Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

1984. augusztus 4., szombat o Koszorúzás Balázs Béla születésének 100. évfordulója alkalmábél Münchenben szétválasztották a pécsi sziámi ikreket Alkotmányosság Magyarországon Br. Röder Edit nyilatkozata Koszorúzási' ünnepséget tartottak Balázs Béla Kos- suth-díjas író, a kommunista filmesztétika megalkotója születésének 100. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan- theonjában. Balázs Béla 1919-től volt tagja a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának, s a Tanácsköztársaság idején az írói és színházi direktóri­um egyik vezetője volt. A felszabadulás után tevéke­nyen vett részt az ország kul­turális életének újjászervezé­sében. Az évforduló alkal­mából a Magyar Szocialista Már kezdtünk zsörtölődni a nyár közepén. Ezúttal nem láthatunk — a múlt évekhez hasonlóan — egzotikus tája­kat idéző — számunkra ta­lán ezért oly érdekes — elő­adásokat? Az elmúlt nyara­kon elkényeztették a csabai közönséget, hiszen a brazilok mellett fellépett csendes­óceáni, sőt, kínai együttes is a megyeszékhelyen. Aztán a Kulich Gyula If­júsági és Üttörőház rendezé­sében igazi tánccsémegében lehetett részünk. Augusztus 2-án, csütörtökön este a Ta­hiti táncegyüttes lépett fel a ligeti szabadtéri színpadon. Hamar hozzátesszük: kirob­banó sikerrel. A jó idő tet­te? Az együttes színvonalas műsora? Vagy az a vérpezs­dítő, megkapóan dallamos zene, mely minden produk­ciójukat kísérte? Minden­esetre: az előadás végén a nézőtéren szűnni nem akaró tapssai jutalmazták a látot­takat, a táncosok — úgy tűnt — le sem tudnak jön­ni a színpadról, oly lelkesen tapsolt a közönség. Az előadás első részében egy összefüggő táncjátékot láthattunk. Kár, hogy nem segítette műsorvezetés a megértést, így csupán talál­gathattunk, mi történik a színpadon, mivel a Tahiti táncegyüttes más kultúra, más világ képviseletében ér­kezett, melynek szokásrend­Munkáspárt Központi Bizott­sága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyar írók Szövetsége, a Ma­gyar Film- és Tv-művészek Szövetsége, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége, a Magyar Televízió nevében helyezték el a megemlékezés és a tisztelet koszorúit. Balázs Béla születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartot­tak a Magyar Filmgyártó Vállalatnál is, a főváros IX. kerületében pedig a róla el­nevezett utcában megkoszo­rúzták emléktábláját. szerét, múltját nemigen is­merhetjük. Mindenesetre így is akadt látnivaló bő­ven. A pompás jelmez(te- lenjek, a fények játéka — melyek a látványt még szí­nesebbé, gazdagabbá tették —, a karneválokat idéző ze­ne, s a táncosok tökéletes tudása, hamar meghódítot­ták a közönséget. A második részben a jó hangulat tovább fokozódott, mígnem a táncosok invitálá­sára, még a közönség sorai­ból is táncra perdültek né- hányan a színpadon, a lent- maradtak nem kis derültsé­gére. Tetszett a három, szép grácia szólója, majd az ön­álló zenekari szám, ahol a zenészek magas technikai tudásról tettek tanúbizony­ságot. Külön élményt jelen­tett a hangulatos „divatbe­mutató”, hiszen szemtanúi lehettünk, miként öltöztet néhány ügyes mozdulat és egy-két csavarintás segítsé­gével egy nagyobb méretű selyemsál. Sorolhatnánk tovább, mi minden ejtett még ámulatba minket, ám az előadás adta élményt úgyis csak az érez­heti át igazán, aki maga is ott tapsolt a nézőtéren ezen a szép nyári estén. Várjuk inkább az egzotikus sorozat folytatását! N. A. Egy müncheni klinikán hosszú, bonyolult műtéttel szétválasztották a pécsi sziá­mi