Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS S., VASÁRNAP Ára: 1.40 forin» XXXIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM A jő vetőmagért Uj technológiával tartósítják a kajszit Békéscsabán Nyári nagyüzem a konzerviparban Befejeződött az aratás me­gyénkben, s a vetőmagszapo­rító gazdaságok, amelyek az idén is nagy gondossággal végezték munkájukat, jelen­leg már a jövő évi vetőmag előkészítésén fáradoznak. Mint Kerekes Pál, a Növény- termesztési és Minősítő In­tézet békéscsabai területi központjának vezetője el­mondotta, az idén őszi árpá­ból Békés és Csongrád me­gyében 1200 hektáron ter­meltek vetőmagot a nagy­üzemek. Jelenleg már mint­egy 2500 tonna vetőmagot fémzároltak. Az idei termés igen jó minőségű, a fémzá­rolt mennyiség 60 százaléka első osztályú, míg 40 száza­léka másodosztályú minő­sítést kapott. A tervek sze­rint mintegy 200 tonna ex­portra kerül a fémzárolt ve­tőmagból. A területi központ szakembereinek véleménye szerint az ősszel várható igé­nyeket ki tudják elégíteni. Ebben az évben búzából több mint hétezer hektáron állítottak elő szaporítóanya­got a közös gazdaságok. A vártnál jobb terméseredmé­nyek születtek. Jelenleg fo­lyik a vetőmag előkészítése, feldolgozása, tisztítása és fémzárolása. Eddig már csak­nem 4 ezer tonnát fémzárol­tak, amelynek fele elsőosz­tályú, míg a másik fele má­sodosztályú volt. Az előze­tes vizsgálatok szerint a magvak csírázóképessége jó. A tervek szerint várhatóan szeptember közepére befeje­ződik a vetőmagfeldolgozós. A területi központ kéri a nagyüzemeket, hogy ahol sa­ját vetőmagot használnak fel, küldjenek be mintát vizsgá­lat céljából a központ labo­ratóriumába. A másik fontos gabonanö­vénynél, a kukoricánál a kö­zelmúltban fejeződött be a nagy munka, a címeresíes. Je­lenleg a területi központ 16 szakembere a szemléket tart­ja. Az idén Békés és Csong­rád megyében 13 ezer hek­táron termesztenek hibrid kukoricát. Nagy segítséget nyújtottak a közös gazdasá­gokban szervezett nyári épí­tőtáborok, amelyekben több száz gyerek végezte a címe- rezést. A nagy melegben és a néhány napos lehűlés ide­jén is szorgalmasan dolgoz­tak a diákok. A mezőgazda- sági nagyüzemek is jól fel­készültek a középiskolások fogadására, ellátásukról min­denütt gondoskodtak. Sajnos az utóbbi hónapok kedvezőt­len, száraz időjárása miatt néhány hektáron megyénk­ben silózásra került a hib­rid kukorica. Az elkövetkező hetek, hó­napok időjárása dönti el, hogy milyen minőségű és mennyiségű kukorica vető­magot tudnak betakarítani majd az ősszel. A területi központ vezetője elmondotta még, hogy fajtaborsóból jó termést állítottak elő a nagy­üzemek. Mind a mennyisége, mind a minősége megfelel az előírásoknak. Jelenleg az egyes zöldségnövények mag­jainak a betakarítása fo­lyik, s készülnek a vörös­here és a lucernamagfogás- ra is. A száraz időjárás ked­vez a lucernamag-termesz- tőknek. A közös gazdaságok nagy figyelmet fordítanak a vetőmag és szaporítóanyag­előállítására, így a területi központ szakembereinek ed­dig csak néhány hektáron kellett kizárni a vetőmagter­mesztésből a területet. Mindez azonban nem a kö­zös gazdaságok ellen irányul, hanem a jövő évi nagyobb termést szolgálja, amelynek alapja a jó vetőmag. V. L. A konzervgyárakban a zöldborsó és a korai gyü­mölcsök szezonja lefutott, s hamarosan induj a paradi­csom, a paprika, az alma fel­dolgozása. Augusztus elején a zöldbab és az uborka ad­ja a legtöbb munkát. Az időjárás nehéz helyzet elé állította az ipart. A hű­vös tavasz miatt több nö­vény fejlődése elhúzódott, majd egy időben, „robbanás­szerűen” következett be az érés, s emiatt nagy meny- nyiségű termést kellett egy­szerre fogadni. Így volt ez például a zöldborsónál, amelynek feldolgozására gyakran szűkösnek bizo­nyult egy-egy üzem kapaci­tása. Mégsem volt torlódás. A konzervgyárak között ugyanis sikeres együttműkö­dés alakult ki; a többletet átirányították azokba a társ­üzemekbe, ahol éppen sza­bad kapacitás mutatkozott. Például a szigetvári és a