Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
1984, augusztus 2., csütörtök Gyönyörködtetni, tanítani Tv-filmsorozat: Gróf Széchenyi István életéről HANGSZÓRÓ A jó műsor olyan, mint a jó könyv: elejétől a végéig leköt, egyszerre hat az észre és a szívre, s utána is foglalkoztatja az embert. A közben támadt gondolatokat tovább szövi, mer érdemes rá, amit olvasott, vagy ebben az esetben — amit a Rádiómagazinban hallott. A feleletek a „mit miért?”- re. Hogy egy asszony már a második házasságában követ el mindent, hogy — hite szerint — az élet értelméhez, gyermekhez jusson. A sportkórházi sebészorvost is a hite viszi előre mindennap, az a hit, hogy elhivatottsága van, és biztos kézzel operál. A baleset során látását vesztett fiatal vasutast főiskolai tanulmányában az akarat, a teljes emberi élet iránti igény vezérli. A most jubilált színésznőt a feladat megoldása. A 72 éves nyugdíjas kertészt ma is az ösztönzi, ami azelőtt, hogy munka nélkül nem élet az élet. A kis falu tanácselnökét — még a rizikós vállalkozásokban is —, hogy megmaradjanak az emberek a községben. A kutató pedagógust a küldetéstudat. A „fogadatlan prókátor” író-költőt pedig, hogy látni lehessen: több a cselekvési tér, mint gondolnák az emberek. A filozófus pedig az embert munkára, jóra, szépre ösztönző erő természetéről beszélt, arról, hogy ennek működési útja nem egyenes, a sikert kudartok törik meg, de a kudarc nem vereség, sőt, előrevisz, ha tanulunk belőle, és korrigáljuk a hibákat. Ez így, egy-egy beszélgetést egy mondatba összefoglalva, lehet, hogy patetikusan hangzik, az adás során azonban távolról sem volt az, még ha érzelem fűtötte is, mint például Zsolnai József pedagógus szavait. A hátrányos helyzet ellen még az óvodában kell megkezdeni a harcot, melynek lényege a beszéd. Mert csak az tud tanulni, később pedig eredményesen dolgozni a mind többet követelő világban, akinek nem gond kifejeznie magát. Ö, a volt tanyai gyerek, mélyen átérzi a hátrányt, és az életét tette föl rá, hogy módszerével segítsen. A többiekre is ez a jellemző: a cél, amelyet el akarnak érni, mozgósítja erejüket. Az egyórás kitűnő műsor Hegedűs Péter riporter és Kovalik Márta szerkesztő munkáját dicséri. Tudták, mit akarnak, és azt meg is valósították. Egy vezérgondolat uralkodott, ez határozta meg az eszmei mondanivalót, amelyhez sok irányból közelítettek úgy, hogy minden egyes beszélgetés külön is megállta a helyét, de végül is az egészet szolgálta. Az önmagukban is jól felépített, és érdekes riportokból egyszercsak készen állt a műsor épülete. Fokozatosan. Az egyszerűtől haladva a bonyolultig. Az egyéni élet céljától a közjóig. Ta- pinthatóan érzékeltetve azt, amit Mezei András író mondott többek között: az értelmes cselekvés a léleknek is fontos, hogy jobban érezzük magunkat. Peter O’Neil angol író Az egészségügy világválsága címet adta nagy feltűnést keltő könyvének, a rádióműsor címeként egy kérdőjel került a végére, jelezve a vitaszándékot. Azt, hogy az ismertetett kérdésekre jó néven veszik a reagálást, a hallgatók hozzászólását. A szerző könyvében krízisállapotot vázol fel, s a baj eredetének az iparosodott városok veszedelmeit tartja, a munkanélküliséget, az elidegenedést, s az ebből fakadó rossz közérzetet. A fiatalok reménytelenségét, az öregek gondjait, az alkoholizmust, a dohányzást, a kábítószerezést, és így tovább, egészen az ön- gyilkosságig. Az egészségügy szemére azt hányja — különösen pedig az orvosokéra —, hogy a fejlett tudomány birtokában szinte a mindent tudás látszatát keltik, ami elfedi az életmódbeli nagy hiányosságokat. Az egészséges életmódért mindent el kell követni, elsősorban a közvéleményt kell megváltoztatni. Vagyis törődni a mások és magunk egészségével, mert különben az előre megjósolhatónál is nagyobb bajok lesznek. A veszély valóban nagy, és nemcsak az iparilag legfejlettebb országokban, mondotta dr. Forgács Iván professzor, aki egy teljes napon át beszélgetett az íróval, amikor az nemrég Budapestre látogatott. Véleménye szerint az orvostudömány- ban rejlő mind nagyobb lehetőségeket nem lehet lebecsülni, ugyanakkor kellő súlyt kell kapnia az egyén igyekezetének, törekvésének a betegségek megelőzésére, elkerülésére. Minden kornak megvoltak a maga egészségügyi problémái, például a nagy járványok, most mások keletkeztek, de ezek sem legyőzhetetlenek, ha az egyént és közösséget mozgósítjuk. Nem mindegy, hogy egy-egy ország, így hazánk is, mennyit költ az egészségügyre, de a pénz önmagában nem old meg mindent, nem képes pótolni a saját magunkkal való törődést. Közismert, hogy az utóbbi évtizedekben nagy méretet öltött szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában milyen nagy szerepük van az életmóddal kapcsolatos rizikó- tényezőknek. De más betegségek megelőzésében is — bár minden betegség nem kerülhető el — óriási szerepe van az egészségügyi kulturáltságnak. Erre pedig nevelni kell. És hogy éz milyen fontos társadalmi feladat és felelősség, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Alapja az a tudat, hogy az egészség érték, humán- és gazdasági értelemben egyaránt, s ezt kell megértetni már kicsi kortól kezdve. S ha személyes ügy is, nem mentesíti a környezetet, a kisebb, nagyobb közösséget — egészen társadalmi méretig — a felelősség alól. Vass Márta Több mint egy esztendeig tartó előkészület és héthónapos forgatás után ezekben a hetekben a vágóasztalnál nyeri el végleges formáját a Magyar Televízió egyik legnagyobb méretű vállalkozása: a gróf Széchenyi István életéről szóló, hatszor 50 perces adásidejű tv-soro- zat. A rendező: Horváth Adám. — Még 1951-ben merült fel az ötlet, hogy képernyőre kellene vinni a legnagyobb magyar életútját — mondja. — Nemeskürty István vállalkozott a forgató- könyv megírására. Mindketten egyetértettünk abban, hogy ez a téma napjainkban ismét fontos, érdekes és közérdekű. Rendezői szempontból is régen izgatott Széchenyi személyisége. Eszméi, javaslatai, kezdeményezései sorra valóra váltak, ám ő maga meg volt győződve arról. hogy nem „sikerember”. Mégis, a tények azt bizonyítják, tevékenységével hasznossá vált hazája számára. — Még ma is sok minden tisztázatlan, életével, de még inkább tragikus halálával kapcsolatban! A film egyértelmű választ ad majd ezekre a kérdésekre? — Nem -erre vállalkoztunk, nem ez a feladatunk. A forgatókönyv alapjául Széchenyi naplója szolgált, ez a súlyos és szomorú olvasmány. Nem dokumentumfilmet kívántunk készíteni, a szokványos módon és eszközökkel, hanem életének néhány csomópontját, vagy ha úgy tetszik: fordulópontját igyekeztünk körüljárni. Az első részben a huszonéves huszártisztet mutatjuk be a nézőknek, a vagánykodástól sem idegenkedő, jóképű fiatalembert, a nők bálványát. A második rész Wesselényivel való találkozását, kettőjük kezdődő barátságát idézi fel, valamint a hazai lótenyésztés és lósport megteremtésével kapcsolatos tevékenységét. A következő részben már az érett korú Széchenyi áll előttünk: a Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Nóták. 