ikreket, akik egymáshoz nőtt medencecsonttal jöttek világra a múlt év őszén. A rendkívül ritka fejlődési rendellenességgel született gyerekeket sikerült életben tartani, majd pedig sebészi beavatkozással önálló embe­ri életre alkalmassá tenni. Természetesen még újabb műtétekre és hosszadalmas kezelésre lesz szükség, hogy az ikrek belső szervei és al­só végtagjai a lehető legjob­ban funkcionáljanak a to­vábbi életük során. Dr. Pintér András egyete­mi docens, a Pécsi Gyer­mekklinika sebészeti osztá­lyának vezetője egy nemzet­közi gyermeksebészeti kong­resszuson találkozott a sziá­mi ikrek problematikájának világhírű szakértőjével, Waldemar Hecker müncheni professzorral, és megvitat­ták az esetet. A müncheni egyetem gyermeksebészeti klinikáján négy évvel ez­előtt sikerrel választottak szét egy hasonló módon ösz­Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből 10 csapat érkezett augusztus 1-én Gyu­la-Remetére, az idei nevelő- otthoni sporttalálkozóra. Másnap reggel az ünnepé­lyes megnyitót követően az ügyességi váltóverseny kö­vetkezett a programban, majd nagy küzdelem folyt a „legerősebb fiú”, illetve a „legsportosabb lány” címért. Végül a három korcsoport­ban a remetei Szántó Mihály, Kármán Zoltán és Bajnóczi István vitte el a pálmát a fiúk közül. A lányok között legjobban szerepelt a reme­tei Nagy Ildikó és Faragó Il­dikó, valamint a Bácsalmás Nevelőotthonból érkezett Ko­roknál Teréz. összesített csapatversenyben a vegyes csapatok között a bácsalmá­si, illetve a felsőszentiváni, lánycsapatok között a reme­tei, a dévaványai és a fás­pusztai, végül a fiú csapa­tok között a remetei, a bat- tonyai, a nagymágocsi és a A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 15 gyá­rában, a gépgyártó üzemé­ben és a két üzemfenntartó részlegében összesen 53 vál­lalati gazdasági munkakö­zösség (vgmk) működik, melynek hatszáz tagja van. Ezek a munkaközösségek előbb a nyugati import tar­talék alkatrészek kiváltásá­ra (pótlására) jöttek létre, majd következett a tégla- és cserépgyártás, az anyagde- pózás, az egységrakatképzés, a karbantartás és a takarí­tás. A karbantartóknak rit­kábban, a többieknek rend­szeresen van munkájuk, s a szenőtt ikerpárt, s a gyer­mekek ma is élnek. Az NSZK-beli gyermeksebész felajánlotta, hogy amikor a pécsi újszülöttek elérik a műtéthez szükséges életkort és testi fejlettséget, elvégzi az operációt. A nehéz, komplex műtét, valamint a hosszú és igé­nyes kezelés költségeinek egy részét az Egészségügyi Minisztérium és a Társada­lombiztosítási Központ fe­dezte, másik részét a mün­cheni klinika vállalta. Az ikrek azóta az intenzív osztályról átkerültek a kli­nika gyermekosztályára, mi­vel a sebek gyorsan és jól gyógyultak, s az alapvető életfunkcióik a várakozás­nak megfelelően rendeződ­tek. Életvidámak, mozgéko­nyak, játékosak a gyerekek. A pécsi klinika rendszeres telefonkapcsolatot tart Mün­chennel. A terv szerint szep­temberben újabb sebészi be­avatkozásra kerül sor. A gyerekek haza jövetele a szeptemberi műtét eredmé­nyességétől függ. fáspusztai nevelőotthon kép­viselői értek el jó helyezést. Augusztus 2-án délután pihenéssel, szórakozással telt az idő, hiszen a 100 résztve­vő Gyulára, a várfürdőbe lá­togatott el, majd az este is­merkedéssel, diszkóval telt. Tegnap tovább folytatódott a versengés. Ezúttal kispá­lyás labdarúgó-mérkőzése­ken dőlt el, kik a legügye­sebbek. A fiúknál a nagy­mágocsi és a remetei ifjú focisták, illetve a Bácsalmás és felsőszentiváni közös csa­pat nyerte el az első három helyezést. A lányok legjobb­jai