kecskeméti, illetve a debre­ceni és a békéscsabai üzem segítette ki egymást, siker­rel. A jó szervezés is hoz­zájárult ahhoz, hogy az ere­detileg tervezett 85 ezer ton­na zöldborsóval szemben százezer tonnát tartósítottak az üzemekben. Az uborka feldolgozásánál is kapóra jön az együttmű­ködés, mivel az ország egyes részein bő a termés. Ezeken a helyeken többlet okoz gondot, máshol — például az Alföldön — a szűkös nyersanyag-utánpótlás adja fel a leckét a gyárak szer­vezőinek. Az egyenletes fel­dolgozás érdekében a szi­getvári, a mosonmagyaróvá­ri és a nagyatádi üzemek az uborka egy részét átirányít­ják a nagykőrösi, a kecske­méti és a szegedi konzerv­üzemekbe. A szegedi gyárban 250 va­gon uborka feldolgozását irányozták elő. A nyers­anyag egy része a dunántúli társvállalatoktól érkezik, más részét saját dolgozóik­tól veszik át. ötvennél töb­ben vállalták ugyanis, hogy e munkaigényes zöldséget maguk termesztik meg az üzemnek. A vállalat közre­működésével az egyik kör­nyékbeli termelőszövetkezet­től egyenként 200 négyszög- öles parcellákat béreltek. A gyár szakemberei megtaní­tották őket az uborkater­mesztés fortélyaira, s vető­magot is biztosítottak. A tavaly és az idén vég­rehajtott műszaki fejleszté­sek máris sok helyen javít­ják a gyárak eredményeit. Nyíregyházán és Békéscsa­bán újfajta technológiával, mesterséges tartósítószerek hozzáadása nélkül tartósít­ják a kajszit és más gyü­mölcsöket. Az így készült dzsemekért, gyümölcslevekért magasabb árat fizet a külföldi meg­rendelő. A debreceni, hatva­ni, szigetvári, nagyatádi és a békéscsabai üzem almasűrít­ményt gyártó berendezése­ket állít be a gyengébb mi­nőségű gyümölcs feldolgo­zására. Az almasűrítmény keresett a külpiacon. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG fl Almáskamaráson újra (Községriportunk a 4. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi Békefesztivál Pusztavacson Több százezer ember, zö­mében fiatalok részvételével tegnap reggel megkezdődött a pusztavacsi békefesztivál, amelyet a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Üjság szerkesztősége „Békét, biztonságot a világ­nak” jelszóval rendezett meg a pusztavacsi nagy­réten. A • békefesztivált Gerencsé­rt Jenő, a Képes Üjság fő- szerkesztője nyitotta meg, s elmondta: a népünnepély ke­retében megrendezett feszti­vál része a nukleáris fegy­verkezés ellen világszerte ki­bontakozott nemzetközi til­takozásnak. Délután a nagyszínpadról dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára szólt a fiatalok­hoz. Beszélt arról, mint fe­nyegeti a békét napjainkban a fegyverkezés. Reális és nagy ez a veszély, de nem vagyunk kiszolgáltatottak — hangoztatta. A kétnapos non-stop prog­ram éjszakai koncertekkel, majd a Gandhi című film vetítésével folytatódik. Ma a fesztivál programján további politikai találkozók, kulturális események szere­pelnek, s résztvevői végül békemenetté egyesülve elhe­lyezik a békezászlókat az ország közepén álló jelto­ronynál. Hirosima, negyed kilenc Hirosima fölött 1945. augusztus hatodi­kén reggel, pontosan nyolc óra tizenöt perckor oldotta ki halálos terhét az Enola Gay nevű bombázó. A történelem első atomtámadására Truman, amerikai elnök adott parancsai, s a pilóta, Tibbets ezredes nem habozott végrehajtani azt. A halálos áldozatok száma ismeretlen, mivel a vá­rosban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer között volt az elpusztultak száma. Amikor azon a reggelen negyed kilenckor Hirosima egén kigyulladt a második Nap, új korszak kezdődött az egész emberiség számára. A Manhattan-tervben részt vevő tudó­sok jó előre figyelmeztették a politikuso­kat: ne alkalmazzák idejekorán az atom­bombát a Japán elleni meglepetésszerű tá­madásra. Ha az Egyesült Államok első­ként zúdítja az emberiségre a vak pusz­tításnak ezt az eszközét, elveszti a világ közvéleményének támogatását, meggyor­sítja a fegyverkezési hajszát, és lehetet­lenné teszi a fegyverek feletti ellenőrzés megteremtését szolgáló nemzetközi egyez­mény megkötésére