Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

1984. augusztus 3., péntek H12JM33 Pénteki beszélgetések Avar István Gyulán, a SZOT-gyógy- üdülő halijának puha nyu­galmában jólesik egy kis ebéd utáni lazítás. A ven­dégek is vagy a szobáikba húzódtak, vagy a napon pi­rítják magukat. Asztalinkhoz közel egy kisfiú elszántan fi­gyel egy legyet. Beszélgetés közben oda-odanézünk rá, s látható, hogy néha elbóbis­kol, leragad a szeme a nagy koncentrálástól. — Imádom a gyerekeket — mondja Avar István. — Eb­ben a kislegényben sűrítve van az élet teljessége, min­den nagy lehetőség és ter­mészetesen a mostani han­gulat is: a nyár, a csend, a pihenés. Bár én dolgozni jöt­tem Gyulára, de munkám végeztével jólesik a nyuga­lom. — Hogy érezte magát ná­lunk? — Kitűnően! Eddig is sok jót hallottam Gyuláról, de még sose jártam itt. Mond­hatom, csak az elégedett ven­dég élményeit viszem ma­gammal. Hangulata van a városnak, jó lehet itt élni. Szépek, tiszták az utcák, ud­variasak az emberek. És ezt nemcsak én mondom, akit a foglalkozása miatt esetleg többen ismernek, hiszen a feleségemnek is csak jó ta­pasztalatai vannak. Nem bántam meg, hogy eljöttem, bár én a nyarat pihenéssel töltöm. Még szülőföldemre, Egerbe sem mentem el nyá­ron játszani. — Mégis miért vállalt fela­datot Gyulán? Két különbö­ző .műfajban. — Nem lehetett ellenállni a csábításnak, hiszen arról van szó, hogy a Báthory Er­zsébet című drámát tovább játsszuk a Várszínházban. S ha már itt vagyok, elfogad­tam egy vígjátéki szerepet is a Lilla villa titkában. Pécsi színész koromban, még 1960- ban játszottam hasonló da­rabokban, és mondhatom, különös izgalmat jelentett számomra ez a bemutató. — Egyik este vígjáték, másnap kemény dráma. Ha csak a szövegtanulásra gon­dolunk, nem jelent ez ü szí­nész számára zavart, megha- sonlást? — Az idén tavasztól hat színpadi szerepet tanultam meg. Ami hosszú életű lesz, azt lassabban fogadom be, tovább érlelem. Amire már nincs szükség, azt másnapra el is felejtem. Mint egy magnó, töröl az ember agya. A sokat foglalkoztatott színé­szek, gondolom, mind így tesznek, hiszen emlékezetbe­li skizofréniát okoz a renge­teg szöveg. Munkánknak nem az a mércéje, hogy ki meny­nyi mondatot • képes megje­gyezni. Azért szerves része a színházi együttesnek a súgó, hogy kellő időben segítsen. Modernkedő blöffölésnek tar­tom azokat a nézeteket, ame­lyek megkérdőjelezik a súgó feladatát. Szerintem még mindig kisebb baj, ha a néző is észreveszi a súgást, mint­ha leáll az előadás. Emberek vagyunk mindnyájan, ki­hagyhat az emlékezetünk. Ilyenkor a színész alkatán, felkészültségén múlik, hogy pánikba esik, vagy éppen a partnereit is átsegíti a zök­kenőn. — Általában drámai szere­peket játszik. Milyen érzés volt a vígjátékkal való ismé­telt találkozás? — Valóban, színpadon, fil­men engem vagy lefejeznek, felnégyelnek, agyonlőnek, vagy én gyilkolok másokat. Most, Fekete Sándor darab­jában nem ez lett a sorsom. Más hangot, másfajta eszkö­zöket kívánt a játék. Hogy sikeresen megoldjam, sokat segítettek a Vidám Színpad tagjai, akikkel kezdettől olyan jó légkörben dolgoz­tunk, mintha már évtizedek óta egy asztalról ennénk a kenyeret. Minden drámai szí­nésznek javasolni tudom, ha önmagát ki akarja próbálni, színeit felfrissíteni, hogy 4— 5 évenként játsszon az úgy­nevezett könnyű műfajban is. — Azt jelenti mindez, hogy Avar István a követke­ző öt évre „letudta" magának ezt d feladatot? — A mi pályánkon a jö­vőt illetően nem szabad sem­mit kategorikusan kijelente­ni. Hitében, önmagában, em­beri-művészi elkötelezettsé­gében bárki biztos és szilárd lehel. De a jövő? Hiszen a színészre osztják a szerepet! Sose kértem, nem is adtam vissza feladatot. Mindenkori kenyéradóim dolga, hogy ve­lem gazdálkodjanak. Csak a munkám által tudok bele­szólni a színházam életébe. Nagyrészt a szerencse függ­vénye, hogy miként alakul a színész pályája. Eddig nem volt okom panaszra. — Talán nem illik szembe dicsérni, de hadd mondjam el, hogy a színpadi jeleneté­ből sugárzó tisztaság ■ szá­momra a legvonzóbb. — Ha így van, örülök ne­ki. Pedig egy kis linkség' bennem is van, de alapvető emberi tartásban igyekszem megőrizni a magam mércé­jét. Hiszem, hogy valójában az egyéniségünkkel tudunk hatni a közönségre is. Akár­hogy is számolom, 54 éves vagyok, a kenyerem javát megettem, s önmagam bőré­ből ki nem bújhatok. Nem is akarok! Andódy Tibor Fotó: Béla Ottó Régi könyvtár — új szerepkörben Valahogy tekintélyesebb­nek képzeltem a szeghalmi könyvtárat. Fantáziám bizo­nyára bekalkulálta a telépü- lés újonnan szerzett rangját, s az itt dolgozó kollektíva szakmai munkájának színvo­nalát. Pedig a főutca egyik jelentéktelen háza előtt ál­lok. A hosszúkás, láthatóan régiből felújított épület funk­cióját csupán felirata árulja el. Annál inkább meglepő­döm, amikor belépek: igazi könyvtári hangulat fogad. Ebben a kellemes környezet­ben magam is szívesen ol­vasnék át egy délutánt. Kompromisszum — Igyekszünk az adott le­hetőségeket kihasználni, hisz mást nem tehetünk — bólint észrevételemre Horváth László, a könyvtár vezetője. — A kívánatos, mintegy ezer négyzetméteres alapterület­nek még a felével sem ren­delkezünk (beszámítva a gyermekkönyvtárat is). Elké­szült ugyan egy új művelő­dési intézmény terve, ám időközben megkezdték a kul- túrház igen költséges bőví­tését. Hogy velünt mi lesz? — tárja szét a karját. — Al­kalmazkodunk a helyzethez. Korszerűsítgetünk, karban­tartunk, s küzdünk a raktá­rozási gondokkal, a helyszű­kével. Ráadásul a városban, nincs ennél alkalmasabb épü­let könyvtári télokra. Sajnos a szomszédos házat elvitte az orrunk elől az áfész. így még terjeszkedni sem tudunk. Nem csupán a hely okoz gondot, hanem hátráltatja a szakmai munkát az a tény is, hogy a könyvtár nyolc dol­gozója közül mindössze ket­tő rendelkezik felsőfokú vég­zettséggel. Ez még nagyobb hiánynak tűnik akkor, ami­kor számba vesszük, hogy a külön épületben levő gyer­mekkönyvtár és a városkör­nyéki intézmények szakmai irányítása is feladatuk. — Nagyon hiányzik egy szakképzett gyermekkönyv­táros, s egy hálózati munkát végző munkatárs. Sajnos, nem mondhatnám, hogy to- longanának hozzánk a fiatal szakemberek — mosolyodik el keservesen az igazgató. — Pedig itt még a lakásgondo­kat is könnyebb megoldani. Több olvasó, kevesebb kötet Ahogy, az egyik friss sta­tisztikájukat lapozgatom, el­lentmondásosnak tűnő adat­ra bukkanok: nőtt az olvasói létszám, csökkent viszont a kölcsönzött kötetek száma. — Nincs ebben semmi el­lentmondás — világosít fel rögtön Horváth László. Elmúlt már az az idő ami­kor szatyorszámra vitték a könyveket. A hatvanas évek­ben új szolgáltatások indul­tak be, s ezzel megkezdődött a hagyományos könyvköl­csönző szerepkörből való ki­lépés. Zenei részlegünk (amely a megyében az elsők között jött létre) ma már nemcsak zenehallgatásra, ha­nem hanglemezkölcsönzésre is berendezkedett. Ezt a szol­gáltatást kísérletképpen, két évvel ezelőtt vezettük be, s bár féltünk tőle kissé, bevált. Intézmények is, magánsze­mélyek is visznek hangle­mezeket (főként komoly ze­nét és prózát), s ritkán akad példa rá, hogy ezek rossz ál­lapotban kerülnek vissza. Van másológépünk, amely- lyel bárkinek vállalunk mun­kát. Valóságos áldás ez, hisz szinte pillanatok alatt bár­miféle kiadvány sokszorosít­ható. Más kérdés, hogy ma­ga a gép igen drága, nem könnyű hozzájutni, s fenn­tartása sem olcsó mulatság. Nagy segítség viszont a tar­talmi munkában: könnyedén elkészíthetjük a meghívókat, propagandaanyagokat, iroda­lom- és hanglemezajánláso­kat, bibliográfiákat. / Igen sok kiadványa van a szeghalmi könyvtárnak. Né­hány példa: módszertani út­mutató gyermekkönyvtári foglalkozásokhoz és rendha­gyó órákhoz, évfordulókhoz, írókhoz kapcsolódó bibliográ­fiák, Origó címmel irodalmi antológia (melyet a helyi köz- művelődési tábor alkotói cso­portjának műveiből állítanak össze). Forgatókönyvek cím­mel módszertani kiadvány, Köröstáj-repertórium, köz- gyűjtemények helyismereti dokumentumai. Végeznek helytörténeti sajtófigyelést, készítenek cikk-katalógust. Már kisiskolás korban Hogy melyik korosztállyal áll legszorosabb kapcsolat­ban a könyvtár, azt nehéz lenne eldönteni. Kapcsolatuk az olvasókkal már kisisko­lás korban kezdődik a könyv­tárhasználatra neveléssel, a rendhagyó órákkal, a „Bará­tom a könyvtár” vetélkedők és az olvasópályázatok meg­szervezésével. Évente egy­két alkalommal rendeznek helytörténeti, zenei vetélke­dőt a KISZ-fiatalok részére, részt vesznek a közművelő­dési tábor munkájában, könyvtári fakultációt vezet­nek a gimnáziumban. Az „Ol­vasó ifjúságért” pályázaton az idén a szeghalmiak orszá­gos második helyezést értek el. A felnőttekkel elsősorban Néhány szeghalmi kiadvány Kötni: Kovács Erzsébet a brigádokon keresztül tart­ják a kapcsolatot: támogat­ják a munkahelyi művelő­dést, sajtófigyelést végeznek, találkozókat rendeznek az üzemekben. Emellett igen sok irodalmi és zenei prog­ramot szerveznek. — A művelődési ház áz építési munkák miatt szüne­tel, ezért kicsit több hárul most ránk a szervezésből, s a helyet is nekünk kell adni. Néha az a vád ér bennün­ket — jegyzi meg a könyv­tár igazgatója —, hogy túl sok a rendezvényünk. Ha így is van, mindez propaganda- célokat szolgál. Végső soron az összes klubrendezvénnyel, irodalmi esttel az a célunk, hogy növeljük az olvasók, a könyvtárhasználók táborát. Ügyelünk arra, hogy a tar­talmi munka ne szenvedjen emiatt kárt. Sokan azt képzelik, a könyv­tári munka másból sem áll, mint könyvek kiadásából és visszavételéből. Valamikor talán így volt; de hogy ma már mennyivel több, arra példa a szeghalmi könyvtár­ban folyó sokrétű munka, amelynek csak kis részéről szólhattunk. Nem hinném, hogy egy jó könyvtárnak bár­miféle titka lehet. Talán csak ennyi: új és új módokat ke­resni arra, hogy kincseit mi­nél többen megismerhessék. Gubucz Katalin Hz oktatásban is hasznosítható magyar nyelvtan Nemcsak a szakemberek, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tart­hat az a készülő nyelvészeti munka, amely a tervek sze­rint Fejezetek egy új ma­gyar nyelvtanból címmel ke­rül majd forgalomba a ’80- as évek végére. Az új ma­gyar nyelvtan formába ön­tésével kapcsolatos munká­latok 1978-ban kezdődtek, ma már az első kötet anya­ga lényegében összeállt: el­készültek a próbafejezetek. A jelenleg használatban levő kétkötetes, akadémiai rendszeres magyar leíró nyelvtan koncepcióját az ’50- es évek elején dolgozták ki, így az az akkori nyelvi szer­kezetet tükrözi, színvonala az addigi kutatások ered­ményeinek felel meg. Azóta azonban a nemzetközi nyelv- tudomány sokat fejlődött, s így elengedhetetlenné vált a hagyományos koncepciók fe­lülvizsgálata. Míg a korábbi — de ma is érvényben levő — akadémiai nyelvtan nem volt. mentes a normatív szempontoktól, bizonyos kö­telező érvényű szabályokat fogalmazott meg, addig a ké­szülő, s szemléletében kor­szerűbb új magyar nyelvtan inkább regisztrálni, leírni kívánja az iskolázott, átlago­san művelt magyar ember nyelvhasználatát. Régen a nyelvi mintákat elsősorban az irodalomból merítették, egy-egy szabályt irodalmi példával támasztottak alá. Figyelmen kívül hagyták, hogy a költői nyelv éppen azért eredeti, mert eltér a köznyelvtől. Az új magyar nyelvtan szerzőit az az elv vezérli, hogy a nyelvtannak a köznyelven kell alapulnia. Az egyes kötetek megírása­kor a köznyelv adatait hasz­nálják fel, úgy vélik, min­den magyar anyanyelvet be­szélő illetékessége egyenér­tékű ebben a kérdésben. Az elképzelések szerint a sorozat önálló kötetei egy- egy részletet dolgoznának fel a magyar nyelvtanból, majd később egy rövidebb, köny- nyen használható könyv is készülne. Míg a nagyobb igé­nyű munkát elsősorban a kutatók, a pedagógusok, az egyetemisták forgathatnák haszonnal, addig a tömörebb változatot feltehetően a kö­zép- és az általános iskolák­ban is eredményesen lehet­ne használni. Az első kötet előreláthatóan a jövő év vé­gén kerül nyomdába, ennek egyes fejezetei a magyar szó­renddel, a főnévvel és az igével, illetve az ezekhez kapcsolódó szerkezetekkel, valamint az egyszerű mon­datok időszerkezetével fog­lalkoznak. A ’80-as évek végére el­készülő kötetek elsősorban tudományos értéket képvi­selnek, de a szerzők igye­keznek olyan olvasmányosan formába önteni mondandó­jukat, hogy az új magyar le­író nyelvtan minden átlago­san művelt . olvasó számára érthető legyen. Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: A gyilkos galócától az al­koholig. 8.35: Szovjet előadóművészek felvételeiből. 9.33: Bokorban szél matat. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Révkalauz. 10.35: Nádastavon. Vajda János versei, (ism.) 10.40: Zentai Anna nótákat éne­kel, ökrös Oszkár cimbal- mozik. 11.00: Gondolat. 11.45: Fúvósátiratok. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Hétvégi Panoráma, (ism.) 14.15: A Bach család muzsikájá­ból. 14.44: Magyarán szólva, (ism.) 15.05: ..Nem bánok semmit sem”. 15.35: Boccaccio. Részletek Sup- pé operettjéből. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Krystina Szostek-Radkowa operaáriákat énekel. 17.05: Az utolsó munkanap után. 17.30: Borsody László népdal- feldolgozásaiból. 18.00: Záray Márta énekel. 19.15: A Rádiószínház bemuta­tója. 19.50: Részletek George Benson kvartettjének ..Live in concert” című új lemezé­ről. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Forró pillanatok. Utibe- számoló. 21.59: Itáliai mozaik. 22.35: A Tátrai-vonósnégyes fel­vételeiből. 23.25: Bach: h-moll szvit. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Mindenért egészen. 8.44: Slágermúzeum. 9.31: Külpolitikai könyvespolc. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. (ism.) 12.40: Népi muzsika. 14.00: Zenedélután. 15.25: Könyvről — könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Chicago zenekar felvé­teleiből. 16.35: Jó utat!' 17.30: Szegedi nyár. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Találkozás a Hitchcock- klubban. 21.20: Ugyanaz kétszer. 21.35: Filmzene. 21.44: Kirándulás a spanyol popzenében. 22.30: A -zsidókérdés. 23.00: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Amikor én még . . . 9.30: Sarolta. Részletek Erkel operájából. 10.14: Üj lemezeinkből: 11.05: Zenekari muzsika. 12.25: Jurij Mazurok operaielvé­teleiből. 13.07: Amiről a világ vitázik, (ism.) 13.37: Szovjet fúvószene. 14.00: 25 éves a Szabó család. 15.00: Barokk muzsika. 15.44: Liszt-művek: Vándorévek III. év. 17.00: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 17.30: Kapcsoljuk a Bartók-em- lékház hangversenytermét. Kb. 18.40: Jelenetek operákból. 19.05: Koczkás Sándor könyv­szemléje. (ism.) 19.15: Schumann: Az éden és a préri — oratórium. 20.52: Janis Joplin legjobb fel­vételeiből. 21.30: Opera-müvészlemezek. 22.22: Rádiószínház. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. 17.35: A homokhódító. 17.55: Népi hangszerszólók. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.30: Idősebbek is elkezdhetik, (ism.) 10.35: Utazás egy mosolyért. 11.00: Nikki, mama és Kung Fu. NSZK film. (ism.) 11.45: Képújság. 16.50: Csak gyerekeknek. 17.30: Képújság. 17.35: Z. Szerkesztő emlékezetes esetei. 18.30: Telesport. összefoglaló az olimpiai játékokról. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Európai ember. Olasz filmsorozat VIII/2. rész. A kezdetek. 21.25: Péntek esti randevú. 22.25: Nomád óTet. Amerikai tv- film. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.00 . A francia idegenlégió. An­gol dokumentumfilm. 19.50: Barangolás a művészetek tájain. Trójától Didimáig. 20.30: Zenés nyári esték. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: A közlegény. Angol tv- film. 22.10: Képújság. BUKAREST 15.20: Szünidei matiné. 15.30: Kulturális figyelő. 15.50: A volánnál. Autóveze­tőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 16.30: Los Angeles 1984. Köz­vetítés az olimpiai játé­kokról. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Tervek, távlatok. 21.30: Korunk asszonyai. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Los Angeles 1984. Közve­títés az olimpiai játékok­ról. « BELGRAD, I. MÜSQJl 12.40: Hírek. 12.45: Tv-naptár. 13.00: Olimpiai krónika I. 13.30: Olimpiai szemle. 15.05: NYOJ ’84. Torna, (férfiak) 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Derrick — filmsorozat. 21.00: Jó estét! — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Adás a kultúra köréből. 22.45: Olimpiai krónika II. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Nyári fesztiválok. 20.45: Hírek. 20.50: Krleza videomédiumok- ban. 21.45: Solaris — szovjet tudomá­nyos-fantasztikus film. MOZI Békési Bástya: 4-kor: A beszé­lő köntös, 6 és 8-kor: A kara- tézó Cobra. Békéscsabai Szabad­ság: Balfácán. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az Olsen-banda bol­dogul, fél 8-kor: Ezermilliárd dollár. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Nős agglegény, fél 8-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Gyulai Petőfi: 4-kor: Ezüst-tó kincse. 6-kor: Családi összeesküvés, 8- kor: Párbaj. Gyulai Kert: Jézus Krisztus, Szupersztár. Orosházi Béke: 5-kor: Ben Hur, I—II. Orosházi Partizán: King-Kong.

Next

/
Thumbnails
Contents