sorrendben: Dévaványa-, Remete- és Bélmegyer-Fás- puszta Nevelőotthon. A ver­senybírák a vendéglátó in­tézményt patronáló szocia­lista brigádok tagjaiból ke­rültek ki. A díjakat tegnap délben, a záróünnepségen adták át a boldog nyerteseknek. Záró­beszédet Győri László, a Bé­kés megyei Tanács művelő­dési osztályának főelőadója tartott. tagok havi átlagkeresete — a teljesítménytől függően — 2-3 ezer forint. A termelésben dolgozó vgmk-k az idén 2 millió 200 ezer cserepet és 5 millió 600 ezer téglát gyártottak, s ez­zel elősegítették a lakossági igények jobb kielégítését. Tervezi a vállalat, hogy egy-egy nagyobb feladat végrehajtására pályázatot hirdet, s az a munkaközös­ség kap megbízatást, ame­lyik a minőségre, az árra és a határidőre vonatkozóan a legkedvezőbb ajánlatot adja be. Ma már felnőtt generáció, alkotó ereje teljében van az a korosztály, amely akkor, három és fél évtizeddel ez­előtt indult az életnek, ami­kor — 1949. augusztus 20-án — megszületett Magyaror­szág első, írott, azóta is ha­tályos Alkotmánya, a Ma­gyar Népköztársaság alap­törvénye. A közelgő évfor­duló alkalmából az Alkot­mányról, az alkotmányosság érvényesüléséről és az alap­törvény legutóbbi módosítá­sával életre hívott Alkot­mányjogi Tanács munkájá­ról nyilatkozott dr. Röder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának. — Három és fél évtizeddel ezelőtt — mondta — alkot­mányunk, ez az alaptörvény­ként ismert jogszabály szen­tesítette országunkban a nép hatalmát, s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus fel­építését. — A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekö­vetkezett változások eredmé­nyeként 1972-ben került sor az Alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-korszerűsí­tés az Országgyűlés, az El­nöki Tanács, a Miniszterta­nács és a tanácsok jogköré­re vonatkozóan hozott válto­zást. Alkotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és kötelességek egységes el­vét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé sorol­ta a házasság, a család in­tézményét, biztosította az if­júság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását és pontosította a nemzetiségi jogokat. Alkot­mányba iktatta a közvetlen demokrácia intézményeként azt, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gya­korolják a hatalmat, hanem „munkahelyükön és lakóhe­lyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézé­sében”. — Már a ’70-es évek társa­dalmi vitáiban felmerült, hogy az Országgyűlés válasz- szón Alkotmányjogi Taná­csot, amely az alkotmányos­ság megtartása fölött őrköd­nék. E javaslat megvalósítá­sára azonban akkor még nem került sor, mert a tör­vényhozás abból az — egyébként ma is érvényes — elvből indult ki, hogy az al­kotmányosság megtartásának ellenőrzése nem lehet csupán egyetlen szerv feladata. Az alkotmányosság biztosítása az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Ezekben a napokban ép­pen csehszlovák gyerekek táboroznak Mezőberényben, a József Attila Üttörőház parkjában, ám mint Tóth Csaba igazgatótól megtud­tuk, már eddig is sokan pi­henhettek, szórakozhattak és nem utolsósorban tanulhat­tak itt a vakáció ideje alatt. A békéscsabai úttörőelnök­ség őrsvezető- és rajtitkár­képző táborát itt rendezték meg. Két turnusban, június 15. és 28. között mintegy 200 gyermek sajátította el a legszükségesebb tudnivaló­kat. Az idén is megrendezték a cigány gyerekek olvasótábo­rát, melyre ezúttal mintegy 75-en jöttek el, június 29-én. A legsikeresebb talán mégis a Közlekedésbiztonsági Ta­nács szaktábora volt, mely­re