Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

NÉPÚJSÁG Dz ideológiai munka időszerű kérdéseiről n Társadalmi Szemle új számából 1984. augusztus 26., vasárnap Akkor gondoljunk a fogainkra, amikor még jók! Beszélgetés dr. Makra Csabával, a Magyar Fogorvosok Egyesületének titkárával Két írást is szentel az MSZMP XIII. kongresszusa előkészületeinek a Társadal­mi Szemle összevont júliusi­augusztusi száma. A beveze­tő szerkesztőségi cikk egye­bek között hangsúlyozza: most az a feladat, hogy min­den, a valóságot pontosan ér­zékelő tapasztalat, a lehető­ségeket megbízhatóan felmé­rő, és velük reálisan számoló tudás, minden értelmes gon­dolat, megalapozott véle­mény, minden felelősségtel­jes kritika és konstruktív ja­vaslat egyetlen hatalmas szellemi, politikai erőforrás­sá kapcsolódjék össze. Az ideológiai munka hely­zetét, a tudatformálás idő­szerű feladatait tekinti át Lakatos Ernő írása. Hang­súlyozza : ideológiai tevékeny­ségünk elevensége, hatásfoka, az elméleti és a tömegpoli­tikai munka korszerűsége döntő mértékben azon mú­lik, hogy mennyire vagyunk képesek nyomon követni a világban zajló fontos válto­zásokat, társadalmunk gaz­dasági, politikai, kulturális és tudományos fejlődését, az ebből adódó valóságos igé­nyeket és tennivalókat. Tu­datformáló, érvelő, meggyő­ző tevékenységünk mércéje, hogy mennyire segíti elő vi­lágnézetünk fejlődését, a rendszerünkkel való azono­sulást, mennyire képes fenn­tartani és növelni a szocializ­mus iránti bizalmat az egyes társadalmi osztályokban, számottevő rétegekben, mi­lyen eredménnyel ösztönöz, mozgósít a párt politikájának végrehajtására. Az agitáció és a tömegtá­jékoztatás — hangoztatja La­katos Ernő írása —, csak ak­kor lehet hatásos, ha lépést tart az események, folyama­tok alakulásával, egyúttal megszabadul a feleslegesen napirenden tartott kérdések­től, amelyek már nem válta­nak ki érdeklődést. A meg­felelő, gyors reagálás felté­telezi az önállóságot, a szi­lárd eszmei megalapozottsá­got. A KGST-tagországok párt­ós állami vezetőinek közel­A Taurus Gumiipari Vál­lalat a Sasad Tsz-szel közö­sen sav- és olajálló védő­kesztyűk gyártását kezdte meg. Ezeket a védőeszközö­ket eddig külföldről vásárol­ták a forgalmazók. Az ipari védőkesztyűk gyártásának technológiáját a Taurus fejlesztési és kutatá­______•_________________ m últban tartott moszkvai felső szintű tanácskozásával kapcsolatban Ballai László egyebek között megállapítja: a KGST keretében megvaló­suló gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés gazdasági-társadalmi fejlő­désünk biztosítéka, támasza volt, és az marad a jövőben is. Pulai Miklós és Vissi Fe­renc áttekinti a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésének néhány fő ösz- szetevőjét, az árrendszer, a vállalati jövedelemszabáüyo- zás, a keresetszabályozás és a vállalatirányítás várható alakulását, Verebélyi Imre pedig az állami vállalat- és intézményirányítás tovább­fejlesztését. Három tanulmány is rá­irányítja a figyelmet egy ak­tuális belpolitikai kérdésre: a fiatalok helyzetére. Knopp András és Radics Katalin a fiatal diplomások, Harcsa István a munkásifjúság, Bá­lint Csaba pedig a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülménye­it elemzi. Felszabadulásunk közelgő, 40. évfordulója jegyében to­vábbi két írás elemzi Ma­gyarország történelmének 1938. és 1944. közötti idősza­kát. Sipos Péter és Vida Ist­ván feltárja az ellenforradal­mi rendszer felelősségét Ma­gyarország második világhá­borús katasztrófájában, Szita Szabolcs pedig beszámol a három történeti intézet e tárgykörben megtartott tu­dományos konferenciájáról. Tütő László és Krausz Ta­más szigorúan elméleti síkon vizsgálja Marx, Engels és Lenin felfogását a szocializ­musba való politikai átmenet időszakáról. Bársony Jenő a nemzetközi szemle rovatban a bolgár gazdaságirányítás továbbfejlesztésével foglal­kozik. .Kulcsár Kálmán és Ádám György hozzászólásával foly­tatódik a folyóiratban a szo­ciálpolitikáról, illetve az ‘or­vosi hálapénz kérdéséről in­dult vita. si központjának szakemberei a Bőripari Kutató Intézet, valamint a SZOT Munkavé­delmi Tudományos Kutató Intézete munkatársaival kö­zösen fejlesztették ki. E ter­mék előnye, hogy kötött-hur­kolt kelmével bélelt, s így nem fülled bele a kéz, hosszabb időn át is kényel­mes viselet. A civilizáció átka, napja­ink népbetegsége, öröklött tulajdonság. Csak tipródunk a féligazságokban, ha foga­ink állapotáról esik szó. Azok pedig közben — a sta­tisztikai adatok szerint — egyre romlanak. Aztán egy idő után sokaknak a fog, mármint a műfog anyagát, rögzítését tekintve divat lesz csupán, és persze marad a remény, hogy „majd talán a gyereké ...” De a kör bezá­rult, mert úgy tűnik, a gye­rekeké sem lesz jobb. Leg­alábbis ezt bizonyítja egy gödöllői orvoscsoport felmé­rése. Tapasztalatukról, leg­fontosabb következtetéseik­ről és a lehetséges tenniva­lókról kértünk tájékoztatást a munka irányítójától, dr. Makra Csaba főorvostól, a Magyar Fogorvosok Egyesü­letének titkárától. — Munkatársaimmal két­ezer 2-6 éves gyermek — minden szempontra kiterje­dő — fogászati felmérését végeztük el. Kiderült, hogy a kétévesek 24 százalékának szuvas foga van, és hatéves korukra ez az arány eléri a 85 százalékot. Ez azt jelenti, hogy később, 7—14 éves kor­ban minden gyereknek átla­gosan hét szuvas foga van. Tapasztalataink szerint a szülők többsége a fogszuva­sodást civilizációs betegség­nek és öröklött tulajdonság­nak tartja, és ehhez „illő” módon, félvállról is veszi. Pedig a külföldi tapasztala­tok, és saját kísérleteink is igazolják, hogy a fogak rom­lása megelőzhető. Több or­szágban a szervezett, töme­geket átfogó óvintézkedések hatására a fogmegbetegedé­sek trendje csökken. Svájc­ban például, ahol 1963-ban programot indítottak a meg­előzésre, 1979-re 70 száza­lékkal csökkent a fogszuva­sodás. Hasonló, kedvező eredményeket értek el a skandináv országokban és az NDK-ban is. Hazánkban ez­zel szemben a fogszuvasodás intenzitása az utóbbi tizenöt évben 32 százalékkal nőtt. Ezen belül a 25 éven aluli­aknál az arány 53 százalék, a 12—14 éves korosztálynál pedig 100 százalék. Ez a meg­betegedések olyan fokát jel­zi, amelynek felszámolására a jelenlegi fogorvosállomány kevésnek bizonyul. Halaszt­hatatlan feladat tehát az in­tenzitás növekedésének meg­állítása, illetve visszafordítá­sa. Ehhez kiterjedt és komp­lex megelőző munkát kell végeznünk, és az óvodás ko­rúaknái kell kezdenünk. — Melyek ennek a legfon­tosabb területei? — Tekintettel arra, hogy a fogszuvasodás — jelen is­mereteink szerint — több ok­ból eredő megbetegedés, ezért a megelőzés is komp­lex kell hogy legyen. Az egyik legfontosabb feladat a táplálkozási szokások meg­változtatása. Főleg a kis­gyermekeké korszerűtlen, közétkeztetésben és otthon egyaránt. A testi-szellemi fejlődésüket biztosító érté­kes fehérjék, ásványi sók és vitaminok helyett a szénhid­rátfogyasztás került túlsúly­ba. Különösen szembetűnő a fogakra legártalmasabb cu­kor termelésének, illetve fo­gyasztásának ugrásszerű nö­vekedése. Hazánkban 1981-re — 1960-hoz viszonyítva — az előállított cukor mennyisége 25 százalékkal emelkedett, a cukorkatermelés pedig több mint háromszorosára, a cso­koládégyártás közel tizen­hétszeresére növekedett. Az egy főre jutó cukorfogyasz­tás 1982-ben 38 kilogramm volt, ezen belül az óvodás- korúaké közel 47 kilogramm. Csak a helyzet érzékeltetésé­re említem meg, hogy a WHO( az ENSZ Egészségügyi VilágszervezétéT „Egészséget mindenkinek 2000-re” prog­ramjában ajánlásként a fej­lett országokban 22 kilóra kívánja csökkenteni a cukor- fogyasztást. Sajnos, a szülők már a csecsemőt édes ízhez szok­tatják. A gyerek mindent édesen kap, s később is csak ezeket az ízeket fogadja el, ahelyett, hogy a természetes zamatokat fogyasztaná. Kü­lönösen érvényes ez az üdí­tő italokra. A magas cukor- tartalmú üdítők helyett in­kább vizet, rostos üdítőket, tejet, joghurtot adjanak a gyerekeknek. Baj van a kicsik rágóké­pességével is. Többségében pempős, puhított, kuktában főtt ételt kapnak, nem ne­veljük őket a rágásra, pe­dig ez életösztönünk. Ha ki­nőttek a tejfogak, nyugod­tan lehet rágós ételt adni, sok későbbi fogbetegséget előzhetünk meg ezzel. A megelőzés másik területe a megfelelő mennyiségű fluor bevitele a szervezetbe. — Milyen összefüggés van a szervezet fluortartalma és a fogak állapota között? — A fluor növeli a fogzo­mánc ellenálló képességét. A szuvasodásnak ellenálló ke­mény zománckristályok vi­szont csak akkor képződnek, ha a szervezetnek megfelelő a fluortartalma. Optimális esetben az ivóvíz elegendő fluort tartalmaz. Hazánkban a lakosságnak, sajnos, mind­össze 1,1 százaléka jut ilyen vízhez. Ezért a fluorbevi­telről mesterségesen kell gondoskodni. A legkézen­fekvőbb megoldásnak az ivó­víz vagy a konyhasó fluoro­zása tűnik. Az előbbit Svájc Basel kantonjában és az NDK több városában alkal­mazzák eredményesen, az utóbbira pedig Tóth Károly és munkatársai végeztek Sze­ged környékén eredményes kísérletet. Nálunk egyelőre a fluortablettákkal való bevi­tel valósul meg a jövő évtől bölcsődékben, óvodákban és az általános iskolákban. Van­nak otthon is alkalmazható kiváló készítmények, ilyen többek között a fluor tartal­mú fogkrém és a gyógyszer- tárakban kapható Elmex- zselé. A megelőzésnek to­vábbi területei végezetül a megfelelő szájhigiénia kiala­kítása és a korai gondozás. — Gondolom, ezeken a te­rületeken tudnak a szülők a legtöbbet segíteni. —• Igen, és van tennivaló bőven. Az általunk vizsgált gyermekek 76 százalékának például közepes vagy, rossz volt a szájhigiéniája. Ezért nagyon fontos, hogy a szü­lők megszerettessék a gyere­kekkel a fogmosást. Amint kibújnak az első fogaik, ad­janak kezükbe fogkefét, hadd játsszanak vele, kenjék össze magukat fogkrémmel. Aztán tanítsák meg őket fogat mos­ni, majd később e téren is mutassanak példát nekik. Nagy segítség az illatszer­boltokban kapható lepedék- festő tabletta (plakkfestő tabletta), amely pirosra fes­ti a fogmosáskor eltávolí- tandó lepedőket. Fontos a megfelelő fogkefe kiválasz­tása is. A rövid fián, ritka és puha sörtéjű, hajlított nyelű fogkefe a legalkalmasabb. A rendszeres fogápolás mellett is nélkülözhetetlen a korai gondozás. Általában