9.03: A cigánylány. Intermezzo két képben. 9.44: Erdei jelenetek. Szvjatosz- lav Richter játszik. 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. (mese) 9—10. 10.25: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.15: Simándy József operett- felvételeiből. 11.44: Vallomások, 1942. (regény) XXIA8. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Dalok és találkozások. VII/4. 13.45: Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák. 13.55: Zenekari felvételek. VI/4. 14.51: Ismeretlen szerző: Szerenád. 15.05: Toldi estéje. II. 15.52: Népdalcsokor. 16.28: Olvasókör. 17.05: Nathan Milstein két hegedűversenyt játszik. 17.54: Népballadák. 19.15: Polonézek operákból. 19.42: Rádiószinház: Sellő a pecsétgyűrűn. Lánchíd, az Akadémia élet- rehívója, a folyamszabályozás sürgetője. A negyedik rész 1848-ban játszódik, a magyar szabadságharc fényes napjaiban, majd az összeomlás drámai időszakában. A két befejező rész Döblingbe vezeti el a nézőt. A sorozat a depressziós, önmagával meghasonlótt Széchenyi öngyilkosságával fejeződik be. — Hol készültek a külső felvételek? — Hetven különböző helyszínen, Magyarországon, Csehszlovákiában és Angliában. Nyolcvan színész és közel félezer statiszta vett részt a forgatásokon. A döblingi jeleneteket nem az eredeti helyszínen, hanem a tóalmá- si kastélyban vettük fel. Csehszlovákiában is korhű színhelyeket találtunk, kastélyok, paloták épségben megőrzött termeit, s parkjait. Régi elvem, hogy még a legnagyobb egyeztetési nehézségek ellenére is, csakis magyar színészekkel dolgozom! A Vígszínház méltányolta kérésünket, és hét hónapra rendkívüli szabadságot engedélyezett Széchenyi alakítójának: Tordy Gézának. — Szándékunk szerint a modern, előttünk járó nagy gondolkodót, kezdeményezőt és politikus Széchenyit kívántuk közel hozni a nézők millióihoz. Hangsúlyozni szeretném: ne várjanak tőlünk valami újfajta, újraértelmezett, „korszerűsített” Széchenyi-képet! Sem pedig eredeti „felfedezéseket”. Mindez a történészek dolga. Nem is oktatófilmnek szánjuk, azzal a céllal, hogy: „Ilyen volt Széchenyi”. A mi filmünk csupán egy a lehetséges Széchenyi-ábrázolá- sok közül. — Mikor láthatjuk a sorozatot? — Október végéig tartanak a befejező technikai munkálatok, és valószínű, hogy a film még a télen a képernyőre kerül. Garai Tamás 20.57: A rádió lemezalbuma. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: A Magyar vonósnégyes hangversenye. 0.10: Olasz madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Fáy-együttes játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00—U.27: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! (ism.) 12.35: „Énekeltem én: Agasvári Sándorné.” 12.50: Filmzene. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stűdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.34: Itt a nyár! Muzsika gyerekeknek. 13.45: Zenés délután. 14.00: A mosoly országa. (operett) 14.35: Nóták. 15.08: Fúvószenekari hangverseny. 15.41: Kókai Rezső: Verbunkos szvit. 16.00: Arcok, művek, korok, jávori Ottó előadása Afa- gonról, Eluardról. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Johann Strauss: Bécsi vér. 17.39: Horthy Miklós, a fehérek vezére. 18.35: Hétvégi panoráma. A szarvasi Hanzó Mihály nem a szavak embere. Mi tagadás, nehéz szóra bírni, ám szép lassacskán mégis felbontogatjuk élete sorsfordulóit. Kirajzolódik egyénisége is, elhivatottsága a. szlovák nép zenéjéhez, annak megszólaltatásához. Az elején kezdjük, mikor még 6 testvér lábatlankodott az egykori otthonban. Szerették mind, ha édesapjuk nótára fakadt, citerával kísérte önmagát, ám legjobban mégis Mihályt érdekelte a hangszer, nyolc évesen már maga is játszott rajta. Később, csaknem felnőtt fejjel beiratkozott a zeneiskolába, ahol klarinétozni tanult.. . — Játszottam annak idején levente zenekarban, később az Egyesült Paraszt Ifjúsági Szövetség, majd a KISZ zenekarában fújtam. Ott volt az önkéntes tűzoltók fellépésein is jó ideig, ám egy betegség megfosztotta ettől az örömtől. .. — így maradt az apámtól örökölt citera, arról nem mondtam le. 1946-ban alakult meg a mostani pávakör őse, az alapítók között magam is ott voltam. Négy év múlva, 1950 táján ismerkedett meg egy kedves táncoslánnyal, későbbi feleségével . . . — A zene, meg a tánc hozott össze minket — moso- lyodík el most először, mióta beszélgetünk, majd elkomolyodik ismét, s folytatja: — Azóta is játszom a pávakör citerazenekarában, ám Lita- vecz Istvánnal szólistákként is gyakran színpadra állunk. Az első meghívásuk Gyet- vára, Szlovákiába szólt, egy 1976-os nemzetiségi fesztiválra. A Szlovák Szövetség jóvoltából, no meg a sikeres szereplés hatására két év múlva, 1978-ban ismét részt vehettek ezen a seregszemlén. — Ugyanebben az évben, majd 1980-ban ott voltunk Kalocsán, a Duna menti folklórfesztiválon. Mekkora élmény volt mindkettő! Képzelheti ! Ha jól emlékszem, legutóbb 14 országból érkeztek erre a rendezvényre. Szívesen emlékezik a békéscsabai nemzetiségi fesztiválra, melyet a rádió is közvetített, s a debreceni és keszthelyi fellépésre, mikor a Tessedik néptáncegyüttesnek játszották a talpalávalót. — Fiatalabb koromban, nem mondom, még gyakran elszorult a torkom, ha színpadra kellett lépnem. Ma már nemigen, hozzászoktam. A taps meg mindig bejön, s az nagyon jó érzés ... így volt ez legutóbbi szerepléseimen: Bajárt, Mohácson és környékén, de még Pécsett is, ahol a zenei világnapon léptem fel. A régi, megkopott citera jól bírja az iramot. Nem csoda, hiszen gazdája értő gonddal ápolja, két másik hangszerrel egybeépítve még 19.35: Gaál Gabriella nótákat énekel. 19.55: Slágerlista. 20.35: Az élő népdal, (ism.) 20.45: Bölcsek — vagy bolondok? (ism.) 22.00: Zenés beszélgetés Hofi Gézával. (ism.) 23.25: A fruska, (operett) III. MŰSOR 9.00: Külföldi slágerek, (ism.) 9.40: Romantikus kamaramuzsika. 10.25: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 11.05: Fúvószene. 11.15: Oj Schönberg-lemezeink- ből. 11.51: Barokk-operákból. 12.35: Liszt: A Villa d’Este ciprusai és szökőkútjai. 13.55: Életem, (regény) 14.55: Versenymüvek. 16.00: Zenei Lexikon: „Ritornell”. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Hi-Figyelő. 17.25: Pophullám. 18.30: Román nyelvű nemzetiségi műsor. 19.05: Sorsfordító pillanatok. 19.36: Üj lemezeinkből. 20.25: Don Giovanni, (opera) 21.10: A rockzene alaplemezei. 22.00: Zenekari muzsika. 22.41: Napjaink zenéje: Elektronikus zene. jobb, szebb hangzást is kölcsönzött neki. Hát még ha tudná, értené, miért kellett hatszor is eljátszania a közelmúltban ugyanazt a dallamot .. . — A fesztiválok sikeres számait vették fel közös hanglemezre. Ott kellett újra és újra eljátszani ugyanazt, hogy minél szebbek, tökéletesebbek legyenek a szarvasi lakodalmas dallamai. A felvételek közben megbeszéltük, hol kell vigyázni, hol kell jobban színezni. Addig, addig, hogy hatodikra csak sikerült... Hat éve Hanzó Mihályt felkeresték a szlovák iskolából, hogy elvállalná-e egy citeraszakkör vezetését. Szíves