Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
1984. augusztus 19.. vasárnap [nagyvilág NÉPÚJSÁG Barangolás Romániában —1984 Bukarest egyik ipari büszkesége: a gépgyár Gazdasági centrum jának hét gyára van, s egy évtizede létesült a gépgyártóipar a városban. Országos jelentőségű intézménye a szőlészeti és borászati kutatóintézet. Látogatásunk alkalmával ing. Simion Babes igazgató és Kovács Adorján főmérnök mondta el, hogy 1945 elején kezdték el a kísérleti munkát egy 17 hektáros telepen. Nagy teljesítményű, korszerű borászati üzeme van az intézetnek. Az igazgató és a főmérnök egybehangzó véleménye szerint minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy kiváló minőségű, minden piacon értékesíthető italokat állítsanak elő. igazából kitör a vihar, a hullámok elborítják a sétányt is. Számomra azonban nem elsősorban a kétségtelenül szép város és a tenger jelentette a fő látványosságot, sokkal inkább a Konstancá- tól nem messze tengerbe torkolló tenger—Duna-csatorna. Valóságos óriás. Pár héttel korábban adták át a forgalomnak. Ez a világ harmadik leghosszabb hajózható csatornája. A 64.2 kilométer hosszú csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a hajó- utat a tengertől Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és az NSZK felé. A csatorna tengerparti zsilipjeit jói látni a mellette átívelő hídról. Hatalmas hajókat engedtek le a tengerre, és emeltek fel, hogy a kanális vízén haladjanak tovább. A zsilipek félelmetes méretűek. Hosszúságuk 310 méter, szélességük 25 méter. Olyan szivattyúk dolgoztak itt, amelyek egyetlen másodperc alatt 250 köbméter vizet képesek bepumpálni a zsilipmedencébe. Láttuk, amint éppen egy tengerről felemelt hajó elindult felfelé a csatornán. Csatornán? Inkább tekintélyes szélességű mesterséges folyón. A csatorna átlagos mélysége 7,5 méter. Uszályok is közlekedhetnek itt, mégpedig hat olyan uszály köthető össze, amelyek fedélzetén egyenként 3 ezer tonna (30 vagon!) árut lehet szállítani. A tengerjáró hajókból az ötezer tonnát vagy ennél kevesebbet vivők rövidíthetik meg útjukat. A csatornán ■ hat híd ível át. Mindegyik . építészeti remek. Nem közvetlenül a csatornával kapcsolatos, de tőle elválaszthatatlan a beruházás Ialomitában. A városka határában 1979 óta Duna-híd épül. Iker vasútpálya, és egy-egy irányban négy-négy sávos autópálya kap helyet rajta. A híd jövőre elkészül. <KS) Lehet az egyik esztendő fontosabb a másiknál? Az idei évnek több minden megkülönböztetett jelentőséget kölcsönöz a Román Szocialista Köztársaságban. Idén — augusztus 23-án — ünnepük az ország felszabadulásának 40. évfordulóját. ' Gyulafehérvár, ez a több mint kétezer éves város annak az Álba megyének székhelye, amelyet — szív alakú határvonalaira utalva — az ország szívének is szoktak nevezni. Az erdélyi síkságon helyezkedik el, 425 ezer lakójának fele kilenc városban él. A többiek hegyvidéken, vagy sík tájon épült községekben találják meg boldogulásukat. Alig akad olyan település, amelyet ne érintene folyó lábát az ember. Mintha nehezen tűrné a hegy ezt az újfajta honfoglalást: az úton omlások nyomait kerülgeti a kocsink, s hálát adhatunk az égnek, hogy a szikladarabok más időt választottak maguknak a helyváltoztatásra. Szép és kemény mindennapokat élnek azok, akik itt keresik a kenyerüket. Azért dolgoznak, hogy még szebb, komfortosabb legyen az élet: az övéké és másoké otthon, a lakott területeken. — Nincs ahhoz hasonló érzés, mint amikor hosszú, és megfeszített munka után átadunk valamit az országnak — mondja Drasovean Victor, a vízierőmű-építkezés pártbizottságának titkára. — Huszonnégy óráig tartott a föld alatti szerelés egyfolytában, mielőtt sikerült bekötni a sugagi 2. vízierőművet Az ország szíve hosszú távú rendezési tervek alapján történik — nem is lehet ez másként egy dinamikusan bővülő európai nagyvárosban. A román főváros vezetőinek (Budapesthez hasonlóan) elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából fakadó problémákkal kell megbirkózniuk. Bukarest népessége a második világháború után alig valamivel haladta meg az egymilliót, a hatvanas évek legelején másfél millió körül járt, napjainkban viszont eléri a 2,25 milliót. Ebből kétmillió jut magára a városra, a maradék pedig a Bukaresthez tartozó, s annak közigazgatásilag hetedik kerületét alkotó 29 faluban él. A szakértők szerint az ezredfordulóra a lakosságszám — az immár fél évtizede érvényben levő beköltözési korlátozások ellenére — körülbelül két és fél millióra emelkedik. Mindebből következik, hogy a lakásépítés a román fővárosban is kiemelt feladat. Idén például 23 ezer új otthont akarnak átadni, s az állami lakásépítés némileg csökkenő iramát a felújítások, rekonstrukciók előtérbe helyezése ellensúlyozza. Víztározó a Sebes völgyében vagy patak, a vízhálózat 220 kilométer hosszú, a bányák aranyat, ezüstöt, rezet és más nemesfémeket adnak. A megyei pártbizottság székházában prof. dr. Joan Moceanu ideológiai titkárral beszélgetek, s óhatatlanul szó esik gazdasági kérdésekről is. — Elsősorban jó eredményekkel ünnepeljük a 40. évfordulót, és készülünk a párt XIII. kongresszusára, amely 1990-ig határozza meg az építőmunka további lépcsőfokait. Az utóbbi esztendőkben mindig az elsők között végzett a megye a szocialista munkaversenyben: 1982-ben első, tavaly második díjat kapott. Ez annál fontosabb, mert nagy gabona- és szőlőtermesztő vidékeink vannak, a Kárpátok nyugati részén fontos bányák működnek,- szerszám-, varró- és mosógépek, bútorok, cipők, szőnyegek készülnek itt. Exportálunk Magyarországra is. A szépség patakja az országos energiahálózatba. S közben pillanatok alatt kellett dönteni, választ adni. És sikerült! A változások városa Valószínűleg alaposan elcsodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat el ismét a román fővárosba. Az idegen lépten-nyomon a változás jeleivel találkozhat, új lakónegyedek, parkok, létesítmények tanúsítják Bukarest ütemes fejlődését. Eltűntek már az 1977. évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhelyeket. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a városrendezők a helyreállítási munkák során fokozottabban érvényesíthették a távlati átalakítási elképzeléseket. Bukarest fejlesztése ugyanis napjainkban jól átgondolt. — Bukarest egyben Románia legfontosabb ipari központja is: itt összpontosul az ország gazdasági életének számos kulcságazata. A fővárosban csakúgy, mint a négy évtizede a haladás új útjára lépett állam más vidékein, új üzemek, gyárak százai létesültek. Az ipar gyors előrelépését érzékelteti, hogy míg 1948-ban például alig egyharmadát adta a nemzeti jövedelemnek, addig napjainkban annak csaknem kétharmadát állítja elő. A teendők sorában szomszédunknál a hatékonyság és a termelékenység mellett a takarékos gazdálkodást, az önerőre támaszkodást és a nyereséges termelést rangsorolják előre. Emellett olyan strukturális és körzeti változtatásokat is érvényesítenek, amelyek Bukarest jövőjére is kihatnak. A kormányzat ugyanis fokozatosan mérsékelni szándékozik a túlzott fővároscent- rikusságot, persze nem az itteni ipari kapacitás leépítésével, hanem úgy, hogy más megyékben, az ország távolabbi területein gyorsabb fejlesztési iramot diktálnak. Megint csak a számok nyelvére fordítva a szót: a hetvenes évtized közepén az ország iparának egynegyede Bukarestben koncentrálódott, azóta ezt mintegy 10 százalékkal sikerült csökkenteni. A Küküllők völgyében A Kis- és a Nagy-Küküllő völgye a szomszédos szocialista ország világszerte híres borvidéke. A két folyó találkozásánál van Balázsfal- va, a 23 ezer lakosú város, ahol az elmúlt négy évtizedben korszerű ipar teremtődött. Fafeldolgozó kombinátSadoveanu, a nagy román kritikai realista író — egyszerre költőien és a valóság talaján maradva — a szépség patakjának nevezte a Sebest. Keskeny köves medrében csörgedezik vagy éppen zúg tovább a folyó. Különböző magasságokban tározók gyűjtik össze vizét, hogy erőműveket működtessenek vele. Háromezer munkás dolgozik az építkezéseken. A havasok egyik csodálatos völgyében, a Tau nevű kis település közelében jó mélyeket lélegzünk a tiszta, magaslati levegőből. A vad és zabolátlan vidéken megveti (Foto: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) llj lakótelep a román fővárosban — Mi jellemző a Kiiküllő- melléki borokra? — Sajátságos karakterük van. Jellemzőjük a frisseség. Savasabbak, aromásabbak más szőlővidékek borainál, és igen sokáig eltarthatok, minőségük nem károsodik. Az üzemhez tartozik az intézeti szakemberek saját fejlesztésében létesített, sző- lőmagkinyerő részleg is, ahol évente 30—40 tonna nyers magot gyűjtenek össze különböző célokra. Ezzel végeredményben a szőlőnemesítés, -telepítés, -termelés, -feldolgozás. -értékesítés kutatásának és gyakorlati munkájának a teljes körét valósítják meg a baiázsfalvi intézetben. Víz, víz és egy óriás A Duna-delta sajátos természeti képződmény, csodálatos — helyenként meseszerű — vízivilág. Európa második legnagyobb folyója óriási területen bomlik ezernyi apró ággá, alkot hatalmas, tiszta vizű tavakat. A Duna Tulcea környékén szakad három fő ágra. A forgalmas kikötővárosig feljönnek még a hatalmas tengerjáró hajók is, amelyek mellett elhaladva úgy érzi az ember, mintha a kis turistahajóknak nem is maradna helyük a vízen. A román turisztikai vállalat, az OJT kényelmesen berenmSS' w Konstanca látképe dezett, gyors mozgású hajókat indít a delta bejárására. Ilyen hajón — osztrák, német, angol és svéd turisták társaságában — indultunk útnak mi is. Amíg a nagy hajókkal is járható főágon, a mintegy 70 kilométer hosszú Sulinál) csorogtunk a tenger felé, kísérőim a deltáról meséltek. Azt mondták, sokat jártak erre, mivel mind a hárman szenvedélyes halászok. A Duna-delta pedig valóságos halparadicsom. — Erre az egyetlen út a víz. Ezernyi sziget bújik meg a nádasban, s. ezek közül né- hápy lakott. Volt időszak, amikor ki akarták innen té- lepíteni az embereket, de ők nem mentek. Itt vannak otthon. S valóban, a szigeten apró házikók és mindenütt a jellegzetes, felfelé kunkorodó orrú csónakok, száradó halászhálók. Konstanca: történelmi kikötőváros a Fekete-tenger partján. A végtelen víz kékje leírhatatlan látvány, a város kiépített kő- és betonpartját szakadatlanul, harsogva támadják a hófehér tarajú hullámok. A tenger mélyen alatta, van a parti sétánynak, mégis — kísérőim szerint — ha úgy isten-