szervezetten folyik az óvo­dákban, iskolákban, de en­nek elmaradása esetén fon­tos, hogy a szülő maga vi­gye gyermekét, már két-há- rom éves korától.» El kell ugyanis oszlatni azt a tévhi­tet, hogy a tejfogazat állapo­ta nem fontos, inivei ezt úgyis felváltják a megmara­dók. Pedig a kutatások sze­rint a tejfogazat állapota egy életre meghatározza a későbbi fogak sorsát is. Szükségesnek tartom hang­súlyozni a megelőzés egészé­re értve, hogy a fogászatban is, mint a gyógyítás minden területén eredmény csak együttes munkával, orvos és beteg együttműködésével ér­hető el. A gyermekek eseté­ben ezt a személyes felelős­séget a szülőknek kell átvál­lalniuk. Dr. Makra Csaba főorvos vezetésével a fogmegbetege­dések megelőzésére modell­program készült. Az Állami Ifjúsági Bizottság hivatalos és anyagi támogatásával hajtják végre négyezer gyer­mekkel, születésüktől tízéves korukig vizsgálva és kezelve őket. Az alapvetően az in­terjúban elmondottakon ala­puló programról tájékozta­tást kért az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága is. A kísérlettel ar­ra keresnek választ, hogy milyen tudományos, mód­szertani és szervezési irány­elvek alkalmazhatók, milyen munkabefektetéssel, mekko­ra költséggel és mennyi idő alatt, milyen eredmény ér­hető el. Árpási Zoltán Újfajta védőkesztyűk tárgyalóteremből Két férfi az ajtó előtt Az alkohol káros hatása közismert. A túlzott fogyasz­tás nemcsak a tudati-akara­ti állapotot befolyásolja, ha­nem a személyiség általános torzulásához, antiszociális beállítódásához is vezet. Csökkennek a gátlások, az akarati ellenállás gyengül, a gondolkozás felszínessé vá­lik, megszűnik a reális hely­zetfelmérés. Tapasztalatok igazolják, hogy az alkohol- fogyasztás emelkedése kihat a bűncselekmények alakulá­sára. Elgondolkoztató képet fest ezzel kapcsolatbon a statisztika. A közelmúltban tárgyalta a Békéscsabai Városi Bíróság Lészkó András mezőberényi és Dékány Sándor körösla- dányi lakos bűnügyét. Mind a két vádlott volt már bün­tetve. Lészkó rendszeresen és nagymértékben fogyasztott szeszes italt. Négy alkalom­mal volt elvonókezelésen. Sajnos, a kezelések nem sok eredménnyel jártak. Állandó munkaviszonnyal nem ren­delkezett. Esetenként F. Pál, békéscsabai lakos házánál végzett' alkalmi munkát. Né­ha ott is aludt. Ezt az al­kalmat használta, ki, hogy éj­szaka felfeszítse a kamra aj­taját és kolbászt lopjon. Dé­kány Sándorral, aki legutób­bi büntetését ez év február 9-én töltötte le, március 9- én este Békéscsabán, a Pál­ma presszóban találkozott. Mind a ketten részegek vol­tak. Lészkó saját bevallása szerint fél liter rumot, négy üveg sört, Dékány pedig 8 üveg sört ivott meg. Az ita­lozást tovább akarták foly­tatni, de nem volt pénzük. — Én tudok egy helyet, ahonnan pénzt lehet szerez­ni — mondta Lészkó. Éjféltájban elindultak F. Pál házához. Átmásztak a kapun. Vállal benyomták az alsó kiskonyha ajtaját. Egy üveg sósborszeszt találtak, megitták. Majd az asztal fi­ókjából két nagyméretű kést vettek magukhoz, azzal az elhatározással, ha F. Pál nem ad nekik pénzt, megfe­nyegetik. Dékány a kést nad­rágjába rejtette. Talált a konyhában egy zseblámpát. Ezzel világítottak, amikor a főépület felé indultak. A konyha ajtaján bezörgettek. A 82 éves F. Pál és 78 éves felesége a szobában aludt. Mivel nem nyitottak ajtót, Lészkó betörte az ajtó egyik üvegszemét. A zajra kijött az idős ember. — Mit akarnak?! — ré­müldözött, amikor meglátta a két férfit. — Nyisd ki az ajtót, mert betörjük a másik üveget is. F. Pál félelmében enge­delmeskedett. Kinyitotta az ajtót. Lészkó azonnyomban pénzt követelt tőle, és kés­sel az arca előtt hadonászott. — Ha nem adsz, nagy baj lesz. Az idős ember kihozott a szobából egy százast. Lészkó felháborodott. — Ennyi nem elég. A sarokba szorította, a kést nekiszegezte, Dékány pedig a zseblámpával szemé­be világított. Ekkor jött ki a szobából F. Pálné. Elkez­dett kiabálni. Lészkó elen­gedte az idős embert és a kést is letette. Az idős asz- szonyt követték mind a ket­ten a konyhába. Észrevették, hogy ott tárolják a kolbászt. Most már az kellett nekik. Meg is kapták. Ezután kije­lentették, hogy álmosak. A konyhában lefeküdtek. F. Pálné eközben értesítette a rendőrséget. A tárgyaláson részben mind a ketten beismerték bűnösségüket és a cselek­mény elkövetését. Lészkó ta­gadta, hogy miután F. Pál a 100 forintot átadta neki, még további pénzt követelt volna. Dékány pedig állítot­ta, azért ment társával az idős ember lakására, mert Lészkó azt mondta, hogy F. Pál tartozik neki, s csupán azt a pénzt akarja vissza­kérni. Azt viszont nem vi­tatta, hogy a kést ő is ma­gához vette, mégpedig azért, mert ha F. Pál nem hajlan­dó pénzt adni, késsel fogják megfenyegetni. A behatolás­sal kapcsolatban ellentmon­dásokba keveredtek. Mást mondtak az ügyészi kihall­gatáson és mást a rendőrsé­gi nyomozás során. Védeke­zésüket a bíróság nem fo­gadta el. Mind a ketten it­tasak voltak, így valószínű, nem emlékeztek már a cse­lekmény minden részletére. A vád képviselője Dékány tettét úgy minősítette, mint­ha ő csak segédkezett volna a bűncselekmény elkövetésé­ben. A bíróság viszont meg­állapította, hogy Lészkó és Dékány együtt valósította meg a rablás törvényi tény­állását. Azért mentek el az idős ember lakására, hogy jogtalanul pénzhez jussanak. Dékánynál ezért volt a kés. Igaz, hogy nem használta, de azzal, hogy F. Pál szemé­be világított a zseblámpával, miközben Lészkó kezében tartotta a kést, ezzel a testi épség elleni közvetlen fe­nyegetésben nyújtott segít­séget, illetve az ő magatar­tása is a fenyegetésnek egy része volt. A Békéscsabai Városi Bí­róság dr. Nikula Valéria büntető tanácsa Lészkó And­rást lopás vétsége, társtettes­ként elkövetett magánlakás­sértés bűntette és társtettes­ként elkövetett rablás bűn­tette miatt halmazati bünte­tésül két év és 6 hónap sza­badságvesztésre ítélte. Mel­lékbüntetésként két évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Ugyanakkor elrendelte a vád­lott kényszergyógyítását is. Dékány Sándort a városi bí­róság társtettesként elköve­tett magánlakássértés és rab­lás bűntette miatt mint több­szörösen visszaesőt három év és 4 hónap szabadságvesztés­sel sújtotta. Ugyanakkor 4 évre eltiltotta a közügyektől. A szabadságvesztést fegyház- ban kell végrehajtani. A büntetés kiszabásánál a bí­róság súlyosbító körülmény­ként vette figyelembe, hogy a bűncselekményt szeszes ital hatása alatt követték el. Enyhítő körülményként ér­tékelte a részbeni beismerő vallomásukat. Lészkó And­rásnál azt is figyelembe vet­te a bíróság, hogy egy kis­korú gyermek eltartásáról gondoskodik. Az ítélet nem jogerős. Dékány Sándor ugyanis enyhítésért jelentett be fellebbezést. Lészkó vi­szont belenyugodott az íté­letbe. (Serédi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents