Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Alkotmánynapi ünnepség Gyöngyösön Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartottak pénteken Gyöngyösön. Mintegy hatezer részt­vevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli köz­ségek, ipari települések képviselői, Heves megye és Gyön­gyös város párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott beszédet. Sarlós István beszéde — Az augusztus huszadik! ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunk­ról és arról az örökségről, amit az előttünk - járt nem­zedékek hagytak ránk. Az al­kalmat arra kell felhasznál­nunk, hogy a történelmet ma formáló nemzedékek szá­mára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. — A magyar nép történel­mi tapasztalatai arról tanús­kodnak : van kellő erő bennünk, magyarokban, és tehetség ahhoz, hogy a nehézségeken átlábaljunk. Múltunkban gyakoriak voltak azok a tra­gikus események, amelyek végzetesen veszélyeztették hazánk létét. Az egykori kor­társak közül sokan várták ez időkben, hogy végleg eltű­nünk a történelem színpadá­ról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem ne­kik adott igazat — hazánk ma jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történel­me korábbi kiemelkedő sza­kaszaiban. — Mai gazdasági és tár­sadalmi gondjaink eltörpül­nek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Előnyünk a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink an­nak a tudatos törekvésnek a következményei, melynek szellemében az elért eredmé­nyekkel nem vagyunk elége­dettek. Az előrelépéshez szükséges, hogy a gondjaink súlyát növelő hibáinktól megszabaduljunk. Leküzdé­sükhöz szükségünk van a fegyelmezett munkára, a korszerű gondolkodásra és a közösségi szellem fejlesz­tésére. — Kötelességünk, hogy emberi mivoltunknak megfe­lelően tiszteljük, becsüljük egymást és erősítsük a társadalom ré­tegei és egyedei között az összefogást. A múltban ez sokszor hiányzott. Hiányzott, mert az ország vezető réte­gei és a lakosság között poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis kérdésekben egyaránt nagy volt az érdekellentét. — Ma, az épülő szocializ­mus korában arra törek­szünk: az egyes társadalmi csoportok érdekei úgy érvé­nyesüljenek, hogy ne sértsék mások jogos érdekeit. Arra törekszünk, hogy mindenki értse mások társadalmi te­vékenységének fontosságát, s kialakuljon a kölcsönös se­gítség gyakorlata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános műveltség fokozza a ma forradalmiságát: a készséget és a képességet az új lehetőségek gyors felis­merésére és gyakorlati alkal­mazására az élet minden te­rületén. — Több mint egy évezrede élünk Európa közepén, ha­zánk mindig a különböző irányú mozgások útvonalába esett — mondotta a további­akban. Ez is oka annak, hogy történelmünk — úgy-' mond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizonyította számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül ma­radnunk. Barátokra és szö­vetségesekre van szükségünk jóban és rosszban egyaránt. Jogunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban; népünk fiai mindig és mindenütt ott vol­tak, ahol népek és országok szabadságáról vagy függet­lenségéről volt szó. S ugyan­ezt a segítséget mi is meg­kaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanító- mestere. S ha tudjuk, akkor kövessük intő szavát: töre­kedjünk arra, hogy határa­inkon kívül is sok barátunk, szövetségesünk legyen. — Hazai tapasztalataink arról szólnak, hogy baráta­ink és szövetségeseink nem­csak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek ki; hanem azokéból is, akik­nek más a világnézetük, de velünk azonos nézeteket val­lanak, ha az emberiség jö­vőjéről, tehát a békéről vagy hazánk sorsáról van szó. A nemzetközi életben pedig természetes szövetségeseink azok az országok, amelyek velünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetér­tés, a szoros együttműködés­re való készség minden ér­dekelt ország gazdasági és kulturális fejlődését serken­ti, s lehetővé teszi a folya­matos és kölcsönös tapaszta­latcserét. — A mai, válsággal terhes világban szükséges a nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, mert az emberiség csak ak­kor érezheti magát bizton­ságban, ha a mindennapi po­litikában természetessé vá­lik az eltérő társadalmi rendszerű országok kormá­nyainak és népeinek egyet­értése a döntő politikai és gazdasági kérdésekben. Ma még távol vagyunk attól, hogy megnyugtató legyen a helyzet, de ezt a célt el kell és el is fogjuk érni. Napjainkban, amikor fel- szabadulásunk közelgő 40. évfordulójáról beszélünk, ar­ról is szólnunk kell, hogy az 1939 után kialakult veszély- helyzetben, ha nehezen és lassan is, de létrejött a fa­sizmus elleni nemzetközi összefogás. Ennek döntő sze­repe volt abban, hogy a má­sodik világháború az embe­riségnek az embertelenség feletti győzelmével fejező­dött be. Elismeréssel és há­lával szólunk azokról, akik ebben az embert próbáló korban emberek maradtak, és kemény harcokban dia­dalra vitték az emberiség, a béke ügyét. Ha csak az len­ne a Szovjetunió, a létező szocializmus érdeme, hogy oroszlánrészt vállalt ebben a küzdelemben, már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világ­szerte kialakult. — Felszabadulásunk 40. évfordulójának esztendejé­ben kerül sor a párt XIII. kongresszusára. Megszoktuk, hogy a mi kongresszusaink nem egyszerűen eszmecse­rékre, tanácskozásokra ad­nak alkalmat, hanem sokkal (Folytatás a 3. oldalon) Közművelődési dolgozók kitüntetése Immár hagyománnyá vált, hogy az alkotmány és az új kenyér ünepe kapcsán kö­szöntik a közművelődésben kiemelkedően dolgozókat. Tegnap délelőtt a megyei ta­nács nagytermében ünnepi külsőségek között köszöntöt- .ték megyénk közművelődésé­nek legeredményesebb mun­kásait. Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglalókat — közöttük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkárát, Gyulavári Pált, a Békés megyei Tanács el­nökét, Fodorné Birgés Kata­lint, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kárát —, majd felkérte Ká­das Istvánt, a Közalkalma­zottak Szakszervezete köz­ponti vezetőségének titkárát ünnepi beszédének megtar­tására. Kádas István beszédében hangsúlyozta a közművelő­désben dolgozók felelősségét szocialista társadalmunk épí­tésében, s rámutatott arra is: napjainkban a nehézségek le­küzdésében jelentős felada­tok hárulnak a népművelők­re. Kádas István beszéde után Gyulavári Pál adta át a ki­tüntetéseket. Először Mako- viczki János, Békés város ta­nácselnöke vehette át Békés megye Tanácsának közmű­velődési díját, majd 33-an a Szocialista Kultúráért, 21-en a Kiváló Munkáért kitünte­tést kapták meg. Miniszteri dicséretben 19-en részesül­tek. P. F. Négyszázhatvanezren a Szegedi Szabadtéri Játékokon Pénteken megtartotta év­adzáró ülését a szegedi fesz­tivál iijtéző bizottsága. A Dóm téri színpadon ugyan még augusztus 20-ig minden este tartanak előadást, a nagy tömegeket vonzó főbb műsorok azonban már lezaj­lottak. Amint Horváth Mi­hály, a bizottság titkára be­számolt róla, a gyorsmérleg szerint az idén augusztus 20- ig mintegy 460 000 látogató­ja volt, illetve lesz az ünne­pi hetek rendezvényeinek. Százhetvenatezren látták az ipari vásárt. A szabadtéri já­tékok előadásait előrelátha­tóan 85 000 néző tekinti meg. Sikeresek voltak a különbö­ző helyeken tartott koncer­tek, orgonahangversenyek, sport- és szórakoztató prog­ramok. Sok ezer látogatója volt a képzőművészeti, a fo­tó- és más kiállításoknak. Készen van már a szabad­téri játékok jövő évi műsor­terve is. Július 26-tól au­gusztus 20-ig 14 előadást tar­tanak majd a Dóm-téren. Pintér Mátyás (jobbról) a battonyai citerazenekar és népdal­kor nevében vehette át a Szocialista Kultúráért kitüntetést Fotó: Gál Edit BÉKÉS MEGYEI fl EHMS újra Lökösházán (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Veress Erzsi Űzemavatás Százhalombattán Befejeződött a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházása: pénteken Száz­halombattán felavatták a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét. Az ez alkalomból rendezett ün­nepi nagygyűlésen részt vett többek közt Kapolyi László ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár. Jelen voltak a krakküzem berendezéseinek szállításában és a gyár-építé­sében részt vett országok képviselői. Az avatóünnep­ség szónoka, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese beszéde befejeztével kitüntetéseket adott át a krakküzem építésében ki­emelkedő munkát végzett dolgozóknak. Ipari és mezőgazdasági kiállítás Mezőberényben Zolnai László a megnyitóbeszédet mondja „ Fotó: Veress Erzsi Huszonnégy évvel ezelőtt vetődött fel először az ipari és mezőgazdasági kiállítás megrendezésének gondolata Mezőberényben. A cél az volt, hogy lehetőséget te­remtsenek a község terüle­tén levő üzemeknek, tsz-ek- nek a bemutatkozásra. Az első kiállításra 1960-ban ke­rült sor. Tegnap kora délután már a XI. mezőberényi ipari és mezőgazdasági kiállítás nyi­totta meg kapuit. Zolnai László, a mezőberényi párt- bizottság titkára megnyitójá­ban először a múltat idéz­te, majd jelenünkről, mos­tani feladatainkról szólt. A kiállítás létrejöttéről, céljai­ról is szólt: „A kiállítás cél­ja, hogy a községben műkö­dő ipari üzemek, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek munkáját, fejlődését bemu­tassuk. Az elmúlt években csatlakozott Békés városa, majd Békéscsaba néhány üzeme és Köröstarcsa is. Az eddig megrendezett kiállítá­sok ^mutatják, hogy a gon­dolat helyes volt. Igényli Mezőberény és Csárdaszállás lakossága, és vonzza a kör­nyező településeken lakókat is." A megnyitó után Szűcs Gyula társadalmi tanácsel­nök-helyettes, a rendező­bizottság elnöke kalauzolta végig az érdeklődőket a ki­állítás területén. Az utóbbi kiállításokat már vásári jelleggel rende­zik meg, a bemutatott áruk­ból, gépekből, termékekből a helyszínen lehet vásárolni, illetve meg lehet rendelni azokat. A XI. mezőberényi ipari és mezőgazdasági kiállítás — ahol 26 üzem, termelőszövet­kezet állít ki — augusztus 20-ig tekinthető meg. P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents