Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
1984, augusztus 18.. szombat Egészségügyi központot avattak Dobozon Alkotmánynapi ünnepségek, avatások Egészségügyi központot avattak tegnap, augusztus 17- én Dobozon. Az ünneplőbe öltözött doboziakat és a meghívott vendégeket — köztük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Ábrahám Bélát, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkárát, Sasala Jánost, Békéscsaba tanácselnökét — Szatmári János, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Gyulavári Pálnak. Gyulavári Pál ünnepi beszédében először a felszabadulás idejének Békés megyéjére emlékezett vissza, kiemelte, hogy az eltelt negyven év alatt óriási fejlődés ment végbe Békésben. Ennek ellenére ma is vannak új, kedvezőtlen folyamatok, elég a népesség csökkenését és a lakosság öregedését említeni. A hatodik ötéves tervben megyei szinten az egészségügyi ellátás szinten tartását írták elő, az új egészségügyi központ átadásával a doboziak helyzete lényegesen kedvezőbbé válik a megye lakosságához képest. A tanácselnök ezután arról szólt, hogy a 900 éves Dobozon a felszabadulás után ez az első új egészségügyi létesítmény, a korábbiakat mind más épületek átalakításával hozták létre. Az új központhoz a megyei tanács négy és fél millió forintot adott, a doboziak 410 ezer forint értékű anyagi és társadalmi hozzájárulással segítették az építkezést. A szép épület, amelyben két körzeti orvosi rendelő, egy nő- gyógyászati, anya- és gyerGyulavári Pál adta át az új létesítményt ^ 9 mekvédelmi rendelő és fogászat kapott helyet, a helyi költségvetési üzem dolgozóit dicséri. Egyben része az 1980-as árvíz utáni helyreállítási, újjáépítési munkáknak. A megnyitottnak nyilvánított épületet hamarosan birtokba vették a .doboziak, akik rövid séta során győződtek meg az építők teljesítményéről. m. sz. zs. „A népi Lengyelország 40 éve” fl pályázat eredményhirdetése Hat héten át közöltük lapunkban azt a pályázatot, amelyet az Interpress lengyel sajtóügynökség, a Központi Sajtószolgálat és szerkesztőségünk közösen hirdetett meg Lengyelország fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Most értékelték Budapesten a Lengyel Kultúra épületében az eredményeket és sorsolták ki a díjakat. A fődíjat, kétszemélyes, négynapos tartózkodásra jogosító utalványt a varsói Fórum Szállóban oda- vissza ingyenes repülőjegy- gyei Tóth Imre (Szeged, pf. 99.) nyerte. Ezenkívül értékes lengyel népművészeti tárgyat nyert Békés megyéből Görbics Józsefné (Batto- nya) és Szilágyi Jánosné (Békéscsaba). A pályázati anyagokban a feltett kérdésekre a helyes válaszok a következők voltak: 1. Lengyelország legfőbb nyersanyagkincse a kőszén. Mennyit termelnek belőle évente? Mintegy 200 millió tonnát. (2) 2. Mikor ‘vezették be Lengyel- országban a gazdaságirányítási rendszer általános reformlát? 1982-ben. (x) 3. Mikor jött létre a Lengyel Egyesült Munkáspárt? 1948. december 15-én. (1) 4. Hány lengyel állampolgár rendelkezik egyetemi és főiskolai végzettséggel? Több mint 1,6 millió. (1) 5. Melyik évben terjesztették elő a Rapacki-tervet? 1957- ben. (1) 6. 1978 decemberében az ENSZ- közgyűlés határozat formájában fogadta el azt a lengyel javaslatot, amelynek témája . . .? A békére való nevelés. (1) 7. Hány főiskolai laboratórium volt Lengyelországban a második világháború előtt? 600. (x) 8. Melyik tudományágban ért el nagy eredményeket Krwa- wicz professzor? Az orvostudományban. (2) 9. Hány játékfilm készül évente Lengyelországban? Kb. 30. (2) 10. Melyik képzőművészeti ágban ért el nagy eredményeket Andzej Pagowski? A plakátké- szítésben. (x) 11. Melyik város volt Lengyelország- első fővárosa? Gni- ezno. (2) 12. Melyik észak-lengyelországi város érhető el a LOT repülőgépjáratával? Koszalin. (1) Szarvason tegnap este dr. Tóth Lajos, tanszékvezető főiskolai tanár nyitotta meg a Paraszti élet — ma című országos fotókiállítást a Vajda Péter Művelődési Központban. Az ezúttal nyolcadik alkalommal megrendezett kiállítás szeptember 10-ig naponta 10-től 18 óráig látható. A megnyitó után alkotmány ünnepi nagygyűlés volt a művelődési ház színház- termében. Jansik Tamás tanácselnök ünnepi beszéde után a Nyílik a rózsa tévévetélkedő gálaműsorát tekinthették meg az érdeklődők Fotó: Gál Edit Új Volán-iroda Békéscsabán Űj Volán Utazási Irodát nyitottak tegnap, augusztus 17-én Békéscsabán. A megjelent vendégeket Vándor Pál, a Volán 8. sz. Vállalat igazgatója köszöntötte, majd szólt az iroda jelentőségéről. Mint mondta, a régi, Hunya-' di téri irodából költöztek át a dolgozók ebbe a korszerű helyiségbe. Nemcsak a munkafeltételek javultak meg, hanem az eddigi szerepkört is kibővítették: ezentúl szállítmányozási feladatokkal is foglalkoznak. Vándor Pál beszéde további részében az idegenforgalom és az idegenszervezés jelentőségéről szólt. Kiemelte emellett a lakossági szolgáltatások bővítésének fontosságát; azt, hogy az új iroda darabáru-, építőanyag-szállítást is vállal, pb-gázpalackok cseréjét végzi. Rendelhetők XX-es személyautók és mikrobuszok, esküvők, névadók, konferenciák lebonyolítását vállalják. Az igazgató az ünnepélyes megnyitó után jelképesen átadta a kulcsot az iroda vezetőjének, Balogh Miklósné- nak. m. sz. zs. Várkupa autós ügyességi verseny Augusztus 20-án 9 órától Gyula—Gyulaváriban, az óvári kastélyparkban rendezi meg az Autóklub Békés megyei szervezetének gyulai csoportja és a gyulai Közlekedésbiztonsági Tanács az 1984. évi „Várkupa” autós ügyességi versenyt és a mozgáskorlátozottak autós ügyességi versenyét. A férfiak 700 köbcenti alatti, 700—1200 köbcenti közötti és 1200 köbcenti feletti géposztályban, a nők egységes géposztályban mérik ösz- sze tudásukat. A verseny elméleti. és ügyességi részből áll. Benevezni a helyszínen lehet 9 és 11 óra között. (Folytatás az 1. oldalról) inkább az elemzésre, a jövőbe vezető új kimunkálására. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa: helytállóak voltak-e a XII. kongresszus útmutatásai, mindenki és minden időben megtette-e azt, amit a társadalommal szembeni kötelezettsége előírt. A „mindenki” itt és most elsősorban az intézményekre, testületekre, politikai és más erőkre vonatkozik. Az ítéletalkotás a kongresszus dolga. Ahhoz azonban, hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós vélemény és döntés alakuljon ki, az szükséges: népünk a soron levő hónapokban véleményt mondjon a múltról és a jelenről, a jóról és a rosszról, s arról, hogy mit vár a jövőtől. Ebben az értelemben lehet a kongresszus az egész magyar társadalom akaratának kifejezője és jövőnk formálója — mondotta végezetül Sarlós István. Ezzel elkezdődtek országszerte az ünnepségek. A Minisztertanács elnökhelyettesének ünnepi beszéde után Frecska Sándor, a nagy- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnöke új. búzából sült kenyeret adott át Sarlós Istvánnak. A nagygyűlés művész- együttesek műsorával ért véget. * * * Már pénteken megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. Miként az hagyományosan szokás: országszerte a piros betűs napra időzítették számos új intézmény, üzem, műalkotás avatását. Baranyából érkezett a hír, hogy a gyógyvizéről Európa-szerte híres Harkányban új művelődési házat avattak. Szabadszálláson, ahol a Bács-Kiskun megyei ünnepségek nyitányaként nagygyűlést tartottak, fölavatták a húsz hónap alatt megépített 12 tantermes általános iskolát, melynek létrehozását a helybeliek kétmillió, forint társadalmi munkával segítették. Kalocsán e napon adták át a Vén József Általános Iskola négy új tantermét, a városbeli I. István Gimnázium pedig képzőművészeti alkotásokkal gazdagodott: Bujdosó Ernő és Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművészek egy-egy freskójával. A Győr-Sopron megyei Szany községben 8 tantermes általános iskolát adtak át, benne természettudományi előadóterem, technikai műhely, tornaterem, több napközis foglalkoztató és konyha van. Hajdú-Bihar megyében két avatóünnepség volt: Hajdúszoboszlón megnyitották azt az óvodát, amelyet egy régi épület átalakításával hoztak létre, Vámos- pércsen pedig új kisipari szolgáltatóházban kezdte meg a munkát péntektől a fog- technikus, a háztartási gépjavító, a fényképész és a gumijavító szakember. Szolnokon, az Abonyi úton avatták fel a városbeli nyugdíjasok negyedik új napközi' otthonát, ahol a peremkerületben élő időskorúak találnak társaságot; az intézményben orvosi ellátásukról, étkeztetésükről is gondoskodnak. Magyar—szovjet vegyipari tárgyalások A Parlamentben megtartott plenáris üléssel és emlékeztető elfogadásával befejeződtek a magyar—szovjet vegyipari megbeszélések. A két tárgyalócsoportot Marjai József miniszterelnök-helyettes és L eonyid Kosztandov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese vezette. A tárgyaló felek hangsúlyozták a vegyipar és a vegyipari gépgyártás népgazdaságaikban betöltött kiemelkedő szerepét. Az 1984 júniusi KGST-csúcstalálko- zón meghatározott együttműködési irányokból, valamint a múlt évi magyarszovjet felső szintű találkozó megállapodásaiból kiindulva elhatározták, hogy megvizsgálják és konkretizálják a már ma is jelentős együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit a következő tervidőszakra, ezen túlmenően egyes területeken a 200-ig terjedő időszakra. Megállapodtak, hogy a népgazdaságok igényeinek világszínvonalú kielégítése érdekében a kölcsönös szállítások egyeztetése mellett összehangolják fejlesztési, beruházási célkitűzéseiket és kutatói, tervezői erőforrásaik kölcsönös hasznosítását. Egyetértettek abban, hogy a következő tervidőszak tervegyeztetési munkáit ebben a szellemben segítik elő. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hivatalában fogadta Leonyid Kosztandovot. A Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese megbeszélést folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével, Karolyi László ipari miniszterrel. A Leonyid Kosztandov vezette delegáció pénteken elutazott Magyarországról. Évszázados miniatűrök kiállítása Békésen A megyénkben eddig látott kiállítások történetének egyik kiemelkedően nemesés szép tárlatát nézheti meg a közönség egészen október közepéig a békési galériában. Az Iparművészeti Múzeum kincseiből Sz. Koroknay Éva művészettörténész állította össze és rendezte be a miniatűrök és szelencék című, a közönség elé most először kerülő remekekből álló kiállítást. A miniatűrök a fotózás feltalálása előtt a fénykép szerepét töltötték be. A módosabb emberek ilyeneket készíttettek neves mesterekkel eladó sorban lévő lányaikról a kiszemelt vőlegénynek. A sokszor nyakba akasztható medalion méretű képecskék éppen ezen funkciójukból adódóan a legtöbbször szépítettem ábrázolták a lányt, a fiút; az uralkodót, annak családját. Hiszen főképpen ők tudták megfizetni ezeket a mesterremekeket. A félszáz darabból álló bemutatón a miniatűrökön kívül XVI—XIX. századi más díszítő jellegű munkákat is láthat az érdeklődő, többek között nemes anyagokból készült, portrékkal díszített szelencéket, táj képes legyezőket, gobelint és sevresi — szintén portrés — porcelán étkészleteket. A tegnapi megnyitót — amelyen Lóránt János festőművész mondott ismertetőt — a megyénk kiállításainak történetében igen ritka eseménnyel kötötték össze. A Budapesti kamarazenekar — Pál Tamás vezényletével — koncertet adott, amelyen Vivaldi A négy évszak című műve, továbbá Mozart és Weiner Divertimentója csendült fel; illő keretet adva e szép kiállításnak. (N. L.) Az Iparművészeti Múzeum eddi«: még be nem mutatott apró méretű kincseiből rendezték a kiállítást Fotó: Veress Erzsi Fotó: Veress Erzsi