Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 22., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM. 196. SZÁM fllkotmánynapi ünnepségek Nagygyűlés Ópusztaszeren A Csongrád megyei dolgozók központi alkotmánynapi ünnepségét hétfőn az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartották meg. A nagyszabású munkás-paraszt találkozón és hagyományos Árpád-emlékűn népségén a honfoglaló fejedelemre és vezéreire is emlékeztek, akik hazánk területére érkezve ezen a környéken gyűltek össze, hogy elrendezzék az ország szokásjogait. A délelőtti nagygyűlésen a Himnusz elhangzása után Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke mondott megnyitót. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló párt- és állami vezetőket, közöttük az országgyűlés elnökét, Csongrád megye parlamenti képviselőjét. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg ünnepi beszédét. — Minden évben augusztus 20-án az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban olyan események évfordulóiról emlékezünk meg, amelyek az egész magyar fejlődést meghatározták: az államalapításról, és ahhoz kapcsolódóan korunk államának, a szocialista államnak az alkotmányáról ; az 1945-ös földosztásról, és ezzel együtt arról a nagy gazdasági-társadalmi— kulturális átalakulásról, amely Magyarországon az elmúlt évtizedekben végbement. Megemlékezünk egy olyan eseményről is, amely egyszerre az ember és a természet ünnepe: az aratás befejezéséről és az új kenyér megszületéséről, s arról, hogy az emberi munka felemelkedésünk forrása — mondotta bevezetőben. Ezután népünk régmúltjára visszatekintve emlékeztetett a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűlésére. Megállapította: — Több _ mint ezer esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetségből újszerű államalakulat kezdett kialakulni, amely meghatározta a maga alaptörvényeit és igazságszolgáltatását. A Pusztaszeren elindult folyamatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden magyar nemzedéknek, hogy fennmaradni csak akkor lehet, ha a korszerűt, az előremutatót, a haladót fogadjuk el, és szembeszál- lunk minden visszahúzó erővel, mégha azt a hagyomány meg is szentelte. Az országalapító szellemének folytatói a legnagyobb válságokból is kivezették a népet, amely maga is képes volt mindig újra és újra megújhodni. Ez a magyar történelem igazi üzenete, és nem a rosszba való belenyugvást, a tehetetlenséget, a nemzethalált kikiáltó pesszimizmus. — István király történelmi tette után több mint ezer évvel Magyarország fejlődésében gyökeres fordulat következett be: megdőlt a régi osztálytársadalom, és megkezdődött egy új társadalom kialakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköz- társaság alkotmánya, amelyről megállapíthatjuk, hogy ténylegesen demokratikus, hiszen nemcsak a jogokat és kötelességeket rögzíti ebben az egységesülő társadalomban, hanem biztosítja az ezek gyakorlásához szükséges gazdasági és kulturális lehetőségeket, "tehát reális feltételeket teremt az emberi jogok gyakorlására. Az alkotmány szelleme sugallja a demokrácia szélesítését és gyakorlásának hatékonyabbá tételét. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerephez jutnak az élet minden területén, egyre tagoltabbá és nyíltabbá válik a politikai és kulturális intézményrendszer, az állampolgárok egyre több lehetőséget kapnak az országos és helyi ügyek intézésére. A demokrácia nem önmagáért való, hanem csak eszköz arra, hogy a közjó érvényesüljön. Ma is érvényes arany- szabály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény. Az igy felfogott demokrácia segíti a nemzeti egyetértést és egységet, különösen most, amikor a világban ellentétek, feszültségek, és az országban nehézségek torAz ópusztaszeri nagygyűlés ünnepi szónoka Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter volt nyosulnak, s szükség van arra, hogy minden erőt összefogjunk a béke és a szocializmus építése érdekében. A béke megvédése és a szocializmus sikeres építése meggyőződésem szerint a legnagyobb nemzeti érdek. Ez biztosíthatja a magyar etnikum fennmaradását itt Magyarországon, és azokban az országokban is, ahol jelentős magyar nemzetiség él. A mi alkotmányunk a szocializmus alkotmánya, amely feltételezi, hogy a világban az Igazi alternatíva egy új társadalom felépítése, s ezt a szocializmus hirdette meg. Minden válság, minden nehézség és minden megpróbáltatás ellenére ezt az igazságot kell tudatosítanunk, és a gyakorlatban is érvényesítenünk. Mi — a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt — részesei vagyunk egy olyan világfejlődésnek, amely végső fokon a szocializmus felé halad, s a mi saját vívmányainkkal és tapasztalatainkkal is hozzájárulhatunk ennek a folyamatnak a kibontakoztatásához. Ennyi mindenre figyelmeztet az alkotmány és az alkotmány ünnepe. — Pusztaszer neve összekapcsolódott 1945. március 29-cel is, azzal a nappal, amikor az ország felszabadult részeiből idesereglett parasztok ünnepélyesen elkezdték a földosztást, s ezzel az ideigAlkotmányunk születésnapját a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepelték hétfőn Veszprém megye fiatal városában, Tapolcán. A város melletti parkerdőben már a kora reggeli órákban több mint ötezren — köztük a Bakonyi Bauxitbányák dolgozói és a környező termelőszövetkezetek tagjai — gyűltek össze, hogy részesei legyenek az egész napos programnak. A délelőtti ünnepségen Ne- mecz Ernő, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Veszprém megye és Tapolca vezetőit. A nagygyűlésen Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. — Augusztus húszadika olyan ünnepünk, amely híven kifejezi, hogy nemzetünk megőrzi történelmének a legjobb hagyományait, és egybefűzi, gazdagítja azt a szocialista építés céljaival, a jelenkori ^ nemzeti programunkkal Ma ünnepeljük a néphagyományok szerint az aratást és annak eredményét, az új kenyeret is. — Most, az aratás után teljes biztonsággal megállapíthatjuk, hogy ebben az évben is megtermett az ország kenyere, s nyugodtan mondhatjuk: nem fogunk hiányt szenvedni — hangoztatta Gyenes András. A továbbiakban szólt az elmúlt időszakban nehéz körülmények között végzett szocialista építőmunka eredményeiről, a további tennivalókról. Kiemelte: — Dicséret és elismerés illeti a mezőgazdasági dolgozókat, akik az ország kenyerét megtermelték, jó munkájukkal az idén is sok gondot okozó időjárási viszonyok ellenére, nagy érdemeket szereztek a színvonalas élelmiszerellátás biztosításában. — Az eredmények és a gondok tükrében — mondhatni törvényszerűen — még élesebb megvilágításba kerülnek az olyan jelenségek, Gyenes András, a KEB elnöke a tapolcai nagygyűlésen mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fegyelem lazaságai, ezek elnézése, a társadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy mindenki, aki illetékes, határozottabban, következetesebben lépjen fel lenes nemzeti kormány határozata a nép képviselőinek közvetlen részvételével a valóságban is érvényesült. A földosztás a nagy társadalmi átalakulás kezdete volt, amelynek eredményeként elmaradott agrárországból hazánk közepesen fejlett ipariagrár ország lett. Sokszorosára nőtt a mezőgazdaság és az ipar termelése. Megváltoztak a lakás- és településviszonyok, javultak az életkörülmények. Ki- szélesedett az oktatás, s ma már a fiatalabb korosztályok nemcsak az általános iskolát végzik el, hanem 92,6 százalékuk gimnáziumban, szakközépiskolában, vagy szakmunkástanuló-iskolában tanul. Űj értelmiség alakult ki, amelynek létszáma eléri a félmilliót. Egy emberöltő alatt évszázados lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk fejlettebb országoktól nincs tanulnivalónk. Fejleszteni kell a technikát, korszerűsíteni az ipar struktúráját, megjavítani nemcsak a gazdaságban, hanem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munkáját, magasabb szintre emelni az oktatás és a szakképzés színvonalát. Ezek mind előttünk álló feladatok, amelyek megoldása nélkül a világfejlődéssel nem tarthatunk lépést — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. — Végezetül köszönetét mondott Csongrád megye munkásainak, parasztjainak értelmiségének, vezetőinek az elmúlt időszakban végzett jó munkáért, azt kérve a jelenlevőktől: merítsenek erőt a múltból a jelen munkája és a jövendő számára. Seres Gyula, a makói Kossuth Tsz elnöke új búzából sütött kenyeret adott át a miniszternek. A nagygyűlés után változatos kulturális és sportműsor következett; ‘ a szabadtéri színpadokon népitáncegyüttesek, citerazene- karok, hagyományőrző kórusok léptek fel. A munkásparaszt találkozó programjának részeként fórumot is rendeztek, amelyen a megye közéleti vezetői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Sokan keresték fel az emlékpark skanzenjét is. minden ilyenfajta kártékony jelenséggel szemben. A nagyobb rend megteremtése minden szinte — kis és nagy beosztásban egyaránt — a saját munkáért érzett felelősség erősödését feltételezi. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek szakértelme és szorgalma volt és marad a legfőbb biztosítéka annak, hogy nemcsak megőrizzük, amit elértünk, hanem megteremtődnek a feltételei a gyorsabb előrehaladásnak, és ennek mértékében az életszínvonal, a nép jóléte emelkedésének. A magyar népet sok háború pusztította, hiszen itt, a „hadak útján”, ahol egy évezrede élünk, nem volt hosszan tartó béke — mondotta ezután Gyenes András. — Még sok olyan magyaréi, aki évszázadunk mindkét háborújának szenvedéseit átélte. Ezen a nyáron volt éppen hetven éve, hogy kitört az első világháború. Következményeit még azok is megsínylették, akik jóval később születtek. Az első vi(Folytatás a 3. oldalon) A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat orosházi üzemében naponta 3 műszakban csomagolják kilós tasakokba a lisztet. Egy műszak alatt 9 tonnányit csomagol a berendezés, amely 1964 óta szolgál a vállalatnál. Ez év végén vagy jövő év első negyedévében egy magyar berendezés váltja fel a képünkön látható régit, mert másfélszeres az igény a kilós termékek iránt, ugyanakkor az 5,5 millió forintos berendezés automatikusan 15 kilogrammos egységcsomagokba zsugorfóliázza az orosházi malom lisztjét Fotó: Fazekas László Magyar pártós állami küldöttség utazott Romániába Gáspár Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa meghívására kedden magyar párt- és állami küldöttség utazott Bukarestbe Románia felszabadulása 40. évfordulójának ünnepségeire. A delegáció tagjai: Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója és Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete, aki a román fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és állami küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A magyar delegációt Bukarestben Nicolae Constantin, az RKP KB PVB tagja, a román szakszervezetek általános szövetsége központi tanácsának elnöke köszöntötte. Békés megyei küldöttség utazott Aradra békés megyei küldöttség utazott tegnap Aradra, hogy részt vegyen a Román Szocialista Köztársaság felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségeken. A delegáció vezetője Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai: Takács Lőrinc, a gyulai Városi Tanács elnöke és Tóth Jolán, a békéscsabai városi pártbizottság titkára. Tisztavatás Budapesten Az alkotmány ünnepén, hétfőn az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek tettek tiszti fogadalmat, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók, akik közül többen a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság katonai tanintézeteiben sajátították el az ismereteket. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk úi tisztjei, az emelvényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottjai: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá politikai és társadalmi életünk más vezető személyiségei. Részt vett a tisztavató ünnepségen a néphadsereg és a társ fegyveres testületek sok vezetője, a tábornoki kar számos tagja, ott voltak a katonai tanintézetek parancsnokai, az ifjú tisztek hozzátartozói is. Jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja. Pontosan tíz órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki fogadta Kazai Barna vezérőrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokának jelentését, majd ellépett a felsorakozott díszzászlóalj előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát. A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére — nevükben Szabó András főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott beszédet. Végül felhangzott az In- ternacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt. Gyenes András Tapolcán
