Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Nagygyűlés a Láng Gépgyárban Faluvégi Lajos beszéde A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Láng Gépgyár Művelődési Házában. A mintegy 500 ven­dég között ott voltak a nagy múltú gyár munkásai, az an­gyalföldi vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói. Az elnökségben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője, Juhár Zoltán belkereskedelmi és Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár, a főváros, valamint Angyalföld politi­kai, társadalmi, gazdasági életének kiemelkedő képvi­selői foglaltak helyet. A megjelenteket Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának alelnöke üdvö­zölte, majd Faluvégi Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhiva­tal elnöke emelkedett szólás­ra. Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a részt­vevőknek azért, hogy eljöt­tek, és jelenlétükkel támo­gatják a szándékot: jó szom­szédhoz illő módon, közösen megünnepelni szocialista barátaink sorsfordulóit. Ilyen történelmi sorsforduló volt Románia népének életében 40 esztendeje augusztus 23-a. A román hazafias és an­tifasiszta erők — a kommu­nisták vezetésével — éltek a történelmi lehetőséggel, és 1944. augusztus 23-án fegy­veres felkeléssel megdöntöt­ték Antonescu katonai dik­tatúráját. A román hadifog­lyokból a Szovjetunióban ala­kult Tudor Vladimirescu hadosztály önkéntesei harc­ba indultak a hitleri Német­ország ellen. A román hadse­reg alakulatai csatlakoztak a szovjet hadsereghez, és an­nak oldalán küzdöttek hazá­juk, és más országok felsza­badításáért. A mai évfordu­lón tisztelettel adózunk a fa­sizmus elleni harcban ha­zánk területén elesett román katonák emlékének is — mondotta. Faluvégi Lajos a jelenről szólva többek között ezeket mondotta: — A Magyar Népköztársa­ságban román, és a Román Szocialista Köztársaságban magyar nemzetiség él. A jo­gok, kötelességek és a fele­lősségek harmóniájának azt az elvét valljuk, hogy a szo­cializmust épitő társadalom­ban alaptörvény az egyenlő­ség. A több nyelvűség, a kulturális hagyományok, az életmódbeli szokások több­félesége nem zavaró ténye­ző, hanem a társadalmat gazdagító sokszínűség. Meg kell fogadnunk a lenini ta­nítást, a többség nem lehet elég előzékeny a nemzeti ki­sebbséggel szemben. A nem­zetiségek annál jobban tud­nak a szocializmus ügyével azonosulni, minél jobban érzik nyelvük, kultúrájuk megőrzésének és a velük egy nyelvet beszélő nemzetek­hez fűződő kapcsolataik ér­vényesülésének lehetőségét. Mi azt kívánjuk, hogy jogai­kat biztosítva, a nemzetisé­gek jó közérzettel élhessenek, és legyenek hű állampolgárai hazájuknak. Létezésüknél, sajátos helyzetüknél fogva az eddiginél szorosabb összekö­tő szerepet töltsenek be né­peink és országaink együtt­működésében. E felfogás je­gyében magától értetődő, kölcsönös igény, hogy orszá­gaink lakosai személyes és rokoni kapcsolataikat ápol­ják, ellátogathassanak egy­máshoz, s ehhez meglegye­nek a megfelelő feltételek. A szónok ezután elisme­réssel szólt azokról az ered­ményekről, amelyeket Ro­mánia az országépítő mun­kában elért, beszélt országa­ink fejlődő gazdasági együtt­működéséről. A történelmi és kulturá­lis értékeink kölcsönös szá­montartásának, megismeré­sének jelentőségéről szólva kiemelte: — Barátságunk erősítése megfelel népeink érdekei­nek. Pártunk és kormányunk állhatatosan azon fáradozik, hogy együttműködésünk bő­vüljön, gyümölcsözőbb le­gyen. Hisszük, hogy közös erőfeszítéssel — összhang­ban a magyar—román ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — a jószomszé­di viszony tovább mélyülhet, a kétoldalú kapcsolatok to­vább szélesedhetnek — hang­súlyozta Faluvégi Lajos, s végezetül jókívánságait fe­jezte ki Románia népének nagy nemzeti ünnepe alkal­mából. Ezután Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete köszönetét mondott az ünne­pi nagygyűlés megrendezé­séért, majd méltatta a 40 évvel ezelőtti történelmi ese­mények jelentőségét. A beszédek elhangzása után az építők művészegyüt­tesének ünnepi műsora kö­vetkezett. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Álláskínálat fiatal szakmunkásoknak Az idén mintegy 46 ezer fiatal fejezte be tanulmá­nyait a különféle szakmun­kásképző iskolákban. Az érettségi mellé pedig több, mint hétezren szereztek szak­munkás-bizonyítványt is. Van, aki még csak most, a nyár utóján néz munka után, mások már korábban döntöt­tek, hogy visszatérnek a ta­nulóéveikből jól ismert gyári kollektívához. Bőségesen kí­nálnak számukra állást. A hiányzó munkáskézről a vállalatok többsége igyek­szik jó előre gondoskodni: kapcsolatot tartanak az isko­lákkal, ösztöndíjat adnak a visszavárt tanulóknak, sok helyütt pedig saját tanmű­helyeket építenek a fiatalok gyakorlati képzéséhez. A je­lentős anyagi erőfeszítések árán van, ahol sikerül meg­oldani a szakember-utánpót­lást, másutt ennek ellenére is létszámgondokkal küzdenek. Békés megyében ez év vé­gén lép be a képzésbe a Gyu­lai Húskombinát tanműhelye. A régi vágóhidat alakítják át, hogy biztosítani tudják az egyik legnagyobb húsipari üzemünkben a szakmunkás­utánpótlást. Ebben az esz­tendőben hatvannégy szak­mában összesen 1993 fiatal végzett szakmunkásképző, vagy érettségivel egybekötött szakközépiskolát, amely szakmunkás-bizonyítványt ad a végzettek kezébe. Ezzel szemben a megyében felkí­nált állások száma 2 ezer 164, amely sajnos, a pontat­lan visszajelzések miatt nem tükrözi hűen a valós igénye­ket. Az ipari jellegű szak­mákban — mondotta Tóth Edit, a megyei tanács mun­kaügyi osztályának közgaz­dasági főelőadója — sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Tíz hegesztő vég­zett, akiknek 90 munkahe­lyet kínálnak az ipari üze­mek. Közülük eddig hárman álltak munkába. Az üze­mek zömében egyébként fel­nőttképzés keretében pótol­ják a hegesztő szakmában a hiányt. Hasonlóan nagy a végzettek, és a kínált mun­kahelyek közötti különbség a géplakatos és a villanyszere­lő szakmában. Az építőipari területen nagyon kevés az ács-állványozó. A végzettek száma kilenc, ezzel szem­ben az álláskínálat 54. Ha­sonlóképpen a kőműves­szakmában, ahol 88-an sze­reztek szakmunkás-bizonyít­ványt, és 143 az ajánlatok száma. Érdekes módon az idén három bádogos végzett­ségű szakember állhat mun­kába a korábbi évek egy- egy tanulójával szemben, az álláshelyek itt is óriási kü­lönbséget mutatnak, hiszen ezek száma 23. Az élelmi­szergazdaságban közkedvel­tek a növénytermesztő gé­pész és a húsfeldolgozó szak­mák. Nem így az állatte­nyésztői. Négy sertéstenyész­tő szakmunkás végzett, 18 állást kínálnak számukra. Hogy nem pontos az igény- bejelentés