Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
1984. augusztus 1., szerda Pedagógus képzőművészek tábora Gyulán Minden évben írunk róluk. Nem kétséges, megérdemlik. Mikor egy éve itt jártam, épp kiállításra készülődtek. Emlékszem, az őszhajú mester milyen egyszerű, találó szavakkal indokolta melyik kép mutatkozhat meg a közönség előtt. Most, hogy újra vendégük vagyok, a munka közepébe csöppentem. Van még idő a kiállításig, s ezért még szó sincs válogatásról, annál inkább a látástól va- kulásig — azt hiszem, nem nagy szó — önkeresésről. A Pedagógusok Szakszervezete gyulai képzőművész alkotótáborát Marsovszky Endre idén 25. alkalommal vezeti. Ez a szám csábít a visszaemlékezésre, s Bandi bácsit nem nehéz „táncba vinni”. („Te csak nyomd a gombot, én meg mondom a magamét” — biztat a műtermi rendetlenséggel otthonos kollégiumi szobában.) — 1960-ban Balatonfüre- den voltunk először. Komfort nélküli elhelyezés. Ágyakat, ágyneműt a vakok intézetétől kaptunk . . . Később voltunk Nagykaporno- kon, Bázakerettyén, Esztergomban, Tapolcán. Gyulára 15 éve kerültünk, s azóta a város és a helyi tanács vendégszeretetét élvezzük. — A tábor célja és működése változott-e valamit az elmúlt 24 év alatt? — A legfontosabb, hogy ez a tábor mindig is önkéntes jelentkezőkből verbuválódott. S — erre büszkék lehetünk —, aki kimaradt, az „egyáltalán nem volt boldog”. A Pedagógusok Szakszervezete célja az volt, hogy az itt megforduló tanárok vizuális élményekkel feltöltődve, munkájukat színvonalasabban, meggyőzőbben tudják végezni. Táborunkban sosem volt központi téma, kötelező stílus. Magam a — mostanában ritkán emlegetett — szocialista realizmust annak a módszernek a megjelölésére használom, miszerint hazánkban mindenki szabadon keresheti a témát és a stílust. Itt akadémizmusnak helye nincs! Nem szólok bele senki dolgába. — Nem bírok csendben maradni — vág közbe a tá- borvezető-helyettes, Csipesné Fábián Irén, aki eddig a sarokból figyelte a beszélgetést. — Dehogynem szól bele! Csakhogy Bandi bácsi olyan módon teszi ezt, amivel azt bontja ki, azt hozza felszínre, ami bennünk van. — Valóban azt akarom — folytatja a mester —, hogy mindig kissé továbblépve legyen módjuk az itt alkotóknak meditálni, legyenek képesek saját belső energiájukat megérezni, megkeresni a számukra fontos témát, és a saját stílusukat. Változni abban feltétlenül változtunk, hogy az első években inkább a természet után festettünk, jártuk a vidéket, s kint dolgoztunk ; ez úgynevezett posztimpresszionista képeket eredményezett. Tíz év után — bár megmaradt ez a módszer is —, az volt a jellemző, hogy a kint gyűjtött anyagot, élményeket a műteremben újragondolták a tábor tagjai, s ezáltal expresszionistábbak lettek az alkotások. — Mire van idő 20 nap alatt? — Sok a visszatérő. Velük már könnyen megértetem magam. De aki itt van, az mind nagyon akar dolgozni. Ezáltal meg szinte egymást is hajtják, pedig erre alig van szükség. Aztán Bandi bácsi sorra járja velünk a „műtermeket”. A kollégiumi szobák néhány hete a legrosszabb álmukban sem gondoltak ilyenfajta rendre. Persze, rend ez is, csak hát szokatlan. Kész és félkész képek az asztalokon, a falon, ide- oda támasztva, grafikák egymáson, s persze mindenki előtt égy, a készülő, az e pillanatban legfontosabb. Nem is annyira arcról, mint képeikről ismerem meg a tavaly már itt jártakat. Megállók az egyik ismeretlen stílus előtt. — Igen, most járok itt először, Budapestről jöttem — mondja a kezdőnek már alig mondható tanárnő. Már nagyok a gyerekeim, most jutottam először olyan helyzetbe. hogy megengedhetem Tasisták Fotó: Kovács Erzsébet magamnak ezt a három hetet. Végre ennek élhetek mindennap. Bandi bácsi közben a kész képek keretezésére ad tanácsot. — A kép szélét megkeresni . része az alkotásnak. A képnek sosem árt, ha kissé körbevágják. Az alkotó mindig a kép közepére koncentrál, a szélét ezáltal gyakran elhanyagolja. Az egyik emeleti lakószobában négy festőnő rossz gyerekként dacol a házirenddel (mivel lakószobában — szigorúan véve — nem szabadna dolgozni). Hárman közülük buzgón folyatják, csurgatják, pacáztatják a festéket. — Hadd kínlódjanak — indokol a mester. — Gyerekesnek látszik ez az úgynevezett tasista módszer, de ha belső mondanivalóval, koncepcióval, s a kifejezés igényével használják, akkor kijöhet belőle valami. Egy újabb szobában a megrajzolt növény mellett ott a rajz, összehasonlításra ingerlőén. Bandi bácsi nem is állja meg, hogy szó nélkül sétáljon tovább: — A különbség szemet szúró. A művész saját elképzelései szerint igyekszik rendet teremteni. A világot már egyszer „megteremtették”, azt másolni minek. Hátha ez a második teremtés valami új emberi értéket hoz felszínre. Csak az a fontos, hogy szeretettel nyúljunk minden témához. Mit fűznék ehhez még? Talán csak annyit, hogy augusztus 4-én délelőtt a gyulai művelődési központban nyílik meg a tábor — sajnos csak — két napig látható kiállítása. Megtekintését nemcsak azért ajánlhatom sokaknak, mert ilyen szimpatikus elvek vezérlik a leendő kiállítókat, hanem mert a szándékból sok minden megvalósulni látszik. Ungár Tamás Modell és mű Ismeretterjesztés Dombegyházán A tudományos ismeret- terjesztést nem ajánlatos elválasztani a közművelődés egyéb területeitől. Különösen kisebb településeken jó, ha összefonódnak, kiegészítve, gazdagítva egymást. Ma már így van ez Dombegyházán is. Ahhoz azonban, hogy minden sínen legyen, el kellett telnie néhány évnek. A változásról, s törekvéseikről beszélgettünk Gerendeli György népművelési igazgatóhelyettessel, a TIT-csoport vezetőjével. — Súlyos örökséget vettünk át 1975-ben, amikor közös igazgatás alá kerültek a község művelődési intézményei. Jó néhány elmaradt előadás bizonyította, hogy alapvető hiányosságok vannak. Rossz volt a tématervezés, a szervezőmunka, s szó sem volt rétegprogramokról. Egyszóval holtpontra került a TIT-munka. Jókor jött az integráció, amely bizonyosfajta koncentrációt jelentett a helyi közművelődésben. Sikerült leküzdeni az előítéleteket. „Én ismeretterjesztek, te ismeretterjesztesz, ő ismeretterjeszt, Milyen idő ez? Elfecsérelt!” — sokan hittek e szójáték igazságában. Aztán valahogy változott a helyzet... A pedagógusok bekapcsolódása fordulópontot jelentett. Ma is ők képezik TIT-csoportunk magját. Rajtuk kívül tagjai: agrármérnökök, orvosok, egyszóval a helyi értelmiség nagy része. Ma már sokan belátják, hogy az ismeretterjesztő munka elméleti és gyakorlati segítséget nyújt a szakmai fejlődésben. Egy tudománybaráti kör vezetésében nem csak örömet találhat a pedagógus, de sokat profitálhat is ebből a munkából. — Milyen rétegeket sikerült bevonniuk az ismeret- terjesztésbe? — Nagyon odafigyelünk az iskolásokra. Sorozatot indítottunk például a napközis tanulóknak, figyelembe véve életkori sajátosságaikat. Ezek a rendezvények nem csupán előadások, de konzultációk is, s beépítjük a szemléltetést a programokba. Kiemelt feladatunknak tekintjük egyrészt a tehetséges, másrészt a gyengébb tanulók gondozását. A tanuló felnőtteknek is megpróbálunk módszertani segítséget adni. Nagy hangsúlyt helyezünk a szülők pedagógiaipszichológiai kulturáltságának fejlesztésére. Kiscsoportjaink stabil bázisai az ismeretterjesztő munkának. Olyan előadásokat tervezünk számukra, amelyek megfelelnek speciális érdeklődési körüknek. Igyekszünk a fiatalokat is — elsősorban az ifjúsági klubon keresztül — bevonni. Próbálkoztunk munkahelyi rendezvényekkel, de ezek kissé erőlte- tettnek hatottak. Viszont a szocialista brigádok művelődésére új módszert dolgoztunk ki: azonos érdeklődésű csoportoknak adunk témaajánlatot. Így a heterogén összetételű brigádklubból 8 kisebb csoport alakult. Egyéves tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy eredményes ez a forma. — Hogyan fogják össze az értelmiséget? — Az értelmiségi klub alakítására tett kísérleteink nem jártak sikerrel. Ám az 1980-ban létrejött pedagógus művelődési kör betölti ezt a szerepet. Nem könnyű manapság — főként ilyen kieső településen — naprakész szakmai tudást szerezni. Ritkán juthatunk el továbbképzésekre, s a helyi könyvtár sem rendelkezik olyan szakanyaggal, amelyre lehetne támaszkodni. A kör ösz- szejövetelein nemcsak előadásokat hallgatnak a pedagógusok, hanem megbeszélhetik gyakorlati gondjaikat is. — Hogyan mérik fel az igényeket? — Széles körű közvélemény-kutatást végzünk minden évad előtt. A művelődési háznak jól működő társadalmi vezetősége van. Kikérjük véleményüket, s témaötleteket adnak kiscsoportjaink is. Szisztematikusan figyeljük, hol tudunk segítséget nyújtani az iskolai oktató-nevelő munkához, s a szülői értekezleteken azt is fel tudjuk mérni, milyen pedagógiai-pszichológiai ismeretekre van szükség. Jó a kapcsolatunk a termelőszövetkezettel; elsősorban szakmai útmutatást várnak tőlünk. Egyébként érdekes jelenség: ha valakit igazán érdekel egy téma, biztos, hogy megtalálja a módját, hogyan képezze magát az adott területen. Mivel Dombegyházán, s a két társközségben, Kisdombegyhá- zán és Magyardombegyhá- zán sokan foglalkoznak háztáji állattartással, kertészkedéssel, gyakran szervezünk ilyen jellegű előadásokat is. — Hogyan kívánják tovább szélesíteni, hatásosabbá tenni munkájukat? — Mindig kísérletezünk új módszerekkel. A már kialakult, bevált formákat szeretnénk tökéletesíteni, s törekszünk a rétegspecifikusságra. Továbbra is segíteni kívánjuk a tanulók iskolán kívüli nevelését. Van még tennivalónk a szocialista brigádok művelődésében. Szélesíteni szeretnénk sorozataink, előadásaink témaköreit, s törekszünk arra, hogy TIT-tagjainkat szak- mailag-módszertanilag továbbképezzük. És persze szem előtt tartjuk azt, hogy az ismeretterjesztés még inkább beépüljön a helyi köz- művelődés egészébe. Gubucz Katalin Csillagász úttörők találkoznak Gödöllőn Hét végi szegedi program A hét végén ismét három előadást tartanak a szegedi szabadtéri játékok színpadán. Pénteken lesz Gounod Faust című operájának bemutatója. A szövegkönyvet a rendező, Szinetár Miklós dolgozta át. A zenekart Oberfrank Géza vezényli. A díszletek Forray Gábor, a jelmezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A koreográfus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címszerepet Kelen Péter énekli. A többi szerepekben Bajtay Horváth Ágota, Gregor József, Mészöly Katalin, Németh József, Szakály Péter és Zempléni Mária lép színpadra. A Valpurgis éj című jelenetben Szakály György és Szőnyi , Nóra táncol szólót. A Faustot, láthatja a közönség vasárnap is. Szombaton Szörényi—Bródy István, a király című rockoperája lesz műsoron. A Szegedre látogatók napközben tucatnyi kiállítást is megtekinthetnek. A városi sport- csarnokban szombaton és vasárnap lesz a Szőke Tisza ’84 elnevezésű nemzetközi társastánc- verseny. Augusztus 6-án, hétfőn Gödöllőn megkezdődik az amatőr csillagász úttörők egyhetes^ országos találkozója. A célja a gyerekek eddig szerzett tudásának elmélyítése és a szakkörvezetők továbbképzése. Az amatőrmozgalomnak ezen a területen az utánpótlás-nevelés az egyik legfontosabb feladata. Ez a magyarázata annak is, hogy a találkozó megszervezésébe az Uránia Csillagvizsgáló is bekapcsolódott. Hivatásos csillagászok vállalták a hat szekcióban lezajló eszmecsere egyes szekcióinak vezetését is. Forgó rendszerben, egynapos váltásokkal valamennyi gyerek valamennyi szekcióban részt vesz. A szekciófoglalkozások keretében a kisdiákok ellátogatnak például a piszkéstetői, valamint a penci obszervatóriumba, ahol csillagászok kalauzolják őket. Állandó esti program lesz az égbolt észlelése, a lemenő nap, a kettős csillagok, a bolygók vizsgálata, az égbolton való tájékozódás, az észlelések fotózása, majd laboratóriumi értékelése. Emellett sok játék és a hagyományos „Uránia vásár” is szerepel a programban. Az utóbbin tíz, húsz forintért különböző, az Uránia csillagvizsgálóban már nem használatos, de a gyerekek számára még jól beépíthető eszközöket, optikákat, lencséket vásárolhatnak az ifjú csillagász jelöltek. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Kötődésem a tájhoz. 9.10: Népdalkórusok, hangszerkettősök. 9.41: Kis magyar néprajz. 8.55: Gesztenye újborral. 9.46: Tarka mese, kis mese. 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. ' 10.25: Lajtai Lajos operettdalaiból. 10.49: Rádiószínház: Az emlékmű. 11.35: Balettzene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Utak, ösvények. 13.35: Operaslágerek, (ism.) 14.05: Dzsesszmelódiák. 14.49: Kritikusok fóruma. Móricz Virág: Illúzió. 15.05: Űj melódialemezeinkből. 15.46: Miska bácsi levelesládája. 16.21: Rossa László: Fanfár és három ének a Csiksomlyói Passióból. 16.34: önmagunk versenytársai? 17.05: „Az üdvözülés gépezete”. 17.25: Két szextett. 19.15: Schumann: d-moll trió. 19.45: A bahcsiszeráji szökőkút. 20.19: Húszéves a „Gördülő Opera”. 21.07: Szentendrei Klára és Lo- vass Lajos népdalokat énekel. 21.30: Amiről a világ vitázik. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Fuvolaszólók. 22.45: Az illeszkedés módozatai. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Németh Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.45: Kazacsay Tibor: Pantomim szvit. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Útikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus. 13.45: Zenés délután. 14.00: Kapcsoljuk a stúdiót. 14.15: Dvorzsák szláv táncai. 14.35: Nóták. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.00: Verbunkosok, nóták. 19.45: Howard Jones felvételeiből. 20.35: Rádiószínház: Halálugrás. 21.19: Böngészde a Zenei antikváriumban. 22.19: Bágya András szerzeményeiből. 23.25: Veronika. Részletek Messager operettjéből. III. MŰSOR 9.00: Miroslav Cangalovic operaáriákat énekel. 9.30: Hangverseny észt zeneszerző kortársak műveiből. 10.19: Kamarazene. 11.05: A ravasz rókácska. 12.00: Zenekari muzsika. 13.35: Régi magyar muzsika. 14.00: Nagy csaták — sorozat. II. rész. 15.48: Kamarazene. 17.10: Bajazzók. 18.00: Népdalfeldolgozások. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Két Bárdos Lajos-kórus- mű. 19.15: Külföldi tudósoké a sző. 19.30: A Bécsi filharmonikus zenekar hangversenye. Kb. 20.10: Múzeum az Orczy- kastélyban. Riport. Kb. 20.27: A hangversenyközve- tités folytatása. Kb. 21.45: Hangszerszólók. 22.18: Líra és filozófia. 22.48: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Dawn együttes slágereiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: Üj felvételeinkből. A Szolnoki Járműjavító férfikara énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Idősebbek is elkezdhetik. 10.05: Csak gyerekeknek. 11.05: Delta. 11.30: A Fehér Farkas. Francia filmsorozat, III/2. A Rennes-i erdő. (ism.) 12.30: Képújság. 16.35: Hírek. 16.45: A Hardanger-fennsík élete. Norvég rövidfilm. (ism.) 17.15: Szókimondó, (ism.) 17.55: Képújság. 18.00: Szól a kézben. 18.30: Telesport: összefoglaló olimpiai játékokról. 19.40: Tv-torna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A kraljevói vonat. Jugoszláv film. 22.05: Mestersége színész: Szabó Sándor. 22.45: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.55: Képújság. 19.00: Gippsföld. Ausztrál rövid- filmsorozat, IV/4. rész. 19.30: A farkas. Molnár Ferenc vígjátékának tv-változata. 21.00: Betekintés a természetbe Vadászat tavaszi hangokra, (ism.) 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Benny Hill műsora. Angol film. 22.15: Képújság. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.30: Los Angeles 1984. Közvetítés a nyári olimpiai játékokról. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Történelem. 20.55: Kiáltás a mélyből. Román film. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Los Angeles 1984. Közvetítés a 23. nyári olimpiai játékokról. BELGRAD, I. MŰSOR 14.10: Magyar nyelvű tv-napló. 14.20: Videooldalak. 14.30: Reklám. 14.35: Olimpiai krónika, I. 15.25: Los Angeles: Olimpiai szemle, I. 17.00: Los Angeles: NYOJ '84. Üszás, döntő. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kuka kapitány kalózai — tv-sorozat gyerekeknek. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. 22.25: Kiegészítés. 22.45: Olimpiai krónika, II. 23.30: Los Angeles: Olimpiai szemle, II. II. MŰSOR 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmest: A víz ideje — jugoszláv játékfilm. 22.00: Hírek. 22.05: Tudósítás a makedón állam megalakítása 40. évfordulójának megünnepléséről. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Ezüst-tó kincse, 6-kor: Vámpír négy keréken, 8-kor: Haragban a világgal. Békéscsabai Szabadság: King-Kong. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A jó, a rossz és a csúf, I—II. Gyulai Erkel: fél 6- kor: A fej nélküli lovas, fél 8- kor: Kramer kontra Kramer. Gyulai Petőfi: Balfácán. Orosházi Partizán: A pagoda csapdája. Szarvasi Táncsics: Egy zseni, két haver, egy balek.