Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
1984. augusztus 15,, szerda Erdőből szántóföld Befejeződött a Székesfehérvári Könnyűfémmű 1918-ban kezdett félgyártmányfejlesztési nagyberuházása. Az új létesítmény a közelmúltban zárult alumíniumipari központi fejlesztési program egyik legjelentősebb alkotása. A korszerű présmfi, hengermű, és más üzemrészek révén az országnak lehetősége nyílt arra, hogy versenyképesebb alumínium- ipari termékeket értékesítsen a világpiacon. A képen: az új raktárak egyike (MTI-fotó — KS — Kabáczy Szilárd felvétele) Nemzetközi juhtenyésztési szimpozion Debrecenben Háromnapos nemzetközi juhtenyésztési szimpozion kezdődött kedden Debrecenben, az agrártudományi egyetemen. A tanácskozáson huszonhat ország száztíz küldötte és kétszáznál több hazai szakember vesz részt. Csaknem száz előadás alapján vitatják meg a nagyüzemi juhtenyésztés ökonómiai kérdéseit. Klenczner András, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ főigazgatója tartott előadást „Magyarország állattenyésztése” címmel. A háromnapos tanácskozáson öt szekcióban foglalkoznak a genetika és a szelekció legújabb eredményeivel, a takarmányozás, az állategészségügy, az épületgépesítés és tartástechnológia kérdéseivel. Az előadók részletesen szóltak a juhállomány alakulásáról és a fejlődési tendenciákról. A világ juhállománya az 1961—65-ös évek átlagában egymilliárd volt, s ez 1982-re 1,158 milliárd- ra, azaz 15 százalékkal növekedett. A Szovjetunió a világ juhállományának 12,3, Ausztrália 11,9, Kína 9,4, Űj- Zéland 6,4 százalékával rendelkezik. Magyarországon 1982-ben 3,2 millió juhot tartottak. Ennek valamivel több mint 60 százaléka volt az anyajuh. Ezzel az állománnyal 48,6 ezer vágóállatot, 12,2 ezer tonna gyapjút, 3,2 millió liter tejet termeltek. A juh adja a hazai számosállatlétszám 8 százalékát. A juhhús belföldi fogyasztása azonban fejenként évente mindössze 0,2 kilogramm, a megtermelt vágójuh, illetve juhhús 78 százalékát külföldön értékesítik. Jelentős a juhsajt kivitele is. A gyapjút a hazai ipar dolgozza fel. Az előadók szóltak arról, hogy a magyar juhtartó gazdaságok ökológiai helyzete gyenge, a juhászat épületállománya elavult, a férőhelyek túlzsúfoltak, termeléstechnikai ellátottsága elégtelen. A juhászat jelentős hátrányba került a magyar mezőgazdaság általános fejlettségéhez, más állattenyésztési és különösen a növénytermelési ágazathoz képest. A juhászat gazdaságossá tételének egyik módja a szaporaság növelése, amelynek érdekében újabb fajtákat vontak be a tenyésztésbe. Jó eredményeket értek el egy hármas keresztezéssel, ahol 100 anyától egy el- lésre 170 bárány születik. A szaporaság növelésének másik módja az ellések sűrítése, s ennek érdekében hormonkészítményeket alkalmaznak. A gazdaságok több tejet adó fajtákkal is próbálkoznak. Ami a gyapjútermelést illeti, e téren hátrányunk mérséklése csak lassabban történhet. A tanácskozást szerdán szekcióülésekkel folytatják, majd a Hortobágyon tesznek látogatást a résztvevők. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek erdősítésével párhuzamosan ellenkező irányú folyamat is elkezdődött az országban: központi segítséggel ismét szántófölddé alakítanak át jelenlegi erdőket, amelyek földje jó minőségű, és reményteljes növénytermesztési hozamokkal biztat. A MÉM szakemberei pontosan meghatározták a következő években a tovább szélesedő program főbb követelményeit. Abból indultak ki, hogy élelmiszertermelésre alkalmas földeket lehetőség szerint ne foglaljanak el erdők. Erre most már nemhogy engedélyt nem adnak — a telepítési kérelmeket határozottan elutasítják —, hanem a megyei tanácsok vizsgálata alapján feltérképezik, hogy a korábbiakban hova kerültek fák a növények helyére. Ily módon a földvédelem szempontjait érvényesítik az erdősített területeken is, mivel a szántóföldi műveléssel nyert élelmiszerek az egyéb ágazatokkal szemben elsőbbséget élveznek. A megyékben gondosan feltérképezett területeken folyamatosan megindulhat majd az értékes földek „visszaszármaztatása”. A munka jelentős anyagi kiadással jár, a tuskózás, a gyökérkitermelés stb., ugyanis rendkívül gép- és energiaigényes művelet. A mezőgazdasági nagyüzemek nagy része nem is lenne képes önerőből finanszírozni a kiadásokat, ezért központi támogatáshoz juttatják az ilyen területekkel rendelkező gazdaságokat. Az összeget a földvédelmi alapból utalják át; abból a keretből, amelyet éppen a földek egyéb célú hasznosításáért befolyt összegekből tartanak fönt. Évente egyelőre 500— 1000 hektár erdő szántófölddé alakításáról lehet szó. A MÉM-ben hangsúlyozták: ez a folyamat nem jelenti azt, hogy megtörik az erdősítés folyamata. Évente átlagosan 1000—1000 hektárral nő továbbra is az erdőterület, de már csak'olyan földrészeken, amelyek a nagyüzemek számára növénytermesztésre értéktelenek. HÜSÜLÖ (MTI-fotó: Szabó Sándor felvétele — KS) Tv-lottószelvény A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szeptemberre tévélottószelvényt hoz forgalomba. A szelvények beérkezési határideje szeptember 15-én déli 12 óra. A tévélottó a szeptember havi előfizetéses lottószelvényen is rajta van. A tévélottó számsorsolását szeptember 18-án tartják, a húzást a televízió közvetíti. A tárgynyereményhúzáson, szeptember 25-én, 501 nyereményt sorsolnak ki.* Főnyeremény: külföldi színes televíziókészülék és videoberendezések vásárlására jogosító utalvány, összesen 200 ezer forint értékben. Oz augusztusi Búvárban olvastuk A megszokottnál is változatosabb, a környezet- és természetvédelem legaku- tabb problémáira rámutató írásokkal jelent meg a Búrár augusztusi száma. „A legfőbb érték?” — teszi fel a kérdést az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatójával, dr. Bágyoni Attilával készített interjú címe, amelynek tartalmából igen sokat elárul a cikk első pár sora: „Üjfajta »szapora népbetegségek« gyötrik társadalmunkat, s ezek zöme a környezet válságára vezethető vissza. (...) A mikrokörnyezet védelmének fogalmába okvetlenül beletartoznak azok a megelőző tevékenységek, melyek a szív- és érrendszeri betegségek, neurózisok, alkoholizmus, kábítószerezés és a többi miazma elkerülésére szolgálnak”. Vajon megéri-e a mai formájában az a kényelem, amit a közúti közlekedés biztosít? Erre a kérdésre próbál választ adni az Autómérgezés — A kényelem ára című írás. Csupán két adat a helyzet súlyosságát bizonyítva. A hazánkban 1983-ban futó 1267 ezer személygépkocsi közül 394,6 ezer volt kétütemű motorú. Mint köztudott, e típus környezet- és természetromboló hatása a legnagyobb. A közúti gépjárművek levegőszennyezése által okozott népgazdasági veszteség 1980-ban 2 milliárd 175 millió forint volt, ami az éves nemzeti jövedelemnek 0,4 százalékát jelenti! Jó példáról is ír a Búvár. Munkatársa az épülő Ferihegyen járt. Tapasztalatai szerint az új repülőtér nemcsak biztonságos és világszínvonalú lesz, de tervezői és építői a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a környezetvédelmi előírásokat, az utasok és a környékben lakók kényelmi szempontjait is. Két kitüntetési ünnepségről is tudósítanak, amelyeket a környezetvédelmi világnap alkalmából tartottak. Me- gyénkbőTa Széchenyi István- emlékplakettet Szegfű István, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese és dr. Malik Erzsébet, a HNF szarvasi bizottsága környezetvédelmi bizottságának titkára kapta, a Hazafias Népfront által adományozott kitüntető jelvényt pedig Nádházi András, a gyulai vízművek igazgatója érdemelte ki. A Mikrokörnyezet című rovatban a mikroszkopizálók a víztisztító egyforma csilló- sokról, az akvaristák az öves díszcsík tartásáról és tenyésztéséről, a gombászok a fűszerező fajtákról, a díszmadártenyésztők pedig a lakásban is tartható tarka kacagógerlékről olvashatnak. (nemesi) Polgári védelem Tudományos tanácskozás Szarvason A szarvasi Öntözési Kutató Intézetben nemrég kihelyezett ülést tartott a polgári védelem tudományos tanácsa. Ezen Molnár Miklós ezredesnek, a polgári védelem országos törzsparancsnoka helyettesének elnökletével a résztvevők megvitatták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által irányított polgári védelmi kutatások eredményeit és helyzetét. Ezt követően dr. Marjai Gyula, az intézet igazgatója a helyi tudományos tevékenységről tájékoztatta a megjelenteket. Dr. Dombóvári János, az ÖKI radiológiai osztályának vezetője beszámolt a talajjal és a hazai élelmezés szempontjából legfontosabb növényzettel kapcsolatos sugárszennyezési és mentesítési kísérletek tapasztalatairól, majd dr. Tóth István, a MÉM osztályvezetője ismertette az állattenyésztésben végzett hasonló kutatások helyzetét. Az előterjesztéseket a tanács nagy aktivitással megvitatta és elfogadta. Az ülésen részt vett és hozzászólt dr. Deák Péter ezredes, honvédelmi minisztériumi osztályvezető, a hadtudományok doktora és dr. Mészáros István, a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója is. Nyugdíjasok megyei Ki mit tud ?-ja A zsűri huszonnégy szólóénekes- és nyolc énekes csoport közül választotta ki a helyezetteket. Képünkön: a legnépesebb örménykúti csapat énekese, Oncsik Mihály Fotó: Gál Edit Csak a meghatottság, a tisztelet és az öröm hangjain lehet szólni arról az eseményről, amelyet a nagyszé- nási művelődési ház rendezett tegnap Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában. Több mint kétszázan jöttek el a nyugdíjasok első Békés megyei Ki mit tud?-jára, amelyet reggel 9 órakor Pál Miklósné, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese nyitott meg. Három kategóriában — szavalat és színjátszás, hangszeres szólisták, énekes csoportok és szólóének — hatvan műsorszámot hallgatott végig a zsűri. A délután egy órakor kezdődő gálaműsor előtt a bíráló bizottságok vezetői hirdettek eredményt, és adták át — a közönség lelkes ünneplésétől kísérve — a díjakat. A versmondók közül az orosházi Német József, a színjátszók közül pedig az örménykúti csoport lett a legjobb. A hangszeresek kategóriájában az örménykúti Barjak Mátyásné vehette át az első díjat. Az éneklő csoportok közül a „kettes rajt- számú" gyomaendrődi együttes, a szólóénekesek népes csapatából pedig az ugyancsak gyomaendrődi Tóth István előadását ítélték a legtöbbre. Minden résztvevő emléklapot is kapott. A rendezők a tegnapi siker alapján úgy ■ döntöttek, hogy legkésőbb két év múlva ismét megrendezik az öregek kulturális seregszemléjét, amely — tudomásunk szerint — eddig egyedülálló hazánkban. (ni) Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. AUGUSZTUS 14-EN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 761 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 87 Trabant Lim. (Bp.) 24 408 Trabant Lim. (Debrecen) 15 266 Trabant Lim. (Győr) 22 637 Trabant Combi (Bp.) 8 209 Trabant Combi (Győr) 3 965 Wartburg Lim. (Bp.) 12 390 Wartburg Lim. (Győr) 7 345 Wartburg de Luxe (Bp.) 16 849 Wartburg de Luxe (Győr) 9 943 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 735 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 989 Lada 1200 (Bp.) 31 477 Lada 1200 (Debrecen) 19 671 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 370 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 117 Lada 1500 (Debrecen) 8 444 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 19 020 Polski Fiat 126 P (Győr) 6181 Polski Fiat 1500 4 526 Dacia (Bp.) 20 984 Dacia (Debrecen) 12 133 Zasztava (Bp.) 6 097
