Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
o 1984. augusztus 16., csütörtök Egy fejlődőképes település: Örménykút Idestova két esztendő telt el azóta, hogy örménykúton járva a népfront munkája iránt tájékozódtunk. Akkor Szebegyinszki Jánosié titkár, most legutóbb pedig Abonyi János elnök ismertette a mozgalom eredményeit és feladatait. Egyébként mindketten pedagógusok, és ez a tény — az általános tapasztalatok szerint — egyben megfelelő garancia arra, hogy a nevelői hivatáshoz hasonló ügyszeretettel, pontosan tegyenek eleget több irányú társadalmi megbízatásaiknak is. Nagy megkönnyebbülést jelent behúzódni a szőlőlugas alá, amely biztos menedéket nyújt a perzselő nap sugarai elől. Az udvaron papírzsákokkal magasan megrakva egy hatalmas pótkocsi áll. — Azt várjuk — mondja Abonyi János —, hogy az általunk megtermelt mákot elszállítsák. Nekem is jól jön ez a mellékjövedelem, hiszen a lányom a Szegedi Tanárképző Főiskolára jár és elég sokba kerül a taníttatás. A fiam szintén pedagógus szeretne lenni, de ő a Debreceni Tanítóképzőbe adta be a felvételi lapját. .. — Hogyan kezdődött az ön pályafutása? — Miután 1960-ban elvégeztem a szlovák tanítóképzőt Budapesten, ebbe a faluba kerültém, ahol letelepedtem. Ügy érzem, itt megtaláltam számításomat, s ezért semmi áron sem költöznék el innen máshová. A tanításon kívül mint szakszervezeti titkár és mint csapatvezető-helyettes tevékenykedem. Másfél évtizeddel ezelőtt választottak meg a helyi népfrontbizottság elnökévé, vagyis abban az évben, amikor Kardos község kivált örménykút területéből. Nálunk is új testület alakult. Talán tudja, hogy 1952- ben 4 ezer lakosa volt ör- ménykútnak, ma viszont a lélekszám talán már el sem éri a 900-at. Az erőteljes csökkenés ellenére településünk szemmel láthatóan sokat fejlődött. Az egykori tanyaközpontban új iskola épült, amelyet az idén vizesblokkal és két különböző rendeltetésű helyiséggel bővítünk. Több helyen kövesét épült, továbbá vízmű, óvoda, napközi, orvosi rendelő létesült és az ABC meg a takarékszövetkezet is hamarosan elkészül. A posta épületét viszont már átadták rendeltetésének. Mindezt azért soroltam fel, mert helytelen dolog lenne megfeledkezni arról, mennyi társadalmi támogatást adtak ezek létesítéséhez a gazdasági egységek és a lakosok, akik szinte az első hívó szóra készek voltak és ma is készek segíteni. Nagyon jó a kapcsolatunk a párt- és tanácsi szervekkel. — Ha jól emlékszem, két éve még gond volt a kenyérrel. Most mi a helyzet? — Ez a probléma, sajnos, még a mai napig nem oldódott meg. Sorba kell állni, sőt szerdán szünnap van, s így akkor se kenyeret, se tejet nem lehet kapni. A jelenlegi boltunk olyan kicsi, hogy még egy hűtőszekrény sem fér el benne. Hús- készítményt ezért nem lehet kapni, illetve csak nagy ritkán érkezik ide ilyesmi. Reméljük, az új ABC-üzlet sokat javít a helyzeten. — Ami pedig a kenyeret illeti — kapcsolódik be a beszélgetésbe Dankó Ervin iskolaigazgató, aki időközben mellénk telepedett —, a boltost sem lehet hibáztatni. Ugyanis nehéz megállapítani pontosan, melyik napra, mekkora mennyiséget rendeljen. Ha már az ügyes-bajos dolgainkról beszélünk, hadd említsem meg a közvilágítást, amely különösen télen okoz nehézséget. Szinte minden falugyűlésen szóba kerül a bekötő út. Eddig tanácsi kezelésű volt, s aztán átkerült a KPM-hez. A másik téma, amely igen élénken foglalkoztatja a lakosságot, az az elkövetkezendő választások mikéntje. Többen a kettős jelölést nehezményezik. Nevezetesen, örménykúton sem lesz könnyű feladat megnyerni az érdekelteket, mert az illető, akit nem választanak meg, „bukott” jelöltnek számít környezetében. Sokak szerint talán az lenne jobb, ha rábíznák a tanácstagi körzetekre annak eldöntését, hány jelöltet indítson majd a jelzett időben. — Nemcsak a magam nevében, hanem más tisztség- viselők nevében is azt kifogásolom — veszi át a szót Abonyi János HNF-elnök —, hogy amikor hivatalos ügyben el kell utazni, magunk fedezzük a költségeket. Például, ha Szarvason délután két órakor kezdődik egy tanácskozás. amelyen az itteni népfrontot képviselve mi is részt veszünk, kénytelenek vagyunk saját autóval utazni, mivel a busz csak később érkezik meg. Ez körülbelül 100 forintba kerül. Ha meg Csabacsüdre, amelynek örménykút és Kardos a társközsége, kell eljutni, oda is autóval vagyunk kénytelenek utázni, mivel nincs busz. E problémánkat már többször is szóvá tettük, de azt mondták, pénzhiány miatt nem tudják az ilyen jellegű kiadásainkat fedezni. Mostanában úgy próbálunk magunkon segíteni, hogy betársulunk azokhoz, akiknek útja szintén arra vezet. (Ez utóbbihoz annyi megjegyzést fűzünk, hogy valóban jogos ez a sérelem annak, aki társadalmi megbízatásának eleget téve anyagilag kerül hátrányos helyzetbe. Szerencsés esetben átmeneti megoldást jelenthet a szervezés; ám mi van akkor, ha abban az időpontban nem megy senki az adott helyre. Egy szó mint száz, éveken keresztül nem várható el senkitől sem, fyogy saját pénzét költse, amikor esetleg fontos közéleti ügyeket kell elintéznie.) Bukovinszky István Postás konferencia lesz Gödöllőn Augusztus 24—25-én rendezik meg Gödöllőn a XII. országos postáskonferenciát. Több száz postást várnak az országos értekezletnek otthont adó Agrártudományi Egyetem épületeibe, ahol gazdag szakmai programot szervez a Budapest-vidéki Postaigazgatóság. A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozatának szakmai előadássorozata átfogó képet ad a Magyar Posta gazdasági, műszaki helyzetéről, a népgazdaságban betöltött szerepéről. A szakemberek egyebek között beszámolnak a távközlésfejlesztés lehetőségeiről, a hálózatfejlesztési igényekről, a műsorszórás szolgáltatásainak bővítéséről, a postaforgalmi szolgálat eredményeiről és gondjairól. A posta mellett hat iparvállalat, illetve szövetkezet is jelentkezik azon a kiállításon, ahol technikai újdonságokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Emellett látható lesz a máshol mái nagy sikert aratott „A nevem: posta” vándorkiállítás is. A XII. postáskonferenciát megelőzően augusztus I7-én, Gödöllőn két mobil központot helyeznek üzembe, bekapcsolva a várost az országos távhívóhálózatba. Az első században épült római kori villagazdaság feltárt és részben rekonstruált maradványait bemutató romkert nyílt a Veszprém közeli Balácán. Ez a romkert Aquincum és Gorsi- um mellett az egyik legnagyobb kiterjedésű lelőhelye az egykori pannőniai tartomány település- és kultúrtörténeti emlékeinek. A mintegy 2400 négyzetméteres egykori lakóépület kiásott és részlegesen rekonstruált alapfalait a korabeli építészet jellegét mutató tétővel látták el, amelyben az előkerült gazdag leletállomány egy részét mutatják be . (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS) Nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatot tartottak Győr körzetében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki biztonsági szolgálatának szakemberei. A gyakorlaton számos olyan újdonságot mutattak be, amelyet a védekezés során kívánnak felhasználni. A vízügyi szakemberek itt láthatták először a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár vízzel megtölthető gátmagasító tömlőjét, valamint azt az elmés, praktikus és könnyen kezelhető buzgárfelfogót, amely kiküszöböli a homokzsákok használatát (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — ks> Magángépjármű-vezetőknek nem kell pályaalkalmassági vizsgálat A Közlekedési Főfelügyelet értesíti az érdekelteket, hogy a Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium új együttes rendelete megszüntette a magángépjárművezető-jelöltek előzetes pályaalkalmassági vizsgálati kötelezettségét. Az ezekre a vizsgálatokra korábban befizetett összegeket — »menynyiben a vizsgálatot a Pályái kai másság-vizsgáló Intézet még nem végezte el — a Közlekedési Főfelügyelet a befizető írásos kérelmére visszafizeti. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló csekkszelvényt. A visszafizetés iránti kérelmeket a következő címre kell küldeni: Közlekedési Főfelügyelet főkönyvelőség, Budapest 62., Postafiók: 102. 1389.s A Pályaalkalmasság-vizs- gáló Intézet az elmúlt időszakban évente mintegy negyvenötezer gépjárművezető jelöltnél végezte el az előzetes alkalmassági vizsgálatot. A vizsgálatra jelentkezők egyharmadát azok tették ki, akik hivatásos gépjármű- vezetői munkakörben kívántak elhelyezkedni, a nagyobbik rész azokból állt, akik 18 éves koruk előtt, illetve 55 éves korukon túl akartak magán-gépjárművezetői jogosítványt szerezni. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ebben a formában nem célszerű továbbra is fenntartani az ^ előzetes pályaalkalmassági szűrést, ugyanis a vizsgálatok túlzottan nagy száma a hatékonyság rovására ment, ahol viszont fontos lett volna, ott nem volt mód — elsősorban az intézet korlátozott kapacitása miatt — a szűrés színvonalának javítására. Az új rendelet értelmében ezentúl a magángépjárművezető-jelölteknek nem kell részt venniük előzetes alkalmassági szűrésen, ám ez továbbra is kötelező marad a hivatásos gépkocsivezető-jelöltek számára. Sőt az intézet felszabaduló kapacitása módot nyújt arra, hogy a korábbinál jóval több szempontot figyelembe véve, alaposabban vizsgálják a hivatásos gépkocsivezetők alkalmasságát. Felvetődik a kérdés: az új rendelettel nem rosszabbodik-e a közlekedés biztonsága, nem kerülhetnek-e olyanok is a forgalomba, akiket kiszűrnének az alkalmassági vizsgálaton. Nos, a mostani rendelet az egyre általánosabb nemzetközi tendenciához igazítja a hazai gyakorlatot, vagyis nem az előzetes szűrésre teszi a hangsúlyt, hanem arra ösztönöz, hogy azok kerüljenek alkalmassági vizsgálatra, akik a forgalomban tanúsított kirívó magatartásukkal felhívják magukra a figyelmet. A rendőrségnek, a bíróságnak, sőt a munkaadónak is lehetősége lesz arra, hogy kezdeményezze ezt a vizsgálatot, ha az alkalmatlanság gyanúja felmerül. A rendelet nagyobb feladatot ró az egészségügyi vizsgálatot végző orvosokra is, hiszen indokolt esetben ők is javasolhatják a jelölt 'alkalmassági szűrésének elvégzését. A közlekedés biztonságát szolgálja, hogy azok, akik öt alkalommal sikertelen gyakorlati vizsgát tesznek a gépjármű-vezetői tanfolyamon. a hatodikra csak úgy mehetnek el. ha előtte alkalmasságvizsgálaton vesznek részt, s meg is felelnek azon. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy bárki az autóvezetői tanfolyam megkezdése előtt önszántából kérje az alkalmasságvizsgálat elvégzését, megkímélve magát — kedvezőtlen esetben — a sikertelen vizsgák kudarcától. Pa j zsmi ri g yvizsgálat ultrahanggal „Zöldell” a Tisza Zöld békalencse-áradat vonul le a Tisza magyarországi alsó szakaszán. Ahol gyorsabb a vízfolyás, ott a folyó közepén sűrű tömeggé sodródik össze a zöldár, a csendesebb szakaszokon viszont szétoszlik, és sok helyen — mint például Szegednél — kicsapódik a partra is. A Tisza „zöldellése” nyár végi jelenség, csaknem minden évben tapasztalható ki- sebb-nagyobb mértékben. A békalencse a tavak, az állóvizek növénye, a holtágakban termelődik. A zöldáradat levonulási ütemét a mindenkori vízszint befolyásolja. Az ideihez hasonló, alacsony vízállásnál halmozódik fel a legnagyobb tömegben. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság környezetés vízminőség-védelmi osztálya a folyóból vett vízminták vizsgálatával ellenőrzi a folyó szervesanyag-tartalmát, azt, hogy az utóbbi években ismétlődően jelentkező növényi zöldhullámnak van-e esetleg károsító hatása. Az eddigi tapasztalatok szerint a felszínen úszó növényzet egyetlen esetben sem okozott vízminőségromlást. Magyar szakorvosok is bizonyították: a pajzsmirigy betegségének felderítését és gyógykezelését is elősegíti az ultrahangvizsgálat, amelyet a terhesség, a hasi szervek: az epe, a máj, a hasnyálmirigy stb., a nyak diagnosztizálásához már néhány évtizede alkalmaznak. %. Miként dr. Gönczi Judit endokrinológus, az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet szakorvosa elmondta, az Orvostovábbképző Intézet Röntgenológiai Intézetében és I. sz. belgyógyászati klinikáján nemrég összegezték a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatának tapasztalatait. Miután két évvel ezelőtt bevezették az endokrinológiába ezt az eljárást, országunkban elsőként tanulmányozták sok — kétszáznál is több —, betegen a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával , szerezhető információk értékét. Tapasztalataik szerint az ultrahangvizsgálattal megállapítható a pajzsmirigy helyzete, mérete, struktúrája, sőt, a térfogata is. A szakorvosok értékes információkkal egészíthetik ki a laboratóriumi és másfajta vizsgálatokkal szerzett leleteket. Pontosabb képet alkothatnak a pajzsmirigy állapotáról, kóros elváltozásairól, következésképpen a legmegfelelőbb gyógykezelésben részesíthetik a beteget. Ha ismeretes a pajzsmirigy nagysága, például pontosabban kiszámítható a kezeléshez szükséges izotóp dózisa. A pajzsmirigy kóros elváltozásának tényét, nagyságát, körvonalait is ultrahangos vizsgálattal tudják pontosítani. Az ultrahangkontroll mellett a pajzsmirigy-cysta megbízhatóbban szívható le, így sok esetben elkerülhető a műtét. Az ultrahangvizsgálat révén megfigyelhetők a hormonpótló, vagy a pajzsmirigy működését gátló/szerek hatására bekövetkező változások is. Nagy előnye a röntgen- és az izotópvizsgálattal szemben, hogy nem sugárveszélyes, nem költséges és ismételhető.