irányuló tárgyalásokat. A tudomány embereinek szava nem bizo­nyult elegendőnek, s sovány vigasz szá­mukra, hogy ma már tudjuk, igazuk volt. A történészek a mai napig is vitatkoz­nak, vajon szükséges volt-e a hirosimai urán-, majd a nagaszaki plutoniumbomba bevetése, a katonai, vagy a politikai szem­pontok voltak-e az erősebbek a Fehér Ház indítékai közül. A válasz valószínűleg is-is, hiszen Japán szárazföldi hadserege még csaknem érintetlen volt, a szigetor­szág lerohanása, megszállása sok százezer katona életét követelte volna mindkét ol­dalon. Másrészt az imperialista nagyha­talmak vezetői már a háború utáni időkre gondoltak, s szövetségesüket, a Szovjet­uniót szerették volna megfélemlíteni, hogy a potsdami tárgyalásokon rákényszerít- hessék akaratukat. Truman és Churchill elképzelései azon­ban nem váltak valóra. Egyrészt Japán nem kapitulált az atomtámadások hatá­sára, és csak a Szovjetunió hadba lépése döntötte el végleg a távol-keleti hadszín­téren is a háború sorsát; másrészt a jócs­kán megerősödött szocialista ország nem engedett elveiből a diplomáciai csatározá­sok során sem. Kurcsatov akadémikus pe­dig már javában dolgozott azért, hogy megtörje az amerikaiak atommonopóliu­mát ... Hirosima óta sok ezer atombombát gyár­tottak a világon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is hatalmas. Az emberi­ség — ha meg is tanulta, hogyan lehet — nem akar együtt élni ezekkel a fegyverek­kel, amelyek sokszorosan nagyobb hatá­súak, mint a hirosimai „ős”. A veszély ma nagyobb, mint valaha. A Szovjetunió, a szocialista országok leszerelési javaslatai jó alapot jelenthetnének a tárgyalások azonnali megkezdésére. Sajnos, Nyugaton manapság nem akarják fontolóra venni a Varsói Szerződés ajánlatait, a legutób­bi budapesti felhívást sem. Augusztus hatodikán, Hirosima napján azonban senki sem fordíthatja el a fejét, nem dughatja be a fülét: békedemonstrá­ciók sora bizonyítja; a világ népei nem akarják, hogy valaha is, bármilyen körül­mények között is újra atomfelhő emelked­jen bármelyik város fölött. Horváth Gábor Strandkörkép a megyéből Ezekben a kánikulai na­pokban ismét igen sokan ke­resik fej megyénk fürdőit. A gyomaendrődi Liget fürdő vezetője, Uhrin Sándor el­mondotta, hogy jelenleg a kempingben NDK-beli, csehszlovák, nyugatnémet és holland turisták ütötték fel sátraikat. Most mintegy hetven sátor áll a ligetben. A fürdőben fodrász, masszőr és kozmetikus áll a vendé­gek rendelkezésére. Egy-egy kánikulai napon 800—1000 fürdőző keres felüdülést a vízben. A sportolási lehető­ség is biztosított, egyebek között mini teniszpályák, két pingpongasztal, kosárlabda- palánk, gerenda, hinták vár­ják az ide látogatókat. Pillanatkép a békési strandról Fotó: veress Erzsi A békési fürdőben jó kö­zepes forgalom van ezekben a napokban. Mintegy négy­ötszáz vendég keresi fel a fürdőt. Gyakran külföldiek is eljönnek Békésre, így a közelmúltban szovjet és csehszlovák turisták jártak itt. Naponta 100—120 gyerek keresi fel a fürdőt, ahol ré­szükre háromhetente úszás- oktatást tartanak. Az ellá­tást a helyi ÁFÉSZ vendég­látóegysége biztosítja. A szolgáltatások közül pedikűr és masszőr található itt. A megyében egyedülálló fedett gőzfürdő is várja a látogató­kat, amelyben 40—50 sze­mély tartózkodhat egyszerre. Gyopárosfürdőn a kelle­mes időhöz viszonyítva nincs túl nagy forgalom. Az elmúlt hónap közepén, 14 és 15-én volt a csúcs, amikor a für- dőzők száma megközelítette a hatóságok által engedélye­zett szintet. A fürdőben az évi karbantartást elvégez­ték, egy medencét korszerű­sítettek. Az ellátást az álla­mi, a szövetkezeti és a ma­gánkereskedelem biztosítja. Gyakran fordulnak meg kül­földiek is Gyopárosfürdőn, rendszeresen ellátogatnak ide a szovjet turistacsopor­tok, s mellettük jugoszláv, nyugatnémet, kanadai, sőt, arab vendégeket is fogad a fürdő. Keresettek a csóna­kok és a vízibiciklik, ezek­ből a nagy forgalom idején nem tudják kielégíteni az igényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents