Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 16.. csütörtök Új formátumú lesz a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap A jövő év közepétől új köntöst kap két országos na­pilapunk, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Az Athenaeum Nyomdában ugyanis a mostani korsze­rűtlen, öreg gépek helyére magasnyomású rotációs eljá­rással működő berendezése­ket telepítenek, műanyag nyomóformát alkalmaznak, és így lehetőség nyílik a fényszedés fogadására is. A korszerű gépeket olcsón vá­sárolták egy NSZK-beli cég­től. Le- és felszerelésüket az Athenaeum szakemberei a Hungarocamion és a Volán közös vállalatának dolgozói­val együtt végzik. A szállí­tást folyamatosan, magyar kamionokkal végzik. A nyomdagépeket a nemrég le­állított, elavult olasz mély­nyomó rotációs gép helyére állítják. A beruházás terme­léskiesés nélkül valósul meg, a mélynyomó kapacitást a nyomda Kozma utcai tele­pén hétvégi műszakokkal bővítik. A technológiaváltás 52 millió forintba kerül, s ez­zel mintegy 15 évre adott a két országos napilap bizton­ságos előállítása. Az új gé­peken nyomott újságok mi­nősége vetekszik az ofszet el­járással készült sajtótermé­kekével. Nemcsak a beruhá­zás olcsóbb lényegesen, ha­nem a folyamatos költségek is mintegy 25—30 százalék­kal kisebbek az ofszet eljá­rásnál. A jobb kihasználás érdekében a korszerű nyom­dagépeken nappal folyóira­tokat, könyveket állítanak elő. Fát telepítenek Sok bírálat érte — első­sorban a környezetvédők ré­széről — azokat a szakem­bereket, akik a talajok ter­mékenységét fokozó meliorá­ciós beavatkozások során fa­sorokat „tüntettek el”. Nem ok nélkül, hanem kényszer­ből vágták ki a fákat, hi­szen létük gyakran akadá­lyozta a nagyméretű, üzemi táblák kialakítását. Az év első felében, feb­ruár végén és április elején az élet bebizonyította, hogy joggal háborognak a környe­zetvédők. Abban az idő­szakban ugyanis hatalmas szelek jártak a megyében, lehordták a termőföld leg­felső, értékes löszrétegét. Tótkomlós, Mezőberény, Csárdaszállás, Mezőkovács- háza, Orosháza térségében pusztított orkánszerű szél, s nemcsak az értékes talaj­részt hordta el, hanem ösz- szehordta a már kiszórt vegyszereket és tönkretette az aprómagvas vetéseket. Ez a kár adta az ötletet a térség üzemeiben, hogy va­lamit tenni kell a hasonló esetek elkerülésére. Szeren­csére, közben született egy rendelet, melynek értelmé­ben művelési ág változása nélkül is telepíthető hat sor­ból álló mezővédő erdősáv. Hogy ez megtörténhessen, a Békés megyei Agrober Vál­lalat munkatársai maguk vállára vették a szervezés gondját. A hét elején meg­beszélésre hívtak össze olyan szakembereket, akik érde­keltek a dologban. A tárgyaláson részt vett a csárdaszállási Petőfi Tsz, a mezőberényi Aranykalász Tsz, a Hidasháti Állami Gazdaság, a megyei Földhi­vatal, az Agrober, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának képviselője. Megál­lapodtak abban, hogy a me­gyei Agrober elvállalja a te­lepítendő fasorok tervezését, majd a konkrét munkákkal az erre jogosított szegedi MÉM Üzemtervezési Irodát bízzák meg. A tervezett fa­sorok telepítését támogatja a földhivatal, hiszen mint említettük, nem jár művelé- siág-változással és a földvé­delmet szolgálja. A három termelőüzem úgy fogja vég­rehajtani a célcsoportos be­ruházásként (állami pénzen) szereplő fatelepítést, hogy ahol határuk érintkezik, egyenként hat-hat sor fát ül­tetnek, amely összegződik, s így szép kis fasort alkot anélkül, hogy nagy területet rabolna el a termeléstől. m. sz. zs. Növényvédelmi riadó a szőlőkben A balatoni történelmi borvi­déken az augusztus eleji bő csapadéktól repedeznek a korai érésű szőlőfajták szemei. Né­hány helyen ezt a káros folya­matot a jégverés is tetézte. Emi­att az ültetvényeken sok helyen szürkerothadás kezdődött. A Veszprém megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás — a fertőzések kiterjedésének megakadályozására — azonnali