a vállalatok, szö­vetkezetek részéről, azt az is mutatja, hogy a 26 végzős szövő a bejelentett igény alapján nem tudott volna elhelyezkedni. Meglepő, hogy a csaknem 2 ezer végzős fiatalból mind­össze 530 ösztöndíjas volt, zömük mezőgazdasági terü­letre kíván elhelyezkedni. Túlképzés mutatkozik a fod­rász szakmában. Már tavaly sem indítottak, és az idén sem indítanak képzést. A húsz végzett fodrásztanuló­ból azonban eddig tizennégy­nek sikerült elhelyezkedni. Hasonló a helyzet a zöldség- termesztő szakmával és a nyomdaipari szakmunkás- képzésben. Sajnos, úgy tűnik, az élethez nem igazodik a képzés. Ugyanis Mezőtúron kereskedelmi eladóból van túlképzés, megyénkben nyomdaipari szakmunkások­ból. Sz. J. Megindult az almaexport Békés megyében hagyomá­nyos almatermelőnek számít a Mezőhegyesi Mezőgazdasá­gi Kombinát és a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz. Eb­ben az évben azonban nem sok eredménnyel dicsekedhet a mezőgazdasági üzemekben ez az ágazat. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban a jonatán jó termést ígér, a starking almánál 90 szá­zalékos termésmennyiségre számíthatnak. Az idei ter­mésmennyiség mintegy 51 százalékát exportálják, a másik része a hazai forga­lomba kerül, összességében mintegy 350 tonna alma in­dul útra a külföldi országok­ba, a Szovjetunióba 200, Csehszlovákiába 100 tonnára szól a kereskedelmi szerző­dés. Mintegy 100 tonnányi különleges minőségű almát szállítanak ebből a nagy­üzemből a Budaörsi Hűtő­házba, ahonnan nyugati or­szágokba exportálják. A füzesgyarmati tsz-ben a tavalyi 900 vagonnal szem­ben most mindössze 300— 350 vagonnyira számíthat­nak. A starking termésében 70 százalékos, a golden és a jonatán fajtáknál 40—50 százalékos a fagykár miatti terméskiesés. A nyáron két­szer verte a jég az almafá­kat, ami újabb 30—35 szá­zalékos minőségi romlást okozott. Így sajnos, mindösz- sze 80—100 vagon indul ex­portra, és a gazdaság anyagi hiánya meghaladja a 20 mil­lió forintot. Az Állami Bizto­sító a fagykárt a kieső ter­mésmennyiség 80 százaléká­ig téríti meg tényleges érté­kesítési áron, a minőségi kár becslése a tényleges kiesés 10—30—50 százalék érték visszapótlást ad a nagy­üzemnek. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet a tava­lyi 118 vagonos termés után az idén 50 vagonos termés- mennyiségre számíthat. Itt a kiesés abból ered, hogy a friss telepítésű gyümölcsö­sökben a nagy tömegű első termés megviselte a faállo­mányt. Egyelőre nem ex­portálnak, viszont annál szélesebb körben elterjedt, hogy a vásárlók — a lakos­ság — maguk szedik le, s viszik el a nyári piros almát és szüretelhetik szeptember közepétől a téli tárolásra is alkalmas fajtákat. Sz. J. A Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vál­lalat békéscsabai üzemében 17-féle filterezett teakeveréket állítanak elő. Képünkön a filterezőgép kamillafüvet csomagol a tasakokba Fotó: Fazekas László Hz élelmiszer-termelés marketingtevékenysége Sajtótájékoztató az élelmiszeripari vándorgyűlésről Marketingtevékenység az élelmiszer-termelésben cím­mel mezőgazdasági és élel­mezésügyi vándorgyűlést szervez augusztus 30—31-én a TIT Szombathelyen. A ta­nácskozásról szerdán sajtótá­jékoztatót tartottak a rende­zők a MÉM-ben. Elmondták, hogy a 10. al­kalommal megrendezendő ta­nácskozás témaválasztásának különös jelentőséget ad, hogy az élelmiszer-világpiacot a túlkínálat jellemzi, mind ne­hezebb nemcsak új vevők felkutatása, hanem a meg­levők megtartása is. Ugyan­akkor a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei­nek egynegyede exportra ke­rül, s igen fontos a szerepe a nemzeti jövedelem alaku­lásában. Éppen ezért a ta­nácskozáson részt vevő mint­egy 700 szakember előtt el­hangzó 20 előadás az export­hoz elengedhetetlen minőség javításának, a választék bő­vítésének és a csomagolás korszerűsítésének kérdéseit tárgyalja. Szóba kerül az in­tenzívebb piackutatás, a ter­mékszerkezetnek az igények­hez igazodó gyors változtatá­sának lehetősége is. Jó meg­oldásnak kínálkozik azonos termékeknél a közös reklám alkalmazása, hiszen egy-eg? új cikk bevezetésének elő­készítése a piacra önmagá­ban is igen költséges vállal­kozás. A marketingmunkában gazdag tapasztalatokat szer­zett Gyulai Húskombinát és a Debreceni Konzervgyár ve­zetői gyakorlati útmutatót tartanak majd a tanácskozá­son. A vándorgyűlésen elhang­zó előadások anyagát össze­gyűjtik, s közreadják az élel­miszeripar vállalatainak. Románia ünnepe Felszabadulásuk 40. évfordulóját ünnep­ük ma Románia Szocialista Köztársaság népei. Antonescu tábornok fasiszta diktatúráját 1944. augusztus 23-án népi fegyveres felkelés zúzta szét. A háború és a fasizmus ellen kezdettől fogva a kom­munisták küzdöttek a legelszántabban, a felkelést is ők szervezték és irányították. A támadást a gyűlölt rezsim ellen eredeti­leg néhány nappal későbbre tervezték, de végül mégis 1944. augusztus 23-ára adták ki a jelszót. Ebben meghatározó szerepe volt a Vörös Hadsereg Kisinyov—Iasi tér­ségében elért győzelmének, amely meg­nyitotta az utat Délkelet-Európa felszaba­dításához. Ez a győzelem erőt-bátorítást adott a haladó erőknek, s a realitások mérlegelésére szorította az ország vezeté­sének, az uralkodó osztály józanabb kép­viselőit. Nagy utat tettek meg Románia népei a maguk választotta új társadalmi rendszer, a szocializmus építéséhez. Hozzákezdtek az elmaradottság felszámolásához. Eredmé­nyeik bizonyítéka a többi közt a korszerű nagyipar megszületése, a mezőgazdaság fejlődése. Mindez még kézzelfoghatóbb a számok tükrében: az elmúlt negyven esz­tendőben az ipari termelés százszorosára, a mezőgazdasági hétszeresére, a nemzeti jövedelem pedig tizenhatszorosára növeke­dett. Versenyképes termékek kerülnek ki a dolgozók kezéből, traktdrok, személy- és tehergépkocsik, tengeri és folyami hajók, vegyipari termékek, fogyasztási cikkek. Az emberek mindennapjainak a változására jó példa, hogy a lakosság háromnegyedének az otthona a felszabadulás után épült. A szomszédos ország sikereinek biztosí­tékai közé tartozik, hogy együttműködik a szocialista közösség államaival. Hazánk és Románia kapcsolatai szocialista céljaink azonosságára, marxista-leninista eszmé­ink közösségére épülnek. Meggyőződésünk, hogy ezek alapján,^ kölcsönös érdekek fi­gyelembevételével együttműködésünk el­mélyítése mindkét nép, mindkét ország ja­vát, a szocialista közösség egységének erő­sítését, a békét és a társadalmi haladást szolgálja. Nemzeti ünnepükön, a jubileumi évfor­dulón köszöntjük Románia népeit, kíván­juk, hogy további szép sikereket érjenek el szocialista hazájuk építésében. \

Next

/
Thumbnails
Contents