azok a pajtások juthattak el, akik a kerékpáros iskolai kupákon a legeredménye­sebben szerepeltek. A me­gye egész területéről érke­zett, mintegy 100 gyerek a szokásos tábori programok mellett — filmvetítés, üzem­bíróságok és ügyészségek, valamint a népi ellenőrzési bizottságok feladata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt köteles­sége. — Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista demok­rácia és a hazánkban ural­kodó törvényesség további biztosítékaként a Magyar Országgyűlés 1983-ban élet­re hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás — mutatott rá a tanács tit­kára — történelmi jelentősé­gű cselekedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, s munkájával hagyományte­remtő szolgálatot kell telje­sítenie: a demokrácia továb­bi kiteljesedése, a törvé­nyesség maradéktalan érvé­nyesülése, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az állampolgári jogok biztosítása érdekében. — Az Alkotmányjogi Ta­nács egyik feladata — mu­tatott rá a testület titkára — a közreműködés az Alkot­mány értelmezésében; hiszen egy-egy adott ügyben csak ennek eredményeként álla­pítható meg, hogy az adott jogszabály alkotmányt vagy más magas szintű jogsza­bályt sértő-e. Az alkotmá­nyos- elvek és tételek tartal­ma egyébként a társadalmi­gazdasági viszonyok fejlődé­se következtében változhat — anélkül, hogy az alaptör­vényt módosítani kellene. Így például a vállalati önállóság korábbi alkotmányos megha­tározása ma is helytálló, jól­lehet másként értelmezzük ezt az önállóságot ma, mint értelmeztük 1949-ben vagy 1972-ben. A továbbiakban dr. Rőder Edit rámutatott: a gyorsan változó gazdasági, társadal­mi viszonyok a jogalkotási tevékenységet is szükség­képpen felgyorsítják, így növekszik a hibaforrások le­hetősége. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan ma­gas szintű szerv, amelynek eredendően az a feladata, hogy az eddiginél is fokozot­tabban biztosítsa a jogalko­tás szakszerűségét. — A jogalkotás — politi­kai folyamat. A jogszabá­lyokban gazdasági, társadal­mi, szociálpolitikai elhatáro­zások öltenek testet. Követ­kezésképpen a jogalkotás al­kotmányosságának ellenőrzé­se, biztosítása is politikai te­vékenység. Ezt az Alkot­mányjogi Tanács — politi­kai életünk gyakorlatának megfelelően — nyíltan, a közvélemény rendszeres tá­jékoztatásával kívánja gya­korolni — mondta befejezé­sül dr. Rőder Edit. látogatás, fórum, strandolás, tábortűz — részt vehettek éjszakai túrán, játékos teszt­vetélkedőkön is. Mezőberény immár öt éve vette fel a kapcsolatot az érsekújvári és a dubnicai szakszervezeti bizottsággal. Azóta rendszeresen csere­üdültetésen vehetnek részt a csehszlovák, illetve a ma­gyar gyerekek. A most itt nyaraló érsekújvári pajtá­sok július 28-án érkeztek, s augusztus 10-ig vendéges­kednek Mezőberényben. Ez­alatt megismerkednek Sze­ged, Debrecen, Szarvas és Gyula nevezetességeivel. Ha­zautazásuk napján újabb 100 csehszlovák gyereket várnak Mezőberénybe. A helyi s velük néhány újkígyósi, gyo- maendrődi, lökösházi és sarkadi, gyerekek — össze­sen 300-an — ez idő alatt Csehszlovákiában táboroz­hatnak. A József Attila Üttörőház a nyár végén még két ko­sárlabda-szaktábornak, va­lamint egy ifivezető tábor­nak ad otthont. Az előadás egy pillanatában Fotó: veress Erzsi Ritmus, színes forgatag a csabai szabadtérin Vígét írt a nevelőotthoni spontalálkozí A remetei és battonyai fiúk meccsén Fotó: Veress Erzsi Ötvenhárom vgmk a tígla- is cserípiparban Csehszlovák gyerekek táboroznak Mezőberínyben

Next

/
Thumbnails
Contents