Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
1984. augusztus 29., szerda Útkeresés, bizonytalanság, kezdeményezések Beszélgetés Pál Miklésnéval, az MNE alelnökével Ősszel, október 4—5-én, Budapesten országos köz- művelődési tanácskozás lesz, melyen a tíz évvel ezelőtti közművelődési párthatározat végrehajtásáról, az azóta eltelt időszak eredményeiről esik majd szó, s a — sok tekintetben megváltozott körülmények között — felhalmozódott gondok megvitatása is feladata lesz az értekezletnek. E tanácskozást előkészítendő: számos ' megbeszélést tartottak már országszerte a különböző, a köz műveléséért valamilyen formában felelős szervek, szervezetek. Nemrég a Magyar Népművelők Egyesületének elnöksége is az országos tanácskozáson felvetendő legfontosabb kérdéseket vitatta meg. Most e legutóbbi értekezletről, az ott elhangzottakról Pál Miklós- néval, az egyesület egyik ál- elnökével (egyben az MNE Békés megyei területi szervezetének titkárával) beszélgetünk. — Vitányi Iván előterjesztését vitattuk meg, melyben — főleg az elmúlt tíz év alatt — a közművelődésben felgyülemlett gondokról, s az eredményekről is szólt. A vita csomópontjai: a közművelődés és gazdaság kapcsolata, az életmód változása, a művelődési intézményrendszer, a munkahelyi művelődés, az iskola és a közművelődési intézmények közös, vagy inkább eltérő munkájának kérdése, a . kultúra demokráciája voltak. — Az 1970-es évek elejét a gazdasági optimizmus jellemezte. Azóta, sajnos, sokat változott a helyzet, szembe kell néznünk sok olyan ténynyel, mellyel akkor nem számoltunk, nem számolhattunk. Ezek a változások nyilván kihatottak a közművelődésre is. — Természetesen. Az októberi konferencia egyik legfontosabb célja is: az új gazdasági helyzet megkövetelte feladatokhoz alkalmazkodni, s ezek szerint kialakítani a közművelődés stratégiáját. Nem az a cél, hogy valamiféle felülvizsgálatot tartsunk a ’74-es határozatról — ( mert az hosszú távra kijelölte feladatainkat —, hanem, hogy annak szellemében elemezzük az elmúlt évek munkájának tapasztalatait, eredményeit és problémáit, s az új fejleményeket is figyelembe véve alakítsuk ki cselekvési programunkat. — Véleménye szerint milyen területek kerülnek majd előtérbe, illetve hol kell erőteljesebben fejleszteni a munkát? — A kialakult helyzetnek megfelelően elsősorban a munkahelyi művelődést kell fokozottabban támogatni. Itt az üzemek, vállalatok .vezetőinek, a munkahelyi művelődési bizottságoknak sze* repe, felelőssége is felvetődik. Most az adott területek közművelődésének alakításában részvételük jobbára formális, akárcsak a művelődési házak társadalmi vezetőségeinek munkája. Természetesen vannak kivételek, de a többségre ez a jellemző. De ez már egy másik kérdéshez vezet, a demokráciához. Nemrég Debrecenben beszélgettünk erről, „A kultúra demokráciája — a demokrácia kultúrája” volt a téma. Arra a megállapításra jutottunk, hogy — végeredményben — aprópénzre váltjuk. a demokráciáról csak beszélünk, de nem tudjuk, hogyan kellene alkalmaznunk. Például: kitalálunk, mi népművelők, egy művelődési folyamatot, s csodálkozunk, hogy „nem jön be”. Sokszor tudomást sem veszünk azokról, akiknek művelődését, szabad idejét próbáljuk megszervezni, kialakítani, igényeiket nem ismerjük. — Melyek azok a gondok, amik miatt még a legszebb elképzelések is kútba eshetnek? — Ilyen nagyon sok van. Nem mentségünkre, mondom mindezt, sajnos, valóságos dolgokról van szó. A művelődési tárca talán „legmostohább” gyermeke vagyunk. A célok megvalósításához nincsenek biztosítva a feltételek. Akárhogy forgatjuk a kérdést, a kultúrához is kell pénz. Meg kellene teremteni mindenhol a munkához megfelelő környezetet. A világ sokat változott az elmúlt évtizedek alatt, de a művelődési házak állapota — kevés / kivételtől eltekintve — nem. Nem várhatjuk el senkitől sem, hogy kényelmes lakásából kimozduljon, és a művelődési ház recsegő, kényelmetlen, vagy éppen ösz- szecsukló székére üljön, s úgy élvezze az éppen adott programot. S amikor egyre több család rendelkezik audiovizuális eszközökkel, akkor a legtöbb művelődési házban jó, ha van egy-egy sercegő (mono) lemezjátszó, rádió, „képtelen” televízió. Mert még azokat sem tudják megjavíttatni. Mert a bér- és fenntartási költségek felemésztenek minden pénzt. A nemrég életbe lépett, a gazdálkodásról szóló új rendelet pedig a bevételek fokozására sarkallja a művelődési házakat. De tőke nincs, nincs mit „megforgatni”. Különböző kezdeményezések azért vannak: büfé, fodrászat, még kenyérárusítás is (!) egyes helyeken stb., azonban kérdés, mennyire tartozik mindez a művelődés körébe? Gond van a népművelők képzésével is. A jelenlegi rendszer szerint föl is készítik, meg nem is a leendő népművelőket. Sok ismeretet kapnak, tanulnak meg, csak talán a legfontosabbakat nem: az emberekkel való bánásmódot, s a sokrétű társadalomismeretet. A kezdőknél hiányzik a szakma konkrétabb, gyakorlati -ismerete, és az általános tájékozottság is. Nincs megoldva megfelelően a népművelők továbbképzése sem. — Mindezektől függetlenül: sohasem volt ennyi képzett népművelőnk — legalábbis papíron. Mi az oka ennek az elképesztő méretű pályaelhagyásnak és fluktuációnak, mely ebben a szakmában tapasztalható? — Lényegében érintettük már a problémákat. A népművelők élet- és munkakörülményeiben keresendők az okok elsősorban. Nemrég készítettünk egy felmérést megyénkben, mely szerint a népművelők átlagfizetése 1981-ben 3435 forint volt. Ez csak annyiban különbözött az országos átlagtól (3979 forint), hogy még annál is alacsonyabb volt! Az adatok, azt hiszem, önmagukért beszélnek. A helyzet azóta sem sokkal jobb megyénkben, s országosan sem. Azt is tudni kell, egy népművelőnek rendszertelen a munkaideje, s ha lelkiismeretesen végzi feladatát, legtöbbször a nyolc óra kevés, a többletidőre pedig munkabér nem számolható el. Legfeljebb lecsúsztathatják a plusz órákat, napokat, ha egyáltalán van rá lehetőségük. Éppen ezek miatt, jövedelmét mellékfoglalkozás vállalásával — mert nincs rá ideje — sem tudja kiegészíteni. A szakma presztízséről már ne is beszéljünk . .. — Gondolom, ezekről is szó esik majd az októberi összejövetelen. Mit vár ettől az országos tanácskozástól? — A jelenlegi helyzetet talán úgy lehetne legjobban jellemezni: az útkeresés állapotában vagyunk. Sok az elbizonytalanodás, és sokfajta új kezdeményezéssel is találkozhatunk. ' Valami azonban nagyon hiányzik. Egy egységes cselekvési program, mely alapján azután ki-ki — egyéni elképzelései szerint is — biztosabb alapokkal, háttérrel, s nyugodtabban dolgozhat. Örülök annak, hogy lesz ez a konferencia. Talán újra ráirányítja a figyelmet a közművelődésre, s minket, a benne dolgozókat is felráz. Egy biztos: máról holnapra nem fogjuk megváltani a világot, azonban az együttes gondolkodás mindig is hasznos volt, s olyan folyamatokat indított el, melyek a közös céljaink megvalósítását hozták közelebb. Pénzes Ferenc Műkedvelő régész Mezőberényben Mezőberényben, a Laposi kerteknél jártunk a minap egy új kőkori település feltárásánál. Az ásatást vezető Nikotin Edit — a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa — elmondta, hogy a lelőhely felfedezője, Stibán Mihály, még azt is tudta, hogy a talált cserépdarabkák az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájából származnak. Kíváncsiak lettünk, felkerestük hát a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet gépkezelőjét, Stibán Mihályt, aki amolyan műkedvelő régész hírében áll szűkebb környezetében. — Na, van, aki csak legyint, ha meglát, amint a szántásokon nézelődöm: „Itt van az öreg megint!” Másokat valóban érdekel, mire jutottam, találtam-e valamit? Ügy harminc éve kezdődött ez a nem mindennapos szenvedély. Nagy horgász volt akkoriban, sokfelé eljárt. Hogy a vízhez vezető utat lerövidítse, gyakran indult csak úgy, toronyirányt, a szántásokon keresztül... — Felfigyeltem erre-arra. Egy cserépdarábkára, egy csontra . . . Máskor gilisztát kerestem, úgy akadtam valamire. „Lehet, hogy értékes dolog?” Ez izgatott mindig, elkezdtem hát olvasgatni a szakirodalmat... Már tudatosan figyelte a földet, hisz meg van győződve róla, szűkebb hazája igen gazdag leletanyagban. — Négy fiam, egy lányom van. A kicsit, a Bandi gyereket is nagyon érdekli a régészet. Gyakran kijár velem felszíni leletanyagot gyűjteni, feltérképezni a terepet. Csak ezt követően jelentem be, ha találtunk valamit. Az asszonynak? Hun tetszik, hun nem ez a régészkedés. Minden szabad időm erre megy igaz, de ha találok valamit, csak örül ő is. Nem kis büszkeséggel sorolja eddigi eredményeit. A Boldis-háti rizsföldön és a központi birkahodálynál talált leletekről mesél. A sza- kálháti lakógödörben szép kerámiákat, csiszolt csonteszközöket találtak a ’80-as évek elején ... A Hanzély tanyán közreműködésével szkíta és kelta temető került — részben — feltárásra. — Micsoda randalírozást végeznek a gépek néha! Ha szólok? Van, aki elfogadja, de volt már, hogy elküldték a hűvösebb oldalra. A téesz Stibán Mihály azért mindig átadta a területet, levette a gépeket, ha kellett. A sok ezer éves tárgyak annyira megbűvölték, hogy rendszeres látogatója a régészeti kiállításoknak. Gyakran jár be a megyeszékhelyre, már csak azért is, mert tagja a múzeumbaráti körnek. S ha akad egy kevés szabad idő, veszi a kalapját, s indul. Hátha az utolsó percben ment meg valamit... ^ N. A. A Laposi kertek alján tárták fel ezt a kemencét Erre a szép edényre is itt akadtak rá ... Fotó: Gál Edit D Magyar Nemzeti Galéria őszi programjából Üj állandó kiállítás, bolgár régészeti és kisplasztikái tárlat, valamint szlovák grafikai bemutató nyílik idén a Magyar Nemzeti Galériában. Már megkezdődtek az előkészületei a Reneszánsz kőtár című új állandó kiállításnak, amelyet a Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint számos vidéki múzeumunk kőanyagából állítanak össze. A reneszánsz kori központjaink — többek között Visegrád, Eger, Diósgyőr — gazdag régészeti leleteivel kiegészített tárlaton több mint száz. az 1470 és 1530 közötti időszakból származó kőemléket — építészeti faragványt, épületplasztikát, párkány- és oszloptöredéket, címertöredéket, illetve szobrokat, köztük kiemelkedő síremlék-szobrászati műveket — láthatnak majd az érdeklődők a Galéria C, épületében. A tervek szerint a még ebben az évben megnyíló tárlaton kiállítják majd többek között azt a híres oltártöredéket — a diósgyőri Madonnát —, amelyet Mátyás király olasz származású szobrásza, Giovanni Dalmata készített, valamint a budai királyi palotából származó — Mátyás hollóival díszített — fehérmárvány szökőkútrész- letet. A múzeumi hónap eseményeit gazdagítja az október 5-én nyíló Mai szlovák grafika című vendégkiállítás. A Szlovák Nemzeti Galéria anyagából rendezett tárlaton kortárs szlovák művészek több mint félszáz táblaképével, gfafikájával, a realizmus legjobb hagyományait és az expresszionista kifejezésmódot ötvöző alkotásokká! ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Kötődésem a tájhoz. 9.10: Nóták. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Epizódok Verne életéből. II. rész. 10.34: Filmzene. 10.43: Wilhelm Furtwängler vezényel. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak, ösvények. Riport. 13.05: Operaslágerek, (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.19: Kritikusok fóruma. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Operafelvételekből. 15.28: A Gyermekrádió műsora. 16.05: Régi muzsika. 16.29: Dokumentumműsor. 17.05: Riport a Magyar Kábel Müvekről. 17.30: Dalok és találkozások. 18.01: Olasz filmszínészek énekelnek. 19.15: világirodalmi Dekameron. 19.51: Népdalok, néptáncok. 20.40: A zene nem ismer határokat. 21.30: Amiről a világ vitatkozik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Verbunkos muzsika. 22.45: A Rádió lemezalbuma. 0.10: Barabás Mihály táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.45: Fúvóspolkák. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus, (ism.) 14.00: Zenés délután. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Beszélgetés Pardavi Márta fizikussal, (ism.) 16.30: Tudományos könyvespolc. 16.40: Fiataloknak. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Kirándulás a spanyol popzenében. 19.21: Nóták. 19.45: A Madness együttes felvételeiből. (ism.) 20.35: Rádiószínház: Kérők. 21.50: Az élő népdal, (ism.) 22.00: Halló, Pozsony! Halló, Budapest! 23.20: Gül baba. Részletek Husz- ka Jenő—Martos Ferenc daljátékából. III. MŰSOR 9.00: A Budapesti Fúvósötös játszik. 9.43: A Francia Rádió ének- együttesének hangversenye. 11.05: Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.35: Dzsesszarchívum: Art Tatum zongorázik. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok : Gellért Oszkár. II. rész. (ism.) 13.27: A zenekari muzsika folytatása. 14.00: Az erdő háborúja. Riport. 14.40: Kamarazene. 16.25: Cár és ács. Opera. 17.30: Újdonságainkból. 18.10: Régi fúvószene. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Nagy siker volt! Wagner: Parsifal. Közben: 20.53: Mint a zene. Verseit elmondja: Somlyó György, (ism.) 21.05: Az operaközvetítés folytatása. 22.39: Sikeres nyomozás egy kórokozó után. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Laid Back együttes énekel. 17.15: Napjaink. 17.20: Híres alföldi prímások felvételeiből. Burai Zsiga zenekara játszik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő : Tamási László. (A tartalomból : KRESZ-vetélke- dő — Hírek az utakról — A módosított KRESZ tapasztalatai.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Lábus postás. Filmsorozat. III/2. (ism.) 10.35: Delta, (ism.) 11.00: Utazás Alcarriába. Spanyol tévéfilm. (ism.) 11.50: Képújság. 17.15: Hírek. 17.20: Beszédművelés. VI/4. rész. (ism.) 17.45: Újdonság az iskolában. II. Fakultáció a 7—8. osztályban. 18.20: Képújság. 18.25: Reklám. 18.30: Társadalmi vitában. 19.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.25: Reklám. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Késői szerelem. Szovjet film. 21.55: Magyar antifasiszták Európában — Akik Francia- országért harcoltak. Dokumentumfilm. 22.50: A hét műtárgya. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Képújság. 18.50: Szókimondó. (15., ism.) 19.30: Európa bölcsője: Bizánc. NSZK dokumentumfilm. 20.30: Ön hogyan döntene? A felmondás. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Nemzetközi kosárlabdatorna. 23.20: Képújság. BUKAREST 15.05: Ifjúsági klub. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Román népzene. 21.00: Különös kirándulás. — Csehszlovák film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Tv-sorozat gyerekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A zsoldos — olasz—amerikai játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dalmát együttesek fesztiválja. 21.00: Reklám. 21.05: Hírek. 21.10: Hangversenytermekből. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: A kicsi kocsi újra száguld. 8-kor: Napfivér, Holdnővér. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 6-kor: Omega, Omega. 8-kor: Szelíd motorosok. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Piedone Afrikában, fél 8-kor: Eszkimó asz- szony fázik. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Honda-lovag, fél 8-kor: Gyilkos ’ bolygó. Gyulai Petőfi: 4-kor: Hurrikán. 6 és 8-kor: Szalamandra. Orosházi Partizán: Megtalálni, és ártalmatlanná tenni. Szarvasi Táncsics: King-Kong.
