Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 29.. SZERDA Ara: 1,40 forint xxxix. Évfolyam, 202. szám Pedagógus szakmai nap Előadások az értékorientációról Csatlakozás a kongresszusi felajánlásokhoz A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat kollektívája, az ott dolgozó szocialista brigádok lékkal és az eredménytervet egymillió forinttal túlteljesí­tik. A húsüzem dolgozóihoz Dr. Dúró Lajos kandidátus elméleti kérdéseket boncolgatott Fotó: Gál Edit A Magyar Pedagógiai Tár­saság Békés megyei tagozata izgalmas témát választott a pedagógiai napok keretében meghirdetett szakmai napjá­ra. Sőt, nemcsak a témavá­lasztás, de az előadók feldol­gozási szándéka, módszere is sokat ígérő volt. Hiszen dr. Dúró Lajos, a JATE tanszék- vezető egyetemi docense a serdülő- és ifjúkor érték- orientációjával kapcsolatos elméleti kérdéseket igyeke­zett megvilágítani, míg dr. Riesz Béla, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola do­cense a témával kapcsolatos alapfogalmakat, gyakorlati kérdéseket, vizsgálati mód­szereket ismertette. Az nem kétséges, hogy a szocialista tudat és maga­tartás szerves részeként funkcionáló értékorientáció kialakítása sürgető feladat az ifjúság körében. A több tu­dományágat is érintő érték- orientáció alapja, az érték pontos definíciója egyelőre azonban — a tudományos nézetek különbözősége miatt — még várat magára. Az if­júság körében jelentkező problémák azt jelzik, hogy ez a kutatási irány igen fon­tos, a különböző tudomány­ágak képviselőinek össze­fogását, együttműködését igénylő feladat. Dr. Dúró Lajos előadásából egyértelműen kiviláglott, hogy míg az intézményes (iskolai) nevelés a pozitív társadalmi értékek irányába hat, addig — mivel az ifjú­ságot nemcsak pedagógiailag megfontolt, módszertani ha­tások érik —, az úgyneve­zett spontán szférákban zajló értékorientációs folyamatok már negatív előjelűek is le­hetnek. A gyakorlatot segítő elő­adásában dr. Riesz Béla pe­dig arra hívta fel a figyel­met a módszerek ismertetése­kor, hogy csak akkor fej­leszthetjük ki a gyerekben, az ifjúban az értékeket, ha ismerjük a személyiségét. A szülőkkel pedig be kell lát­tatni, hogy nem az anyagi érték a legfontosabb. (E be- láttatás nagyon lényeges, mert serdülő- és ifjúkorban is meghatározó a szülők ér­tékorientációja.) De a peda­góguson is látnia kell a gye­reknek, hogy szereti a tudást és az iskolát. A szakmai nap szekcióülé­sekkel folytatódott, ahol dr. Daróczi Erzsébet, a megyei pedagógiai társaság elnöke és dr. Kincses László, a tár­saság titkára felkérte a ta­gokat, hogy a hamarosan induló értékorientációs me­gyei vizsgálatban vegyenek részt. Az értékorientációról szóló szakmai nap talán még sike­resebb lett volna, ha az adott kérdéskörben érintett tudományágak (filozófia, szociológia, szociálpszicholó­gia) több neves képviselője is kifejti álláspontját. De ez lehet, a társaság következő programjához tartozik már. B. S. E. Lakóházépítészeti tájékoztató Az idén első ízben ítélték oda az építésügyi és város- fejlesztési miniszter által alapított „Az év lakóháza ’83” pályázat díjait és dicsé­rő okleveleit. A magánerős építés színvonalának emelé­sét célzó pályázat tanulsága­it kedden sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal az ÉVM-ben. «, , Mint elmondották, változó építészeti szokásokról és új megoldásokról — amelyek jól vagy rosszul, de mindenkép­pen meghatározói a telepü­lések jövendőbeli arculatá­nak — igen vegyes képet kaptak a pályaművek elbírá­lói. Az épületek többsége ma még nem illeszkedik harmo­nikusan a környezetébe, ez alól a pályaművek többsége sem volt kivétel. A régi vá­rosrész vagy utca, netán a táj hangulatát , szinte alig őrzik meg az új épületek. Pedig a régi formák felhasz­nálásával is lehet kényel­mes, célszerű otthonokat építeni. Bizonyítja ezt a kecs­keméti pályázók példája is, akik a belváros rekonstruk­ciója során éppen ilyen, ha­gyományőrző épületegyüttest alakítottak ki. A tapasztala­tok szerint azonban gyakran a jó terv sem biztosíték az elgondolt épület kialakításá­ra, mert a kivitelezés során nemegyszer el kell térni a tervtől anyagbeszerzési ne­hézségek miatt. Kedvező vál­tozás viszont, hogy a koráb­bi évek túldíszítettségben egymással versengő lakóépü­letei után mind több a fe­hér falú, színes cseréptetős, egyszerűségében mutatós ház, amelynek belső kialakítása is egyre jobban igazodik a csa­lád mindennapi életéhez. %■ m A Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalatnál új technológiával készülnek az iparművészek által tervezett kő­edények (étkészletek, dísztárgyak stb.). A műszaki és higié­niai szempontokat figyelembe véve egyre több terméket tud­nak értékesíteni a konvertibilis elszámolású országokba. A vállalat féléves tervét 6-8 százalékkal túlteljesítette (MTI-fo tó — Balaton József felvétele) Erdőgazdálkodás a termelőszövetkezetekben már korábban csatlakoztak a felszabadulásunk 40. évfor­dulójára és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett munkaverseny­hez. Felmérték erejüket, s úgy látják, hogy képesek többletvállalásokra is. A húsüzem dolgozói azt vállal­ták, hogy nyereségtervüket 500 ezer forinttal teljesítik túl, és ezenkívül egy-egy kommunista műszak ledolgo­zását vállalják. Az már az eredeti vállalásban is szere­pelt, hogy bővítik a termék- és választékskálát, csökken­tik az energiaköltségeket és a selejtet. A vállalat békés­csabai kirendeltségének dol­gozói elhatározták, hogy tő­lük telhetőén növelik az ár­bevételt mintegy 10 száza­Tegnap, augusztus 28-án délután Dér Lászlóné MTT elnök irányításával tanácsko­zott a Megyei Társadalom- biztosítási Tanács. A közel­múltban alakult önkormány­zati jellegű testület ezúttal szakbizottságainak ügyrend­jét és személyi összetételét vitatta meg. A résztvevők hosszasan vitatkoztak a se­gélyezési szakbizottság ügy­rendjéről, amelynek térveze- tét további kidolgozásra ja­vasolták. A segélyezési szak- bizottság tagságának vezeté­sével Rattkay Ildikót bízták meg. A nyugdíj fellebbezési és vitásügyi szakbizottság ügyrendjét az elhangzott ki­egészítési javaslatokkal együtt fogadták -el. A megyei társadalombizto­sítási igazgatóságnak kiren­deltsége dolgozik Gyulán. hasonlóan és a tótkomlósi kirendeltség dolgozóival egyetértve egy-egy kommu­nista műszakot vállaltak a dolgozók. A tótkomlósi kirendeltség dolgozói úgy látják, módjuk van a nyereségtervet 300 ezer forinttal túlteljesíteni és a vöröshagyma tőkés export­tervét 500 tonnával megfejel­ni. A vállalat összességében ezer tonnával több vörös­hagyma értékesítésére hatá­rozta el magát, amely két­millió forint eredménytöbb­lettel jár, és 5000 forint tár- sadalmimunka-többlettel já­rulnak hozzá az eredménye­sebb gazdálkodáshoz, a szo­ciális és kulturális célok megvalósításához. sz. j. Mint ahogyan a megyei igaz­gatóság mellett működik a Megyei Társadalombiztosítá­si Tanács, úgy a kirendelt­ség mellett hasonló jogkö­rökkel rendelkező albizottság dolgozik a jövőben. A tanács döntött az albizottság létrehozásáról, amelynek tag­jait a területen dolgozó ér­dekképviseleti szervek dele­gálják és az MTT hagyja jó­vá. Dér Lászlóné a következő napirendi pontban beszélt az MTT-tagok önművelésének, oktatásának lehetőségeiről, a társadalombiztosítási ismere­tek bővítésének módszerei­ről. Befejezésül jogorvoslati és méltányossági ügyek hosszú soráról döntött a tes­tület. B. Zs. Országos termelőszövet­kezeti, erdőgazdasági napot rendeztek kedden Nagykőrö­sön. Lehoczky Mihály, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitkár- helyettese előadásában meg­állapította: ma már 504 ezer hektár a termelőszövetkeze­tek tulajdonában, illetve használatában levő — erdő- gazdálkodás alá vont — te­rület. Az utóbbi öt eszten­dőben a szövetkezetekben valósult meg az erdőtelepí­tések kétharmada, az erdő- felújítások egynegyede. Bor­sod, Pest és Somogy me­gyében nagy kiterjedésűek a szövetkezeti erdők, míg Fe­jér, Tolna, Szabolcs, Győr és Békés megyében igen elap­rózottak e területek. Ezért is nehéz olyan üzemnagyság ki­alakítása, amelyekben a kor­szerű eszközök mindegyikét gazdaságosan ki lehet hasz­nálni. A TOT főtitkárhelyettese a továbbiakban hangsúlyozta: a szövetkezetek korábban főként tűzifaként hasznosí­tották az erdeikből kiter­melt fa nagy részét. Az el­múlt években azonban — el­sősorban a gazdaságok mű­szaki, technikai fejlődése kö­vetkeztében — emelkedett az értékesebb, úgynevezett ipari fa kitermelésének ará­nya. Több szövetkezet — így például a karancslapujtői, a zirci, a hajdúhadházi — vál­tozatos, az igényekhez, a ke­reslethez gyorsan és rugal­masan alkalmazkodó fafel­dolgozást valósított meg. ör­vendetes az is, hogy a szö­vetkezetek felismerték: prob­lémáikat csak együttműkö­déssel, erejüket egyesítve oldhatják meg. Ma már 56 társulás működik az erdő- gazdálkodás és elsődleges fa- feldolgozás területén. Ezek­nek 602 szövetkezet, 10 erdő- gazdaság és 22 állami gazda­ság a tagja. A szövetkezetek körülte­kintően foglalkoznak az er­dőtelepítéssel és -felújítással is, amelyre évente mintegy 250 millió forintot fordíta­nak. A gazdaságok 87 cseme­tekertet tartanak fenn 250 hektárnyi területen. Az elkövetkező időszak tervének körvonalazásakor kiemelték a tanácskozáson, hogy törekedni kell a vágás­érett fa optimális arányú kitermelésére, s ezzel egy időben meg kell teremteni a faanyag komplex feldolgozá­sát. A termelőszövetkezeti er­dőgazdasági nap alkalmából szakmai bemutatót is ren­deztek, amelyen a fakiterme­lés, -feldolgozás legújabb mű­szaki eszközeit ismerhették meg a találkozó résztvevői. Ülésezett a Megyei Társadalombiztosítási laoács Negyven éve történt: II hegyek hősei A negyven esztendővel ezelőtt kirobbant szlovák nem­zeti felkelést gyakran tűzhányó kitöréséhez hasonlítják, fellobbanásának hevességével, annak az intenzitásnak folytán, amivel a nép forradalmi energiája megnyilvá­nult benne. Ez nem azt jelenti, hogy itt csupán ösztönös robbanás történt. Megelőzte a felkelést az illegális kom­munista pártnak — Szlovákia egyetlen szervezett és ak­cióképes antifasiszta erejének — széles körű, öntudatra ébresztő és szervező tevékenysége. A Szlovák Kommunista Párt illegális központi vezető­ségét 1943. szeptemberében K. Smidke hozta létre, ami­kor a Csehszlovák KP moszkvai vezetősége Szlovákiába küldte. Az illegális vezetőség másik tagjai G. Husák és L. Novmetsky voltak. Fő feladatuk Szlovákia hazafias antifasiszta ellenállási erőinek egyesítése, nemzeti csúcs­szerv kialakítása, a felkelés előkészítése volt. Megala­kult az illegális Szlovák Nemzeti Tanács. Létrejöttek az illegális nemzeti bizottságok (tanácsok), a városok és községek jövendőbeli alapvető néphatalmi szervei. Cé­lul tűzték ki fel fegyverzett partizáncsoportok szervezését és a hadsereg megnyerését, amelyben erősen antifasiszta gondolkodás nyilvánult meg. A hadsereg bekapcsoló­dását a felkelés előkészítésébe elsősorban a^ Szlovák Nemzeti Tanács Katonai Központjának létrehozása se­gítette elő. A mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi felkelési terüle­ten — ahol hozzávetőlegesen 1,7 millió lakos élt — a Szlovák Nemzeti Tanács a forradalmi nemzeti bizottsá­gokkal és üzemi bizottságokkal együtt azonnal érvényre juttatta a forradalmi hatalmat. A Szlovák Nemzeti Ta­nács 40 fontos rendeletet bocsátott ki, egyebek között a fasiszta szervezetek feloszlatásáról és vagyonuk elkobzá­sáról, nemzetőrség és nemzetbiztonsági szerv felállításá­ról, az iskolák államosításáról. A nemzeti bizottságok át­szervezték a falvak és városok életét, biztosították a la­kosság ellátását, védművek építését, egészségügyi szol­gálatot. Az üzemi bizottságok megtisztították a gyárakat a régi rezsim kiszolgálóitól, s a gyártást a felkelés kö­vetelményeire irányították. A nagy aktivitás élén válto­zatlanul a kommunisták álltak. Befolyásuk mindenütt érvényesült. Több mint két hónapon át tartották a felkelők az ösz- szefüggő frontot. A szlovák* nemzeti felkelés így időtar­tamában és terjedelmében Európa legjelentősebb antifa­siszta megnyilvánulásai közé tartozik. Végül azonban 6-8 német hadtest ötvenezer katonája, 200 harckocsija és több száz ágyúja nyomására október végén kénytelenek voltak visszahúzódni a hegyekbe. A hegyi partizánok — 17 dandár és 22 csoport, összesen mintegy 13 500 har­cos — továbbra is támadásokat intéztek a német katonaság ellen, akadályozták szállításaikat. Minden fő utánpótlási és visszavonulási' útvonalat állandó ellenőrzés alatt tar­tottak. A vasútigazgatóságok nem teljes adatai szerint is a partizánok csupán 1944 novembere és 1945 márciusa között 168 diverziós támadást hajtottak végre a vasútvo­nalak ellen. Több partizáncsoportnak sikerült átvágnia magát az előrenyomuló szovjet alakulatokhoz, mások Morvaországba vágták át magukat és ott segítettek ak­tivizálni az antifasiszta mozgalmat. Egy részük a fel­szabadító katonai egységekkel együtt további harcokban' és helységek felszabadításában vett részt. A szlovák nemzeti felkelés tehát elérte alapvető célki­tűzését. A szabadsággal együtt jött el a társadalmi fel- szabadulás is. Űj Csehszlovákia született, amelyben a döntő szerep már a dolgozó emberé lett. Stefan Zuker

Next

/
Thumbnails
Contents