védekezésre hívja fel a terme­lők figyelmét. Fontos a gyors cselekvés, mert a mostani 20— 25 Celsius-fok körüli átlaghő­mérsékletnél mindössze 4-5 nap a betegség lappangási ideje, s a megelőző permetezést ez idő alatt kell végrehajtani. A szürke rothadáson kívül fel­lépett a peronoszpóra is, továb­bá a meleg, párás időjárás ked­vez a lisztharmat kialakulásá­nak is. Formatervezési nivódij-pályázat Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Ipari Minisztérium, egyetértésben az Ipari For­matervezési Tanáccsal 1985- re is meghirdette a nyilvá­nos formatervezési nívódíj pályázatot. Azokat a ki­magasló és előremutató for­mai értékkel rendelkező, ki­fogástalan kivitelű, célszerű­en kialakított alkotásokat várják a pályázóktól, ame­lyek magas műszaki színvo­nalat képviselnek, és gazda­ságosan gyárthatók, előnyö­sen értékesíthetők. Hozzájá­rulnak a gyártmányszerke- zet javításához, az export- növeléshez és nem utolsó­sorban a gyakorlatban is be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. A pályázaton a két mi­nisztérium irányítása alá tartozó vállalatok, szövetke­zetek, intézmények, kisipa­rosok, egyéni tervezők egy­aránt részt vehetnek már gyártott és kereskedelmi forgalomban levő termékek­kel. A pályázók 1985. janu­ár 10-ig jelentkezhetnek, s a pályamunkákat február 15- ig kell beküldeniük. A be­küldött pályamunkákat az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium a FIMCOOP kiállítótermében, az Ipari Minisztérium pedig az Ipari Reklám és Propaganda Vál­lalat bemutatóházában nyil­vánosan is kiállítja. II János-iiegyi kilátóról Még az ősszel megkezdik a három éve bezárt, s azóta sorsára hagyott János-hegyi kilátó helyreállítását. A to­rony felújításához 1982-ben készített terveket nemrégi­ben átdolgozták, s eszerint — feltehetően a költségek csökkentése miatt — a kilá­tót külső állványozás nél­kül, a kőtömböket belülről kiemelve javítják majd ki. A Budapest egyik jelképének is számító épületet — mint ismeretes — 1981 októberé­ben zárták be leromlott mű­szaki állapota miatt. A ki­látó építőkövei elmozdultak helyükről, elöregedtek a kül­ső világítás vezetékei, a kő­burkolatot a fagy megre- pesztette, több helyen le- mállott a vakolat. Az ötszin­tes torony valamennyi eme­lete beázott. Mindezek együtt elkerülhetetlenné tették a ki­látó látogatási tilalmának el­rendelését, a teljes rekonst­rukciót. A bezárás óta eltelt idő­ben a tornyot csupán a fel­újítási munka tervezői láto­gatták, az építőmunkások el­kerülték. Kevesen gondol­nák, hogy a kilátó gazdája a Fővárosi Tanács művelő­désügyi főosztálya. Ez is gon­dokat okoz, hiszen az épület­nek sok kulturális vonatko­zása nincs, ennek megfele­lően keveset tudnak jövendő sorsáról, s ugyancsak kevés pénz áll rendelkezésükre a felújítási munkákhoz. A to­rony inkább idegenforgalmi látványosság, semmint a mű­velődésügyi főosztály hatás­körébe tartozó létesítmény, így szerencsésebb is lenne, ha idegenforgalmi szerveze­tek vagy vendéglátó cégek vennék pártfogásukba. Erről egyébként tárgyalnak már, s a legjobb megoldás megtalá­lására várhatóan hasznosítá­si pályázatot írnak ki. A kilátó felújításának gya­korlati munkáit előrelátha­tóan októberben megkezdik, de mint azt a fővárosi mű­velődési intézmények műsza­ki és gazdasági igazgatósá­gán elmondták, a kivitelező­vel eddig még nem kötötték meg a szerződést. Más in­formációk szerint a 2. sz. Fővárosi Építőipari Vállalat vállalkozói főosztályán már tudnak a munkáról, de konk­rétumoknak ők sincsenek birtokában. Abban azonban a vélemények megegyeznek, hogy jó lenne, ha a tornyot 1985 végén ismét birtokuk­ba vehetnék a látogatók. Ez a munka nagyságának s az előkészítő tennivalók eddigi tempójának ismeretében szép teljesítmény lenne. Bemutatkoznak a vésztöiek A Szabad Föld című heti­lap augusztus 18-i, de már árusításra került számában Békés megyeieket különösen érintő összeállítást találunk. „Bemutatják lakóhelyüket a vésztöiek” címmel két teljes oldalt elfoglaló írások kap­tak helyet a lapban. Olvas­hatunk a Csolt-monostorról, a vésztői „Magyar Királyi Köztársaságról”, a Körös­menti Tsz közös és háztáji gazdálkodásáról, a vésztői hí­res emberekről, írókról, köl­tőkről, valamint arról, ho­gyan próbálnak a tanácsiak városi szintű ellátást bizto­sítani a lakosságnak. Külön írás foglalkozik a Szabó Pál iskola gondjaival és a veszé­lyes állapotba került köz­épületek helyrehozásának le­hetőségével. Dz R-GO a békéscsabai szabadtérin Az R-Go együttes Szikora Róbert vezetésével 1982 vé­gén alakult, s példátlanul rövid idő után — már de­cemberben — a tévé műso­rában is szerepeltek. Tavaly — azután, hogy véglegesen kialakult az együttes tagsá­ga — első nagylemezük is elkészült. Platinalemez lett, több mint 250 ezer darab fo­gyott el belőle, néhány nap­ja pedig az új albumukat, az Amulettet is kapni lehet. A népszerű együttes ez évi országos turnéja során au­gusztus 21-én lép fel Békés­csabán, az Ifjúsági Rendező Iroda és a Megyei Művelő­dési Központ szervezésében. A koncert este fél kilenckor kezdődik, s nem az Előre- pályán, mint ahogyan azt előzetesen meghirdették, ha­nem a szabadtéri színpa­don. ' Jr : li [;f 105 éves asszony köszöntése Szabolcs-Szatmár megye legidősebb lakóját köszön­tötték szerdán Nyíregyhá­zán, 10 5. születésnapja al­kalmából. Németh Károlyné született Tamók Eszter 1879. augusztus 15-én látta meg a napvilágot Gáva községben. 1904-ben ment férjhez Né­meth Károly vasúti pálya­mesterhez. Három gyermek­nek adott életet. Legidősebb fia, Károly, aki idestova már húsz éve nyugdíjas, szintén a vasútnál szolgált. Né- methné fél évszázada veszí­tette el férjét, azóta lányá­val él a nyíregyházi Gyöngy­virág utca 11. szám alatti la­kásban. A ritka születésnapon egy­másnak adták a kilincset ro­konok, szomszédok, ismerő­sök, hogy a gyermekeivel, unokáival, dédunokáival, és az egy ükunokával együtt jókívánságokkal halmozzák el az ünnepeltet. A korához képest ma is jó egészségnek örvendő idős asszonyt fel- köszöntötték a MÁV Nyír­egyházi Üzemigazgatóságá­nak képviselői, valamint a Kosztolányi Dezső Szocialis­ta Brigád tagjai is. Intézkedési terv Lakó- és utcabizonságok létrehozására A Békés megyei Tanács vezetésével egyetértésben a Haza­fias Népfront megyei bizottsága azzal a kéréssel fordul » városi, városi jogú nagyközségi, nagyközségi, községi és kör­zeti népfrontbizottságokhoz, hogy foglalkozzanak a lakó- és utcabizottságokkal, s a feladatok végrehajtásakor az alábbi szempontokat vegyék figyelembe: a helyi tanács vezetésével egyeztessék, hol szükséges az utca- és lakóbizottság létreho­zása úgy, hogy azzal a lakosság is egyetértsen. Ugyanakkor ezt a munkát is tekintsék részeként az országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választások előkészítésének. A városi HNF-bizottságok tartsanak megbeszélést a helyi konkrét feladatokkal kapcsolatban, a körzeti HNF-titkárok bevonásával úgy, hogy a választásokat 1984. november végé­ig fejezzék be. A körzeti HNF-bizottságok október végéig hívják össze a lakó- és utcabizottságok elnökeit, s tegyenek javaslatot arra: hol szükséges létrehozásuk, illetve a megle­vők kiegészítése. A helyi és a körzeti HNF-bizottságok is véleményezzék a meglevő tanácsrendeletet működésükkel kapcsolatban, tegye­nek javaslatot azok célszerű és okszerű módosítására, eset­leg új tanácsrendelet alkotására. Időszerű áttekinteni a tanáccsal való együttműködési meg­állapodást is, és a szükséges módosításokról gondoskodjanak a testületek. A lakó- és utcabizottságokat a népfront körzeti bizottsága által összehívott lakógyűlésen kell megválasztani. A gyűlést a HNF által felkért személy vezesse, s az adminisztratív te­endőkre kérják fel a tanács végrehajtó bizottságát. A ren­dezvényt munkahelyen is meg lehet tartani, amennyiben a dolgozók többsége helyben lakik. A megválasztott lakó- és utcabizottságok tagjait vegyék nyilvántartásba, amelynek egy példányát juttassák el a HNF megyei bizottságának. (Békéscsaba, Pl.: 4., 5601.) Ugyancsak erre a címre 1984. december 10-ig küldjenek írásos tájékoz­tatást a tapasztalatokról a helyi népfrontbizottságok. A lakó- és utcabizottságokkal kapcsolatos HNF, OTT és MTTH együt­tes irányelvét a Tanácsok Közlönyének 1984. augusztusi szá­ma tartalmazza. HNF BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Balladáskönyv feketéspirosban Szabó Gyula: Mátyuska macskája Az almási hegy- és domb­oldalak mészkövet bőven, szénát a mindenható időjá­rás szeszélyétől függően csak-csak, de gabonát, pu­liszkának való törökbúzát, embernek, malackának pi­tyókát, zöldséget, gyümölcsöt csak mértékkel teremnek. De teremnek szálfaegyenes gerincű székelyeket, akik mindenkor tisztelték és meg­tartották a törvényt, még azokban az időkben is, ami­kor senki se vállalta a bírói tisztet a faluban (ilyenkor az egész férfilakosság üldöz­te a tolvajt, s a gyorsan lán­got fogó zsupfedeleken vet­tek elégtételt a sértett fe­lek), de szembeszálltak Má­ria Teréziával, amikor az jogellenesen akarta határőr­szolgálatra szorítani őket, s nem járt másként az az elöl­járó sem, aki a beszolgálta­tandó húsadagokat emelte önkényesen. Szolid, béketű­rő, a bajokon humorral ki­fogó, ám szelídségükben is kemény embereket ismerünk meg Szabó Gyula novellái­ból. Azokból a novellákból, amelyeket immár jogosan és büszkén tartanak nyilván az almásiak is falujuk „termé­keként, terméseként”, mint a későn érő szilvát, s annak kedvcsináló párlatát. Hogy büszke-é erre a Gondos Atyafiság, a Húgom Zsuzsika, a Szerelmünk ha­A gyulai Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság jelentése szerint az elmúlt héten vál­tozatos időjárás volt az igaz­gatóság területén, a délnyu­gati, nagy nedvességtartalmú meleg, és az északi száraz, hidegebb hullámok hatására. A hőmérsékleti maximum elérte a 30 Celsius-fokot, de a minimumértékek igen ala­csonyak voltak, főleg az idő­szak végén. Egyes állomáso­kon 9 Celsius-fokos hőmér­sékleti minimumok is ki­alakultak. A lehullott csa­padék átlagértéke 27,8 mil­liméter volt, ami jelentősnek mondható. A csapadék halmozott ösz- szege egyébként 1984. január vában, a Gólya szállt a csűr­re szerzője? A kérdés — így — félrevezető. Szabó Gyula éppen ez utóbbi, kötetzáró írásában fogalmazza meg nemcsak az ars poeticáját, de íróvá válásának, emberié, értelmiségivé serdülésének a történetét is. A szikrázóan kemény burok alatt meleg emberséget rejtő, férfiasán szemérmes apa, a táncos lá­bú, messzeszakadt fiát anyai furfanggal, hazai ízekkel ha- za-hazacsalogató, az élet örö­meire (is) tanítgató, bölcs tapintattal terelgető anya •alakja nem véletlenül juttat­ja eszünkbe Tamási Áront, vagy az Anyám könnyű ál­mot ígér íróját, Sütő And­rást. Maga Szabó Gyula idé­zi egyik novellájában Mó­ricz Zsigmondot, aki sze­rint nem szeretik az olvasók azt az írót, aki gondjaikkal szembesíti őket. Nemcsak temetnek Szabó Gyula novelláiban, noha a szerelem pirosa mellett — mint ahogyan édesanyja szőtteseiben is — mindenkor ott van a balladák feketéje, s mindezt átszövik, mint a hegyekből fakadó hideg és tiszta vizű források a völ­gyeket, a naiv derűről, és mély bölcsességről tanúsko­dó humor aranyhajszálai is. (Magvető Kiadó, Budapest, 1984.) Horpácsi Sándor 1. és augusztus 14. között 286,9 milliméterre alakult, amely 49.9 milliméterrel alacsonyabb (kevesebb), mint a sokéves átlag. 1983. október 1. és 1984. augusztus 14. között a csapadékhiány 154,3 milliméter. A talajvíz­szint értéke az utóbbi na­pokban jelentősebb mérték­ben csökkent, néhány centi­méterrel a sokéves átlag alatt helyezkedik el^ Folyó­inkon az elmúlt napókban a romániai hegyvidéki víz­gyűjtőben lehullott csapadé­kok hatására kisebb árhul­lám vonult le, amely a fel­ső szakaszokon húsz százalé­kos medertelítettséget ho­zott létre. Hidrometeorolégiai jellemzés

Next

/
Thumbnails
Contents