örömest igent mondott, s máig sem bánta meg. Sőt. .. — Az idén is 15 gyerek járt a szakkörbe. Szépen szerepelnek mindenütt — derül fel az arca ismét —, legutóbb két éve, a szlovák iskolák közötti versenyen hozták el a pálmát. A baj csak az, hogy mikor már kiforrnának, mint a Kassik fiú az idén, elkerülnek máshova tanulni, aztán ott vagy folytatják vagy nem. Családon belül is akad, aki a nagyapai hagyományokat követi, s ha nem is ci- terán, de hangszeren játszik. — Éva lányom Békéscsabán, a Zeneművészeti Szak- középiskolában tanul — mondja nem kis büszkeséggel. — Brácsán játszik . . . Otthon a hatéves unoka unszolja egyre a nagyapját: „Tata, játssz egy kicsit!” S Hanzó Mihály már nyúl is 'a hangszerért, hogy gyönyörködtessen, tanítson, ahogy tette mindig, egész eddigi életében. A gyakorlás amúgy is elkél, hiszen augusztus elejére újabb meghívást kapott. -Bánkon, az országos nemzetiségi fesztiválon képviseli majd megyénket. Nagy Ágnes Fotó: Veress Erzsi SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Alföldi népdalok a Délibáb együttes műsorából. 17.20: Milyen kalappal köszönnek? Riporter: Dalocsa István. 17.40: Beatles-melódiák hangszeres feldolgozásban. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Csak gyerekeknek: 10.35: A Fehér Farkas. Francia filmsorozat. III/3. (ism.) 11.35: Cél: a lehetetlen. Amerikai rövidfilm. 11.55: Képújság. 16.00: Hírek. 16.Uo: Fanfár. VI/2. (ism.) 16.35: A Tenkes kapitánya. XIII/2. (ism.) 17.00: Képújság. 17.05: Az elnök éjszakája. Szovjet tévéfilm. 18.30: Telesport. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Derrick. 21.35: Hírháttér. 22.25: A hét műtárgya. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.15: Képújság. 19.20: A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja, (ism.) 19.40: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. 20.00: A bolygó muzsikus, (ism.) 20.55: Reklám. 21.00: Mozart: Falusi muzsikusok. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Mestermunka, (tévéfilm) 22.40: Képújság. BUKAREST 15.05: Közegészségügy. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.30: Szünidei matiné. 16.30: Los Angeles 1984. Közvetítés az olimpiai játékokról. 21.15: Az ítélet. Folytatásos film. 22.00: Gazdasági körkép. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Los Angeles 1984. Közvetítés a 23. nyári olimpiai játékokról. BELGRAD, I. MŰSOR 13.50: Reklám. 13.55: Olimpiai szemle. 16.00: NYOJ ’84. Torna, úszás. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Hősi nemzedék — tv-so- rozat gyerekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Drámasorozat, (ism.) 22.00: Tv-napló. 22.20: Kis koncert. 22.45: Olimpiai krónika. II. MŰSOR 19.00: Fiatalok akcióban. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Mondtam-e neked? (tévédráma) 22.30: Hírek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: A beszélő köntös, 6 és 8-kor: A kara- tézó Cobra. Békéscsabai Szabadság : Balfácán. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az Olsen-banda boldogul, fél 8-kor: Ezermilliárd dollár. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Nős agglegény, fél 8-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Gyulai Petőfi: 4-kor: Ezüst-tó kincse, 6-kor: Családi összeesküvés, 8- kor: Párbaj. Orosházi Béke: 5- kor: Ben Hur, I—II. Orosházi Partizán: King-Kong. Szarvasi Táncsics: Oktalan áldozatok, 22- kor: Óvakodj a törpétől! Széchenyi (Tordy Géza) döblingi dolgozószobájában (Csabafi Attila felvétele — KS)
