélkülözésektől mentes, békés világ épülhessen. Ennek szellemében a nagygyűlés plenáris és szekcióülésein a hit mai tartalmának megvitatása mellett nagy hangsúlyt kapott az is: milyen következményei vannak a hétköznapi életre ennek a tartalomnak? Főként az állt a viták középpontjában, hogy mit tehet, mit kell tennie az evangélikus egyházaknak a faji megkülönböztetés elleni harcban — az apartheid politikát az LVSZ mindig is következetesen elítélte —, másrészt hogy milyen szerepet kell játszania a világ evangélikusainak a béke megőrzéséért folytatott küzdelemben. Korántsem vallott e kérdésekkel kapcsolatban teljesen egyöntetű véleményt minden résztvevő. De a küldöttek többségének nézetét jól kifejezi a szervezet főtitkárának, Carl Maxinak, a beszámolója, amely egyebek között hangsúlyozta: a világszövetség missziós feladatot lát el, s ebben jelentős szerepet játszik az evangélikusok egységének és ökumenikus elkötelezettségének erősítése, valamint — fajra, vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül — az emberi méltóság védelme. A nagygyűlésen hangot kapott: nagy egyenlőtlenségek, társadalmi, gazdasági és ideológiai különbségek osztják meg ma az emberiséget. S amikor közös érdekeinkért, közösen cselekszünk; nemcsak azf emberiség biológiai létét, hanem gazdasági-társadalmi jövőjét is világméretekben kell szem előtt tartani; A budapesti nagygyűlés bebizonyította: az egyházaknak is fel kell emelniük szavukat a béke érdekében, a hidegháború megnyilvánulásainak felszámolásáért folytatott küzdelemben, hiszen — ahogy az egyik tekintélyes részvevő fogalmazott — ennek nem csupán hitbeli okai vannak. Az egyházaknak is csak akkor van jövője, ha az egész emberiségnek van. E gondolatokat tükrözi az a felhívás is, amelyet a vasárnapi, a tanácskozást záró istentiszteleten olvastak fel, s amely hangsúlyozza: a béke megóvása érdekében további tárgyalásokra van szükség. A felhívás ugyanakkof hangsúlyozza: az egyházak képesek arra, hogy hidakat építsenek a népek között. A budapesti tanácskozás igazolta: a felelősen gondolkodó egyházak készek tenni a béke közös ügyéért. Emellett tett hitet az utóbbi két héten az Evangélikus Világszövetség nagygyűlése is. Friss Róbert Budapestre érkezett Varsó fűpolgármestere Dr. Miecyslaw Debicki altábornagy, Varsó főpolgármestere — Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — küldöttség élén hivatalos látogatásra hétfőn a késő esti órákban Budapestre érkezett. A lengyel tanácsi delegáció tájékozódik a tanácsok irányító-szervező munkájáról, és megismerkedik á tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok életével, munkájával. Tudományos tanácskozás a szórvány- magyarságról Tegnap délelőtt Budapesten — az Olimpia Szállóban — megkezdődött a szórványmagyarság helyzetét kutatók háromnapos tudományos találkozója, amelyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár hívott össze. A tanácskozást dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg. Külföldön és idehaza élő tudósok, a magyarság helyzetével foglalkozó szakemberek és más főhivatású, de a magyarság élete iránt behatóan érdeklődő magyarok — csaknem félszázan — vesznek részt a találkozón. A program szerint mintegy 30 előadás hangzik el három fő témakörben : a magyarságra vonatkozó statisztikai források egységesítésének kérdéseiről, a szórványmagyarság identitás tudatának problematikájáról, valamint a távolban élő magyarok helyi közösségeiről és intézményeiről a befogadó országokban. Aradi István, az Örkényi Béke Tsz háztáji agronómusa példát mutat az igényes háztáji gazdálkodásban. Nyolcszáz négyzetméter alapterületű fóliasátor alatt szőlőt termeszt. Négy- százöven tőkés, fedél alatti kertjében beérett a szőlő, mely ilyenkor még különleges csemegének számít (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele —• KS) Beiktatták a társadalombiztosítás megyei vezetőit Tegnap délelőtt a megyei tanács kistanácstermében tett hivatali esküt a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 24-tagú vezetőapparátusa. A hivatalos eseményen részt vett Gyulavári Pál, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Az eskütételt dr. Pankotai István, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója fogadta. Az apparátus tagjainak fogadalomtételénél jelen volt Mokrán János, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkára, a megyei társadalombiztosítási tanács tagja és Dér Lászlóné, az SZMT politikai főmunkatársa, az MTT megyei elnöke. .A társadalom- biztosítási igazgatóság igazgatója beszélt a vezetőapparátusra váró feladatokról és lehetőségekről. A megyei tanács elnöke a társadalmi szervek közötti további jó kapcsolatokra, az együttműködés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Eredmónyes a TIT csorvási alapszervezetének munkája A Miklya Sándor titkár irányításával működő csorvási ismeretterjesztő alapszervezet munkálkodásával mindig a jobbak közé tartozott a megyében. Az idén harmincötén tagjai a nagyközségi TIT-nek, többségük pedagógus. Az aktív tagok között található államigazgatási dolgozó, egészségügyi és agrárértelmiségi is. Az 1983/84-es évadban 91 ismeretterjesztő előadást tartottak, ezenkívül 3 kiemelt jelentőségűt, hatot társadalmi munkában is vállaltak az előadók. Egyre gyakrabban alkalmaznak szemléltetőeszközöket, hivatkoznak széles körű irodalmi forrásmunkákra. A 100 megtartott előadáson 3400 hallgatójuk volt. A tapasztalatok szerint a hallgatói létszám egy-egy előadáson bizonyos mértékig csökkent. Sikerültnek tekinthették az egészségnevelési napok rendezvényeit, amelynek során 12 előadást tartottak a munkahelyeken és a művelődési házban. A 8. osztályos tanulóknak állampolgári ismereteiket bővítő előadássorozatot rendeztek. Nagy hallgatóságnak örvendett a pedagógiai témájú „Szülők Iskolája” az óvodában. Az ifjúsági klubban egyre több előadást tartanak. Az előadói díjakat az alapszervezet a megyei TIT-től kapott támogatásból és az általános művelődési központ költségvetéséből fedezi. Egyre népszerűbbek az orosz nyelv óvodásoknak szervezett tanfolyamai, valamint a kis matematikusok baráti körének foglalkozásai. Az elkövetkezendő időszak feladataiként tervezik, hogy több üzemet és intézményt szervezzenek TIT-előadások megtartására, segítsék az értelmiségi és az ifjúsági klub munkáját. Az alapszervezet titkára törekszik arra is, hogy minél több TIT-tagot mozgósítson az eredményes ismeretterjesztő munkára. B. Zs. A gyomaendrődi Béke Termelőszövetkezet ostyaüzemében Orion elnevezésű új terméket csomagolnak. A különböző ízesítésű töltött ostya hamarosan az üzletekbe kerül Fotó: Fazekas László
